Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-08-12 / 223. szám
ceSMPESI) ifjal LAP (2 23. 12.) 1915. augusztus 12. szemben olyan a fölfogás, amelyből arra lehet következtetni, hogy a jövendő béketárgyalásból Románia teljesen üres kézzel fog távozni. Bugária és az antant. Az antant mesterkedése. Szófia, aug. 1I. A négyes-szövetségnek a Radoszlavov-kormánynál tett lépéséről hivatalos közlést adtak ki, amely hangoztatja, hogy a Bulgáriának tett javaslatokról nem fognak részletes közlést tenni. Ez a határozat kölcsönös megállapodás eredménye. Az antant-hatalmak egyik követsége a sajtóban mégis közleményeket helyeztetett el a javaslatok tartalmáról, hogy hangulatot keltsen ügyük érdekében. Hogy mily eszközökkel indította meg az antant új akcióját Szófiában, már abból is kitűnik, hogy orosz és francia pénzen Balkanszky Zgovor (Balkán-antant) címen új napilapot indítottak meg, amely az antantnak egy új Balkán-szövetség teremtésére vonatkozó követelései érdekében küzd. (Südsl. Korr.) Félhivatalos bolgár jóslás. Szófia, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A félhivatalos Echo de Bulgarie egyik cikkelyében azt írja, hogy a négyes-szövetség ujabb javaslata is sikertelen fog maradni. Az újság utal arra, hogy Oroszország a szláv ügyet mindig szerb ügynek tekintette s a félhivatalos Birsevija Vjedomoszti, valamint a Ruszkoje Szlovo sugalmazott cikkelyei elég érthetően hangoztatták mindig, hogy az orosz kormánynak csak Szerbia a legfőbb gondja s a szerbek érdekében kész elejteni még az orosz érdeket is. Oroszország, amely a szerb nagyravágyást élesztette, most is azon igyekszik, hogy a szerbeket nyugtassa meg elsősorban. Ami a másik államot, Görögországot illeti, fejtegeti tovább az Echo de Bulgarie, ott is elégszer hangoztatták, hogy görög terület átengedéséről tudni sem akarnak. Ennek az álláspontnak megváltoztatásában szintén nem lehet hinni. A három ország között tehát olyan ellentétek vannak, amelyeket nem lehet kiegyenlíteni és képtelenség még föltenni is, hogy közöttük békés megegyezés jöhessen létre. Nem ismerjük a jegyzék tartalmát, végzi a cikkely, de kíváncsiak vagyunk, hogy az antant valóban nyomást gyakorolhat-e a bolgár kormányra. Néhány Szófiában szerzett értesülésünk szerint a négyes szövetség legújabb föllépése nem jelent kevesebbet, mint ultimátumot Bulgáriának. A szófiai kormányt azonban nem erőszakolhatja senki és semmi. 11 Budapest, aug. 11. A trónörököspár, amelyet Budapesten a szeretet és a hódolat minden jelével elhalmoznak, ma délután Esztergomban, az ősi koronázó városban meglátogatta a magyar katolikus egyház fejét, Csernoch János bíboros hercegprímást. Fogadása itt is oly meleg és közvetetlen volt, mint Budapesten, de erre a melegségre itt egyéni patinát vont a város történeti múltjának emléke, valamint a hercegprímás rövid, de klasszikus beszéde, amelyben most is és a jövőben, miként a múltban, Magyarországot a királyhűség bevehetetlen várának mondotta. A trón várományosának lelkében a régi magyar királyok koronázó helyén az ország első papjának alakáról elhangzott ezek a szavak bizonyára maradandó nyomot fognak hagyni. A látogatásról, amely az ifjú trónörököspárnak valóságos diadalútja volt, a következő részletes tudósítás számol be: Az út Esztergomig. Károly Ferenc József trónörökös és felesége, Zita királyi hercegasszony ma délután fél három órakor indult el a budai királyi várból Esztergomba, a hercegprímás látogatására. Meleg nyári időben fordult ki a várból az az automobil-sor, amely a trónörököspárt és kíséretét vitte. Az első kocsiban a trónörököspár, a másodikban Pálffy Miklós herceg udvarnagy Thun-Hohenstein hercegnő főudvarmesternővel, a harmadikban Lobkowitz herceg kamarai elöljáró és Nostitz-Rieneck grófnő udvarhölgy, a negyedikben Ledochowski gróf alezredes és Hunyady gróf százados, az ötödikben Ottrubay százados és a királyi herceg titkára, Gross százados, a hatodikban Fischer dr. kormánytanácsos és Maros udvari főszámvivő foglaltak helyet. A