Budapesti Hírlap, 1911. június(31. évfolyam, 128-152. szám)
1911-06-18 / 143. szám
1911. június 18. BUDAPESTI HÍRLAP (143. sz.) den polgár udvarképes és minden vágy, minden kívánság, minden óhaj rögtön megtalálja útját az uralkodó szivéhez. Viktória Lujza hercegnő, aki felséges anyja oldalán már beletanult a jóttevés művészetébe, kisebb körben meg fogja találni mindazt, a mi berlini tartózkodását oly meleggé tette és boldogságán őrködni fognak a strelitzi polgárok, a kik híresek uralkodócsaládjukhoz való ragaszkodásukról. A margitszigeti rózsaünnep. «— . Dunántúli Közművelődési Egyesület javára. — Budapest, jun. 17. A verőfényes napfényben és a derült meleg Modell ezrével tódultak ma a város lakói a Margitszigetre, hogy a kultúrát terjesztő Dunántúli Közművelődési Egyesület javára adójukat lerójják. Az ünnep rendező bizottsága mindent megtett, hogy vendégei a legjobban érezzék magukat s célját — amint az eredmény mutatja — teljesen el is érte. Az ünnep erkölcsi sikere annál nagyobb, mert ezúttal Budapest lakosságának szélesebb rétegeit is sikerült megmozdítani s büszkén hivatkozhatik rá a Dunántúli Közművelődési Egyesület, hogy az ünnep népünnnep volt a szó szoros értelmében. Az emberáradat már délután négy órakor megindult a Margitsziget felé s ömlött késő estig szünet nélkül. A keret a lehető legszerencsésebben volt megválasztva. Mindjárt a bejárattól balra, a M. A. K. sportpályáján változatos sportünnep folyt le. Programjában százhúsz yardos síkfutás, negyed angol mérföldes síkfutás, egy angol mérföldes síkfutás, nyolcszáz méteres stafétafutás, száz méteres ifjúsági futás, ifjúsági gerelyvetés, négyszer száz méteres stafétafutás, bosmérkőzés. Devillers-rendszerű céllövés és birkózás szerepelt. Legnagyobb érdeklődés, mégis a labdarúgó mérkőzést kisérte, mely a Ferencvárosi Torna Klub és a Budapesti Torna Klub kombinált csapatai között folyt le. A vendéglő mellett levő térségen rögtönzött szinpad volt fölállítva. Föléje borultak a sziget dúsan lombos fái s körülvették, természetes hátterül szolgálva neki. A színpad előtt szabadon hullámzott a színes tömeg, zajongásával igen gyakran elnyomva mind a szereplők hangját, mind pedig az éneket kísérő zongorát. A kabaré-előadást délután öt órakor kezdték. A conferenciére szerepét Rákosi Szidi asszony, a Nemzeti Színház örökös tagja vállalta magára, vidám megjegyzéseivel állandó derültséget keltve a közönségben. Talán legjobban tetszettek a tánccal egybekötött számok, mert a szabadban még a legerősebb hangú művésznők is hiába erőltették meg, hangjuk elveszett s a hátrább állók csak a mozdulatok bájában gyönyörködhettek. Az előadás egyes számai a legkedveltebb operettekből voltak egybeállitva s ének és tánc a legváltozatosabb módon váltották föl egymást. Szereplők voltak a szinészgárda legfiatalabb tagjai, akik közül kitűntek: Neogrády Dóra, Kiss Teréz, Pintér Erzsi, Varga Rózsi, Karády Aranka, Gyenge Anna, Hugi Hajnalka, Nádor Jenő, Deési Jenő, Szendrő Gyula és Virágh László. Ugyanakkor Bihari Ákos, a Vígszínház művésze kurucdalokat és verseket adott elő. Előadás után fölvonult a színpadra a sorsolóbizottság, amely Kálmánchelyi Béla helyettes elöljáró, Csomay Kálmán lottójövedéki főtiszt és Molitorisz Gyula margitszigeti főfelügyelő jelenlétében 1950 nyereménytárgyat sorsolt ki, az egykorosfás szigeti belépőjegy birtokosai között. A főnyeremény díszes, kettős pennyfogat volt. Azonfölül gyémánt, arany és ezüst ékszer nagy tömegét osztották szét, bőven megtérítve a boldog nyerőknek a kultúra oltárára helyezett áldozatot. Gyönyörű volt a kép este, a sötétség beálltával. Kigyúltak az ívlámpák, a vidám tömeg egyrésze zsibongva megrohanta az asztalokat, talpalatnyi üres helyet nem hagyva sehol, a másik része pedig föl s alá sétált, élvezve hol a katonazenét, hol az Apolló mozgószínháznak a szabadban vetített képeit. Esti félkilenckor Rákosi Szidi aszszony színésziskolája Offenbach operettjét,4 varázshegedűt adta elő a közönség óriás tetszésétől kisérve. Késő éjjelig maradt együtt a vidám tömeg s majdnem csak a hajnal pirkadó fénye vetett véget a sikerült ünnepnek. A sorsolásról a következő hivatalos jelentést kaptuk: A mai ünneppel kapcsolatos tárgysorsjáték húzásán a 2000 korona értékű