Budapesti Hírlap, 1921. június(41. évfolyam, 117–141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
2 1921 június 10. Bmmm festp (125. sz.) bán elhagyja Svájcot. Amikor Dimichet miniszter közölte a visszatérés feltételeit, akirály kijelentette, hogy, miután a helyzet tisztázódott, kötelességének tartja, hogy elhagyja az országos".. nehogy jelenlétével a szövetségtanácsnak kellemetlenségeket okozzon. A nemzeti tanács szavazattöbbséggel elhatározta, hogy az interpellációkat nem teszi vita tárgyává. (MTI.) Megszavazták a Minsztárca küssgtetését — A neai Bezsymén ülése. — A budapesti tudományegyetem, Pázmány-egyetem. — A nemzetgyűlés ma a kultusztárca költségvetését tárgyalta. Néhány magas színvonalú felszólalás tette érdekessé és tartalmassá a vitát. A délelőtti ülésen elsősorban Giesstmein Sándor és Nagy János felszólalásai keltettek megérdemelt figyelmet. Mindketten az iskolai nevelés fontosságát hangoztatták, de találkoztak a katolikus autonómia követeléseiben is. A délutáni ülésen ugyancsak a katolikus autonómiát sürgette nagy készültségről tanúskodó beszédében Ernszt Sándor. Fölszólalt Tass József kultuszminiszter is, s pontonként válaszolva a fölszólalóknak az autonómiát illetően kijelentette, hogy ezt az ügyet be kell illeszteni a magyar közjogba, de mivel az autonómia a katolikus egyház belső hierarchikus kérdése, előzetesen meg kell kérdezni a római Szentszéket, valamint a magyar püspöki kart. Végül magáévá tette Hűbérinek azt az indítványát, hogy a budapesti tudományegyetemet Pázmány Péter-egyetemek nevezzék el. Ehhez hozzájárult a nemzetgyűlés, amely részleteiben is megszavazta a kultuszt arca költségvetését, a céresést( CSSS. ’A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének mai folytatólagos tárgyalásán Gerencsér István volt az első szónok, aki bizonyos változtatásokat követelt közoktatásunk rendszerében Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben azt követelte, hogy a kormány gondoskodjék a világháborúban résztvett magyar csapatokkal összefüggő eseményeknek tanításáról, továbbá a trianoni békének ismertetéséről az elemi és középiskolákban. Giesswein Sándor azt fejtegette, hogy az iskolában nagy súlyt kell vetni a nevelésre, a menv híd a múlt és a jövő között. Az egyik hídfő a nemzeti hagyományokban gyökerezik, ez a műt, a másik pedig a jövő, amely az életre készít elő. Bele kell ültetni az ifjúságba az összetartozandóság érzetét, mert a világháború után mindenütt veszendőben van a társadalmi és nemzeti szolidaritás. Helytelen a francia rendszer, ahol az iskolát elválasztották a vallástól.. A vallás nélküli erkölcsi nevelés azonban nem adja meg a gyermeknek az igazi jellemet. A nevelésben a nemzeti és szociális, irányt kell követni, a kettőt egymással ellentétbe helyezni nem szabad, mert a társadalmi aszályok egymásra vannak utalva. Bár pacifistának vallja magát, mégis azthangoztatja, hogy az ifjúságnak sportot kell gyakorolnia, hogy a gyermekeket elő lehessen készként a fenyegetett haza védelmére. De ő nemcsak a nemzet, hanem az emberiség szolidaritásának is helyet akart nyitni az iskolában, s figyelmébe ajánlja a kormánynak az esperantó nyelvtanítást. Beszélt azután a kézimunkára való nevelésiről is, a háziipar fejlesztéséről, ifjúsági egyesületek alakításának szükségéről (leányok és fiuk számára egyaránt minden községben), továbbá az esztétikai és művészi érzék fejlesztéséről. Végezetül azt a kérdést vetettem föl, hogy miért nem alakul még meg a magyar katolikus autonómia, amely Erdélyben már évszázadok óta megvan. Hivatkozik arri, hogy Apponyi Albert gróf egy évvel ezelőtt azt, mondotta neki: Hála Istennek, készen van a katolikus autonómia s valószínű, hogy az ősszel a nemzetgyűlés elé fog kerülni. Hozzátette Apponlyi, hogy boldog lesz, ha ezt megvalósítva fogja látni. De eljött az ősz és nem történt semmi. Ő úgy tudja, hoigy az a férfiú akadályozta meg, aki ma a kereszténypárt élén áll, vagyis Andrássy Gyula gróf. Ha Andrássy politikájában — úgymond — olyan fordulatot tett, hogy a kereszténypárt élébre állott, akkor elmehet odáig, hogy vállalhatja a keresztény párt programjának sarkalatos pontját, a katolikus autonómiát. Ha tapsolni tudnak Appolnyinak, ahogy mindnyájan tapsolunk neki, akkor kövessék is az ő eszméjét. