Budapesti Hírlap, 1910. november (30. évfolyam, 260-284. szám)
1910-11-16 / 272. szám
1910. november 16. BUDAPESTI HÍRLAP (272. sz.) máig zománc nélkül való, üres fejhangokkal énekelte. A közönség kényesebb ízlésű része csalódva távozott. Kétségtelenül többet, valami világra szóló, még sohasem hallott szenzációt várt Hempel Fridától, aki semmi esetre sem nevezhető modern énekesnőnek. Hangjának csengése és dalolásának egész teknikája a régi olasz énekesnőkre emlékeztet. Csillog, de nem melegít s nem képes fölgyújtani a szíveket. Sokkal nemesebb azonban stílusos előadása és igen érthetően ejti ki a szöveget. Színpadi sikerének titka alighanem ebben a két tulajdonságában rejlik. Az énekszámok közben Saint-Saens hegedűversenyének előadásával mutatkozott be Voigtländer Edit. A fiatal művésznő puha tónusával és fejlett készültségével vonta magára a figyelmet. A közönség egy része a dalest végén a dobogó köré csoportosult és ráadást kért Hempel Fridától, aki Mozart Ibolya című dalával hálálta meg a bucsúzásul rendezett udvarias ünneplést. Dienzl Oszkár zongoraművész kisérte mind a két művésznőt s kivált az operarészleteknél és a hegedűversenyben pompás zenekari czinhatásokkal játszott. (cs.) * (Jókai szobra.) A Jókai-szoborbizottság még nem döntött a szűkebb pályázat kiírása dolgában. A szoborpályázat módozatainak megállapítását a teljes végrehajtóbizottság legközelebb összehívandó ülésének tartották fönn. * (A Magyar Nyelvtudományi Társaság) kedden délután hat órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében Szita Kálmán elnöklégsével fölolvasó-ülést tartott, amelyen először Gombocz Zoltán azzal a kérdéssel foglalkozott, vájjon ,,vannak-e nyelvünkben kozár elemek?" A magyarság a honfoglalást megelőzően egy századnál tovább élt a kazár birodalom szomszédságában, amint Konstantin császár krónikájából tudjuk, a kozárok egy törzse, a kabar be is olvadt a magyarságba. Köteleső gondolat tehát, hogy a magyar nyelv régi török elemeit — Hunfalvyval és Paulerrel — a kazárok nyelvéből származtassuk. Az előadó a görög és az arab íróknál följegyzett kozár hely- és tulajdonnevek alapján megállapítja, hogy a kazár nyelv a köztörök nyelvtípushoz tartozott, s ennélfogva nem lehetett régi csuvasos jellegű jövevényszavaink forrása. A kabar beolvadás nem hagyott nyelvünkben nyomot, mint ahogy a későbbi palóc, kun és besenyő beolvadás hatását sem tudjuk kimutatni. Utána Szily Kálmán „A Nyelvtörténeti Szótár ismeretlenjeiről" tartott előadást. Valamely szótár ismeretlenjeinek azokat a szókat nevezi, amelyek megvannak ugyan a szótárban, de nem a maguk helyén s ennélfogva meg nem találhatók benne. A Nyelvtörténeti Szótár több mint kétezer ismeretlenje közül bemutat néhány ritkábbat. A tulajdonnevek közül: moszkva (ma: muszka), svécz (Rákóczi György elvonása a Svéczia névből, ma: svéd), Bácskaság, Erdélység, Nyirbátorság. Tájszók közül: bestelénit, bestelenkedik, birákok, kutyándi ember, turgyel, gyuvatlankodás, dézmási, szeresi. Kihalt alakok és szók közül: hoztat (ma: hozat), irtatik (ma: iratik), ellenette, fejént (fejenként), istenségint (istenségként), társként (társaként), hiedem, veszedem, riadam (hiedelem stb. helyett), hiventés, hiventetés, külfültő (úgymint: kivülfütő), lehültet, kitipárol, távul (mint ige), tyaló, virlengő stb. * (Puccini és a franciák.) Páris zenészköreiben nagy az elkeseredés az idegen komponisták ellen. Kivált az operaírók haragusznak Puccinira, aki