Budapesti Hírlap, 1913. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)
1913-09-14 / 218. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP (218. sz.) 1913. szeptember rá kok részére: Lectoribus Minimis. A lap egyik főmunkatársa Lehmann Vilmos, boroszlói nyugalmazott postaigazgató, aki klasszikus latinsággal fordítja Schiller, Béranger, Poe Edgár, sőt — fájdalom csak németből — Petőfi költeményeit is. Latin laptársunk nyelvezetét egy közepes gimnazista diák könnyű szerrel megértheti, sokkal könnyebben, mint az iskolai auktorokat, akik elvégre nem iskolai célokra írták halhatatlan műveiket. A tanulók szeretik is és igaz barátjukat látják a Juventusban, melyet Magyarországon körülbelül 2000 kisebbnagyobb diák olvas. A Juventus ára egész évre 4 korona. * (Iskola-egészségi könyvtár.) Tuszkai Ödön dr. füzetes vállalatában megjelent Életutak címmel egy pályamutató, amelynek a hivatás megválasztása elött álló ifjúság jó hasznát veheti. Továbbá három előadás a fiuk és a leányok fölvilágositásáról abban a kérdésben, a melyben egyedül az orvos tudása, tapintata és bölcsesége lehet kompetens. A jól megirt füzetek mindegyikének ötven fillér az ára. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Andrássy Dénes gróf hagyatéka. Sátoraljaújhelyről jelentik. Tegnap tartotta közgyűlését a Zemplénvármegyei Közművelődési Egyesület Bessenyei István plébános, ügyvezető elnök elnöklésével. A közgyűlés egyetlen tárgya volt az Andrássy Dénes gróf hagyatéka ügyében követendő eljárás. Szirmai István dr. ügyész ismertette a hagyatéki ügy jelenlegi állását, mely szerint Széchenyi Aladár gróf, a hitbizomány jelenlegi birtokosa három millió koronát ajánlott föl az örökösöknek. A leltár szerint az örökösök követelése 5.207.141 korona lenne, ennek egyes tételeit azonban a jelenlegi tulajdonos kifogásolja s az esetleg csak egy hosszú éveken át húzódó por folyamán lenne megszerezhető. A Közművelődési Egyesület tehát elhatározta, hogy alapul elfogadja a Széchenyi Aladár gróf által fölajánlott három milliót, hozzátéve még a készpénz és értékpapír értékét, 2,375.000 koronát, igy tehát összesen kitenne 5,375.000 koronát, melynek egy huszadrésze 268—270.000 korona illeti meg az egyesületet. A közgyűlés fölhatalmazást adott Szirmai dr. egyesületi ügyésznek, hogy ilyen összegben egyezzék ki az örökösökkel. — Az ügyvédjelöltek mozgalma. Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete tegnap választmányi ülést tartott. Az elnöklő Tóth László dr. bejelentette, hogy az egyesület új és teljesen újonnan berendezett helyiségei IV., Egyetem utca 1. sz. alatt e hónap 20-án már megnyílnak. Bejelentette továbbá, hogy az egyesület nagyváradi fiókja vasárnap, e hónap 14-én megalakul. A választmány a fiók alakulását nagy örömmel vette tudomásul s elhatározta, hogy a nagyváradi ügyvédjelölteket ez alkalomból a legmelegebben üdvözli s őket kartársi szeretetéről biztosítja. Elhatározta továbbá, hogy az alakuló ülésen küldöttségileg képviselteti magát s a küldöttségbe Tóth László dr.-t, Sárfy Alfréd dr.-t és Tarczai Tivadar dr.