Budapesti Hírlap, 1914. március (34. évfolyam, 52-77. szám)
1914-03-08 / 58. szám
1914. március 8. ). ..... , BUDAPESTI HÍRLAP (58. sz.) 37 i s ...... 90 milliót igényelne. Ebből a sürgős szükségletből sokat szántak oly beruházásra, melyek ellátása voltaképpen állami feladat lenne, így például 34 rendezett tanácsú város 37 milliót, 16 törvényhatósági város pedig 4 milliót vett föl kaszárnyák építésére. Véleménye szerint a szükséges hitelt nem lehet a belföldön olcsón megszerezni, s az állami garancia a külföldről való pénzszerzésre lenne szükséges. A külföldhöz azonban nem lehet százféle papírral fordulni, s ezért lenne szükséges, hogy a városok unifikált papírokat bocsássanak ki, közös obligációval. Ez azonban részleteiben még megfontolás tárgya kell hogy legyen, s miután a városok sürgős igénye nemvárhat, szükségletük kielégítése módját ez alkalommal csak általánosságban jelöljék meg a kormány előtt. Antall Géza rámutat arra, hogy a miniszterelnök leiratában a kormánynak oly erkölcsi obligója foglaltatik, amit a kormánynak be kell váltani. Ő sem tartja helyesnek, hogy kötött marsrutát adjanak a kormánynak, hanem csak általánosságban hivatkozva a miniszterelnök levelére, sürgessék meg az abban megjelölt ígéret teljesítését. Szentpályi István és Bárczy István hozzászólása utánLukács Ödön és Antal Géza javaslatát az albizottság elfogadta. A városok közös nyugdíjintézetének tervezetéhez szükséges statisztikai adatok gyűjtése folyamatban van. A szabályzati pragmatikára vonatkozóan, amely a tisztviselői kar függetlenségének fő biztosítéka, azt fogják kérni, hogy azt törvényhozás útján országosan rendezzék. Megkezdik az építkezést. A főváros. hír szerint sürgősen megkezdi az építkezést. Az első három nagy építkezésre a jövő héten írják ki a nyilvános árlejtést. Mind a három iskolaépítés. Az építés költsége több millió koronára rúg. — A hadkötelesek útlevele. A belügyminiszter körrendeletben értesítette valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjét, így a székesfőváros polgármesterét is, hogy a magyar kormány az osztrák kormánnyal egyetértően megegyezést létesített, amely szerint mindazok a magyar állampolgárok, akik tizenhetedik életévüket már meghaladták és harminchatodik életévüket még nem töltötték be, ha az ország határát utazás céljából elhagyni szándékoznak, magukat saját érdekükben útlevéllel minden esetben lássák el, nehogy ilyen igazoló okmány hiányában esetleg kellemetlenségnek tegyék ki magukat. Minthogy a fönt megjelölt korban levő hadköteles időszaki munkások, akiknek eddig útlevélre szükségük nem volt, szintén kénytelenek lesznek ezentúl útlevelet szerezni, a belügyminiszter fölhívja a törvényhatóságokat, hogy a beügyminiszternek ezt az intézkedését a legszélesebb körben tegyék közzé. Egyúttal a miniszter az iránt is fölhívja a törvényhatóságokat, hogy az ilyen hadköteles időszaki munkások útleveleinek lehetőleg soron kívül való elintézését tegyék lehetővé. — A Közúti osztaléka. A budapesti Közúti vaspálya-társaság igazgatósága mai ülésében az 1913. üzletév zárószámadásával foglalkozott és az előterjesztett mérleget megállapította. Ennek alapján az 1913. üzletévre eső osztalékot részvényenként 32 koronával és élvezeti jegyenként 22 koronával fogja ez év április 15-én tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. — A főváros évkönyvei. Az 1913. évre vonatkozó közigazgatási anyagnak a statisztikai hivatallal való közlése tárgyában a polgármester rendeletet adott ki, melyben