rengeteg tantiémet visz el előlük. Minap aztán a zeneszerzők társaságának ülésén Leroux Xavier, a Csavargó szerzője, erősen megtámadta Carré Albertét, az Opéra Comique világhírű igazgatóját és a színház statisztikájából bebizonyította, hogy a színházban az évi háromszázhatvan előadás közül százhúsz alkalommal Puccini-darab kerül színre. Hazafiatlansággal vádolja Carrét, hogy francia zeneköltők helyett divatos idegen nagyságokat portál. A támadásra Carré is válaszolt. Nyilatkozatában kijelenti, hogy az Opéra Comique műsorán azért szerepelnek annyiszor Puccini munkái, mert ezek a legjövedelmezőbbek. Igazgatóságának kilenc éve alatt — úgymond — hatvan francia operát mutatott be, de ezek közül csak Bizet Karmen-je és Massenet Marion-ja vetekednek az olasz poéta műveinek népszerűségével. Leroux és társainak vádja annál megokolatlanabb, mert Párisban négy rendes, állandóoperaszínház van. Ezek mindenkor a legnagyobb készséggel mutatják be a francia opera-újdonságokat és sohasem adnak Puccini-operát. Négy más színház, melyben időnként rendeznek operalőadást, szintén a francia operaírók rendelkezésére áll, így tehát a nemzeti művészet látszólagos védelme mögött anyagi érdekek rejtőznek. * (Goldmark-ünnep.) Székesfehérvári tudósítónk írja: Az itteni Zenekedvelők Egyesülete most ünnepelte meg Goldmark Károly zeneköltő születésének nyolcvanadik évfordulóját. Előadásra került a Sába királynője bevezető zenéje, bevonulási indulója és a szkerzó Frycsau Rikárd karmester gondos vezetésével. A hegedűversenyt Szigeti József játszotta hatalmas siker kíséretében. * (Erkel szobra.) Kis József szobrászművész Erkel Ferenc kitűnően sikerült kis mellszobrát mintázta meg. A szobor igen alkalmas dísztárgy, kivált zeneiskolák, dalosegyesületek, zenei testületek részére. Egy-egy másolat ára húsz korona, megrendelhető Kis József műtermében (Budapest, Várbazár). * (Vidéki színészet.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A belügyminiszter jóváhagyta Polgár Károly színigazgatónak a pozsonyi színházhoz való megválasztását. Polgár most Zomborban tartja előadásait s 1911 október 11-től 1914 szeptember 30-ig fogja igazgatni a pozsonyi színházat. * (Nemzeti Zenede.) Pénteken este nyolcadfél órakor lesz a Nemzeti Zenede első idei zenekari hangversenye a pesti Vigadó termében, Gobbi Alajos igazgató vezetésével. Előadásra kerül Weber, Gottermann, Hiller, Rachmaninoff, Godard, Wieniavszky és Beethoven egy-egy műve, Sebestyén Sándor, Kreibich Róza és Schuller Minella közreműködésével. * (Pályadíj vígjátékra.) A Nemzeti Színház igazgatójánál ma megjelent Halmos Izot földbirtokos és 500 koronás pályadíjat ajánlott föl egyfelvonásos vígjáték jutalmazására. Tóth Imre igazgató a fölajánlott jutalomdíjat elfogadta és a pályázatot legközelebb kiírja. * (Zenetörténet.) Rozsnyói Károly zeneműkereskedő kiadásában legközelebb érdekes zenei munka fog megjelenni: Molnár Géza dr. zeneakadémiai tanár Általános zenetörténet című nagyszabású műve, húsz-huszonkét év terjedelemben. Temérdek kép, hangjegy és egyéb illusztráció fogja díszíteni a könyvet, amely a tudomány mai színvonalán tárgyalja a zene történetét a legrégibb időtől napjainkig. A munka előfizetési ára öt korona. Bolti ára jóval drágább lesz. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Kúria ügyvédi tanácsa. A budapesti ügyvédi kamara választmánya ma tartott ülésében az 1907. évi XXIV. t.