Budapesti Hírlap, 1920. június(40. évfolyam, 130–154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Pefítetési árató: Égési évre 380 korona, félévre 140 kor., negyedévre 70 kor., egy hónapra 36 kor., Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 1 korona. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. Corpus Christi. Budapest, jun. 2. Néma tüntetés. Épnek nevezi a Területvédő Liga a holnapi és holnaputáni napot, mert ekkor írják alá délelőtt tíz órakor azt az ítéletet, a mélyíti vnket halálra szánt. És a Liga felhívása szerint holnap megáll minden élet, csak a szívek dobognak tovább Magyarországon. Holnapután egy boldogtalan magyar ember * kénytelen lesz jobbjával odaiktatni nevét egy okmányra, amely a leggyűlöltebb és a leggyalázatosabb okmánya lesz nem Magyarország, hanem Európa és a XX. század történetének. A római hős, Muciusz Szcevola, mikor az ellenség faggatta s fenyegetéssel akart belőle vallomást kicsikarni, odalépett az oltár elé s égő tűzbe tette jobbját, mondván: én nem félek semmi skintől s „mögöttem hosszú sora áll a római férfiaknak, akik ugyanerre a dicsőségre vágynak." A mi boldogtalan magyarunk mögött egy római sem áll, de áll előtte egész sor, aki ezt a gyászos dicsőséget elhárította magáról. Nem is a Szcevola esete az övé, hanem a Curtiusé, a ki Róma üdvére belevetette magát a meghasadt földbe, hogy elhárítsa hazája egéről a vésszel telt felhőséget s az Istenek haragját. De Curtius tragikumát is meghaladja a Benárd Ágostoné, aki elhárítja az országról a pillanat veszedelmét, de a fejére vonja a nép haragját. Gyűlölettel nézünk ma napnyugat felé, de keservünket néma tüntetésbe fojtjuk. Űrnapja van ma, a kereszténység, a Megváltó nagy ünnepe, amikor az egyház kivonul a templomból az utcára, ahol négy hevenyészett oltárhoz járul körmenetben, hogy a világ négy tája felé felmutassa a Megváltó Krisztus véres testét. A magyar nemzet is kivonul e napon, körmenetben járul nagyjai szobra és síremléke elé, ajkán a Szózattal, ajkán a Himnusszal, hogy felmutassa a felfeszített és megcsonkított ország vérző testét mind a négy égi táj felé a világnak. És várja a Megváltót . . . zafias képviselőtestületet akar teremteni a fővárosban s ez okán kérte a szakasz változatlan elfogadását. A nemzetgyűlés ebben az értelemben határozott s a többi részletet is — kisebb-nagyobb vita után — jobbára változtatás nélkül szavazta meg. A 16. szakasz tárgyalásánál Pető Sándor megkérdezte a belügyminisztertől, nem rendelte-e el a választói névjegyzékkiigazítását s nem szándékozik-e e célból elhalasztani a községi választásokat!? Dömötör Mihály belügyminiszter erre azt felelte, hogy bár maga is elismeri a kiigazítás szükséges voltát, oly, fontosnak tartja a közgyűlés összehívását, hogy a reparációt most nem helyezheti kilátásba. A választásokat a javaslatnak törvényerőre emelése után első hónapon belül el fogja rendelni. A 23 szakasznál felszólalt Bottlik József s erős alkotmányjogi érveket vitt harcba ama rendelkezés ellen, amely a belügyminiszternek jogot ad a törvényhatóság feloszlatására. Ez az erőszakos belenyúlás az önkormányzat jogaiba egy nagyfontosságú alkotmányos elvet sért, amelyet az évszázadok során mindig tiszteletben tartottunk ,amely sok veszedelemtől mentette meg a nemzet alkotmányos szabadságát. Hasonló értelemben szólalt föl Ruppert Rezső és Pető Sándor is. A nemzetgyűlés azonban a belügyminiszter felszólalása után — amelyben kiemelte, hogy a fővárost más elbánásban kell részesíteni, mint az többi törvényhatóságot s hogy a fővárosnál helyén van a radikális beavatkozás — változatlanul megszavazta a szakaszt. A többi részletnél nem, volt vita sava törvény a mai napon elkészült. Most már csak a harmadik olvasás és a szentesítés van hátra. * A fővárosi javaslat letárgyalása után Korányi Frigyes pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő az állami italmérési illetékről-A nemzetgyűlés azután interpellációkkal foglalkozott. