Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-09-05 / 247. szám

1915. szeptember 5­­SMPESTI HÍRLAP (247. 87.) rése. Oroszország katonai erejének föltámasztása és ennek érdekében az antant-hatalmak egyikének sem, és igy Angliának sem szabad semmi áldozattól visz­szariadnia. Minthogy pedig Sir Edward Grey nem haj­landó figyelembe venni azt, hogy mit akar Japán­ország és milyen föltételekhez köti segítségét, csak természetes, hogy Japánországban is összefont kar­ral nézik, hogyan vérzik el a moszkovita hadsereg már nem is Lengyelországban, hanem a szent Orosz­ország földjén. Sőt talán örülnek is ennek Japán­országban, mert az Európa részéről végérvényesen megvert Oroszország évek h­osszú során át semmi­féle veszedelmet nem fog jelenteni sem Mandzsu­országban, sem Kínában. És az európai hatalmak vé­res küzdelmének közepén a ravasz Japánország már ma gondolkozik azon, hogyan támad majd annak­idején esetleg a vele való szövetség után két kézzel kapó megvert, de mindazonáltal alapjában véve még mindig eléggé erős Oroszországgal egyetemben An­gliára és hogyan fogja majd úgy Kelet-Ázsiából, mint Indiából kiverni. Bolgár-román tárgyalás, Hága, szept. 4. (Saját tudósítónktól.) Bukarestben híre jár, hogy Románia és Bulgária közt új tárgyalá­sok indultak meg határkiigazítás tárgyában. A görögök és az antant. Atén, szept. 4. (Aténi távirati ügynökség.) Az antant-ha­talmak és Görögország aláírták a Görögország kereskedelmére és hajózására vonatkozó végle­ges megegyezést. Görögország kötelezte magát, hogy törvényhozási intézkedésekkel megakadá­lyozza a hadi­sugáru-kereskedelmet. Az antant­hatalmak nem fogják akadályozni a dohány és a mazsola szabad kivitelét az eddigi kivitel ke­retein belül, továbbá az Angliából és a gyarma­tokból való kivitelt oly cikkekben, a­melyekre Görögország belső szükségletének fedezésére szükség van. A megegyezés folytán elmarad az egyik kikötőből a másikba h­aladó görög hajók átvizsgálása. Nikita a fényes jövőről. Róma, szept. 4. A Stefani-ügynökség jelenti Cetinjéből: Nikita király tegnap meglátogatta a hercego­vinai frontot s buzdítot­ta katonáit, rámutatva a fényes jövőre, a­mely rájuk vár és Szerbia s Montenegró biztos győzelmére. Esszád basa veresége. London, szept. 4. A Times jelenti­­Aténből augusztus 31-én. Szkutari távirat szerint Esszád basa csapatai és a mirditák között heves harc volt, a­mely a mir­diták győzelmével végződött. A mirditák ötszáz foglyot ejtettek. Esszád basa ezenkívül 21­5 ha­lottat és sebesültet veszített. A pápa a békéért: Gibbons bíboros nyilatkozata. Luganó, szept. 4. A Stefani-ügynökség Washingtonból és Londonból keltezett jelentéseket közöl arról, hogy Gibbons bíboros átadta Wilson elnöknek a pápa levelét az európai béke helyreállításáról. Gibbons az elnökkel és Lansing államtitkárral való beszélgetéseiről állítólag nagy örömét fe­jezte ki s optimista kijelentést tett különösen a tengerek szabadságára vonatkozó német-angol megegyezés lehetőségéről s ezzel kapcsolatban arról, hogy ez a megegyezés alapvető békefeltétel lehetne.­­ Az elhalasztott ünnep. Köln, szept. 4. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung szerint a Corriere della Sera vatikáni levelező­jének ama híréhez, hogy XV. Benedek pápává való választásának évfordulóját az eddigi szo­kással ellentétben csöndben fogják megülni és megünneplését november 6-ára halasztották, a Neue Züricher Nachrichten megjegyzi, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy a Vatikán­ban határozott és jelentőséges támasztékpon­tokra alapítják azt a felfogást, hogy november elejére békésebb helyzet fog beállni és hogy ak­korára már meg lesznek az első jelek a közeli fegyverszünetre vagy még ennél is jobbra. A­z északi államok semlegessége. A kopenh­ágai értekezlet. Kopenhága, szept. 