Budapesti Hírlap, 1922. október(42. évfolyam, 224–249. szám)
1922-10-11 / 232. szám
4 ltellértíkrill Imént isöltségvetése. A városgazdasági ügyosztály rövid időn beelül nyilvánosságra hozza a városi fürdők 1920. évi költségvetését, melynek legérdekesebb részleteit a Gellért-fürdő tételénél találjuk. Az 1922. évi költségelőirányzat a fürdő bevételét 40 millióra taksálta, most 1-1,1 millió bevétel mellett is.Sői korona fölöslegre számítanak. Horribilisen emelkedtek az anyagárak, a személyzeti kiadások pedig több, mint 200 százalékkal nagyobbak, amit a szálló személyzetének az ellátása, étkeztetése idézettelő. Az épületfenntartás 10 millióval, az üzemi kiadás pedig 30 millióval növekedik. A fürdő fejlesztésére és beruházásokra 1 millióval többet szánnak. Az Orlay utcai részen sacntároló és ■svónledobó helyiséget építenek, melyek fölé még két lakást húznak, ami által a szálló szobáinak egy része fölszabadul. A szálló befogadóképességét most úgyis emelték azzal, hogy az eddig nem használt helyiségekből ■négy apartmant készítettek, ami újabb három millió évi hasznot jelent. Terveznek homokfürdőt, új hűtőberendezést és több műszaki újítást. A szálló bevételét ö1millióra preliminálják, a lakásbér és vendéglő bére 6millióval emelkedik, magát a fürdőbevitelt pedig a múlt évi 15 millióval szemben 39 millióra számítják. A költiségelőirányzat szerint a szállóadóból a főváros pénztára 5 milliót remél, amit természetesen áthárítanak a közönségre. A költségvetés felsorolja mindazokat az akadályokat, melyek a fürdő fenntartását megnehezítik, ami annak az előjele, hogy az október elsején felemelt fürdőárakat újból emelni fogják. Kimutatnak arra, hogy 1018-ban öt koronába került egy mázsa szén, a fürdőértpedig tíz koronát kellett fizetni. Ma egy mázsa szén 100 korona, tehát, a főváros 1918-ban, a megnyitás évében,egy fürdő áráért két mázsa szenet kapott, ma pedig hét fürdőt kell száz koronánként eladni, hogy egy mázsa szenet vásárolhasson. A régi 10 koronás prima- lepedőt ma 8000 koronával fizeti a főváros, így okolják meg, hogy a mai 100—120 koronás fürdőárak nem sokáig maradhatnak érvényben. Pest vármegye Petőfi-ünnepe. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ma délelőtt nagy szülöttjének, Petőfi Sándornak emlékezetére rendkívüli közgyűlést tartott székházában. A közgyűlésen a kormány képviseletében Rakovszky Iván jelent meg, a kultuszminisztert Rapcsait Felicián miniszteri tanácsos, a Tudományos Akadémiát és a Kisfaludy-Társaságot Berzeviczy Albert, a Petőfi- Társaságot Pekár Gyula és Ferenczy Zoltán. Petőfi szülővárosa,I. Kiskőröst pedig Bevale Lajos főjegyző képviselte. Ott láttuk továbbá Teleki József grófot, Teleki Tibor grófot, Ráday Gedeon grófot, Párinzi- Horváth Istvánt, Hamar váci püspököt és a vármegye sok más előkelőségét. Az ünnepi közgyűlést Preszly Elemér főispán a megjelentek üdvözlésével nyitotta meg, majd hangoztatta, hogy Petőfi a maga szigvéria magyar szellemével az emberiség halhatatlanjai között a legelső sorban áll. Az ünnepi szónok Kolozsvárit Imre kanonok volt. Petőfi Sándor — mondotta a szónok — öntudatlanul is a keresztény iránynak volt klaszszikus szószólója. A hitvesi hűségnek, a baráti szeretetnek s a családi összetartásnak a hirdetője. Fölháborodva kel visszautasítani az irodalomtörténelemnek azt a meghamisítását, amikor az internacionalisták megteszik elvtársukká azt a Petőfit, akinek minden álma hazájának nagysága volt. H Ha méltóan akarjuk tisztelni Petőfi szellemét, le kell dobnunk nyakunkról a trianoni jármot. Ezt azonban csak egyesült erővel érhetjük el, mert