Budapesti Hírlap, 1919. január (39. évfolyam, 1–27. szám)
1919-01-12 / 11. szám
i körökben az autonómia vagyonának kezelése címén bankalapítást terveznek, mde a Katolikus Tanács a következő határozatot hozta: ..A Katolikus Tanács kijelenti, hogy állást foglal minden olyan törekvés ellen, mely az ő megkerülésével igyekszik a katolikus autonómia vagyonkomplexumához tartozó vagyontételekkel katolikus bankot alapítani és akként feltüntetni, mintha ez a vállalkozás tőle indult volna ki. A Katolikus Tanács semmiféle ilyen bankalapító akcióval összeköttetésben nincs, magának tartja fenn az autonómiai vagyon kezelését és a maga hatáskörében fogja szabályozni.“ — (Adakozás.) Ujabban a következő adományok érkeztek hozzánk: A háborúban, világtalanná vált hőseink számára: özvegy Mártonfy Mártonná Debrecen 10 kor., G. E- Budapest 20 kor., Bodnár Erzsébet Újpest 10 korona. Szent Antal szegényei részére: Özvegy Szőcs Jánosné Szászbongárd 20 korona. Háborúban elesett hőseink özvegyei és árvái javára: Özvegy Szőcs Jánosné Szászbongárd 20 korona. Kápolnásnyéni református templom javára: özvegy Szőcs Jánosnié Szászbongárd 10 korona. (A katolikus papi tanács kongresszusa.) A katolikus papi tanács január 15-én és 16-án tartja kongresszusát a Szent István Társulat dísztermében. Az első napon, amikor a tanácskozás délután négy órakor kezdődik, Szalay Mátyás elnöki megnyitója s Szomor Béla beszámolója után Vass József, Mészáros János, Melles Emil és Pfeiffer Miklós időszerű egyházi kérdésekről beszél, majd megállapítják a tanács végleges programját. Másnap délelőtt kilenc órakor Toldy Jenő, Marcell Mihály és Meisel József tart előadást, majd megválasztják a tisztikart és megvitatják az esetleges indítványokat. (A főiskolák a területi épségért.) Kedden, e hónap 14-én délután négy órakor tartja szervező közgyűlését az egyetemi és főiskolai ifjúság Magyarország Területi Épséget Védő Ligája. Kéri a tagok lehető nagyszámú és pontos megjelenését. Helyiség: József-műegyetem, magas földszint 47. (A nemzeti egyházak állami segítése.) "A magyar állam tudvalévően segítségben részesítette a nemzeti egyházak lelkészeit és tanítóit. A kormány most a megváltozott viszonyok ellenére, ez évre is kiutalta az annak idején a költségvetésben megállapított összeget és értesítette az illetékes egyházi hatóságokat, hogy a segítséget az adóhivatal folyósítja. (A katonatanács nagygyűlése.) A budapesti katonatanács január 12-én, vasárnap délelőtt kilenc órakor a régi műegyetem nagytermében (Gólyavár) teljes ülést tart, amelyen Budapest helyőrsége valamennyi csapattestének bizalmi férfiai vesznek részt. A nagygyűlés napirendje a következő: 1. A katonatanács végrehajtó bizottságának beszámolója és jövő programja. Előadó Pogány József dr. kormánybiztos, a katonatanács elnöke. 2. A katonatanács új végrehajtó bizottságának megválasztása. 3. Az indítványok letárgyalása. A nagygyűlésen csak igazolt bizalmi férfiak vehetnek részt. (A járvány.) A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint tegnap, 10-én a főváros területén 36 új megbetegedés volt. A halálozások száma 1, a kórházakból 34 beteget bocsátottak el gyógyultan. (A protestánsok Wilsonhoz és Lloyd Georgehoz.) A magyarországi protestánsok terjedelmes emlékirattal fordultak az antant két legbefolyásosabb államférfiúhoz, az erős protestáns érzületéről ismert Wilsonhoz és Lloyd Georghhoz, aki maga is protestáns lelkész. Az emlékirat részletesen rámutat arra, hogy a négy milliónyi magyarországi protestantizmus