Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)
1922-06-24 / 142. szám
1922 június 24. BUDAPESTI HÍRLAP (142. sz.)5 este a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt: Nem tudom, vájjon Wilson tábornok bosszú műve-e, vagy politikai bűntény, de civilizált nemzet a politikai gyilkosságokat mindenkor semmivel sem igazolható gaztettnek tartja. Sir Henry Wilson nézetei homlokegyenest ellentétben állottak népünk többségének felfogásával, de azt tudom, hogy ez a többség nem fogja helyeselni a bűntényt, melynek áldozatául esett. O'Brient és O’Connelhit. Wilson tábornagy gyilkosait azzal a váddal vezették a rendőrség elé, hogy Wilson tábornagyot meggyilkolták és két rendőrtiszt és egy polgári személy meggyilkolását megkísérelték. A gyilkosokat, akiknek fején kötelék van, egyelőre fogságban tartják. A közvádló kijelentette, hogy a bíróság valószínűen kénytelen, lesz e per tanúinak neveit titokban tartani és arra kérte a sajtót, hogy őt ebben a tekintetben támogassák. A rendőrség birtokába állítólag oly irományok jutottak, amelyekből kitűnik, hogy bizonyos személyek élete ellen irányuló részletesen kidolgozott összeesküvést szőttek és rendszeres terrorista hadjáratot terveztek. A hatóságok széleskörű intézkedéseket tettek, hogy a kabinet tagjainak és más kiváló személyiségeknek életét és vagyonát megvédjék. A sikrkáx-uísai robbanás. — Helyszíni szemle. — A belügyminiszter és a nyomozás. — Az elmúlt éjszaka az Ébredő Magyarok Egyesületének a Sörház utca 3. számú kapuja előtt történt robbanás ügyében a rendőrség folytatja a nyomozást, amely azonban eddig semmiféle eredménynyel nem járt s e pillanatban a nyomozást vezető hatóság még teljes sötétségben tapogatódzik. A robbanás, mely fél egy óra tájban történt, szétroncsolta az épületnek tölgyfakapuját és a légnyomás ereje bezúzta a szemben levő ház ablakait, sőt mivel a robbanószer a kapunak a Duna felől levő sarkába volt elhelyezve, a robbanás ereje az ellenkező irányban hatott és ilyen módon a Váciutcában is bevert néhány ablakot. Mikor a robbanás után, a rendőrség megjelent, intézkedésére a rendőri és katonai kordon zárta el az egész Sörházutcát, ahová egy jó óra hosszáig senkit sem bocsátottak be. Ezt az intézkedést a végrehajtó rendőrfelügyelő tévesen értelmezte s még a rendőri tudósítókat sem bocsátották az épület közelébe. Ezért történt, hogy a reggeli lapok egy részében több kalandos s a valóságnak meg nem felelő adat is napvilágot látott. Mikor azután, a tévedés kiderült, magának a detektivfőnöknek intézkedésére a sajtó embereit bebocsátották a robbanás helyére. Bár a rendőrség detektivjei magával Czibor Ferenc detektivfőnökkel már az éjszakai órákban megkezdték a nyomozást, a tulajdonképpeni helyszíni szemlét csak a kora reggeli órákban tarthatták meg. A rendőri bizottság megállapította, hogy a felrobbant anyag néga összekötözött kézigránát lehetett, amelyeket a tettes mijtózsinórral robbantott föl Valószínű, hogy a kézigránátok egymásután robbantak föl s ez okozta azt a tévedést hogy egyesek szerint előzően több lövés hangzott el. A tettes a kézigránátot a kapualjában helyezte el az utcai oldalról. A gránátok ereje a kapunak az alsó részét szilánkokra törte, letépte az Ébredő Magyarok Egyesületének tábláját és a légnyomás ereje bezúzta a szemben levő ház ablakait s azonkívül a távolabb eső Váci utcában is bezúzott több ablakot. A robbanás folytán két könnyebb sebesülés történt, emberéleten azonban nem esett kár. A rendőri nyomozás során mindenekelőtt