4. A hetedik északi interparlamentáris kikül­döttek értekezlete, a­mely itt ülésezett, a hajó­zásnak a háború idején való helyzetével és egyéb kérdésekkel foglalkozott. A három északi ország semlegesésgi politikájáról ma Adelstaend svéd delegátusnak következő határozati javaslatát fogadták el egyhangúan. Az északi interparlamentáris szövetség örömét fejezi ki a semlegességi politikán, a­melyet eddig a három északi ország javára folytattak. A gyűlés ez öröm forrását főleg abban látja, hogy ezt a politi­kát a három ország kormányai között történt barát­ságos együttes tanácskozás és munkálkodás útján folytatták, miáltal a közös érdekeket a népek között . A helyzet a Balkánon. A szerb válasz: Frankfurt, szept. 4. A Frankfurter Zeitung jeleníti Chiassoból: .A szerb válasz immár meg­érkezett az érdekelt antant-kormányokhoz. A kormányok egyelőre teljesen titokban tartják a jegyzék tartalmát. Mégis kiszivárgott belőle valami. Már néhány nappal ezelőtt híre járt, hogy Szerbia Aténnel való tárgyalás után engedményeit a Vardar­vonalon túl kiterjesztette s az egykori monasz­tiri vilajet egy részét is hajlandó volna áten­gedni. Ezt a vilajetet tudvalevően Bulgária a maga teljességében kívánja. Viszont ugy a szerb, mint a görög kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a két országnak továbbra is legyen közös határa. Nem hiszik, hogy ezek az engedmények Bulgá­riát teljesen kielégítnék, remélik azonban a tár­gyalás folytatását Venizelosz tényleges közre­működésével, a­kinek gazdasági egyezményét az antanttal jó jelnek tekintik. Arról a nyomásról, a­melyet az antant Bulgáriára gyakorol, fogal­mat alkot a Corriere della Sera durva, követe­lőző hangja. A lap, a­mely a konzulta orgá­numa, először füti­fát ígér Bulgáriának s bizto­sítja Itália régi rokonérzéséről, de h­a Bulgária a kettős szövetséghez csatlakozik, ostorral fe­nyegeti meg, nemzeti létének megszüntetésével. Szófia, szept. 4. A Duma nevű russzofil lap jelenti, hogy Szavinszki orosz követet visszahívták. Utódja valószínűleg Halkievic, a minisztérium keleti osztályának főnöke lesz. A Duma antant-körökből úgy értesül, hogy az antant itteni diplomatái nagyon elégedetle­nek a szerb kormány válaszával. A legrossze­rűebb diplomaták is ki nem elégítőnek tartják. Állítólag fölvetődött az eszme, hogy megtorló intézkedésekkel hassanak Szerbiára. A franciák Bulgária segítségeért. Genf, szept. 4. (Saját tudósítónktól.) A Journal de Geneve Párisból ezt jelenti: Föltétlenül szükséges, hogy Szerbia egész teljességében kövesse a négyes antant tanácsát. Konstantinápoly elfoglalásához föltétlenül szükségesnek látszik Bulgária bele­avatkozása. A négyes antant kormányai készek arra, hogy a bolgár kormány közbelépésének biztosítására energikus lépéseket tegyenek Gö­rögországban és Szerbiában. Párisban arról be­szélnek, hogy azt a hadsereget, a­melynek fő­parancsnokává Sarrail tábornokot nevezték ki, Szerbia segítségére küldik, megszállják a Sza­loniki—Nis-vonalat és Szalonikit átadják Bul­gáriának, ha megígérné Konstantinápoly ellen való föllépését. Ennek következménye azután Románia beleavatkozása lenne. Ilyen módon megoldódnék az egész balkáni kérdés, mivel Görögország is kényszerítve lenne a pártfogla­lásra. Eddig Párisban azért állottak el ettől az eljárástól, mert Görögországgal szemben nem akartak erőszakot használni. Mivel azonban Gö­rögország Szerbia szövetségestársa, a legkeve­sebb, a­mit tőle várni leh­et, az, hogy nem száll szembe a Szalonikiben való partraszállással. Bolgár elutasítás. Szófia, szept. 