híveinek nagyobb felét veszítené el, a románok, délszlávok, német-osztrákok és csehek részéről követelt országrészek elszabásával. Egymagában a románoktól követelt huszonhat vármegyében több mint másfél millió protestáns, köztük több, mint egy millió szinmagyar kálvinista és közel hetvenezer szinmagyar unitárius szakadna el. Az emlékiratot Kovács István dr., a protestáns ügyek kormánybiztosa szerkesztette és a három protestáns egyház nyolc vezető férfia írta alá. Ezt az emlékiratot a tegnap este visszautazott amerikai és angol delegátusok vitték magukkal. (Magyar tanfolyam magyar állampolgároknak.) A volt közös hadseregnek sok olyan tisztje volt ,aki magyar állampolgár volt ugyan, de magyarul nem tudott. Ezek részére most magyar nyelvű tanfolyamot állít föl a Magyar Tisztek és Továbbszolgáló Altisztek Országos Szövetsége (IV., Váci utca 38.). Aki e tanfolyamon részt akar venni, jelentkezzék 9—12 óra között a Szövetség állásközvetítő osztályánál. (A sajtótudomány egyetemi oktatása.) A Budapesti Újságírók Egyesülete napirendre tűzte a Sajtótudomány egyetemi oktatásának kérdését és elhatározta, hogy e fontos kérdés megvitatására szaktanácskozást hív össze. Az első tanácskozást e hónap 12-ére tűzte ki az elnökség, de a hirdetett szaktanácskozást technikai okokból el kellett halasztani és megtartását január 19-ének délutáni három órájára az Otthonba tűzte ki az elnökség. (A takarmánykereskedők üzleti záróórája.) Több takarmánykereskedő a legutóbbi záróórarendeletet így értelmezte, hogy az élelmiszerüzletek nyiitvatartására vonatkozó rendelkezés reá is kiterjed. Mint félhivatalosan jelentik, ez az értelmezés téves s a takarmánykereskedők az üzletüket szintén csak reggel fél nyolc órától délután fél négy, szombaton délután pedig hat óráig tarthatják nyitva. (Az iskolai valláserkölcst oktatás és nevelés) hívei felekezeti különbség nélkül holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor Budapesten, a Vigadó nagyterméből nagygyűlést rendeznek a valláserkölcsi oktatás és nevelés kérdéséről. A mozgalom támogatására csatlakoztak az összes felekezetek, a valláserkölcsi alapon álló tanár- és tanítóegyesületek és egyház társadalmi intézményeik. A mozgalom iránya és célja, hogy a pozitív alapokon nyugvó, Isten kijelentésein nyugvó valláserkölcsi oktatás és nevelés közoktatásunkból ,és köznevelésünkből ki ne küszöböltessék és helyébe ne tegyék az ingadozó, általános emberi morált. Nem reakció célja, mozgalomnak, hanem megvédése annak, ami kiállotta csaknemn ezer esztendő viharát és méltó arra, hogy fundamentuma maradjon az új Magyarországnak is. A gyűlésen Szilassy Aladár, a közigazgatási bíróság alelnöke elnököl. Társelnök: Farkas Edit a katolikusok, Mágócsi-ülitz Sándor egyetemi tanár az evangélikusok, Agarasztó Péter kúriai bíró a görög-keletiek, Glass Izor kórházi főorvos és Frankl Adolf, az országos ortodox izraelita iroda elnöke az izraeliták, Pásztély Jenő kúriai bíró a görögkatolikusok, Józan Miklós esperes pedig az unitáriusok részéről. A gyűlés előadója Haller István lesz. Fölszólal: Agerasztó Péter, Hamar István református teológiai tanár, Siittrich Ödön evangélikus főgimnáziumi igazgató, Grauer Vilmos izraelita hitközségi elöljáró, Frankl Adolf, Seregity Mihály kúriai bíró a görögkatolikusok nevében, Józan Miklós, Sebestyénné Stettina Ilona az anyák nevében, végül Rabszky Vera a keresztényszociális munkásnők képviseletében. (Az olasz fogságban lévő tisztek zsoldja.) A nálunk hadifogságban volt olasz tisztek