kihallgatták a ház portását s azonkívül a nemzetvédelmi osztálynak négy tagját, akik az épületben a ruhatár közelében egy helyiségben aludtak. Ezek az emberek semmi érdemleges fevilágosítást adni nem tudtak. Kijelentették, hogy az épületben rajtuk kívül senki sem tartózkodott. Körülbelül egy órával előbb, hogy a robbanás történt, távozott el a házban lévő korcsmából az utolsó vendég, aki egy fővárosi tisztviselő volt, néhány perccel később a vendéglős is távozott azon a kapun keresztül, amely előtt a robbanás történt. A vendéglős távozásakor még nem látott semmi gyanúsat. Kihallgatták a ház lakóit, nemkülönben a szomszédos házak lakóit is, de senki sem tudott semmiféle felvilágosítást adni a tettesek személyére nézve. Még a legértékesebb adatot egy bukméker nyújtotta, aki a robbanás idején a Váci-utcában igyekezett hazafelé. Elmondotta, hogy a Váci-utcában a robbanás pillanatában két fiatalemberrel találkozott, akiket egy lámpa fényénél alaposan szemügyre vett s akikről igen jó tzemélyleírást is adott. A bukméker szerint a két fiatalember igen izgatottan viselkedett. Most a detektívek keresik ezt a két fiatalembert. Föltételezi a rendőrség, hogy ha az említett két fiatalembernek nincs köze a robbantáshoz, önként fognak jelentkezni. Délelőtt tíz órakor még javában folyt a rendőrség szemléje, mikor megérkezett a robbanás helyére Rakovszky Iván belügyminiszter a titkárának kíséretében. Ugyanakkor jelent meg Marinovich Jenő mknpitányhidopítsi is, aki Czibor Ferenc detektívfőnökkel együtt informálta a belügyminisztert a történtekről. A belügyminiszter mindent figyelemmel végighallgatott s távozásakor azt a reményét fejezte ki, hogy a rendőrség a tetteseket kézre fogja keríteni, hogy ezzel a hasonló robbantásoknak végre véget vessenek. A detektivfőnök jelentette a belügyminiszternek, hogy a nyomozás érdekében szolgálatban áll az egész detektivtestület, sőt megkérte az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetőségét, hogy az egyesület tagjai is legyenek segítségére a nyomozásban s amit tudnak, azonnal közöljék a rendőrséggel, hogy minden nyomon detektíveket küldhessenek el- A belügyminiszter azután titkárának kíséretében eltávozott. Kevéssel később megérkezett a katonaság részéről egy szakértő, akinek megmutatták a robbanás helyét és azokat a szilánkokat, amelyeket öszsze lehetett szedni. A szakértő véleménye szerint a robbanást, négy összekötözött kézigránát, úgynevezett hajítógránát okozhatta, amelyeknek egyikét a kihúzott gyújtózsinórral robbanthatták föl. Lehetséges, hogy a hajítógránátoknak a nyelét a gránátokból eltávolították, amit akárhányszor megtesznek. Ma délben egyébként a soros vizsgálóbíró közreműködésével a rendőri bizottság folytatólagos szemlét tartott a szakértők bevonásával. Az utóbbiak véleménye szerint a robbanást német gyártmányú kézigránát okozta. Tudósítónk a délutáni órákban a robbanás ügyében fölkereste Czibor Ferenc detektívfőnököt, aki kijelentette, hogy a rendőrség mindent elkövet a tettesek kézrekerítésére, de igen nehéz, majdnem lehetetlen feladat előtt áll, mert a háborút követő forradalmakban rengeteg mennyiségű kézigránát került a legmegbizhatatlanabb elemek kezébe. Ezeket a kézigránátokat ma már összeszedni lehetetlen s legnagyobb részüknek birtokába a Mackensen-féle muníciósvonatok kirablásakor jutottak a vörös csapatok. Hogy azok ezeket a veszedelmes anyagokat hová hordták szét, ma már nem lehet megállapítani s a rendőrség munkája most arra is kiterjed, hogy esetleg az újabb