-c. 3. szakasza alapján az 1911 január 1-től kezdődő három évre a királyi Kúria ügyvédi tanácsába a következő kamarai tagokat jelölte ki: Darvay Fülöp dr., Fábry István dr., Fittler Dezső dr., Gráber Károly dr., Kenedi Géza dr., Kollár,Lajos, Lovrich Gusztáv dr., Meixner Emil dr., Messinger Simon dr., Mezei Mór dr., Pollák Illés dr., Schmiedl Ignác dr., Schreyer Jakab dr., Stern Sámuel dr., Stiller Mór dr., Szmik Lajos, Vámossy Károly dr., Wittmann Mór dr., Wolf Vilmos dr. és Zsigmondis Jenő dr. — Megtámadott mandátumok. A Kúria első választási tanácsa ma tárgyalta azt a petíciót, melyet Lengyel Zoltán dr. zilahi mandátuma ellen adtak be a kisebbségben maradt Teleki Arvéd gróf Justhpárti jelölt hívei. A peticionálók arra kérik a Kúriát, hogy Lengyel Zoltán választását etetés, itatás, főként pedig vesztegetés miatt érvénytelennek nyilvánítsa és Teleki grófot jelentse ki képviselőnek. A petíció szerint Lengyel kortes utjában több oláh községben vesztegetett s a választás napján csendőrökkel hajtatta Zilahra a renitens oláh választókat. A tárgyalás megnyitása után Fekete Károly dr. két ellenkérvényt nyújtott be, az egyiket a választást védő választók, a másikat a megtámadott képviselő nevében. Az ellenkérvény annak a kimutatására törekszik, hogy nem a Lengyel-párt, hanem a Teleki-párt dolgozott törvénytelen eszközökkel. Azután a peticionálók nevében Aigner Adolf kijelentette, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvény 28. szakasza alapján az átszámolást, vagyis annak kimondását, hogy a kerület képviselője Teleki Arvéd gróf, elejti, minélfogva az ellenpetíció elesik. A tárgyalást holnap folytatják. A második választási tanács Frey János dr. néppárti képviselő ellen benyújtott petíciót tárgyalta. Frey János mandátumát a kisebbségben maradt függetlenségi Egry Béla pártja nevében Tetétleni Ármin támadta meg, s kérte a mandátum érvénytelenítését. A tárgyalást holnap folytatják. — Az ügyvédek és a perrendtartás. A budapesti ügyvédi kör választmánya ma délben adta át Székely Ferenc igazságügyminiszternek azt a memorandumát, melyben állást foglal a perrendtartásnak némely intézkedése ellen. A kör küldöttségét Burián Béla alelnök vezette. A küldöttség tagjai voltak Nagy Dezső, Balogh Arnold, Balogh Sándor, Dáshegyi Gyula és Lovrich Gyula. A felirat állást foglal a mellett, hogy a járásbírósági ezer koronás értékhatárt föntartsák. Érvel a kereskedelmi bírósági hatáskör megszüntetése és a kereskedelmi ésváltótörvényszék eltörlése ellen. Foglalkozik a könyvkivonati illetékesség korlátozásának kérdésével, melyet a visszaélések megszüntetése tekintetében nem tart célravezetőnek, a szolid kereskedelemre nézve pedig károsnak mond. Kifogásolja az ellentmondás perorvoslatát, mert az a perek elhúzására fog vezetni. A kereskedelmi meghatalmazottak közül csupán a cégvezetőnek javasol képviseleti jogkört adni. Aggodalmát fejezi ki a királyi ügyésznek a házassági perekbe való beavatkozása ellen. Állást foglal a bírságokat tartalmazó és a per vitelét korlátozó rendelkezésekkel szemben s végül a perköltség megállapításának módjára nézve tesz propozíciókat. Székely Ferenc igazságügy miniszter közel egy óra hosszat beszélgetett a küldöttség tagjaival, kijelentvén, hogy a javaslat kardinális alapelveit nem érintő szakkérdésekben ,az előterjesztett javaslatokat alapos megfontolás tárgyává teszi és éppen nem zárkózik el a szakszreű módosításoktól. A szervezeti kérdésekben — úgymond a miniszter — a javaslat álláspontján