hercegi párt esztergomi útjukra elkísérték a kormány képviseletében Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi, Hazai Samu báró honvédelmi, Ghillány Imre báró földmivelésügyi és Rosner Ervin báró, 5 felsége személye körüli miniszter. Esztergomba mentek továbbá Bárczy István dr. polgármester és Boda Dezső dr. főkapitány is. Budától Esztergomig az utazás sok magyar községen át történt. Az országúton mindenütt sorfalat állott a lakosság és mikor a trónörököspár gépkocsija elhaladt, lelkes éljenkiáltás tört elő. A trónörökös és felesége alig győzte szalutálással, hajlongással megköszönni az egyszerű nép szívből fakadó ünneplését. A megérkezés. A trónörököspár kíséretével néhány perccel négy óra előtt érkezett el a város határához. A város szélén diadalív volt fölállítva, a város lobogódíszt öltött. Esztergom páratlan lelkesedéssel fogadta ,a trónörököspárt. Pontban négy órakor érkezett a trónörököspár virágeső közepette a primási palotához, ahol a 26. gyalogezred egy díszszázada és katonabanda várta. A díszszázadot Reiner Lajos ezredes és Paulini százados vezényelte. A primási palota előcsarnokában Csernoch János hercegprímás a főkáptalan és udvari papjai élén várta a trónörököspárt. Ugyacsak itt helyezkedtek el Zlatár báró, Jankovich, Ghillány báró és Roszner báró miniszterek. Marenzi Ferenc gróf táborszernagy, budapesti katonai parancsnok, Lilienhoff-Adelstein budapesti városparancsnok, Bárczy István budapesti polgármester, Meszlény Pál esztergommegyei főispán, Perényi Kálmán alispán, Wimmer Imre esztergomi polgármester, Csárszky István, a bécsi Pázmáneum igazgatója, Lepold Antal prímási irodaigazgató és Zsembery István vöröskeresztes főmegbízotthelyettes. Miután a hercegprímás a fenséges vendégeket üdvözölte, Szabó Margit kolostori növendék a trónörökösnének, Eggenhoffer Margit pedig a trónörökösnek fehér rózsákból kötött csokrot nyújtott át. Majd a fehérruhás leányok sorfala között lakóosztályába vonult a trónörököspár. A hercegprímás beszéde. Itt Csernoch János bíboros hercegprímás a főkáptalan és az összes előkelőségek jelenlétében a következő beszédet mondotta: Hódolattal üdvözlöm császári és királyi fenségteket a magyar államiság megalkotójának, Szent István királynak születése és megkereszteltetése által megszentelt Esztergom városában, hajdani dicső királyaink s a magyar katolikus egyház prímásainak ősi székhelyén, ahonnét ezer évvel ezelőtt diadalmas útjára tért a kereszténység és ahol megszilárdult a hűségnek az az oldhatatlan lánca, a mely a magyar nemzetet koronás királyához kapcsolta. Esztergomnak fényes királyi vára romokban hever, de a város, mint az egész Magyarország ma is a királyhűség bevehetetlen vára. Most régi dicsőségének fölragyogását látja, midőn falai között üdvözölheti a magyar királyi trón várományosát és fenséges nejét. Hősiességében az egész világtól megcsodált hadseregünk a diadalmak útját járja, de még a végső győzelemért s az üdvösséges békéért küzd. Császári és királyi fenségek máris döntő győzelmet arattak a magyar nemzet szeretetének rohamos meghódításával. Ez a szeretet csak erősíti a dicső dinasztiához való hagyományos ragaszkodást, ami eddig is forrása volt a magyar nemzet önfeláldozó tetteinek a csatatereken és itthon a társadalomban. Mélységes tisztelettel kérjük császári és királyi fenségedet, kegyeskedjék őfelségét biztosítani tántoríthatalan hűségünkről, fiúi ragaszkodásunkról és mindvégig nem lapkadó, kitartó áldozatkészségünkről. Isten kegyelme óvja apostoli királyunkat és császári és királyi fenségedet, a trónnak várományosát és fenséges nejét. A székesegyházban. A trónörökös meghatva és meleg szavakkal köszönte meg a maga, valamint felesége nevében a szép fogadást, valamint a hercegprímás üdvözlő szavait. A hercegprímás ezután bemutatta Rajner Lajos püspök, érseki helynököt és a főkáptalan tagjait, valamint Meszlény Pál főispánt, Petényi Kálmán alispánt, Wimmer Imre polgármestert és Hajdú István prímási jószágigazgatót, akiknek mindegyikéhez