4. (Saját tudósítónktól.) A bolgár politikai körök értesülése szerint Szerbia Venizelosz ta­nácsára utasította volt a szófiai szerb követet arra, hogy puhatolózzék Radoszlavov miniszter­elnöknél, vájjon Bulgária hajlandó volna-e Szer­biával közvetetten tárgyalást kezdeni. Ha Bul­gária az ajánlatot elfogadta volna, Görögország is hasonló indítványt terjesztett volna a bolgár kormány elé. Radoszlavov azonban tudvalevően azt felelte a szerb követnek, hogy, Szerbiával semmiféle közvetetten tárgyalásba nem bocsát­kozhatik, mert a négyes szövetség vállalta ma­gára a balkáni ellentétek elsimítását, Szerbiá­nak tehát a négyes szövetséggel kell tárgyalnia. Az elutasító válasz miatt Venizelosz is elállott attól, hogy Bulgáriának közvetetlen tárgyalásra tegyen javaslatot. A szerb csapatösszevonás. Szófia, szept. 4. (Saját tudósítónktól.) A Dnevnik a szerb cáfolat ellenére is föntartja azt a hírét, hogy a szerb hadvezetőség a bolgár határon csapatokat vont össze. A Dnevnik szerint a szerb kormány nagyon jól tudja, hogy a négyes szövetségnek adandó válasza nem lesz kielégítő és tüntetni akar azzal, hogy Bulgária esetleges támadására is el van készülve. Az újság felszólítja a bolgár kormányt, hogy a csapatösszevonás miatt sür­gősen kérjen magyarázatot a szerb kormánytól. Románia magatartása. Bukarest, szept. 4. (Saját tudósítónktól.) Néhány nem orosz­barát újság, közöttük a konzervatív párt Jász­vásáron megjelenő orgánuma, az Opinia is, ke­serű rezignációval ír arról, hogy Romániára most szomorú napok következtek el, mert Bra­tianu jószívűségéből a románoknak most a ma­guk érd­eke helyett Szerbiát kell védeniök. Ugyanezek az újságok a román érdekre vesze­delmes tünetnek mondják, hogy a hadsereg hi­vatalos újságja szándékosan félrevezeti a tiszti­kart és teljesen hamisan tájékoztatja a harctéri eseményekről. Ezeket a panaszokat fölkapja a Moldova és azt feleli rájuk, hogy nincsen helye az ilyen sötétlátásnak. Nem szabad elcsüggedni és egy­kedvűen kell fogadni mindent, — írja. — Bra­tianu nem fogja megmenteni Szerbiát és nem fog miatta bonyodalomba se keveredni a közép­ponti hatalmakkal. A miniszterelnök ma az egyik féllel tárgyal, holnap a másikkal, közben erre-arra irányítja a katonai szakújságot, de bármit tesz, csak próbálkozás, éppen úgy, mint a­hogy ő maga is tudja, hogy a román hadsereg lisztjei és katonái a szakújság minden erőlkö­dése mellett is igen jól ismerik a valódi harctéri helyzetet. Besszarábiába talán nem fogunk be­menni, mert Bratianu fél a megvert orosztól, te­hát tovább fog kísérletezni, mindaddig, a­míg egy napon majd csak alá fogja írni a szerződést, a­mely arra kötelezi, hogy a középponti hatal­mak ellen nem tesz semmit. München, szept. 4. (Saját tudósítónktól.) Bukaresti jelentések szerint Kosztineszku pénzügyminiszter lemon­dása küszöbön áll. Hivatalban való maradása attól függ, milyen alapon jön létre Németország és Románia között a szénátvitel és a gabonaki­vitel kérdésében a megállapodás. Bratianu állása nem rendült meg, mert minden ellenkező hír­adással szemben , a maga személyében nincs annyira lekötve a négyes szövetség terveihez, hogy ne maradt volna meg teljes cselekvési sza­badsága. A négyes szövetség javaslataitól függet­lenül Szófia és Bukarest között folyó tárgyalá­sok még nem értek véget. A bukaresti orosz kö­vet Péterváriról állítólag új utasításokat kapott, a­melyek Cruppinak Pétervárott tett javaslataira vezethetők vissza, Cruppi ugyanis Szaszonovval részletesen tanácskozott a Balkánon tett tapasz­talatairól és Oroszországnak a Balkánon való új akciójára tervet mutatott be-

Next