-t küldi ki. Az 1912. évi VII. törvénycikk módosítása tárgyában a választmány köszönetét nyilvánította azok iránt az ügyvédek iránt, a kik az ügyvédjelöltek méltányos kérelme mellé állottak s azután az átmeneti idő meghosszabbítására szervezett mozgalom újabb alakulásában való magatartás felett döntött az egyesületi választmány. Elhatározta, hogy az ügy érdekében a kamarai választmányi tagokhoz levelet intéz s a maga részéről mindent megtesz a mozgalom sikere érdekében. — A Tinova-pör. Marosvásárhelyről jelentik. Most ért véget óriás érdeklődés mellett az a sajtópör, a melyet Gaal Miklós gyergyóditrói tanító és Gaal Endre dr. vármegyei aljegyző indítottak Vákár Artur gyergyószentmiklósi lapszerkesztő ellen. Vákár Artur tudvalévően azzal vádolta meg Gaal Miklóst, hogy a Tinóvá nevű 1500 holdas erdőt, mely a gyergyóditrói közbirtokosság tulajdona, az ő közreműködésével szerezte meg a Tinóvá közkereseti társaság, mégpedig oly módon, hogy a tudatlan székelyektől az erdőarányjogokat potom áron összevásárolta. A Csíkszeredai törvényszék a szerkesztőt elítélte, a marosvásárhelyi királyi tábla azonban megsemmisítette ezt az ítéletet és új tárgyalásra a marosvásárhelyi esküdtbíróságot delegálta. Az esküdtbiróság elnöke, Lázár Miklós gróf, teljes bizonyítást engedett az ügyben, mire Erőss József dr., Vákár szerkesztő védője olyan bizonyítékokat terjesztett elő, hogy a vádat Gaalék visszavonták. A bíróság erre Vákár szerkesztő ellen az eljárást megszüntette és Gaalékat 6000 korona perköltségben elmarasztalta. A budapesti büntető törvényszék szintén a Tinóvá ügyből támadt sajtóperrel foglalkozott. Az Alkotmány ugyanis a múlt év augusztus havában több cikkben foglalkozott a székelyföldi erdőpanamákkal és ennek során Persián Ádám hírlapíró beszámolt az Erdélyben nagy port fölvert Tinova-ügyről. Ezeket a cikkeket Gaal Miklós földbirtokos, Szathmáry István gyógyszerész, Mélyik István földbirtokos, a Tinova közkereseti társaság és Smilovics Selig fakereskedő inkriminálták. A nagyszabású pert ma kezdte tárgyalni a budapesti büntető törvényszéken Füzesséry bíró tanácsa. A tárgyaláson a panaszosok részéről Weisz Ödön dr. ügyvéd és Zillscher Ede dr. Csik vármegye tiszteletbeli főügyésze jelentek meg. Persián Ádám saját maga látta el védelmét. Minthogy a mai tárgyalásra csak Gaál Miklós panasza volt kitűzve, összesen azonban öt ügyről van szó. Persián azt kérte, egyesítsék ez ügyeket és utalják az egészet az esküdtbíróság elé. A bíróság elrendelte az összes iratok beszerzését és legközelebb fog határozni az egyesítésről. — A hadvezetéséi: sajtópöre. Most egy esztendeje a h,jszavában Hát mégis igaz címen egy cikk jelent meg, mely a hadvezetőségnek szólt. Az volt a cikkben megírva, hogy a hadvezetőség a tizenegyes számú huszárezred tizenkét emberét vérlázító könnyelműséggel, hitvány, embertelen viselkedéssel egy gyakorlat alkalmával a halálba lovagoltatta. Az eset állítólag Galíciában történt. Egy szakasz huszár parancsot kapott, hogy keljen át a San folyón s ez alkalommal tizenkét huszár a folyóba veszett. Azt is szemére vetette a cikk a hadvezetőségnek, hogy hamis komünikékkel félre akarta vezetni a közönséget. A cikk miatt a hadvezetőség sajtópert indított Ungár Miklós cipészmunkás ellen, aki a felelősséget vállalta. Ma tárgyalta az ügyet a budapesti esküdtbíróság Mikovich bíró elnöklésével. A vádhatóságot Balázs Elemér dr. királyi ügyész képviselte, védő Landler Jenő dr. volt. A vádlott a valóság bizonyítását kérte. Hivatkozott mint tanukra Büki és Sallai vasmegyei földművesekre, a kiknek huszárfia a végzetes gyakorlat alkalmával szintén odaveszett s néhány tizenegyes huszárra, a ki csak októberben szabadul. A