nem változtathat. Célja az, amiben az ügyvédi kar is támogatja őt, hogy tudniillik a perrendtartás törvénye mielőbb megalkottassék. A miniszter közölte még a küldöttséggel, hogy a középponti járásbíróságról szóló törvény tervezete már elkészült. Wekerle Sándor sajtópere, Wekerle Sándor miniszterelnök panaszára a budapesti esküdtbíróság a nyáron rágalmazás miatt másfél hónapi fogházra ítélte Habár Mihály szerkesztőt, aki A Wekerlekormány panamái című ismeretes brosúrájában súlyos vádakkal illette a Wekerle-kormány tagjait és Szterényi államtitkárt. A volt kormány többi tagjának és Szterényi József államtitkárnak panaszát csak ezentúl fogja tárgyalni az esküdtbíróság. Az esküdtbíróságnak Wekerle Sándor panaszára hozott ítélete ellen az elítélt semmiségi panaszt nyújtott be, amelyet ma tárgyalt a Kúria első büntetőtanácsa Vavrik Béla elnöklésével. A délelőtt a bűnper anyagának ismertetésével telt el. A Kúria ítéletét holnap délben hirdetik ki. — A gyermekmenedékhely apasági pere. A Kúria felülvizsgálati tanácsában Gottl Ágost dr. tanácselnök ma délelőtt hirdette ki a Kúria határozatát abban az érdekes apasági perben, amelyet az állami gyermekmenedékhely indított a gondozása alatt álló egyik gyermek természetes apja ellen tartásdíj miatt. A Kúria határozatában úgy a kincstár jogügyi igazgatósága által képviselt állami gyermekmenedékhelyet, mint felperest, valamint az Elszász Oszkár dr. által képviselt alperes apát felülvizsgálati kérelmével elutasította s a felebbezési bíróság ítéletét ezzel megerősítette. Miként ismeretes, a felebbezési bíróság elismerte az állami gyermekmenedékhely önálló jogi és cselekvőképességét s elvetette az alperesnek azt a kifogását, hogy az állami gyermekmenedékhelynek közvetetten kereshetőségi joga nincsen, holott ez az alperes szerint a legrosszabb esetben is még csak a hetedik életévet meghaladt gyermek hozzátartozójával szemben ennek illetékes községét illetné meg és ez is a tartásdíjnak csak utólagos megtérítését, nem pedig előre való fizetését követelhetné. Erre a kifogásra vonatkozóan a Kúria határozata a következőket mondja: Az állami gyermekmenedékhely törvény értelmében működő oly állami intézmény, amelynek szakaszaiban foglalt felhatalmazás alapján és a kibocsátott belügyminiszteri rendelettel megalkotott gyermekvédelmi szabályzat a többi állami intézménytől lényeges eltérő, sok irányban önálló szervezetet nyer. Ennek pedig oka és egyéb célja is nyilvánvalóan az volt, hogy mindegyik menedékhely a rábízott rendkívül nagy jelentőségű állami és társadalmi feladatokat ezek sajátos jellegének és a mindennapi élet szüntelenül változó szükségességének megfelelő önállósággal és gyorsasággal láthassa el és hogy hatáskörében közvetetlenül tehesse meg mindazt, ami akár a szóba jöhető állami és társadalmi érdekek, akár pedig a gondozására bízott gyermekek sokféle érdekének megóvására kívánatosnak látszik. Nem állhat meg az alperes részéről a menedékhely kereshetőségi jogának magánjogi alap hiánya okából fölhozott panasza sem. Az állami gyermekmenedékhely ugyanis akkor, amikor kötelékébe fogadja a 15 évesnél fiatalabb gyermekeket, ezeknek oltalma és gondozása céljából egy, e végből megalkotott külön közjogi jellegű törvényes szabály alapján cselekszik. Tevékenysége tehát nem azonos a megbízás nélkül másnak ügyeit ellátó személyi eljárásával, mert hiszen éppen az adja meg működésének sajátos jellegét, hogy az külön törvény párán- 15