robbanás révén sikerül ezeknek a kétes elemeknek egy ilyen elrejtett bombaraktárát fölfedezni s ezzel hasonló események megismétlődését megakadályozni. Bénuló a prágai tmngresszusról. — A Magyar Külügyi Társaság ülése. — A Magyar Külügyi Társaság politikai osztálya ma délután Apponyi Albert gróf elnöklésével ülést tartott, a melyen megjelentek a többi között Berzeviczy Abert, Wlassics Gyula báró, Pekár Gyula és Lukács György. A mai ülés tárgya a társaság Prágába küldött delegáltjainak, beszámolója volt. Az ülés elején Paikert Alajos, a társaság igazgatója ismertette a prágai értekezlet előzményeit. A népszövetség eszméjének társadalmi úton való előmozdítása céljából alakultak, úgymond, az egyes államokban a népszövetségi ligák. Ezeknek a ligáknak uniója, amelyeknek a magyarok kezdettől fogva tagjai, legutóbb Prágában ülésezett, hogy az előző értekezletek által előterjesztett, a kisebbség védelmét célzó javaslatot letárgyalja. Örömmel jelenti, hogy a magyarok ez alkalommal jelentős sikereket értek el. A kisantant hiába igyekezett a javaslatok elfogadását meghiúsítani, csúfos kudarcot vallott és az értekezlet tagjainak többsége az elnyomott kisebbségeknek fogta pártját. Az értekezleten egyebek között fölvették Észtország, Bulgária és Törökország egyesületeit is, továbbá a Magyar Béke Egyesületet és a Magyar- Székely Társaságot. A népszövetségi ligák ez év őszén tartandó legközelebbi tanácsülésének helyéül Budapestet jelöltek ki. Ezután Póka-Pivny Béla, a társaság főtitkára tett részletes jelentést az értekezlet lefolyásáról. Érdekes és tanulságos képet rajzolt az értekezlet résztvevőiről, az egyes küldöttségek magatartásáról, a viták sokszor izgalmas fordulatairól és arról a gazdag anyagról, amely az értekezlet tanácskozásának tárgyát alkotta. Majd részletesen ismertette azt a nagy apparátussal megindított propagandahadjáratot, amelyet a csehek a prágai tanácskozások alkalmával ellenünk vezettek. Ezekkel a tendenciózusan megírt, hamis adatokkal alátámasztott és ügyes szofisztikával megszerkesztett könyvecskékkel elárasztották a csehek valamennyi nemzet delegáltjait. Szerencsénk, hogy a harcban ezúttal nem maradtunk alul. Ezután Lukács György vázolta Pár szóval működését..,amelyet, mint a magyar küldöttség vezetője, Prágában kifejtett. — Úgy gondoltam. — mondotta. — hogy helyesen járok el, ha beleilleszkedem a tényleges helyzetbe és a Párisi békéhez alkalmazkodom, amelyet elfogadtunk és becsületesen meg is tartunk. Mi ahumanizmusról letettük a vizsgát, amikor a háború alatt egyetlenegy idegen alattvalónak sem esett bántódása. Mi teljes mértékben segíteni akarjuk a Népszövetséget, ahhoz, hogy elérje célját és valóban a szabad nemzetek szabad egyesülése legyen. Lukács megemlékezett arról a beszélgetésről is, amelyet Massaryk elnökkel és Benessel folytatott. Benes kijelentette, hogy nem fogja ellenezni a magyarok felvételét a Népszövetségbe. Berzeviczy Albert, I.Sidinc főkonzul, Horváth Jenő egyetemi tanár felszólalása után Apponyi Albert, gróf mondott köszönetet a delegáió eredményes munkájáért. Végül elhatározták, hogy a Budapesten megtartandó főtanácsi ülésre minden szükséges intézkedést idejében megtesznek. Sulakodás a cseh Stantise Jiránban. — Micsura miniszter úr. — Kommunista leleplezés a felvidéki helyzetről. — Prága, jun. 23. A képviselődé Kitán tegnap vita volt a tót néppártnak arról az interpellációjáról, amelyet a Szlovák című pártlap szerkesztőségének szétrombolása ügyében nyújtottak be. A vita során heves