Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-01 / 229. szám
1918. október 1* Budapesti HIHUP ,220.sz.; Vsridéssvittés. * (Az Apolló Kabaré bemutatója.) Városszerte rendkívüli érdeklődés várja az Apolló Kabaré új műsorát, amelynek holnap, kedden, október 1-én Úsz a bemutatása. Hét darab szerepelt a műsoron. Mindannyit legelőkelőbb íróink és költőink írták. Bertai Oszkáron, a Nemzeti Színház kitűnő művészén kívül, aki mint vendég lép fel az októberi műsorban, részt vesz az előadáson teljes számmal az ■Apolló Kabaré egész kiváló gárdája: Németh Juliska, Rózsahegyi, Csabi Janka, Kővéry, Nagy Magda, Magyari, Boross Endre, Gőzön. Máig Gerő, Herceg, Szenes, Poór, Sándor, Faragó Sári, Homoki Paula, Gábor Flóra és Margó Boriska. Az előadás fél nyolckor kezdődik. * ("Télikert.) A Télikert októberi műsorának is Winierni a főattrakciója. A jeles művész csodálatos új mutatványai nagy feltűnést foknak keleni. Ismét fellép l’Iváry Károly is, szólóban és operettben. A varietérész főszámai: La Paquita a tűztáncosnő, Leonoldi, a százkezű, Von, a rongyfestő, Sár Ivina a női Herkules. Sinnmayr Elza ésKrisztinkovich Jenimy a kiváló táncosnők, mis a magyar részben Borbély Lili, Gallai Nándor, Tercsányi Viki és Somogyi Rózsi lépnek fel jobbnál jobb szólóban. A vasárnap délutáni félhelyáru előadáson a teljes esti műsor kerül bemutatásra. * (Tntim Kabaré.) A Teréz-körúti Intim Kabaré érdekes, nívós műsorát minden este telt ház nézi meg. Nagy sikere van minden darabnak és meleg lapá jutalmazza a kitűnő művészgárda: Szelets 1.,za. Teleki Ilona, Jászai Olga, Czeglédy, Leovolt, Mészáros, Szőke, Virágh stb. alakításait és számait. Jegy a pénztárnál előre váltható, Teréz körút 46. és a jegyirodákban. — • film-színház. * (A faun utoljára.) Az irónia szerdán mutatja be utoljára öt, fél hét, nyolc és fél tíz órakor .1 faunt. * (Mozgókép-Otthon.) A Mozgókép-Otthon újdonságában, Az utolsó szerelem című ötfelvonásos drámában Fenns Olaf játszik. E drámán kívül a műsoron tovább is szerepel Az oroszlánszívű Jack. Fenns Olaf művészete páratlan, a majomfilm pedig szenzációs. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Tizián német építészeti motívumai.) Avelencei iskola nagy mesterének, Tiziánnak csodálatos alkotásain szembetűnően érdekes jelenség a sok északi, főképp német építészeti motívum alkalmazása. Egy német tudós, Juchs Pál most a Ciccr°ne folyóirat legújabb számában igyekszik megmagyarázni Tizián eljárását. A velencei mester az olasz festők között teljesen egyedül áll a német építészeti motívumok alkalmazásában, mert a többiek valamenyinyien, akár hátterűl, akár előtérül olasz stílusú épületrészleteket használnak. Tizián motívumai nagyrészt templomtornyok, őrtornyok és várak gótikus csúcsívei, északnémet módra élesen kiugró fedelű házak, vagy előre boruló tetejű kunyhók fafedélzettel. A gót stílus eredete Tizián képein világos. Itáliában ez a stílus igen népszerű volt, bizonyítja a milánói Dóm.A kunyhó-motívumokra a hegységben számtalan példát találhatott, jelesen saját szülőhelyének, Kadorénak vidékén is. Viszont a német erődítmények építésmódjára és a polgári házak stílusára nem akadhatott rá sehol Olaszországban. A merészen előugró fedél felső Bajorországból és a sváboktól származik. Tizián pedig 1547-ben jött először Augszburgba V. Károly udvarába, harmincöt éves korában, mikor