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Czedler Jenő interpellációjában a kisgazdáktól elrekvirált lovak visszaadását kérte. Usetty Ferenc a megüresedett fővárosi tisztviselői állások sürgős betölése dolgában interpellálta a belügyminisztert. Szabó Balázs a zsidókérdésnek törvényhozási úton való mielőbbi szabályozását kívánta. Azt követeli, hogy a zsidóság a gazdasági, társadalmi és kulturális élet terén csupán számarányának megfelelő módon szerepelhessen. Tankovics János három interpellációt terjesztett elő. Az elsőben a malmokkal szemben való egységes eljárást követelte. A másodikban sürgős intézkedést kért azok ellen a birtokosok ellen, akik messze földről hozattak aratókat és ezért a helyi aratók kenyér nélkül maradtak. Végül arra kérte a honvédelmi minisztert, hogy a falusi kovácsokat a nyári és őszi gazdasági munka idejére szabadságolja. Az interpellációkat kiadták az illetékes minisztereknek.Az ülés három óra tájban ért véget, folyása alá juttattak. Azon nem lehet csodálkozni, irjja a lap, ha osztrák tisztek, amíg a köztársaságban a lámpagyújtogatónál is rosszabb sorsban vannak, valamelyik szomszédos államban keresnek foglalkozást. És hol volt Renner erélyessége akkor, amikor Bécsben nyíltan toboroztak vörös zászlóaljakat a magyar bolsevik hadseregnek, mely toborzásnak nem csupán az volt a célja, hogy e formációk segítségével Ausztriát is meghódítsák a bolgsevizmusnak, hanem veszedelmet jelentett Ausztriának Romániával szemben is, mert a Bécsben toborzott csapatokat Románia ellen is felhasználták.A Wiener Mittag azt írja, hogy a legutóbbi idők tapasztalásai után nem lehet tudni, váljon a szóbanforgó lisztilégió nem csupán mumus-e, amelynek segítségével a kancellár és a kormány szociáldemokrata tagjai a tanácskongresszus színe előtt fejükre akarják tétetni a glóriát a köztársaság éber megvédelmezéséért. A Neues Wiener Tagblatt azt hiszi, hogy ha van ok kifogásra, akkor azt Ausztriának békésen és törvényes úton kell elintéznie és megállapítja, hogy Budapesten, már most arra törekszenek, hogy elvegyék az élét annak az eseménynek, amely az osztrák kormánynak okot adott panaszra. A fűtrárosi vita véget ért. A nemzetgyűlés megszavazta a hátralevő részleteket. — Az ülés végén interpellációk. — Budapest, jan. 2. A nemzetgyűlés ma ismét csészén néptelen volt , azok a kevesen is, akik az ülésen megjelentek, inkább a gabonaárak és a kiadandó termésforgalmi rendelet iránt érdeklődtek, mint a fővárosi törvény részletei iránt, amelyeket a teremben — üres padok előtt — pertraktáltak. A képviselők örömmel adták szájról-szájra azt a hírt, hogy a termés értékesítése dolgában oly megegyezés készül, amely a gaszda közönséget és az ország érdekét is egyaránt ki fogja elégíteni. Az ülést az elnök tizenegy óra tájban nyitotta meg s a fővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvény 13 szakaszához elsőnek Brerczy István szólalt föl. Jórészt megismételte az általános vita során e szakasz ellen hangoztatott kifogásait, tiltakozva az ellen, hogy 48 kinevezett (nem választott) tagja legyen a törvényhatóságnak. Ezzel szemben Dömötör Mihály belügyminiszter azt hangozttatta, hogy magas színvonalon álló, kifogástalan ha Az offgitátrihemens. A bécsi sajtó nagy részletességgel foglalkozik Srenner kancellárnak a