Budapesti Hírlap, 1910. november (30. évfolyam, 260-284. szám)

1910-11-16 / 272. szám

1910. november 1­6. BUDAPESTI HÍRLAP (272. sz.) máig zománc nélkül való, üres fejhangokkal énekelte. A közönség kényesebb ízlésű része csalódva távozott. Kétségtelenül többet, valami világra szóló, még soha­sem hallott szenzációt várt Hempel Fridától, a­ki semmi esetre sem nevezhető modern énekesnőnek. Hangjának csengése és dalolásának egész teknikája a régi olasz énekesnőkre emlékeztet. Csillog, de nem melegít s nem képes fölgyújtani a szíveket. Sokkal nemesebb azonban stílusos előadása és igen érthetően ejti ki a szöveget. Színpadi sikerének titka alighanem ebben a két tulajdonságában rejlik. Az énekszámok közben Saint-Saens hegedűversenyének előadásával mutatkozott be Voigtländer Edit. A fiatal művésznő puha tónusával és fejlett készültsé­gével vonta magára a figyelmet. A közönség egy része a dalest végén a dobogó köré csoportosult és ráadást kért Hempel Fridától, a­ki Mozart Ibolya című dalával hálálta meg a bucsúzásul rendezett udvarias ünneplést. Dienzl Oszkár zongoraművész kisérte mind a két művésznőt s kivált az operarész­leteknél és a hegedűversenyben pompás zenekari czinhatásokkal játszott. (cs.) * (Jókai szobra.) A Jókai-szoborbizottság még nem döntött a szűkebb pályázat kiírása dolgá­ban. A szoborpályázat módozatainak megállapítását a teljes végrehajtóbizottság legközelebb összehívandó ülésének tartották fönn. * (A Magyar Nyelvtudományi Társaság) kedden délután hat órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében Szita Kálmán elnöklég­­­sével fölolvasó-ülést tartott, a­melyen először Gombocz Zoltán azzal a kérdéssel foglalkozott, váj­jon ,,vannak-e nyelvünkben kozár elemek?" A magyarság a honfoglalást megelőzően egy századnál tovább élt a kazár birodalom szomszédsá­gában, a­mint Konstantin császár krónikájából tud­juk, a kozárok egy törzse, a kabar be is olvadt a ma­gyarságba. Köteleső gondolat tehát, hogy a magyar nyelv régi török elemeit — Hunfalvyval és Paulerrel — a kazárok nyelvéből származtassuk. Az előadó a görög és az arab íróknál följegyzett kozár hely- és tulajdonnevek alapján megállapítja, hogy a kazár nyelv a köztörök nyelvtípushoz tartozott, s ennél­fogva nem lehetett régi csuvasos jellegű jövevény­szavaink forrása. A kabar beolvadás nem hagyott nyelvünkben nyomot, mint a­hogy a későbbi palóc, kun és besenyő beolvadás hatását sem tudjuk kimu­tatni. Utána Szily Kálmán „A Nyelvtörténeti Szótár ismeretlenjeiről" tartott előadást. Valamely szótár ismeretlenjeinek azokat a szókat nevezi, a­melyek megvannak ugyan a szótárban, de nem a maguk he­lyén s ennélfogva meg nem találhatók benne. A Nyelvtörténeti Szótár több mint kétezer ismeretlenje közül bemutat néhány ritkábbat. A tulajdonnevek közül: moszkva (ma: muszka), svécz (Rákóczi György elvonása­ a Svéczia névből, m­a: svéd), Bács­­kaság, Erdélység, Nyirbátorság. Tájszók közül: bestelénit, bestelenkedik, birákok, kutyándi ember, turgyel, gyuvatlankodás, dézmási, szeresi. Kihalt ala­kok és szók közül: hoztat (ma: hozat), irtatik (ma: iratik), ellenette, fejént (fejenként), istenségint (is­tenségként), társként (társaként), hiedem, veszedem, riadam (hiedelem stb. helyett), hiventés, hiventetés, külfültő (úgymint: kivülfütő), lehültet, kitipárol, távul (mint ige), tyaló, virlengő stb. * (Puccini és a franciák.) Páris zenész­köreiben nagy az elkeseredés az idegen komponisták ellen. Kivált az operaírók haragusznak Puccinira, a­ki