már ilyen stílusú képeit megalkotta. Fuchs kutatásai közepette arra az eredményre jutott, hogy Tizián ismerte Rogier van der Weyden firenzei képét, amelyen a holland festő hasonló motívumokat használt. Ezek befolyására vezethető vissza Tizián eljárása. * (Amerika és a kínai műkincsek.) Az A American Museun Journal legutóbbi száma megemlékezik arról, hogy az amerikai katonák a legutolsó kínai forradalom alkalmával a pekingi templomokból mennyi mindenféle roppant értékes műkincset zsákmányoltak, amelyek most mind amerikai gyűjteményeket ékesítenek. Természetesen ők ezt a műveletüket igen finoman biztosságba helyezésnek nevezik. Mi kissé parasztosan, de igazságosan lopásnak mondjuk. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Símmel György meghalt.) Símmel György straszburgi egyetemi tanár, aki a jelenkori német gondolkodók sorából főként sokoldalúságával és meggyőző erejű, könnyed előadásmódjával tűnt ki, hatvanegy éves korában meghalt. A német szellemi kultúrában Símmel körülbelül olyan helyet foglal el, mint Bergson a franciáknál, amíg azonban Bergson a szintézis mestere, addig Símmel inkább egyes problémák mélységébe nyomul és ragyogó analízissel boncolgatja a fogalmakat. Erkölcsbölcselet, szociológia, történetfilozófia és kulturbölcselet, ez az a terület, amelyen kutatásai mozognak. Termékeny irodalmi munkássága (Bevezetés az erkölcstudományba. .1 történetfilozófia problémái, .4 pénz ! "filozófiája, Szociológia és egyéb művei) nevét a külfölddel is megismertette. Két esztendővel ezelőtt Rembrandt című munkájában a művészetbölcselet rendszerezését kísérleltemeg, néhány nappal ezelőtt pedig a kidtúra konfliktusáról jelent meg rövidebb tanulmánya. * (Fstötl-Társaságr.) A nyári szünet után tegnap, vasárnap délelőtt tartotta első ülését a Petöfi- Társaság az Akadémia dísztermében Herczeg Ferenc elnöklésével. Az elnöki megnyitó után Terenczy Zoltán másodelnök a Petöfi-ház javára rendezett miskolci Petöfi-ülésről számolt be. Ezután Lázár Béla Kenyérmorzsa címü regényéből olvasott fel részleteket. Palágyi Lajos, aki tizenöt éve gyűjti a magyar költeményeket, a már öt kötetre terjedő anyagból nyelc költeményt mutatott be. Végül Pak°ts József Juhász Gyula költészetét méltatta s felolvasta a poétának Zrínyi-tanulmányhoz irt előszavát. * (A Kisfaludy Társaság, Illés?.) A Kisfaludy Társdup október másodikán, szerdán délután 5 órakor a Tudományos Akadémia üléstermében tartja rendes hónapi ülését a következű napirenddel: 1. Folvó ügyek tárgyalása. 2. Az irodalmi művek életerejéről (Tanulmány Beöthy Zsolttól). 6. Költemények (Vargha Gyula rendes tagtól)l! Elbeszélés J Pckár Gyula rendes tagtól). 5. Zárt ülés. A nyilvánosülés keretében a Kisfaludy Társaság is kiveszi a részét a meleg ünneplésből, amelyben klasszikus tagjának Beöthy Zsoltnak része volt születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. * ( Idegenforgalom Magyarországon.) E címmel Cholnoky Jenő egyetemi tanár érdekes előadást tart október 3-án délután fél négy órakor az Urániában. FŐVÁROSI ÜGYEK. Városatyák Istenüzlete. A Budapesti Hírlap vasárnapi cikke nyomán ma a főváros törvényhatóságának több tagja érdeklődött a Károlyi-féle Stefánia-úti telek ügye iránt, amire természetesen azt a választ kapták, hogy a tanács határozatával még egyáltalán nincs elintézve a kérdés, és lehet, hogy