Budapesti Hírlap, 1910. október(30. évfolyam, 233-258. szám)
1910-10-19 / 248. szám
1910. október 19. BUDAPESTI HIRLAP (218. sz.) lyai jutalomra a bíráló-bizottság egyhangú elhatározással Hilbert Dávid heidelbergi egyetemi tanárt tartotta a legméltóbbnak. Hilbert, a nagyhírű matematikus már öt évvel ezelőtt jelölve volt a díjra, de akkor Poincaré-t részesítették a kitüntetésben. A kitüntetett tudós nevét a világ valamennyi matematikusa ismeri. Szakszerű munkái és matematikai búvárkodásai a világ minden részében feltűnést keltenek. Nemrég a berlini egyetemre is meghívták, de a tudós ezt a meghívást nem fogadta el s továbbra is megmaradt a heidelbergi egyetemen. A két külföldi tudós tiszteletére ma este lakomát rendeztek az Országos Kaszinó emeleti helyiségében. A lakomán a Tudományos Akadémia számos tagján kívül megjelent tudományos életünk több előkelősége. A külföldi vendégek az est folyamán igen elismerő szavakkal méltatták a magyar matematikusok két kiváló alakját König Gyulát és Rados Gusztávot, akiknek műveit külföldön is ismerik és nagyrabecsülik. Elismerték még Fehér Lipót kolozsvári egyetemi tanár, a Riesz testvérek, Dicties és König Dénes érdemeit is. Mittan-Leffler szerint a legközelebbi alkalommal magyar tudóst fognak kitüntetni a Bólyai-jutalommal. A lakomán a külföldi tudósok mellett lelkesen ünnepelték Körtia Gyulát, az est házigazdáját és Rados Gusztávot. . .... * (Rektori székfoglaló.) Szádeczky Lajos dr. egyetemi tanár külön füzetben kiadta évmegnyitó beszédét, amelyet abból az alkalomból mondott el, hogy ,,a Mindenható kegyelme és a választóbizottság egyhangú bizalma" a rektori méltóságra emelte. Tárgya a magyar kultúra nemzeti hivatása. A rektor nagyon helyesen abban látja ezt a hivatást, hogy beolvassza és lelkes magyarrá, nemzetünk hű fiává tegye a származásra nézve idegent.. Mert sem a Forgáchok, sem a Batthyányiak, sem a Zrínyiek, sem a Báthoryak, sem a Hunyadiak, sem a Rákóciak eredetüket illetőleg nem voltak ősmagyarok s mégis a magyarság, leglelkesebb képviselőivé lettek. A rektor beszéde végén a nagy példák követésére buzdította az egyetem ifjúságát. * (Ney Dávid síremléke.) Ney Dávid egykori tisztelői és pályatársai díszes síremléket emelnek az elhunyt művész rákoskeresztúri temetőben levő sírja fölé. A síremlék ünnepies leleplezése október 24-én, délelőtt tizenegy órakor lesz. * (Régi operák fölújítása.) Carre Albert a párisi Opéra Comique zseniális igazgatója tervbe vette az operairodalom legrégibb remekeinek előadatását. Tegnap volt az első ily történeti irányú előadás, melyen Pergolese XVII. századbeli olasz zeneköltő Serva Padrona című operája és Grétry XVIII. századbeli francia író Oroszlánszívű Rikárd című dalműve került felújításra. A közönségnek rendkívül tetszett az érdekes vállalkozás. * (Magyar irodalomtörténet.) Középiskolánk ifjúsága ma már válogathat a magyar irodalomtörténeti kézikönyvekben, van egy egész csomó, van köztük jó és rossz, terjedelmes és sovány, pártatlan és elfogult, sőt ha úgy tetszik, van katolikus és protestáns is. Prónai Antal dr. piarista professzor most megtoldotta a sort egy jó, terjedelmes és pártatlan irodalomtörténettel, amely épp oly jeles diszére válik neki, mint ő maga tanítórendjének. Előszavában kifejti, milyen elvek vezérelték könyve megírásában, és a könyv minden lapja tanúskodik róla, hogy szerzője, hű maradt dicséretes elveihez. Egyelőre csak az első kötettel készült el, a hetedik osztály számára kiszabott anyaggal, de ebből a félből már merészség nélkül következtethetünk a mű egészére. Prónai világosan és áttekinthetőn