összes tűzésre kerül a sor. Taussig kommunista képviselő ezt mondta: " A felvidéki meghatalmazott miniszter mindent, megtesz, hogy a Felvidéken, olyan állapotokat teremtsen, amelyek jogot adnak a kivételes intézkedések elrendelésére. Azért teszi ezt, hogy leplezze a saját gazdálkodását és korrupcióját. A szónok azután hevesen támadta Micsura minisztert,akit azzal vádolt, hogy József kir. herceg kistapolcsányi birtokát kifosztotta. Micsura a váddal szemben azzal védekezett, hogy a kir. herceg kastélyának határád, nem lopta el, hanem csak elszállíttatta. az ezüstneműt nem lopta el, hanem csak kikölcsönözte és a bort nem maga itta megg, hanem a banketteken résztvevő hivatalnokok és méltóságok. — Micsura miniszter börtönbe valót — kiállította közbe egyik képviselő. — A korrupció — folytatta a szónok — nem veszít erejéből a Felvidéken. Azt tanácsolnék a kormánynak, hogy kémek és provokátorok kinevezése helyett alkosson testületet, amelynek feladata az legyen, hogy az októberi hazafiak és a különböző cseh hivatalnokok és alkalmazottak gazdasági viszonyait megállapítsa. Elégséges lenne ezeket, egysorba állítani és megkérdezni őket, hogy milyenek voltak a vagyoni viszonyaik 1918 október 28-án és milyen viszonyok között élnek ma. Kétségtelen, hogy az ilyen revíziónak a korrupciós források óriás gyarapodására kellene rávezetnie. Ha Csehország bírói igazságosak lennének, akkor ezeknek az uraknak egész sora mostani pozsonyi miniszteri palotáját az illavai börtönnel lenne kénytelen felcserélni. Az elnök ezért, a kifejezésért rendreutasította a szónokot, aki így folytatta: — Ma nyíltan beszélhetünk a felvidéki eseményekről és megmondhatjuk, hogy Micsura miniszternek börtönben a helye. Újabb elnöki rendreutasítás következett, mire a szónok ezeket mondta: — A kormánytavak hallatlan összegeket kapnak az adópénzekből, hogy leplezzék a felvidéki lehetetlen állapotokat. Egyedül Kassán rövid idő alatt 10 millió koronát fordítottak a Slovenski Vochod és a Kassai Magyar Hírlap fif-irtására. Olyan cinikus csalást, aminőt Micsura miniszter a mezőgazdasági munkások sztrájkjánál elkövetett, eddig még egyetlen magyar-zsidó gyáros részérőlsem láttunk. (Nagy zaj a kommunisták padjain.) — Talán szabad — kiáltja közbe egyik képviselő — megmondani egy tolvajnak, hogy ő tolvaj. Taussig azután az Erdős-Kárpátokban uralkodó viszonyokról beszélt. Energikusan követelte, hogy írják ki ott a nemzetgyűlési és képviselőtestületi választásokat, valamint hajtsák végre a gyökeres földreformot. A szünet után az elnök felszólította Jung képviselőt, aki még mindig a szónoki emelvényen állt, hogy hagyja el az emelvényt, mert megvonta tőle a szót. Amikor Jung e felszólításnak nem engedett, az elnök felfüggesztette az ülést, hogy közben eltávolíthassa a szónokot. Ezután izgalmas jelenet következett. A német képviselők körülvették Jungot, hogy megvédjék az emelvényhez tóduló képviselők ellen. Dulakodás támadt, amelynek során az egyre nagyobb számban odarohanó cseh képviselők az egyik német képviselőt Lodgmannt, a szó szoros értelmében a szónoki emelvényen és a gyorsírók asztalán keresztül a miniszteri pad elé dobták. A tumultusban a közben megjelenő parlamenti őrség is részt vett. A viharos jelenetek után este 10 óra tájban az ülést ismét megnyitották, Jung képviselőt öt ülésről kizárták és júniusi fizetését megvonták. A cseh szocialisták pártja, a német és magyar képviselők a történtekre való hivatkozással elhagyták a termet. Ezután a napirend tárgyalása következett.