perre kerül az ügy a főváros és Károlyi Mihály gróf, illetve a Magyar Kereskedelmi Hitelbank között. Károlyi Mihály grófnak Charmant Oszkár dr. királyi közjegyző útján ma kézbesítették a tanács végzését, a mely fölszólítja, hogy nyolc napon belül írja alá a telek visszaadásáról szóló okiratot, arról azonban nincs hír, hogy Károlyi Mihály grófnak most mi az álláspontja. A tanács több tagja már akkor, amikor az ügyről tudomást szerzett, annak a véleményének adott kifejezést, hogy Károlyi tájékozatlanul járt el, minden valószínűség szerint valamelyik alkalmazottjának információja alapján, úgy hogy Károlyi respektálni fogja a tanács határozatát. Valószínűnek tartják azt is, hogy Károlyi csak ebből a tanácsi végzésből értesül arról, hogy miképpen is áll a Stefánia-úti lelek ügye s hogy azt aeki nem lett volna szabad eladni. Ez annál inkább is hihető, mert Károlyi tudvalévően nem szokott maga foglalkozni az ilyen ügyekkel. A tényállás egyébként világos: Károlyi maga kérte, hogy vagy oldja föl a főváros a Stefánia-úti telket a telekkönyvi korlátozás alól, vagy vegye vissza tőle s amikor a közgyűlés a gróf tetszésére bízta a választást. Károlyi beadványban arról értesítette a tanácsot, hogy a második alternatívát választja. Ezt a tanács tudomásul vette, értesítette is erről Károlyit, a formális megállapodást azonban hirtelenében nem tudták aláírni, mert Károlyit Franciaországban internálták. Valószínű is, hogy Károlyin nem múlnék az okmány aláírása, csakhogy ma más a helyzet, mert Károlyi eladta a telket a Magyar Kereskedelmi Hitelbanknak s a bank már a saját nevére íratta az ingatlant. S az egész ügynek ez a része az, amely a törvényhatósági bizottság több előkelő, köztiszteletben álló tagját beavatkozásra készteti. .Az a véleményük, hogy a főváros részéről mulasztás történt, mert hiszen Károlyi régen hazatért Franciaországból és így régen alá lehetett volna vele íratni a visszavételi szerződést, míg most kérdés, vájjon a bíróság nem fog-e arra az állásponra helyezkedni, hogy a szerződés formális aláírása az irányadó? Ebben az esetben ez a mulasztás másfél millió koronájába kerül a fővárosnak, mert ekkora a különbség a Károlyi-féle tejek eladó ára és mai értéke között. Azt, hogy egy bank másfél milliót vagy még ennél is többet akar keresni a főváros mulasztásán, nem lehet rossz néven venni a banktól, de — és itt a beavatkozás oka — éppen a Kereskedelmi Hitelbanknak nem lett volna szabad belemenni ebbe az üzletbe. A Kereskedelmi Hitelbank elnöke Schreyer Jakab dr. ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, aki tagja a pénzügyi bizottságnak is. A pénzügyi bizottság annak idején nagyon részletesen tárgyalta a Károlyiféle felek visszavételének ügyét, Schreyernek tehát tudnia kellett a tényállást. Elnöktársa, Silberberg Károly színén tagja a főváros törvényhatóságának s a bank igazgatóságában még három fővárosi bizottsági tag foglal helyet: Bihari Mór dr., Székács Antal és Wellisch Alfréd. Kétségtelen, hogy a Károlyi-féle telek megvásárlását megtárgyalta a bank igazgató-sága s nem valószínű, hogy a banknak erről az üzlelésről éppen csak a két elnök meg a városatya igazgatósági tagok ne tudtak volna. Nekik — és ez a vélemény a városházán általában — nem lett volna szabad beleegyezniük abba, hogy — esetleg a forma szerint jogosan is — a főváros mulasztásából hasznot