szerkeszt, vonzón és érdekesen beszél el, szereti tárgyát, amelynek érzi nagy jelentőségét, szereti az ifjúságot, a ■melynek kezébe szánta munkáját. Tájékozottsága az egész területen egyformán biztos, van érzéke a lényeges dolgok kiemelésére, van bátorsága a lényegtelenek elhagyására, még ha kénytelen is ebben letérni a hagyományok országútjáról. A magyar középiskolai ifjúságot sokat kínozták, kínozzák most is sületlen, lélek nélkül való, unalmas „tankönyviekkel, amelyek meggyűlöltetik vele saját nemzete irodalmát, különösen a kezdet sötétebb évszázait. Az az ifjú, aki Prónai könyvének kalauzolásával fog behatolni irodalmunk történetébe, örömmel és vidám könnyedséggel szerzi meg ismereteit. Prónai jeles gonddal állította össze olvasókönyvét is. Ami fölösleges, mert túlontúl ismert, vagy mert értéktelen és jellemző erő híjával van, azt elhagyta. Ami szükséges, attól a helyet nem sajnálta. Egy olyan kitűnő iskolakönyvnek, mint ez az új magyar irodalomtörténet, nagy hivatása van, sokkal nagyobb, mint a laikus elgondolná: lelkes és avatott írója lelkes és avatott híveket szerez nemzeti literaturánknak. A könyvet a Szent István Társulat adta ki. Ára 3 korona 60 fillér. * (Pályázat Kossuth-szoborra.) Nyíregyháza város közönsége díszes szobrot emel Kossuth Lajosnak, amelyre a szoborbizottság nyilvános pályázatot hirdet a következő feltételekkel: A szobor Nyíregyházán a Városház-téren állítandó föl, s annak költségei a 45.000 koronát meg nem haladhatják. A pályázat nyilt s azon csak magyar állampolgárok vehetnek részt. A határidő 1911. február 28-ika, a mely időpontig a pályaművek Nyíregyházára szállitandók és a vármegyeház nagytermében fölállitandók. Az első dij a megbízás, a második díj 2000, és a harmadik 1000 korona. A pályadíjak kiadásán kívül a bíráló bizottság még két pályaművet 500—500 korona díjjal jutalmazhat. A pályázók a szobor mintáját az eredeti nagyság 1:10 arányában tartoznak elkészíteni és ahhoz mellékelniük kell a szobor pontos leírását, a költségvetést és kötelesek megjelölni a szobor anyagának milyenségét. A bíráló bizottság elnöke Mikecz Dezső vármegyei alispán és annak tagjai a szobor-bizottság négy tagja, a Képzőművészeti Társulat két kiküldötte, továbbá egy-egy kiküldött a Mérnök Egyesületből és az Építőművészek Szövetségéből. Részletesebb felvilágosítással és helyszínrajzzal a városi mérnöki hivatal szolgál a pályázóknak. * (A Quo Vaciis jubileuma.) Nanques Jean és Cash Henri nagysikerű operáját tegnap adták századszor a párisi Théátre Lyriqueben. A színház igazgatósága ez alkalomból a dalműről érdekes statisztikát bocsát közre. Az opera, melynek az elmúlt év október hónapjában volt első előadása, Franciaországban eddig 250-szer került színre. Külföldön Belgiumban, Angliában, Németországban és Ausztriában adták eddig a Quo Vadist számos opera színpadon, Amerikában és Olaszországban decemberben lesz a bemutató egyszerre több színházban. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Társulat választmánya a nyári szünet után tegnap tartotta első ülését a * Műcsarnokban. Forster Gyula báró elnöki megnyitójában kegyelettel emlékezett meg Székely Bertalan, Fittler Kamill, Papp Henrik, Greguss Imre, Hernády Kornél, Mihalik Dániel és Emerics Andor, egykori tagok haláláról. Az elhunyt művészek emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg s elhatározták, hogy a művészek rokonságához részvétiratot küldenek. Az elnök ezután örömmel emlékezett meg Benczúr Gyula és Színyei- Merse Pál berlini kitüntetéséről. Az ülésen jelen volt Benczúr Gyulát lelkesen éljenezték. Bejelentette még az