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben azt követeli, hogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy az 1848. huszadik törvénycikk alapján terjessze elő a katolikus autonómiát. Nagy János (egri) beszéde elején azt fejtegette, hogy arra kell törekednünk, hogy kulturális felsőbbségünket biztosítsuk. Fokozott erővel kell a kultúra fejlődését biztosítani s a magyar művelődés sarkpontjául a jellemnevelést kell tenni. A tanítóképzést reformálni kell. A vallás alapján kell kifejleszteni az egyedikben az erkölcsi értéket és a felelősségérzetét. Az erkölcsi érzék hiánya okozta szomorú hanyatlásunkat, a lelkiség veszített értékéből.. Az erkölcsi érzéktelenség korszakában nincsenek nagy emberek, felülkerekednek a gerinctelen, mindenre kapható emberek. A másik szempont nemzeti nevelésünkben a nemzeti eszme legyen. A nemzeti öncélúság uralkodjék, anélkül azonban, hogy a gyűlölet legyen úrrá a lelkeken. A mi nemzeti erkölcsünknek sziklakeménységűnek kell lennie, amelyet sem szakszervezetekben, sem filozófiai egyesületekben, vagy tanszékeken lerothasztani ne lehessen. (Tetszés és taps.) Ma pacifizmust hirdetni, őrültség. Mi az ország megcsonkításába bele nem nyugodhatunk soha. (Zajos helyeslés.). De: fejleszteni kell a szociális nevelést is, nehogy demagóg kolomposok kerekedjenek felül. Megállapítja, hogy a szociális irányzat lesz az uralkodó a világon. Azután arról beszélt, hogy a nevelést összhangba kell hozni a tanítással az egész vonalon. S minden pénzáldozatot meg kell hozni az iskolák és a tanítás kifejlesztésére. Helyesli, hogy a debreceni egyetemet Tisza Istvánról nevezték el, de hasonlóan szükségesnek tartja, hogy viszont a budapesti egyetem Pázmán Péter nevét viselje. Ez annál szükségesebb, mert ezzel is ki kell tüntetni, hogy ezt az egyetemet alapítványokból tartják fönn, nehogy úgy járjunk vele, mint a megszállott területeken levő iskolák, amelyeket elvett a megszálló hatalom azon a címen, hogy államiak. Súlyos hibának tartaná, ha az egyetemi karhatalmakat föloszlatnák és az eddigi segítséget megvonnák tőlük. Ezek az ifjak nem tudnának megélni s tanulmányaikat befejezni. Nagyon érdekesen fejtegette azután az iparművészeti és képzőművészeti nevelésnek fontosságát is. Végül a katolikus autonómia megvalósítását sürgette. Sokan nem tudják, hogy a katolikus autonómia mindeddig miért nem valósulhatott meg. Ennek az oka a szentszék és a főpapság felsőséges jogaiban rejlik. Minden hatalom ezektől függ s a katolikus autonómia ezekbe a jogokba ütközik, a melyek a katolikus egyházlaptörvényeiben gyökerezik. Ezen, az állapoton valahogy változtatni kell és az egyházi és világi bölcseknek gondoskodniuk kellene róla, hogy a katolikus autonómia megvalósítható legyen. (Zajos helyeslés a Ház minden részén.) Ha autonómiánk volna, akkor sem a csehek, sem a románok nem vehették volna el iskoláinkat. Ha autonómiánk volna, akkor a békeszerződés értelmében jogunk lett volna követelni, hogy például a nagyváradi katolikus jogakadémiát, továbbá a katolikus gimnáziumokat, amelyeket tőlünk elvettek, visszaadják. Ezek az iskolák pedig a magyar érzésnek várai maradtak volna a megszállott