húzzanak. Bármelyik magános vagy bármelyik bank megtehette volna ez — a főváros máskor vigyázott az érdekeire — de a bizottsági tagsággal ’ összeférhetetlen az ilyen üzlet. Nekik nem lett volna szabad a telek hátralékos vételárát — 683-740 korú, fiát — valósággal lecsempészniök a középponti pénztárba, hanem ellenkezően, figyelmeztetniük kellett volna a fővárost, hogy addig igazítsa helyre a mulasztását, amíg nem késő. A törvényhatóság tagjának ez a kötelessége s fokozottan ez a pénzügyi bizottság, tagjáé. Aki nem így cselekszik, lehet kitűnő üzletember, aki rögtön fölismeri a kedvező konjunktúra pillanatát, de nem lehet a főváros közönségének képviselője. Ez a nézőpont, az, mely miatt az egésztelekügy a legnagyobb meglepetést keltett, s ezért nyilvánul meg igen energikusan az a törekvés, hogy a bizottsági tagok szerepét tisztázzák. — Januárban községi választás lesz? A kormány tudvalevően 1914-ben törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amelyben, elhalasztotta a községi választásokat is, illetve a törvény — az 1915. évi VI. törvénycikk — kimondja, hogy a bizottsági tagok mandátumát a háború után való uj választásig meghosszabbítja s ezt az uj választást nem lehet megtartani a békekötés napját követő három hónap tetelte előtt. A törvény meghozatala óta Három év múlt el s ez idő alatt a főváros bizottsági tagjai annyira megfogják, hogy már a póttagok behívásával sem teljes a törvényhatóság létszáma. A törvényhatósági bizottsági tagok felét 1909-ben, felét pedig 1912 őszén választottak, úgy hogy a törvényhatóság felének már 1912-ben lejárt a mandátuma, felének pedig az idén novemberben telik le. A városházán most híre jár, hogy a kormányban megvan a hajlanndóság az 1915. évi VI. törvénycikk megváltoztatására, annál is inkább, mert hovatovább nem lesz több bizottsági tag, mint az eredeti létszám háromnegyede. Az erre vonatkozó tárgyalás — hír szerint — már annyira előrehaladott stádiumban van, hogy januárra tervezik az új községi választást. — A pénzügyi bizottság első ülése. A pénzügyi bizottság a nyári szünet után pénteken, október 4-én délelőtttartja meg első ülését, amelynek legfontosabb tárgya a gáz és az elektromos áram árának újabb megállapítása. Tárgyalni fogja meg a bizottság a Medgyaszay-színház megnyílására vonatkozó kérelmet, a plébánosok és a segédlelkészek drágasági segítségének ügyét és a középponti, valamint a Batthyány-téri vásárcsarnoki vendéglők bérletének meghosszabbítását. — Elárusitónő-tanfolyam. A főváros a Bajza utcai polgári lyány iskola helyiségében elárusitónő-tanfolyamot tart fönn. A tanítás ingyenes, beiratkozni mától kezdve délután 3 és 5 óra között lehet. — Ingatlanforgalom. A fővárosban a legutóbb a következő nagyobb ingatlanok cseréltek gazdát: Tömöry Artúr és birtoktársai IV. Piaristautca 10. szám alatti ingatlanát 2.450.000 koronáért a Schopper J. G. cég, Hirsch Leóné és birtoktársai V., Hold utca 9. szám alatti ingatlanát 540.000 koronáért a Magyar Általános Ingatlanbank, a Magyar Földbérlők Szövetkezete V. Vilmos császár út 72. számú házát 2.000.000 koronáért a Magyar Unióbank, Seumann Annimé VI., Sziv utca 26. szám alatti házát 440.000 koronáért Lönti Mátyás és Bella, Löwinger Nándor és felesége VI. Eötvösutca 50. szám alatti házát 710.000 koronáért Hubert Nándor és felesége, Walla József cementárugyár rt. II