penny-fogat főnyereményt a 14214 szám nyerte; az 1000 koronás női ékszereket a 64385; az 1000 korona értékű férfi ékszereket az 51.865; két ötszáz korona értékű zongorát a 26210 és 11259 és a háromszáz korona értékű ebédlő szőnyeget az 56592 szám nyerte. Kihúztak még 33 darab száz koronás, 50 darab ötven koronás, 60 darab negyven koronás, 800 darab húsz koronás és 1000 darab tíz koronás nyereményt. A húzásról jegyzéket a Dunántúli Közművelődési Egyesület (Budapest, VII. Dohány-utca 39. I. em. telefon 82—82) küld. A rendőrség kékkönyve. Budapest, jun. 17. Hatalmas, háromszázoldalas könyv fekszik előttünk, a budapesti állami rendőrség kékköntösű évkönyve, mely nemcsak egyesztendei munka hű és tárgyilagos képét tárja elénk, hanem beszámol azokról a nehézségekről is, melyekkel a rendőrségnek meg kellett birkóznia működése közben. A szerkesztés munkáját Székely Vladimir rendőrfogalmazó, a rendőri sajtóiroda vezetője végezte gondosan és hozzáértéssel. Az elfogulatlan szem, amikor nem apró részletkérdéseken, hanem — mint most — az évkönyv széles perspektívájú összegezésén tekinthet végig, az elért eredménytől s a rendőrtiszti kar működésétől az elismerést nem tagadhatja meg. Felöleli az 1910. évről szóló beszámoló a rendőrség minden hivatalának, szervének működését; részletes kimutatást találunk benne a bűnügyi, közigazgatási és társadalmi rendészet egész mezejéről. Panaszul rójja föl a jelentés, hogy a főváros extenzív fejlődésével és lakossága számának megnövekedésével a rendőri létszám gyarapodása nem tartott lépést, kevés a tiszt, a detektív, a közrendőr, kicsinyek és szűkek a helyiségek, legkivált pedig a főkapitányság, mely helyett uj, modern s a hivatalok és közönség érdekét egyaránt kielégítő uj palota építése elodázhatatlan szükség. Szót emel a személyzet anyagi helyzete és az előlépés kedvezőbbé tétele mellett. Az érdemleges ügyiratok száma tíz esztendő alatt 494.064-ről 667.428-ra szökött föl s a mostani személyzet csak ereje egész megfeszítésével és a jobb jövő reményével tudott az aránytalanul megszaporodott munkával megbirkózni. A bűnügyi osztály működésének legérdekesebb részlete az, mely a bűnügyi rendészet tízévi történetével foglalkozik. Ez idő alatt ugyanis a bűnügyi rendészet terén sok új törvényt hoztak, melyek a rendőrség jogkörét, de a velejáró munkát is alaposan kiterjesztették. Másutt a rendőrség a bűnüldözés terén alárendelt és jobbára karhatalmi szerepet játszik, nálunk a bíró nélkülözhetetlen munkatársává vált és nemcsak a bűnfelderítésre szorítkozik, hanem befejezett nyomozást bocsát a bíróság rendelkezésére. Az új bűnvádi perrendtartástól sokan féltették a célt, a kriminalisztika sikerét. A tízéves eredmény rácáfolt a tamáskodókra, a sikeres nyomozások százalékszáma egyre emelkedik (1910-ben az összes nyomozások 65 százalékára), amiben az 1908. évi büntető novella hatásának is jelentős része van. A lehetőség határain belül ügyelt a rendőrség az egyéni szabadságra; a bűnvádi perrendtartás életbelépte előtt ugyanis a följelentettek 25—30 százalékát tartóztatták le, ez a százalékszám az utóbbi három esztendőben leszállt 13-ra. Szomorú képét mutatja a rohamosan terjeszkedő főváros bűnöző hajlandóságának az az adat, hogy 1910-ben 23.583 bűncselekményben járt el a rendőrség, mely számban a nem a főváros területén elkövetett bűnügyek nincsenek benne. A vagyoni kár pedig, ámbár csak hozzávetőlegesen állapítható meg, tíz év alatt két millió koronáról tíz millióra emelkedett, sőt volt 1908-ban tizenhetedfél millió is. E kár legnagyobb része csalás és sikkasztás útján történt. A vagyoni kárt okozó bűncselekmények százalékszáma 1900-ban az összes esetek 69, 1910-ben pedig 78 százalékát tette. Szokatlanul nagy emelkedést mutat továbbá a gyujtogatás okozta kár. Az összes bűncselekmények 12 százaléka 1910 ben az ember élete és testi épsége ellen irányult, a gyilkosságok és emberölések mögött többnyire családi viszálykodás vagy családi dráma áll. Rablógyilkosság tavaly csak egy történt, Fekete Vilmos gyógyszerészsegéd ismeretes ügye. A gyermekülés száma aránylag kicsinynek mondható. Fokozott figyelemmel fordul az egész világ szeme a pornografikus iratok és képek úgyszólván gyári üzemmel való termelése és terjesztése felé. A