elnök, hogy Szoldatics Ferenc, Rómában élő magyar festőművészt, születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából üdvözölték. Az elnöki megnyitó után Benkő Kálmán igazgató számolt be a társulat legutóbbi működéséről, a felvidéken rendezettkiállításokról és a Műcsarnokban lévő Tölgyessy-gyűjtemény sikeréről, valamint az 1911-iki római kiállítás előkészítéséről. A jelentés tudomásulvétele után megválasztották a bíráló bizottságokat. A Rökk-díj pályabíróságának tagjai lett: Basch Gyula, Bruck Miksa, Csók István, Stetka Gyula, Zala György, Kammerer Ernő és Szmrecsányi Miklós dr. Az Esterházy-díj pályabiróságának tagjai: Glatz Oszkár, Hausmann Alajos, Keményffy Jenő, Túri Ödön, Vajda Zsigmond, Berzeviczy Albert dr. és Molnár Viktor. A Ráth-díj pályabiróságának tagjai lett: Dudits Andor, Iványi Béla, Kallós Ede, Szamovolszky Ödön, Andrássy Gyula gróf, Benkő Kálmán, Forster Gyula báró, Tercy Gábor dr. és Szmrecsányi Miklós dr. A Lipótvárosi Kaszinó-díj zsűrijébe beválasztották : Jendrassik Jenőt, Dudits Andort és Vajda Zsigmondot. Az Erzsébet-emlék pályabiróságába pedig rendes tagul Zala Györgyöt és Ligeti Miklóst küldötték ki. Az állami aranyérmek zsűrijébe beérkezett szavazatokat összeolvasó bizottság tagjaiul megválasztották: Lipthay Kornélt, Rudnjánszky Béla dr.-t, Bruck Miksát és Keményffy Jenőt. — A Tölgyessykiállítás szombatig marad, nyitva a Műcsarnokban. A kiállított festmények árát most tetemesen leszállították, hogy a szépen megindult vásárlási kedvet fokozzák. — Újvidékről jelentik: A Nemzeti Szalon kiállításának berekesztése vasárnap volt. A kiállítást egy hét alatt négyezernél többen tekintették meg. Elkelt ötvenkét tárgy tizenötezerhatszázharminc koronáért. — A Magyar Képzőművésznők Egyesülete 1911. április hónapban rendezi harmadik kiállítását a Nemzeti Szalonban. A kiállítás előkészítésére értekezletet tartottak Soós Elemérné és Korányi Anna bárónő elnöklésével. * (Századok.) Most jelent meg a Századok legújabb száma, melyben Váczy János dr. (Wesselényi Miklós báró ifjú kora) és Reiszig Ede dr. (A János-lovagok Sopronban) befejezik dolgozataikat. Legérdekesebb cikke a füzetnek Karácsonyi János dr. Tomasics Miklós horvát bánnak a horvát királyság államjogáról irt könyvéről szóló kemény bírálása. Ebben kimutatja, hogy Tomasics a maga ingatag tételeit hamisítványokon és ferdítéseken építi föl s egész könyve tele van a történelmi kirilikát meg nem álló föltevésekkel és következtetésekkel. Tudvalévően a bánnak erről a könyvéről magasztaló cikkek jelentek meg a külföldi sajtóban s e szerint ez az alapos bírálat, mellyel a tudós magyar histórikus a horvát túlzók kezéből játszva csavarja ki a fegyvert, hazafias ténynek válik be. A kisebb közlemények során Angyal Dávid dr. néhány homályos eseményt tisztáz I. Ulászló király uralkodása idejéből. A könyvismertetések rovata is igen tartalmas és változatos, így alapos ismertetést olvasunk többek közt Békefi Remisnek a káptalani iskolák történetéről és Bauer Józsefnek Shakespeare drámái hazánkban című könyvéről. A tárca-rovatban Wlassics Gyula szép megemlékezése olvasható Thaly Kálmánról. A hazai történelem e jeles folyóiratát Borovszky Samu, akadémiai tag, a Történelmi Társulat titkára szerkeszti. * (A Kisfaludy-Társaság pályázatai.) A Kisfaludy-Társaság jutalomtételei közül október 31-én jár le. Lukács Krisztina-jutalom: A francia romantika hatása a magyar szépirodalomra, eredeti forrástanulmányok alapján. Jutalma 1000 koron. Lukács Krisztina-jutalom: A budapesti Nemzeti Színház története, tekintettel színművészetünk és drámairodalmunk fejlődésére. Jutalma 