utasítja az összes ügyosztályokat, hivatalokat és intézeteket, hogy az 1913-ra szóló statisztikai adatokat összeállítva ez év április 15-ig küldjék el a statisztikai hivatalhoz. — A szociálpolitikai ügyosztály hatásköre. A múlt év decemberében a polgármester rendeletet adott ki, amellyel a szociálpolitikai ügyosztály ügykörének egy részét a közoktatás ügyosztályának hatáskörébe utalta. Ennek a rendeletnek most március 1-én kellett volna életbe lépnie. Most a polgármester újabb rendeletet adott ki, amelyben az előbbi rendelkezés életbeléptetését függőben tartja. A kőbányai régi sertésszállástelepen egy hét óta szünetel a szabad vásár az ott konstatált száj- és körömfájás miatt. A betegség természetesen csak átmeneti, nem sok szállásra terjed ki és egy-két hét alatt bizonyosan meg fog szűnni. Az életbe léptetett állategészségügyi korlátozást a hentesek megérzik, mert az állatokat nem szabad a telepről kihajtani és a vágás, valamint az orvosi vizsgálat darabonként három koronába kerül. A környékbeli húsiparosok panaszkodnak emiatt, de azt hisszük, ez az óhajtásuk egyáltalán nincs közérdekkel megokolva, hogy a hatóság ejtse el Kőbányát, s másutt keressen a szabadvásárra alkalmas helyet. A közérdek ezzel szemben azt követeli, hogy Kőbányán, ha kell még egy-két évre biztosítsák a nagybanvaló hizlalást, mindaddig, amíg a város a saját telepére vonatkozó tervét meg nem valósítja. — Papírszállítás a fővárosnak. A tanács nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet a főváros házinyomdájában 1914 április 1-től 1916 június 30-ig terjedő időben szükséges nyomdai papi mémnek, továbbá levélpapírok és levélbomlékok szállítására. Az ajánlatokat március 21-ig kell beadni a városgazdasági ügyosztály vezetőjének vagy megbízottjának kezéhez, ahol az árlejtésre vonatkozó részletes feltételek is megtudhatók: a. Ingatlanok forgalma. A fővárosban a múlt héten az ingatlanok forgalma a következő volt: A pesti oldalon: Sátori Imre és neje ,V. Visegrádi utca 14. számú háza 75.500 koronáért Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár r. t.-ra. Fleischt Sándor VI. Felsőbikaréten fekvő 1509/1—9/1—7. hrszámu ingatlana 180.000 koronáért Has és Somogyira. Kohn Sámuel VI. Jász-utca 60. számú háza özvegy Kohn Sámuelnére (örökség.) Székely Mihály és neje VI. Fövény-utca 82. számú háza 14.232 koronáért Steinicz Imre és nejére. Takács Lajos és neje VI. Jász-u. 75. számú háza 16.500 koronáért Hunvald Izidornéra. Sonnenfeld Lajosné VI. Csengery utca 61. számú házának egy tizenhatod része 14.000 koronáért Politzer Jakabnéra. Goldschmied Bernátné VI. Eötvös utca 32. számú házának fele része Goldschmied Bernátra (egyezség.) KoltaiSándorné drné VI. Nagymező-utca 50. számú háza 140.000 koronáért Heidlberg Sándor és nejére. Fóti Ferenc VI. Hajós-utca 3. számú házának egy tizedrésze 74.000 koronáért Geszty Rezső és nejére. Vay Ádám gróf VI. Kernitzer-utca 9. számú háza kiskorú Vay Rezső gróf és testvéreire (örökség.] Freund Dezsőné VII. Róna,utca 71. számú háza 23.684 koronáért Pucher Istvánra. Budapesti telekértékesitő és építő r. t. VII. Czobor utca 85. számú háza 7215 koronáért Rázsó Kálmánra. Ugyanannak VII. év-u. 183. számú háza 6651 korona 60 fillérért Kozma Pálnéra. Hamvas Sándor és neje VII. Komócsy-u. 46. számú háza 20.500 koronáért Bécsi Imre és nejére. Erdős Armandné VIII. Abonyi-utca 23. számú háza 149.000 koronáért Szabó Józsefnére. Ghmeling Hermann VII. Damjanich-utca 6. számú házának fele része özvegy Grmeling