volt a trónörökösnek néhány szíves szava. Acercle befejeztével a trónörököspár a hercegprímás kalauzolása mellett autóba szállott a Bazilika megtekintésére. Ezt megelőzően ellépett a prímási palota előtt fölállított díszszázad előtt, ahol megszólítással tüntette ki Reiner Lajos ezredest, Paulini századost, Jaeger Frigyes főhadnagyot, Horn Zsigmond dr. hadnagyot, a kinek mellén arany vitézségi érem díszlett és Gogola törzsőrmestert, kinek nagy ezüst és bronz vitézségi érme volt. Fél öt órakor érkezett a trónörököspár a hegytetőn levő gyönyörű főszékesegyházhoz, amelynek kapujában Brühl József prelátuskanonok, a főszékesegyház plébánosa Eitner Elemér lovag suk centorral és két karkáplánnal fogadta a fenséges párt. A trónörököspár itt először rövid imát mondott, majd a főoltár előtt egy ott elhelyezett vendégkönyvbe beírta nevét. Majd megtekintették a főszékesegyházban levő 1507-ből való Bakács-kápolnát és onnan a Szent István-kápolnába mentek, ahol a hercegprímás fölhívta a fenséges vendégek figyelmét Károly Ambrus királyi herceg, volt esztergomi érseknek Kanova által készített síremlékére, A Vörös Kereszt-kórházban. Ezután a trónörökös külön kifejezett kívánságára beleillesztették a programba az esztergomi Vörös Kereszt hadikórház megtekintését. Itt a trónörököspárt Seyler Emil főorvos és Mattyasovszky kórházi tiszt fogadta. A trónörököspár sorra járta a kórtermeket és minden egyes katonánál érdeklődött megsebesülése körülményei s egészségi állapota iránt. Végül megelégedésüknek adtak kifejezést a tapasztaltakon úgy a kórházat vezető főorvos mint mint az ápolást végző irgalmas testvéreknek. A primási fehérteremben. A Vörös Kereszt-kórház megtekítése után a trónörököspár kíséretével automobilon visszatért a primási palotába, ahol a fehérteremben uzsonna várta a vendégeket. Ide a kíséreten és a Budapestről jött előkelőségeken kívül Rajner Lajos püspök, érseki helynök, Meszlény Pál főispán, Perényi Kálmán alispán, Wimmer Imre polgármester és Reiner Lajos ezredes voltak hivatalosak. Az elutazás. Hat óra volt, mikor a vendégek elhagyták a hercegprímás palotáját, hogy a Dunapartra menjenek, ahol a Magyar Folyam- és Tengerhajós Társaság Zsófia hercegnő nevü pompás termes gőzöse kikötött. Csernoch hercegprímás kisérte a vendégeket a káptalan tagjaival. Ezernyi ember kiáltott éljent a hercegi párra s harangok zúgtak, a mikor a kikötőhöz érkeztek. Itt az esztergomi hölgyek nevében a kis Sternberg Laure grófnő Zita királyi hercegnőnek virágcsokrot nyújtott át. A hercegi pár szives szavakkal búcsúzott el a bíboros-hercegprimástól és ismételten kifejezte köszönetét a vendéglátásért. A hajóstársaság igazgatója, Domony dr. jelentette a királyi hercegnek, hogy a szalongőzös készen áll az elutazásra. A királyi herceg megjegyezte: — Nagyon örülök az utazásnak, szép időnk van és az utazás bizonyára nagyon kellemes lesz. Zita királyi hercegasszony is örömének adott kifejezést azon, hogy ilyen kedvező időben utazhatik a Dunán. A hajóraszállásnál Sényi korvettkapitány, a budapesti tengerészeti különítmény parancsnoka jelentkezett a trónörökös-párnál, akiknek azután Farkasics Béla hajóskapitányt, Roessler Ernő főfelügyelőt és Nádas Viktor titkárt bemutatták. A hajó elindult, a trónörökös-pár pedig a fedélzetre ment. A lakosság viharzó éljen kiáltása mellett hagyta el a magyar trón várományosa és felesége az ősi Esztergom városát. A dunai út. Remek kép tárult a Zsófia gőzös utasai elé, amint a Duna egyik oldalán, a több kilométer hosszúságu vonalon álló közönség szakadatlanul ovációt rendezett, másik oldalán a bécsi gőzhajó vonult el, amelynek utasai, amikor a hercegi párt meglátták, hangos éljen-kiáltásokban törtek kitek ki. A királyi hercegi pár előbb megtekintette az a termes gőzöst, majd visszament a fedélzetre, ahol körülbelül egy órát töltött. Az alkonyat beállt. Valamennyi nagyobb helységben a lakosság, valamint a nyaraló közönség a Dunapartra özönlött, hogy a hajót megvárja Kovácspatakon, amely fényesen ki