is, az olasz fogságban lévő magyar tisztek is bizonyos körülmények között lemondhattak zsoldjuk egy részéről családjuk javára. A Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal most értesítést kapott az olasz Vöröskereszttől, hogy az olasz kormány nem engedi meg többé az olasz fogságban lévő magyar tiszteknek, hogy családjuk javára zsoldjukról lemondjanak, mert igen sok magyar tiszt van olasz fogságban. (A szomorúak és a nevetők.) Megírtuk, hogy ma, szombaton reggel sztrájkot kezdenek a borbélysegédek. A sztrájk meg is indult. A borbélyműhelyek gondosan zárva voltak, csak itt-ott volt nyitva egy-egy műhely, ahol a mester egymaga dolgozott. Ez a hiányossága az arcszépészeti műtermeknek két csoportba osztotta a férfivilágnak ama részét, amely nem visel korszakást. Az egyik rész szomorú volt, a másik nevetett; az egyik azon töprengett, mit csinál hétfőig sörteverte ábrázatával, amikor két napot át — ma a sztrájk és holnap a vasárnapi zárás miatt — nem borotválkozhatik, a másik szép simára berotválkozva csak nevette a tépelődőket. Estefelé már sűrűn lehetett hallani ezt a célzást: — Mit csináljak? Hogyan borotválkozzam? A felelet a lehető legtermészetesebb volt és hamar megoldotta a borzasztó problémát, de bizony nem könnyen ment az aggodalmaskodók fejébe. — Tegyen úgy, mint én: beretválkozzék egyedül! Csodálatos, hogy sok ember erre magától nem jön rá és ezért mindjárt szomorú, holott ismerhetné a mondást: segíts magadon, az Isten is megsegít! Az elkényeztették, a szokás rabjai, akik el sem tudják képzelni, hogy birka következetességgel ne a kitaposott nyomon járjanak, mindig és mindjárt megijednek, kapkodnak és töprengenek, ha valami kizavarja őket megszokott nyugalmukból, holott sokkal észszerűbb lenne, ha megemberelnék magukat. Tessék elhinni, hogy a borelválkozás nem valami ördöngős mesterség. A háború kezdete óta, mivel egyre drágult minden és a kevéspénzű középosztálynak ugyancsak vigyáznia kellett minden fillérre, nagyon sokan abbahagyták a borbélyműhelyek látogatását és maguk fanyalodtak rá a szőrtelenítésre. De a kezdetben szokatlan munkát néhány nap alatt úgy megszokták, mint a mosdást. Hogy ennek a módszernek sokféle a haszna, bizonyítani aligha szükséges. Egyébként ez a mostani borbélytalan állapot nem fog sokát tartani, mert a segédek remélik, hogy hétfő reggelig beadják a derekukat a mesterek, ha pedig e várakozásukban csalódnának, a segédek klubokban és üzletekben fognak műhelyeket berendezni és ők fogják ott a közönséget kiszolgálni.(Postamesterek és postakiadók.) A postamesteri és vele kapcsolatos kiadói karban szervezkedés indult meg. A postamesteri egyesület, amely a nem kincstári személyzet érdekképviselete, a forradalom következtében felfüggesztette munkásságát, amelyet az Országos Postaszervezetben alakult postamesteri szakegyesület vett át. Ez a szervezet január folyamán valósítja meg a bizalmi testületet. Az igazgatósági kerületenként megválasztott főbizalmi férfiakból alakul az országos szervezet vezetősége. Legelső kívánsága a postamesteri karnak a gyorssegély, erre vonatkozólag az adatgyűjtés már meg is történt. Körülbelül hatodfél millió az az összeg, amelyet a postamesteri kar vár azon az alapon, amely a postakincstár személyzetére nézve érvényesült. E mellett arra törekszik a postamesteri kar, hogy a most is érvényben lévő háborús pótlék összhangba hozassák az állami tisztviselők hasonló segítségével. Ezenkívül kérelmezik a családi pótlékot, amelyben a postamesteri kar eddig