kékkönyv megállapítja, hogy Magyarországon a szó szoros értelmében vett pornográf irodalom nincs, a pornográfia nálunk majdnem kizáróan behozatali cikk. Magyarországból nagy mennyiségben vándorol '•'felé a pornográfia, az innen a külföld forgalmába került anyag azonban csak a visszaszállítás. A külföldi vállalkozó ugyanis iderendeli áruit, s bízva abban, hogy a magyar bíróságok a pornográf termékeket enyhén bírálják meg, itt állítja föl titkos irodáját s innen küldi erkölcsi salakját külföldi vevőinek. Pénzhamisítás és hamis pénz forgalomba hozatala a múlt évihez képest százkilenccel volt több tavaly, mint az előző évben, jeléül annak, hogy a pénzhamisítók is kezdenek már Budapest felé gravitálni. A magánosok elleni erőszak fejezete a fővárosi lakosság elszilajodását mutatja. Tíz évvel ezelőtt mindössze három ilyen esete volt a rendőrségnek, tavaly 170. A balesetek statisztikája, ámbár maga a végösszeg (12.708) szinte ijesztő, az 1909-ivel szemben mégis 1493 apadást mutat. A csökkenés arra vall, hogy a baleset elhárítására vonatkozó óvórendszabályokat kezdi már munkaadó is, munkás is jobban megtartani. 1910-ben 1283 öngyilkosság és 691 öngyilkos kísérlet történt; a nők arányszáma az utóbbiban 51, az előbbiben 37 százalék volt. A bejelentett 801 eltűnt és tizennégy éven fölüli nő közül csak 660-nak tudtak nyomára akadni, a többi — sajnos — alkalmasint lélekkufárok kezére került. A bűnügyi nyilvántartás ügyforgalma tavaly 238.135 volt, ebből értesítésre 85.651 esik, ami a bűnügyi nyomozás eme fontos szervének mindjobban fokozódó fontossága mellett bizonyít. Az idegenforgalom általában hanyatlást mutat, de a külföldiek látogatása tavaly emelkedett. Az útlevél-forgalom három év óta állandóan csökkent, de azért tavaly is 1266 fővárosi illetőségű ember váltott Amerikába útlevelet. A büntetőnovellának a fiatalkorúakra vonatkozó humánus intézkedése 1910 január elsején lépett életbe s üdvös hatása máris érzik. Fölmentéssel végződött 58, dorgálással 25, javító nevelés indítványozásával 1,8 százalék, elzárással pedig 13 százalék. A legtöbb esetben használt a dorgálás. A szegényügy terén a rendőrség élénken kiveszi részét; a kerületi választmányi és a közjótékony bizottsági üléseken a kerület kapitánya vagy helyettese szolgál tanáccsal, tapasztalati adattal. A cselédügyben rosszabbodott a helyzet. Kevés a cseléd; aki van is, drága és sokszor megbízhatatlan. A főkapitány cselédotthonnal és hatósági cselédközvetítő intézettel akarna segíteni. Tavaly 13.903 esetben volt cselédügyben panasz. A fogház- és toloncügyosztályban tavaly 21.654-en voltak elzárva. Panaszkodik a jelentés, hogy az ezelőtt huszonkét évvel épült toloncház már semmiképpen sem felel meg hivatásának. A zsúfoltság igen nagy, s az ott lévők egészségi állapota nem megfelelő. Reformálásra szorul intézményében a toloncolás, mely mai formájában humánus szellemtől áthatott állam közigazgatásában nem foglaltat helyet. Budapesti Hírlap, 1911 június 16-ával új előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Junius 16-tól Julius 31-ig 3 K 60 fill. szept. 30-ig 8 B 20 „ dec. 31-ig 15 „ 20 „ 19 » Franciaország, Belgium, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán Államok területére, egy hónapra ... 6 frank ( 6 korona) negyedévre. ... 18 , (18 „ ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra . 4 márka ( 4 kor. 80 fill.) negyedévre .12 „ (14 „ 40 „ ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra . . silling ( 6 korona) negyedévre . . 15.— „ (18 „ ) Oroszországba: egy hónapra 2 rubel 40 köp. ( 6 korona) negyedévre 7 „ 20 „ (18 . ) Az Északamerikai Egyesült Államokba: egy hónapra 1 dollár 20 cent ( 6 korona) negyedévre 3 „ 60 „ (18 „) Kérjük azokat a t. v. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése június 15-ével lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhely változás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új elmüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, amellyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a portókülömbözet megtérítését is. 1385" Nyáron az egész fürdő évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét. egy egr A főváros környékén levő nyaralókba idején, pontosan vitetjük a lapot. 9