törvényszék a valódiság bizonyítását elrendelte s e végből az iratokat visszaküldte a vizsgálóbírónak. — Bogdanovics Lucian mint alperes. Zomborból táviratozza tudósítónk, hogy az odavaló törvényszék elé mára alperesként volt megidézve Bogdanovics Lucián szerb pátriárka, akinek tragikus körülmények között való eltűnése az egész művelt világban óriás föltűnést kelt. Mára volt ugyanis kitűzve a vitás vízlecsapolási ügyben a tárgyalás. Ebben a perben legifjabb Szemző István bácsmegyei főispán és társai mint felperesek, Bogdanovics Lucián pátriárka pedig alperes szerepelnek. A tárgyalást a törvényszék bizonytalan időre elhalasztotta. __Fegyelmi a román bélyegző miatt. Nagyváradról táviratozza tudósítónk. A nagyváradi törvényszék elnöke Pintia Aurél Jenkei, a zilahi törvényszék pedig Deleu Viktor szilágysomlyói román ügyvédek ellen feljelentést tett a nagyváradi ügyvédi kamaránál, mert a bírósághoz intézett beadványaikon román szövegű bélyegzőt használnak. A két ügyvéd azzal védekezett, hogy a román bélyegzőt kizáróan román ügyfeleikkel való érintkezésben használják s hogy a beadványokra az irodaszemélyzet tévedéséből került a bélyegző. A kamara fegyelmi bírósága fölmentette őket a vád alól, de áttette a dolgot a választmányhoz, hogy az járjon el az ügyvédek ellen, mert nem ellenőrzik kellően az irodájukat. __ D’Elvert lovagi váltói. A szombathelyi törvényszék szeptember huszonharmadikán fogja tárgyalni D’Elvert Lajos lovagnak, az Osztrák és Magyar Bank szombathelyi főnökének bűnperét. D’Elvert Lajos lovag több ezer korona ára váltót hamisított testvérei: D’Elvert Oszkár lovag testőr kapitány és nőtestvére nevére. A volt bankfőnök azzal védekezik, hogy testvérei bízták meg a váltók aláírásával és a fölvett pénzen közös családi adósságokat rendeztek. Mégis, amikor legutóbb a váltókat pörösítették, testvérei cserbenhagyták és a váltóperökben azt vallották, hogy az aláírások hamisak. A szombathelyi törvényszék a vádlott bankfőnök két előkelő állású testvérét tanúként idézte meg a tárgyalásra, de sem D’Elvert Oszkár testőrkapitánynak, sem nőtestvérének az idézés nem volt kézbesíthető. A törvényszék intézkedett a bécsi hatóságoknál, hogy a tárgyalásig a két tanút fölkeressék, mert a vallomásuk döntő az ügy elbírálásánál. Mióta D’Elvert Lajos lovagot Bécsből Szombathelyre hazahozták, és ellene a letartóztatást elrendelték, a szombathelyi törvényszéknél egyre szaporodnak a följelentések a bűnös útra 4/"edt bankfőnök ellen és egyre nő azoknak a hamis váltóknak a száma, a melyek D’Elverték aláírásával Szombathelyen és a vármegyében forgalomban voltak, s amiket D’Elvert Lajos osztrák és magyar bankfőnöki minőségében úgyszólván fölülbirálás nélkül tudott elhelyezni a különböző vármegyei intézetekben. Több vármegyei pénzintézet egyszerűen törölte D’Elvert lovag váltóadósságait és ezek az ügyek nem is kerülnek majd tárgyalásra. — A Bravura-ügy. Hónapok óta ül az alkotmány utcai fogházban Bravura Miklós, a rejtelmes orosz mérnök, akit kémkedésen értek Budapesten. A sok terhelő adat ellenére, melyet a vizsgálóbíró összegyűjtött ellene, Bravura konokul tagad s még azt sem hajlandó elárulni, hogy kitől kapta azokat a jelentékeny összegeket, melyek címére Budapestre érkeztek. Nyilvánvaló, hogy Bravura veszedelmes kém s hogy összeköttetésben állott azokkal a tisztekkel, akiket az utóbbi időben Ausztriában lelepleztek. Most