nem részesült, végül kérik a tiszti biztosíték visszafizetését, annyival is inkább, mert a biztosíték letételétől az állami tisztviselőket cégen mentesítették. (Gombaszögi Frida, tragédiája.) A Vígszínház kiváló művésznője, Gombaszögi Frida ellen elkövetett merénylet általános részvétet kelt. A művésznő, aki a Pajor-szanatórium harmadik emeletének 98. számú szobájában fekszik, ma reggelre jobban lett. A veszedelem, amely a nagy vérveszteség folyatán beállott szívgyengeséggel fenyegette a beteget, már elmúlt. Hültl Iltimér dr. orvostanár reggel is meglátogatta a beteget, majd dél felé újra s mind a két alkalommal meg volt elégedve állapotával. Az orvostanár reméli, hogy nemcsak az életnek menthetik meg a művésznőt, hanem visszaadhatják hivatásának is. A művésznő sorsa iránt az egész városban akkora a részvét, hogy a szanatóriumban nem győznek fölvilágosítást adni az érdeklődőknek. A merénylő suhanc tudvalévően semmi fölvilágosítást nem adott merénylete okáról. Bosszú: ebben az egy szóban foglalta össze véres tettének minden magyarázatát. A rendőri nyomozás azonban nem elégedett meg ezzel a száraz, inkább teatrális kijelentéssel s detektívjeivel szorgosan kutatott a merénylő családtagjai, barátai és ismerősei körében, így megállapították, hogy volt a merénylőnek egy autogramkönyve, amelyet barátjának, Austerweil Ernőnek ajándékozott. A könyv, mely most a rendőrségen van, fekete bőrkötésű jegyzőkönyv, első lapján Shakespeare fényképével. A könyvben számos művész és művésznő aláírása van. Austerweil Ernő szerint Gombaszögi Frida autogramja is a könyvben volt, de ezt a lapot a merénylő tegnapelőtt, amikor Austerweil Ernővel utoljára beszélt, kitépte a jegyzőkönyvből Szabó Jenő azt mondta kollégájának, hogy valami nagy dologra készül s elbúcsúzott tőle, mert mint mondta, nem jön többé vissza a műhelybe. Austerweil Ernő azonban nem vette komolyan barátja kijelentését, a ki máskor is mondott már nagyokat s minden tettét és mondását a szertelenség jellemezte. Inastársai, akik vele együtt dolgoztak a Szévay utca 14. szám alatt levő vésnökműhelyban, azt mondják, hogy sokat beszélt előttük a színházról és a művésznőkről, akik között legnagyobbnak tartotta Gombaszögi Fridát. Készített, is a fiú egy miniatűr réztáblát, amelybe ezt véste: Gombaszögi Frida és Szabó Jenő 108. Az egyik inasbarátjának meg is vallotta egyszer, hogy szerelmes lett Gombaszögibe. Ugyanaznap, mikor ezt a vallomást tette, megvárta a művésznőt a Vígszínház színészbejárójánál, hogy autogramot kérjen tőle. Mikor a művésznő kilépett a színházból, Szabó eléje tartotta könyvét. Véletlenül-e, avagy szándékosan, de a könyvnek éppen azt a lapját tartotta a művésznő elé, amelyen volt egy autogram: Rajnai Gáboré, a művésznő elvált férjéé. A művésznő, úgy látszik, ezt célzatosságnak vette, mert a suhancot nyakon legyintette és ott hagyta. Szabó Jenő akkor megesküdött, hogy bosszút áll a sértésért és bármennyire szereti is Gombaszögi Fridát, végez vele. Ez az inas azt is elmondta, hogy barátjának ezt a kijelenetését nem vette komolyan, annyival kevésbbé, mert napról-napra látta, hogy mind szerelmesebb lesz a művésznőbe. Találtak, a merénylő hol. I mita közölt a Vágóhíd cimű lapból is egy példányt. A lapnak egyik cikke Gombaszögi Fridát élesen bírálja. A lap margójára Szabó ezt irta: Ezt Lovászy Károly irta, ezért leszámolok vele. A rendőrség ezek Budapesti Hírlap n B&) . —.... 1919. január 10. Világ si 105". Piszly-Mieink-cognac orvosilag, ajanlva spasiyovnstha ellen.