területen. A legfontosabb követelmények egyike tehát nevelésünk rendszerében a katolikus autonómia megvalósítása. A költségvetést megszavazza. (Élénk helyeslés és tetszés, a szónokot számosan üdvözlik.) A következő szónok Andaházi-Kasnya Béla beszéde elején örömét fejeziki azon, hogy az éstre szóló képviselő oly lelkesen beszélt a művészetekről, Ő azonban, a numerus klatuszt tette szóvá, amelyeta jogrenddel , a jogegyenlőséggel ellenkezőnek tart. Nagy zaj és ellenmondás között fejtegeti, hogy nincs szükség egyetemi karhatalomra. Ha támogatni akarják az ifjúságot, támogassák, mint egyetemi hallgatókat, de nem mint karhatalmi katonákat. Előadja, hogy ezerhatszáz olyan egyetemi hallgatót zártak ki, akiket még a numerus klauzusz értelmében sem lett volna szabad kirekeszteni. (Zaj.) Olyan embereket zártak ki, akik háromnégy évig a harctéren voltak, karjukat, lábukat otthagyták s a akik a kitüntetések egész sorát hordják a mellükön. Visszautasítottak sok olyan zsidó egyetemi hallgatót is, akiket a tiszti igazodó bizottság igazolt, kimutatva róluk, hogy semmi részük nem volt a kommunizmusban (Zaj.) úgy látszik, hogy ez a karhatalom állam az államban. (Zaj.) Majd a képzőművészeti társulat székházának károsodását fejtegette. Amikor vége lett a háborúnak és kiment onnan a kórház, akkor a székházat restaurálni kellett. Ebből egy millió korona hiány állott elő. Ennek kiegyenlítésére eladta a házat s a pénzt hadikölcsönökbe fektette. Kasnya most azt óhajtja, hogy ezt a hadikölcsönt teljes értékében váltsa be az állam. Budavári László a következő szónok háromrendbeli határozati javaslatot terjesztett elő, valamennyit a tanítók érdekében. Az elsőben a tanítóknak tisztviselői kategóriákba való sorozását követeli. A második az illetményekre és nyugdíjakra vonatkozik. Erre Vass József közoktatási miniszter közbeszólás alakjában megjegyezte: ez már meg is van. A harmadikban Budaváry a tanítói kamara létesítését kérte. Beszéde végén kifogásolta, hogy hivatalos helyről és elismerésben részesítették Sebestyén Károly dr.-t 25 évi tanári jubileuma alkalmából. Ő Sebestyén Károlyt nem ismeri, de annyit tudt, hogy ő alapította az Erzsébet szabadkőműves-páholyt. Nem érti tehát, hogy miért intézett hozzá a kormány üdvözlő iratot. (Zaj.) Schlachta Margit szólalt föl ezután s a kisdedóvók súlyos fizetési viszonyairól beszélt. Majd a közgazdasági egyetem elhelyezését kifogásolta s bírálta a lakáshivatal működését is. Végül a fővárosi iskolaszéki választásokról beszélt s kikelt az ellen, hogy nőt ebbe nem akarnak beválasztani, holott erre törvényes akadály nincsen. Ezzel a délelőtti ülés véget ért, fő széléstáni ülés. Usetty Ferenc hangoztatta, hogy többé nem szabad szénszünetnek lenni. Határoztad javaslatok nyújt be, hogy a nyugdíjas tanárok az állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesüljenek. A tanári státust sürgősen rendezni kell, a helyettes tanárokat és tanárjelölteket pedig megfelelően kell díjazni. A tanárképzés reformra szorul és a reformot sürgősen meg kell alkotni. A kilencedik kerületi gimnázium elhelyezése botrányos. Vass József kultuszminiszter: Három hónapon belül új elhelyezést kap Izseky Ferenc bízik Vass miniszter vaskezében. (Derültség.) Szilágyi Lajos javaslatot nyújt be, hogy a katonaság és a csendőrség részéről igénybe vett iskolákat szeptemberre ürítsék ki, hogy a tanulást ott újra megkezdhessék. (Helyeslés.) Másik indítványában a tanítók és óvónők részére az állami tisztviselőkkel egyenlő fizetést kíván. Zákány Gyula a katolikus alsópapság sanyarú helyzetét panaszolta fel Ernst Sándor a katolikus autonómiáról beszélt hosszasan. Az előkészületeket meg kell tenni, hogy a vélt elérjük. Súlyossá teszi a dolgot, hogy