Nyugat-Magyarországon lévő osztrák tisztek dolgában a magyar kormányhoz intézett jegyzékével. A nyilatkozatokból megállapítható, hogy az osztrák sajtó általában kielégítőnek találta a magyar kormány válaszát, és egyáltalában nem lát okot arra, hogy ezt az incidenst felhasználják a két állam egymáshoz való viszonyának kiéhezésére. Az osztrák sajtó szemére veti B Rennernek, hogy elhamarkodottan cselekedett, jegyzékét kellő tárgyi bizonyítékok hijján szerkesztette meg és hangoztatják, hogy Rennernek van legkevesebb joga ennyire érzékenynek lenni, mikor éppen az 5 kormányzata alatt folyt oly nyíltan Bécsben a toborzás a magyar vörös hadsereg érdekében. Legélesebb hangon bírálja a jegyzéket a Reichspost, mely azt írja, hogy Remnier jegyzékéből kiérezhető, mennyire nincs bizalma ahhoz az uj hadsereghez, amelyet párthívei a katonatanács de A Budapesti Hírlap mai száma 4 oldal. A politica eseményei. Miniszteri tanácskozás. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tegnap este kilenc órakor Simonyi-Semadam Sándor dr. miniszterelnök elnöklésével miniszteri tanácskozás volt, amely folyó ügyekkel foglalkozott. A tanácskozás éjfél után két órakor ért véget. A miniszteri tanácskozást azért hívták össze az esti órákban, mert előzetesen a pártkörökben sürgős tanácskozások voltak, amelyeken a kormány tagjai is részt vettek. A termésrendelet. A kisgazdapárt tíztagú bizottsága ma délelőtt a közélelmező minisztériumban nagyatádi Szabó István közélelmező miniszter elnöklésével tanácskozott a termésrendeletről. Az értekezleten, mint a Pol Tud. jelenti, az a megállapodás jött létre, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak szükségletének fedezésére szolgáló, továbbá a hadsereg által kívánt teljes gabonamennyiség, valamint a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közintézmények, kórházak és jótékony intézmények részére a közélelmező minisztérium kimutatása szerint szükséges teljes fejkvóta, az összes többi gazdasági és ipari telepeken levő, közellátásra szoruló egyének részére a gabonamennyiség 8 kilogram hónapi fejkvótabeszolgáltatás útján biztosíttatik. Minden további gabonamennyiségre nézve az értekezlet a szabadforgalom visszaállítását mondta ki szükségesnek. A jelzett célokra szükséges gabonamennyiség együttesen teljesen kimeríti a gazdaságokból előirányozható búza- és rozsfölöslegeket. Kikötötte a gazdaközönség, hogy szemközt az ő áldozatával, egy évre szóló ad hoc törvény útján közélelmező pótadó címén a többi összes egyenes adó után új pótadó statuálandó, amit 500 millió koronára lehet becsülni. Ezen a réren az állam abban a helyzetben lesz, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak részére egyhatodáért adhatja a gabonát, amint a gazdáktól átveszi. Állami monopóliuma szerint nem lesz és a gabonaexportról semmiféle intézkedés nem történt. A keresztény nemzeti egyesülés pártja pénteken értekezleten foglalkozik a termésrendelettel és a kisgazdapárt mai megállapodásával. Az egyesült keresztény nemzeti kisgazda- és földmivespárt tegnap este értekezletet tartott, amelyen a termésrendelettel foglalkozott. A párt szerint a miniszteri fölvilágosítások még kiegészítésre szorulnak és ezért a párt megbízta Kenéz Béla, Pallavicini György, Reischt Rikárd és Ruppert Olivér képviselőket, hogy a szükséges fölvilágosításokat a kormánytól szerezzék meg. -x Törvényjavaslat az italgzörés Kft. tV.Civil lopunkban mint Mr jeleztük, a pénzügyminiszter m^leszítette a nemzetgyűlés elé az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatát. A javaslat alapvető intézkedéseit főbb vonásokban már ismertettük, kiegészítésül még a következő