egy végben az erő. A széthúzás pedig biztos halál. Az ünnepi szónok után Rakovszky Iván belügyminiszter a magyar kormány nevében hódolt Petőfi emlékének. Úgy érzem, — mondotta — alig van méltóbb hely Petőfi Sándor emlékének ünneplésére, mint az ország elsővármegyéjének a háza, amelyben sok nehéz történelmi küzdelem folyt le, s amelyben épp úgy, mint az állam más székházaiban, a magyar hazafiság, a magyar hagyományokhozvaló ragaszkodás lelke él. Nem azt a hazafit ünnepeljük benne, akit ma oly gyakran látunk a fórumokon, aki a hazafiságát csak a száján hordja, hanem azt a hazafit, aki a szívében és lelkében volt hazafi. Ünnepeljük benne a szabadságnak hősét. Az ő szabadsága a magyar népnek, a magyar nemzetnek volt szabadsága, a mely áldozatot követelt minden egyéni szabadságtól. Költő volt, a kinek eszményei és ideáljai voltak s ezeknek a nagy eszményeknek alá tudta rendelni a mindennapi élet önző érdekeit. Senkinek a nevével nem éltek annyiszor vissza, mint Petőfi Sándor nevével. Ki akarják sajátítani nevét azok, akik a szürke élet materializmusával akarnak felépíteni egy világrendet, egy államot. Ezután Kupcsay Felicián szólott a kultuszminiszter nevében, Berzeviczy Albert pedig a Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság nevében mondott köszönetet a vármegyének a nemzet nagy költőjéről való kegyeletes megemlékezésért. Végül a Petőfi-Társaság nevében Pekár Gyula szólalt föl, hangoztatta, hogy Petőfit az egész magyar társadalommal együtt kellene ünnepelnie, mert az ő neve fegyverünk a külföldről felénk szőtt rágalmakkal szemben.Az ünnepi közgyűlésnek befejezéséül Rexa BUDAPESTI KiálA? (23-28*.) 1922 október 11. Dezső dr. megyei főlevéltáros ismertette azokat a kiadványokat, a melyekkel Pestvármegye Petőfi születésének századik évfordulóját megörökíti. A vármegye kiadja Petőfinek azt a verskötetét, a melyet 1841-ben a pozsonyi Wiegandnak adott át kiadás céljából, de a pozsonyi kiadó nem vállalta a kiadást. Most ugyanolyan formában jelenteti meg Pestvármegye a nevezetes kötetet, a mint annak nyolcvanegy esztendővel ezelőtt meg kellett volna jelennie. A vármegye másik Petőfi-kiadása a költőnek Pest vármegye hatvanegy különböző helyén irt 165 költeményét gyűjti egybe. A harmadik Petőfikötet Petőfi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címmel a költő és szülővármegyéje között fennállott kapcsolatot örökíti meg. Az ünnepi közgyűlés Agorasztó Tivadar alispánnak a megjelentekhez intézett köszönő szavaival ért véget. NAPI HÍREK. Harangüntés. — A katolikus nagygyűlés résztvevőinek ma mutatták be az uj harangokat. — A kormányzó a harangkiállításon. — A mikor a háború alatt veszedelemben volt a győzelem, fogytán voltak az ágyuk és a fegyverek, a magyar nép nagy áldozatkészsége megöntötte az uj ágyukat — a harangokból, a hófehér templomok csengő-bongó öreg harangjaiból. Sok-sok kicsi templomban is elnémult Isten dicséretének messzehangzó muzsikája és nem csendült föl mindmáig a déli meg az esteli harang zengő-zugó szava. Künn Csepelen, aWeiss Manfréd-gyár hatalmas telepén, füstös, kormos épületben most, négy évvel a világháború befejezése után, újra harangokat öntenek. Most, hogy az ország katolikusai nagygyűlésre jöttek össze, bemutatták a sok elkészült harangot, szép kiállítás keretében, az ország előkelőségeinek, hogy lássák, miképpen lesz újra harang az ágyúból . . . A csepeli gyárban a sajtó képviselőinek a minap mutatták be a harangöntést. Megjelentek a bemutatón Bérczes Jenő és Várossy Gyula fővárosi tanácsosok is, Asbóth Emil, a Ganz-Danubius-gyár alelnöke, Loász