az autonómia rendezése szoros kapcsolatban és összefüggésben van a főkegyúri személyével és jogkörével. A mai modern világáramlatok mellett jól meg kell fontolni, hogy minő lépéseket teszünk. Bízik a kultuszminiszter szakismeretében és energiájában, hogy a kérdést megoldásra viszi. Az erdélyi katolikus státus itt mintaképül szolgálhat. A kommün idején Csernoch hercegprímás egy millió koronát, egész magánvagyonát letette a katolikus egyházközségek céljaira. Ez az akció cselekvésre kötelez, mert az egyházközségeknek most van valamelyes autonómiájuk, de ezeknek jogkörét is rendezni kell. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Sokorópátkai Szabó István panaszolja, hogy* a falusi iskolák üresek, nincsen elég tanító és ez is falu eldurvulását fogja okozni. A falunak égétől szüksége van a kultúrára. Határozati javaslatot terjeszt be hogy a tanerők helyettesítésénél a törvényhozás adjon a kultuszminiszternek szabad kezet. Neveljük a parasztnépet az iskolákban, szellemi és kereskedelmi életre. Ez az igazi numerus klauzusz. (Éljenzés.) Gunda Jenő helyesli a numerus klauzuszt, de a középiskolákban is. Ezért határozati javaslatot terjeszt be a numerus klauzusznak a középiskolákra való kiterjesztéséről és a népinternárcusok fölállításáról. Szilágyi Lajos a tanácskozásképesség megállapítását kérte.. A Ház nem tancskozásképes, az elnök az ülést fölfüggesztette. A szünet után Huber János szólalt föl. A debreceni egyetem homlokzatát már Tisza István neve diszíti. Széles e hazában nincs, aki el nem ismerné Tisza István gróf óriási érdemeit. (Általános helyeslés.) Határozati javaslatot nyújt be, hogy a budaipesti tudomány egy szemet ugyancsak alapítójának, Pázmány Péternek nevéről nevezzék el (Általános helyeslés.) A kultuszminiszter beszéde. Vass József kultuszminiszter reflektált azutáni a felszólalásokra. A menekült egyetemeket fönn kell tartani. A vidéken azért helyezi el ezeket az egyetemeket, mert nem tartja egészséges állapotnak azt, hogy Budapestet feltömjék egyetemekkel. Több egyetemre már azért is szükség van, mert a tanár nagy hallgatóság mellett nem tud nevelni. Van kereskedelmi integritás is, s erre az ifjúságot nevelni kell. Szettem! integritásunkat Eötvös fejezte ki legszebben: Európa keletén nyugati műveltségű népnek kell laknia, mert ez a történelem postiulaikuma. A magyar mérnöknek, orvosnak nemcsak Csonka- Magyarországon lesz jövője, mert daszkálokkall és pópákkal nem lehet a kolozsvári egyetemet fentartani. (Általános helyeslés.) A művészi gondolat nem a felső tízezrek sajátja, hánom a nemzet őserejében, gyökerező szinppanpás virág, amelynek bódító illatát szét kel árasztanunk csonka határainkon túl is. A nemzeti lélek művészetét kell fejleszteni. (Élénk tetszés.) A művészi gondolatnak át kell hatni a magyar nemzet egész ételét a kunyhótól a palotáikig. (Tetszés.) Az iskolalátogatás szigorítását az egész országban követelni fogja s erre nézve meghallgatja az egyes vidékek kívánságait. Igaz, hogy néhány száz falusi iskolában nem volt oktatás, mert nem volt tanerő. A legfőbb oka ennek a lakáshiány volt, de kijelenti, hogy szeptember 1-ig valamennyi iskolában tanítani fognak és a lakáskérdést addig rendezi. (Helyeslés.) Elemi iskolákat is fog építeni, egyszerűt, de az igényeknek megfelelőt. Szénszünet pedig nem lesz. Erre nézve már megfelelő intézkedés történt a pénzügyminiszter hozzájárulásával. Az alsó papság egy része valóban nehéz helyzetben van. Reméli, hogy az állami kincstár megterhelése nélkül fog segíteni rajtuk. A katolikus autonómia dolgában elfogadja Ernszt alapgondolatait. Ennek a kérdésnek rendezése óriás jelentőségű a nemzet előtere. Épp ezért gyors munkával ezt elrontani nem lehet. A kato