rengeteg tantiémet visz el előlük. Minap aztán a zeneszerzők társaságának ülésén Leroux Xavier, a Csavargó szerzője, erősen megtámadta Carré Alber­tét, az Opéra Comique világhírű igazgatóját és a színház statisztikájából bebizonyította, hogy a szín­házban az évi háromszázhatvan előadás közül száz­húsz alkalommal Puccini-darab kerül színre. Haza­­fiatlansággal vádolja Carrét,­ hogy francia zeneköl­­tők helyett divatos idegen nagyságokat portál. A tá­madásra Carré is válaszolt. Nyilatkozatában kije­lenti, hogy az Opéra Comique műsorán azért sze­repelnek annyiszor Puccini munkái, mert ezek a legjövedelmezőbbek. Igazgatóságának kilenc éve alatt — úgymond — hatvan francia operát mutatott be, de ezek közül csak Bizet Karmen-je és Massenet Marion-ja vetekednek az olasz poéta műveinek nép­szerűségével. Leroux és társainak vádja annál meg­­okolatlanabb, mert Párisban négy rendes, állandó­­operaszínház van. Ezek mindenkor a legnagyobb készséggel mutatják be a francia opera-újdonságokat és sohasem adnak Puccini-operát. Négy más szín­ház, melyben időnként rendeznek operalőadást, szin­tén a francia operaírók rendelkezésére áll, így tehát a nemzeti művészet látszólagos védelme mögött anyagi érdekek rejtőznek. * (Goldmark-ünnep.) Székesfehérvári tudó­­­­sítónk írja: Az itteni Zenekedvelők Egyesülete most ünnepelte meg Goldmark Károly zeneköltő születésé­nek nyolcvanadik évfordulóját. Előadásra került a Sába királynője bevezető zenéje, bevonulási indulója és a szkerzó Frycsau Rikárd karmester gondos ve­zetésével. A hegedűversenyt Szigeti József játszotta hatalmas siker kíséretében. * (Erkel szobra.) Kis József szobrászművész Erkel Ferenc kitűnően sikerült kis mellszobrát min­tázta meg. A szobor igen alkalmas dísztárgy, kivált zeneiskolák, dalosegyesületek, zenei testületek ré­szére. Egy-egy másolat ára húsz korona, megrendel­hető Kis József műtermében (Budapest, Várbazár). * (Vidéki színészet.) Pozsonyi tudósítónk je­lenti: A belügyminiszter jóváhagyta Polgár Károly színigazgatónak a pozsonyi színházhoz való megvá­lasztását. Polgár most Zomborban tartja előadásait s 1911 október 11-től 1914 szeptember 30-ig fogja igazgatni a pozsonyi színházat. * (Nemzeti Zenede.) Pénteken este nyolcad­­fél órakor lesz a Nemzeti Zenede első idei zenekari hangversenye a pesti Vigadó termében, Gobbi Alajos igazgató vezetésével. Előadásra kerül Weber, Gotter­­mann, Hiller, Rachmaninoff, Godard, Wieniavszky és Beethoven egy-egy műve, Sebestyén Sándor, Kreibich Róza és Schuller Minella közreműködé­sével. * (Pályadíj vígjátékra.) A Nemzeti Színház igazgatójánál ma megjelent Halmos Izot földbirto­kos és 500 koronás pályadíjat ajánlott föl egyfelvo­­násos vígjáték jutalmazására. Tóth Imre igazgató a fölajánlott jutalomdíjat elfogadta és a pályázatot legközelebb kiírja. * (Zenetörténet.) Rozsnyói Károly zenemű­­kereskedő kiadásában legközelebb érdekes zenei munka fog megjelenni: Molnár Géza dr. zeneaka­démiai tanár Általános zenetörténet című nagysza­bású műve, húsz-huszonkét év terjedelemben. Te­mérdek kép, hangjegy és egyéb illusztráció fogja díszíteni a könyvet, a­mely a tudomány mai szín­vonalán tárgyalja a zene történetét a legrégibb idő­től napjainkig. A munka előfizetési ára öt korona. Bolti ára jóval drágább lesz. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Kúria ügyvédi tanácsa. A budapesti ügyvédi kamara választmánya ma tartott ülésében az 1907. évi XXIV. t.