Hermanné és gyermekeire (közszerzemény és örökség). Schwarcz Gusztáv és Müller Vilmos,VII. Peterdy utca 9. számú háza 265.458 korona 34 fillérért Lassgartner Ödön és nejére. Lingel Károlyné VII. Amazon utca 7. számú háza Lingel Károly és Jánosra (ajándék.) Kiskorú Bubelinyi Sámuel és testvérei Vili. Conti-utca 12. számú háza 128.000 koronáért Hiedl Márton és nejére. Tafler Kálmán VIII. Conti-utca 36. számú háza 35.500 koronáért Braun Miklós és nejére. Tilos Pál és neje VIII. Szerdahelyi-utca 17. számú háza 66.000 koronáért Koestlin L. és társaira, Mayer Károly VIII. Tömő-utca 27. számú háza és VIII. Balassa-utca 4. számú háza Mayer Mihály és testvéreire (örökség.) Hikade József és neje VIII. József-utca 73. számú háza Mocznik Ágostonnéra (cserejog.) Özvegy Heinzmann Ágostonná IX. Bokréta utca 15. számú háza Hikade József és nejére (ajándék). Reményi Antal IX. Kinizsyutca 25. számú s 27. számú házai Reményi Ferenc és Bélára (örökség.) Fanda János IX. Soroksári út 5. százam házának egy tizennegyed része özvegy Fanda Jánosnéra (örökség.) Oberfrank József és neje Vértesutca 13. számú háza 14.600 koronáért Nonn Ferenc és nejére. Hetyey Pál X. Óhegyen fekvő 8154—8155—8158/ 17., 18. hrszámu ingatlana Ottó József dr.-ra .(igazolás.) A budai oldalon: Niki Erzsébet I. Pősinger-majorban fekvő 11098/1—3. hrszámu ingatlanának hat-hatvanad része 110 koronáért Troll Gyulára. Verey Lóránt I. Lovasút 32. számú háza 22.300 koronáért, 33. számú háza 10.000 koronáért, 34. számú háza 8000 koronáért Lellbach Kálmán és birtoktársaira. Porszász Gyula I. Uri utca 5. számú háza 25.000 koronáért Gaisler Bélánéra. Winkler Józsefné I. Peslinger-majorban fekvő 11054., I. Madárhegyen fekvő 11501/3., 11501/4. hrszámu ingatlanainak fele része kiskorú Schmidt Jakab és Mátyásra (örökség.) Winkler Jánosné I. Madárhegyen fekvő 11405. hrszámu ingatlana Winkler Antal és birtoktársaira (örökség.) Ruttkay István I. Birsalma utcában fekvő 9798/2. hrszámu ingatlanának fele része kiskorú Ruttkay Sándor és birtoktársaira (örökség.) Praxl Jakabné I. Virányos-dűlőben fekvő 8471 hrszámu ingatlanának egy tizenketted része Hellwirth Ferenc és birtoktársaira (örökség.) Hierholz Mártonné I. Pősingermajorban fekvő 11165. hrszámu ingatlana 1280 koronánáért Winkler Mátyás és nejére. Fischer Béla I. Nyéken fekvő 7120—4/b—1., 7120—4/b—2. hrszámu ingatlana Fischer Árpád és testvéreire (örökség.) Sebestyén Arturné I. Gellérthegyen fekvő 13298/1.b., 2., 3. hrsz. ingatlana 96.800 koronáért Losonci takarék- és hitelbank r. t.-ra. Vörösházy József III. Szemlőhegyen fekvő 5941/1., 5941/2. hrszámu ingatlanának fele része Vörösházy Józsefnére (ajándék.) Toronyi Ignác III. Szépvölgyben fekvő 5224., 5225 hrszámu ingatlanának 114/2880 része Kovács Lajos és birtoktársaira (örökség.) Knopp Ferenc III. Szépvölgyben fekvő 5059. hrszámu ingatlanának egy-tizenhatod része 260 koronáért Fenyő Józsefre. Ugyanannak I. Pálvölgyben fekvő 5331. hrsz. ingatlana 350 koronáért Fülöp György dr.-ra. Muskovits Károly III. Zsigmond-utca 78. számú házának fele része özvegy Muskovits Károlynéra (örökség.) Wiedermann Ignácné III. Szépvölgy-utca 38. számú házának fele része Szepesi János és nejére (igazolás.) Dr. PAJOR SANATORIUMS felnőttek és gyermekek részére. KÖZGAZDASÁG. Szerbia mezőgazdasága. (Kgy B.) Közgazdasági szempontból rendkívül fontos és érdekes munka hagyta el a napokban a sajtót. A mű szerzője Németh József miniszteri oszsztálytanácsos, a m. kir. földmivelésügyi miniszter belgrádi és konstantinápolyi szaktudósítója, aki hivatalos adatok és források, valamint szerb szaktekintélyek közlése és saját tapasztalása alapján állította össze ezt az értékes munkát.