it nyomra akadt a vizsgálóbíró. Újabb terhelő adatokat kapott, s ezért a törvényszék a vizsgálat kiegészítését rendelte el. — Don Jaimé herceg és titkára, Bécsújhelyről jelentik nekünk. Az itteni kerület bírósága előtt ma befejeződött az az apasági per, amelyet Lisbaur Erzsébet szobaleány indított Don Jaimé Bourbon herceg ellen, még pedig úgy, hogy a szobaleány megegyezett a herceg titkárával, Carlos gróffal. Carlos gróf ugyanis kijelentette, hogy a kritikus időben neki is viszonya volt a szobaleánnyal. A leányt erre elutasították, de ekkor a kijelentés alapján a leány Carlos gróf ellen indított apasági keresetet. A gróf végül vállalta az apaságot, de kijelentette, hogy semmiféle vagyona és jövedelme sincs. Csupán dinasztikus lojalitásból teljesít a herceg mellett titkári szolgálatot hónaponkint hetven korona fizetésért és teljes ellátásért. Végül a szobaleány és a gróf ezer korona végkielégítésben egyezett meg. — Gyilkossággal vádolt báró, Varsóból jelentik, hogy Bisping János báró, egy hitbizomány tulajdonosa ellen ma vádat tettek Drucki-Lubecki László herceg megöléséért. Előbb olyan címen akartak vádat tenni, hogy Bisping báró a herceget agyonütötte. A törvényszéki írásszakértők azonban megállapították, hogy Bisping báró több váltóra a herceg nevét hamisította és ezért szándékos emberölés cimen tettek vádat ellene. ~' — Romlott husért —, négy hónap. "Nagyvárradról táviratozza tudósítónk. Példásan megbüntette a nagyszalontai járásbíróság Mátrai Ármin nagyszalontai kereskedőt romlott hús szállításáért. Mátrai az osztrák lapokban apróhirdetést közölt, melyben hat koronáért egy egész csomag friss füstöltkolbászt és paprikás szalonnát kínált. Rövid időn belül 1200 csomagot küldött szét utánvét mellett. A megrendelők között volt Schubert Ferenc bécsi kapitány is, aki följelentette Mátrait, hogy paprikás szalonna helyett hulladék-marhahúst és faggyút küldött. Ugyanekkor egy bécsi lap leleplezte Mátrait, hogy mindenkinek romlott árut küld. A szalontai járásbíróság csalásért négy hónapi fogházra ítélte Mátrait. Súlyosbító körülménynek vette, hogy a magyar kereskedelmet külföldön kompromittálta. Mátrai fölebbezett a nagyváradi törvényszékhez, mely elrendelte azoknak a tanuknak kihallgatását, kik látták Schubert csomagjának fölbontását. __ A bankár úr. Két hétig tárgyalta a budai pesti büntető-törvényszék Wechsler Gyula bünpörét. Ennek az embernek, mi irt már ismételten megírtuk, valóságos mániája volt a szövetkezet-alapítás. Nem kevesebb, mint tiz szövetkezetet alapított a környékbeli községekben. Ezt a mániáját mindig a maga javára kamatoztatta, mégpedig olyan alaposan, hogy teljesen kifosztotta azokat a szegény embereket, akik a szövetkezeteinél érdekelve voltak. Ma délben hirdette ki a törvényszék ebben a monstre-perben az ítéletet. A törvényszék bűnösnek találta Wechsler Gyulát nyolcrendbeli csalásban, tiz rendbeli sikkasztásban, hetven rendbeli magánokirathamisitásban, öt rendbeli közokirathamisitásban, valamint a hamis tanuszerzésben s ezért öszszesen öt esztendei fegyházra ítélte s nyomban le is tartóztatta. — A Steinmann-fiuk. A többszörös csalással vádolt Steinmann Bódog, Steinmainn Ottó és Steinrmann Pál bankhivatalnokokat ma délután kísérték , az ügyészség fogházába. A védők: Gleichmann Lajos dr., Klein Rezső dr. és Kroó Izer dr. a letartóztatás ellen fölfolyamodást jelentettek be Kendy dr.