-c. 3. szakasza alapján az 1911 január 1-től kezdődő három évre a királyi Kúria ügyvédi tanácsába a következő kamarai tagokat jelölte ki: Darvay Fülöp dr., Fábry István dr., Fittler Dezső dr., Gráber Károly dr., Kenedi Géza dr., Kollár,Lajos, Lovrich Gusztáv dr., Meixner Emil dr., Messinger Simon dr., Mezei Mór dr., Pollák Illés dr., Schmiedl Ignác dr., Schreyer Jakab dr., Stern Sámuel dr., Stiller Mór dr., Szmik Lajos, Vá­mossy Károly dr., Wittmann Mór dr., Wolf Vilmos dr. és Zsigmondis Jenő dr. — Megtámadott mandátumok. A Kúria első választási tanácsa ma tárgyalta azt a petíciót, melyet Lengyel Zoltán dr. zilahi mandátuma ellen adtak be a kisebbségben maradt Teleki Arvéd gróf Justh­­párti jelölt hívei. A peticionálók arra kérik a Kúriát, hogy Lengyel Zoltán választását etetés, itatás, fő­ként pedig vesztegetés miatt érvénytelennek nyilvá­nítsa és Teleki grófot jelentse ki képviselőnek. A petíció szerint Lengyel kortes­ utjában több oláh köz­ségben vesztegetett s a választás napján csendőrök­kel hajtatta Zilahra a renitens oláh választókat. A tárgyalás megnyitása után Fekete­ Károly dr. két el­lenkérvényt nyújtott be, az egyiket a választást védő választók, a másikat a megtámadott képviselő nevé­ben. Az ellenkérvény annak a kimutatására törek­szik, hogy nem a Lengyel-párt, hanem a Teleki-párt dolgozott törvénytelen eszközökkel. Azután a peti­cionálók nevében Aigner Adolf kijelentette, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvény 28. szakasza alap­ján az átszámolást, vagyis annak kimondását, hogy a kerület képviselője Teleki Arvéd gróf, elejti, minél­fogva az ellenpetíció elesik. A tárgyalást holnap foly­tatják. A második választási tanács Frey János dr. néppárti képviselő ellen benyújtott petíciót tár­­gyalta. Frey János mandátumát a kisebbségben ma­radt függetlenségi Egry Béla pártja nevében Tet­étleni Ármin támadta meg, s kérte a mandátum érvényte­lenítését. A tárgyalást holnap folytatják. — Az ügyvédek és a perrendtartás. A bu­dapesti ügyvédi kör választmánya ma délben adta át Székely Ferenc igazságügyminiszternek azt a memorandumát, melyben állást foglal a perrend­tartásnak némely intézkedése ellen. A kör küldött­ségét Burián Béla alelnök vezette. A küldöttség tag­jai voltak Nagy Dezső, Balogh Arnold, Balogh Sán­dor, Dáshegyi Gyula és Lovrich Gyula. A felirat állást foglal a mellett, hogy a járásbírósági ezer koronás értékhatárt föntartsák. Érvel a kereske­delmi bírósági hatáskör megszüntetése és a kereske­delmi és­­váltótörvényszék eltörlése ellen. Foglalko­zik a könyvkivonati illetékesség korlátozásának kér­désével, melyet a visszaélések megszüntetése tekin­tetében nem tart célravezetőnek, a szolid kereskede­lemre nézve pedig károsnak mond. Kifogásolja az ellentmondás perorvoslatát, mert az a perek elhú­zására fog vezetni. A kereskedelmi meghatalmazot­tak közül csupán a cégvezetőnek javasol képviseleti jogkört adni. Aggodalmát fejezi ki a királyi ügyész­nek a házassági perekbe való beavatkozása ellen. Állást foglal a bírságokat tartalmazó és a per vite­lét korlátozó rendelkezésekkel szemben s végül a perköltség megállapításának módjára nézve tesz propozíciókat. Székely Ferenc igazságügy miniszter közel egy óra hosszat beszélgetett a küldöttség tagjaival, ki­jelentvén, hogy a javaslat kardinális alapelveit nem érintő szakkérdésekben ,az előterjesztett javaslato­kat alapos megfontolás tárgyává teszi és éppen nem zárkózik el a szakszreű módosításoktól. A szervezeti kérdésekben —­ úgymond a miniszter — a javaslat álláspontján nem változtathat. Célja az, a­miben az ügyvédi kar is támogatja őt, hogy tudniillik a perrendtartás törvénye mielőbb megalkottassék. A miniszter közölte még a küldöttséggel, hogy a kö­zépponti járásbíróságról szóló törvény tervezete már elkészült.