*) Érdekes, értékes és fontos ez a munka első-sorban minekünk, mert hiszen egész köz- és nemzetgazdasági életünkben nagy szerepe van utóbbi években Szerbiának, melyet eddig úgyszólván alig ismertünk, pontos adatunk nem volt termeléséről és forgalmáról. Németh könyve tehát úttörő és hézagpótló is, ami csak emeli becsét. Alig ismertük Szerbia közgazdaságát, mert lekicsinyeltük, nem tartottuk érdemesnek vele foglalkozni, mert bosszankodtunk háborús politikáján, ami annyi pénzünkbe került. Ha terményeink kiviteli piacáról van szó, rendedesen Németországés a többi nyugat felé kacsintgatunk. Helyes, de ne felejtsük el, hogy van itt egy közvetetlen mesgyeszomszédunk — Szerbia, törekvő, fejlődésképes és szívós népével. Szerbia természetesen igen sok termék és terményből bevitelre szorul még és ki lássa el elsősorban ezt a bevitelt más, mint mi? Több évi rendezetlen, sőt háborús jellegű vámpolitikai viszonyok után 1911-ben ismét kereskedelmi szerződéses viszonyba léptünk Szerbiával s hogy, mit vesztettünk ezen szerződés nélküli állapot alatt, eléggé jellemzi, hogy mig kivitelünk 1905-ben Szerbia összes bevitelének hatvan százalékát tette ki, addig az, 1910-ig folyton szállva, huszonöt százalékon is alul sülyedt. 1911-ben, vagyis az új szerződés életbelépésének már első évében, kereken negyvenkét százalékra emelkedett ismét. A szerződés nélküli állapotban a kettős monarkia bevitelének csökkenésével szabaddá tett teret természetesen az élelmes Németország és Anglia sietett okkupálni és most már az legyen a feladatunk, hogy a lábunk alól kicsúszott terrénumot megint visszahódítsuk, amire az új szerződés első évi forgalmának jele szerint reményünk is van. Az új szerződés üdvös hatását, kivitelünket illetőleg, legjobban illusztrálja alábbi kimutatás. Szerbia utolsó két évi összes bevitele a következő volt: 1910. 1911. értékű bevitellel részesült, vagyis a kettős monarkia kivitele Szerbiába egy esztendő alatt 31.299.734 dinárral emelkedett. Viszont több terményben mi vagyunk behozatalra utalva s a földrajzi szomszédság folytán azt legelőnyösebben, legolcsóbban Szerbiából szerezhetjük be. A tavalyi háborús év természetesen megakasztotta a forgalmat, a normális közgazdasági fejlődést, de ez most, hogy a háború tája elült, újra, sőt fokozottabb mértékben megindul, rendszerint a meglazult, elszakadt fonál irányában. Éppen azért Némethi könyve a legalkalmasabb időben jelent meg, hogy, megismertesse velünk Szerbia közgazdasági állapotát és a mi közgazdaságunknak elsőrangúan fontos érdeke, hogy a kedvező konjunktúrákat kihasználva, ismét piacot teremtsünk magunknak Szerbiában, még fokozottabb mértékben, mint azelőtt. Tegyük félre a faji szimpátiát, antipátiát, vagy politikát. Egyáltalában gazdasági életünkben elsősorban sohase a politika, hanem mindenkor a kedvező konínnl'kiral* lpoinkh l.'ilincínálúcQ IpKpffínn c 70. Összes bevitel: 84,695.641' dinár 115,'425.415 dinár ebből ebből Ausztr.-Magyaror. 16,148.247 dinár 47,447.981 dinár Németország . . . 34,975.835 „ 31,346.860 „ Anglia ...»„ 11,424.915 „ 9,524.278 ,, Törökország » » 5,934.560 ,. 3,813.905 ,, Franciaország . . 3,603.613 „ 5,745.815 „ * A könyv címe: „Szerbia mezőgazdasági tér- emelése és forgalma“. 188 oldal terjedelmű. Megszerezhető lapunk könyvkiadóhivatala útján is. Arad 5 korona. " —