1000 korona. Széher Árpád-jutalom: Tanköltemény a költészetről vagy a költészet valamely ágáról. Vigyázó gróf-jutalom: Magyar történelmi tárgyú, prózában írandó kisebb elbeszélés, amely fél nyomtatott ívtől két ívig terjedhet. Jutalma 240 korona. A jutalmat 1911 április 28-án adják ki. * (Antoine és a Théatre Francais.) Antoine híres francia színész az Odéon igazgatója, kinek vezetése alatt végre rendbe jöttek a második francia színház ügyei, tegnap konferanszot tartott Moliére Pourceaugnac úr című vígjátékához. A konferansz végén a Théatre Françaisra terelve a szót, Antoine a következő kijelentést tette: „Bármit is mondjanak, én nem vagyok jelölt Claretie állására a Théatre Françaisnál s kívánom, hogy Claretie még hosszú éveken át teljesítse hivatalos kötelességeit. Ha azonban ő lemond állásáról, helyettesítésére csak egy embert tartok képesnek, és ez Carré Albert, az Ovira Comique igazgatója. A magam részéről nem kívánok egyebet, mint hogy hagyjanak itt nyugodtan dolgozni. A nyilatkozat mindenfelé óriási föltűnést keltett.. . (A szerencse kereskedő.) Párisból írják: Kistemackers, akinek Vetélytárs című drámája annak idején a budapesti Nemzeti Színházban is nagy sikert aratott, legújabb darabját a párisi Vaudevilleben mutatta be. Az új darab címe: Le marchand de boncheur (A szerencse kereskedő), tárgya pedig az, hogy a szerencse személyes ügy és nem lehet más szerencséjét szándékosan másnak megalapítani. Egyben egy érdekes dátumot jelent az új Kistemackers darab, mert először szerepelt egy aeroplan fölszállás a színpadon. A gép természetesen a színfalak mögött van és a néző csak a tömeget látja és a lelkesedést hallja, de így is nagyon izgató és érdekes a repülőgép első.szereplése, A darab nagyon tetszett a párisi közönségnek. 15 „Jogi vizsgák letétele” című könyvet dijmén- HHS KOLOZSVÁR, Jeson megküldi :: Balyai u. 3. sz. TÖRVÉNYSZÉK!CSARNOK. __Az egyház és az állam törvénye. A budapesti büntetőtörvényszék tegnap tárgyalta Parlagi Aladár bűnügyét, aki azzal volt vádolva, hogy detektivnek adván ki magát, presszióval csalt ki előfizetéseket a Rendőrségi Zsebnaptárra. Útjában betért a budai Jósziv-zárdába is, ahol a fejedelemasszony két példányt rendelt itt korona értékben. A tegnapi tárgyalásra a bíróság beidézte Hauer Klementina Natália fejedelemasszonyt is, azonban helyette Csillag Mária apáca jött el és közölte a bírósággal, hogy egy újabb egyházi rendelet értelmében a fejedelemasszonynak tilos a zárda küszöbét átlépni. Bíró Kálmán királyi ügyész indítványozta,, hogy idézzék meg újból a fejedelemasszonyt és ha újabb idézésre sem jelennek meg, rendelje el a bíróság a rendőrség útján való elővezettetését, mert a törvény még az egyházi rendelettel szemben sem tehet kivételt. A bíróság úgy határozott, hogy az egyházi rendeletre való tekintettel megkeresi a hercegprímást, hogy a rendeletet kivételesen függessze föl. Ha ez nem történnék meg, akkor a fejedelemaszszonyt esetleg elővezetik. — Megtámadott mandátumok. ’A Bácsalmáson munkapárti programmal megválasztott Sintzély Lipót képviselő mandátuma ellen a kisebbségben maradt Justh-párti választók peticiót adtak be, melyet ma tárgyalt a Kúria első választási tanácsa. Mivel a petíció ellen alaki kifogás nem volt, a kérvényezők meghatalmazottja ismertette a petíció tartalmát, majd Tetétleni Ármin dr., a megtámadott képviselő védője beszélt. A tárgyalást holnap folytatják. A Kúria második választási tanácsa ma délután egy órakor hirdette ki határozatát a celldömölki petíció dolgában. Mint ismeretes, Ostffy Lajos dr. mandátumát petícióval támadta meg .