­­ Wekerle Sándor sajtópere, Wekerle Sándor miniszterelnök panaszára a budapesti esküdtbíróság a nyáron rágalmazás miatt másfél hónapi fogházra ítélte Habár Mihály szerkesztőt, a­ki A Wekerle­­kormány panamái című ismeretes brosúrájában sú­lyos vádakkal illette a Wekerle-kormány tagjait­­ és Szterényi államtitkárt. A volt kormány többi tagjá­nak és Szterényi József államtitkárnak panaszát csak ezentúl fogja tárgyalni az esküdtbíróság. Az esküdt­­bíróságnak Wekerle Sándor panaszára hozott íté­lete ellen az elítélt semmiségi panaszt nyújtott be, a­melyet ma tárgyalt a Kúria első büntetőtanácsa Vavrik Béla elnöklésével. A délelőtt a bűnper anya­gának ismertetésével telt el. A Kúria ítéletét holnap délben hirdetik ki. — A gyermekmenedékhely apasági pere. A Kúria felülvizsgálati tanácsában Gottl Ágost dr. tanácselnök ma délelőtt hirdette ki a Kúria hatá­rozatát abban az érdekes apasági perben, a­melyet az állami gyermekmenedékhely indított a gondozása alatt álló egyik gyermek természetes apja ellen tar­­tásdíj miatt. A Kúria határozatában úgy a kincstár jogügyi igazgatósága által képviselt állami gyermek­­menedékhelyet, mint felperest, valamint az Elszász Oszkár dr. által képviselt alperes apát felülvizsgá­lati kérelmével elutasította s a felebbezési bíróság ítéletét ezzel megerősítette. Miként ismeretes, a felebbezési bíróság elis­merte az állami gyermekmenedékhely önálló jogi és cselekvő­képességét s elvetette az alperesnek azt a kifogását, hogy az állami gyermekmenedékhelynek közvetetten kereshetőségi joga nincsen, holott ez az alperes szerint a legrosszabb esetben is még csak a hetedik életévet meghaladt gyermek hozzátarto­zójával szemben ennek illetékes községét illetné meg és ez is a tartásdíjnak csak utólagos megtérítését, nem pedig előre való fizetését követelhetné. Erre a kifogásra vonatkozóan a Kúria határozata a követ­kezőket mondja: Az állami gyermekmenedékhely törvény értel­mében működő oly állami intézmény, a­melynek sza­kaszaiban foglalt felhatalmazás alapján és a kibo­csátott belügyminiszteri rendelettel megalkotott gyermekvédelmi szabályzat a többi állami intéz­ménytől lényeges eltérő, sok irányban önálló szer­vezetet nyer. Ennek pedig oka és egyéb célja is nyilvánvalóan az volt, hogy mindegyik menedékhely a rábízott rendkívül nagy jelentőségű állami és tár­sadalmi feladatokat ezek sajátos jellegének és a mindennapi élet szüntelenül változó szükségességé­nek megfelelő önállósággal és gyorsasággal láthassa el és hogy hatáskörében közvetetlenül tehesse meg mindazt, a­mi akár a szóba jöhető állami és társa­dalmi érdekek, akár pedig a gondozására bízott gyermekek sokféle érdekének megóvására kívána­tosnak látszik. Nem állhat meg az alperes részéről a mene­dékhely kereshetőségi jogának magánjogi alap hiá­nya okából fölhozott panasza sem. Az állami gyer­mekmenedékhely ugyanis akkor, a­mikor kötelékébe fogadja a 15 évesnél fiatalabb gyermekeket, ezeknek oltalma és gondozása céljából egy, e végből megal­kotott külön közjogi jellegű törvényes szabály alap­ján cselekszik. Tevékenysége tehát nem azonos a megbízás nélkül másnak ügyeit ellátó személyi el­járásával, mert hiszen éppen az adja meg működé­sének sajátos jellegét, hogy az külön törvény párán- 15

Next