József Viktor és még sok előkelőség. A harangöntő előtt diadalkapu áll, rajta a régi, kedves köszöntés: Isten hozott! A kis utón, végig a bejáratig kis bronzharangok állnak sorfalat és négy nagy harang függ elöl. Kalauzunk, Reföd Tiborc dr. lelkész lelkesen magyarázza a harangöntés teknikáját. Az óriás műhely közepén magnezit-téglákból rakott nagy kemencében izzó-piros tüzistenger kavarog. Egy vagon folyékony bronz és ón piroslik a kemencében, körülötte verejtékező, komosarcú munkások sürögnek-forognak. A kemence előtt a földbe ásva egymás mellett 31 harangforma várja, hogy beleönttsék az izzó, folyékony fémet. Nem messze, hosszú sorokban agyag harangformák állnak egymás mellett. Az első agyagformát u. n. sablonnal, — mely fából van kifaragva — simítják, alakítják. A forma téglákkal van kirakva, ezt kiszárítják és agyagból egy álharangot építenek rá. Erre rájönnek már a fölirások, díszítések viaszanyagból, amelyeknek negatívja vésődik bele a harmadik agyagformába, a köpenybe, amelyet az álharangra készítenek. Nagy művészet kell a forma megalkotásához, mert itt dől el, hogy sikerül-e a harang tiszta, ezüstösen zengő hangját eltalálni. Kiégetik, kiszárítják mind a három harangformát és ekkor kihúzzák az álharangot és megmarad a két agyagforma, a mely dféai cip&t i'a* tycrvtnzd • közé az álharang helyére öntik a folyékony, izzó bronz ónanyagot. __ Herausz! — hangzik az üzemvezető német mérnök. Rincker Hans harsány szava. ■ És egyszerre ömleni kezd a kszfolyam a kemencéből, keskeny csatornákba, amelyekből hosszú csöveken megy le a földbe, az agyagharangok közé. Mindegyik harangból egy másik csövön keresztül jön ki a levegő, a gázok, melyek gyönyörű, piros, kék és sárga lángra gyúlnak a levegőn. Egymásután telik meg az álharangok helye a lávaszerű fémmel és füstfelhő csap fel a nyomán, majd hatalmas tűzoszlop tör ki a csövekből és zsarátnokeső zúdul szét, köröskörül. Nehéz, fojtó a levegő, serceg az izzó bronz és ón és csudálatosan szép szikekben ég a fülcsapó gázok lángja. 12.600 kiló fém ömlik ki az olvasztókemencéből és alig félóra leforgása alatt ki van öntve öt művészien megalkotott, kitűnő harang. És fölzeng a Himnusz és a szent akkordok közben indul meg a tűzpiros bronzfolyam, s mikor kirobbant az utolsó tűzoszlop is, — megkondul odakünn minden harang . . . Megszülettek a testvérek, az új harangok, cseng-bong a sok harang, füstfelhőben úszik a műhely és az óriás kemence előtt — dantei kép — csak egy hatalmas előmunkás áll mozdulatlanul, kezében az izzó lapáttal, amellyel a tüzet kavarja . . . És két nap elmúltával, ma délelőtt már kiemelték a földiből az új brozzsjarangokat. Harmincegy eklézsia harangja adott ma hangot, csodálatos szépen, zengő muzsikájával. Reggel kilenc órakor két főnontjajó vitte ki a katolikus nagygyűlés résztvevőit a csepeli harangkiállításra. Az előkelő vendégseregben ugyanis ott volt Schioppa Lőrinc pápai nuncius, Mészáros János dr. érseki helynök, Miklósy István görög-katolikus püspök, Marinovich Jenő főkapitány, Beniczky Tamás rendőrfőtanácsos. Ott János kereskedelemügyi miniszteri tanácsos és még sokan. Délelőtt tíz órakor ért ki a két hajó közel ezerfőnyi közönsége Csepelre, e pillanatban megszólaltak az összes harangok az öntőműhely előtti oszlopokon. Amegjelenteket Kovács Mihály esperesplébános vezette végig a műhelyen és magyarázatokkal kísérte a két nappal ezelőtt kiöntött harangok kiemelését. Tizenegy órakor érkezett meg Horthy Miklós, kormányzó motorcsónakon, Magasházy szárnysegéd kíséretében. A kormányzó tökéletesen citálva érkezett a harangkiállításra. Zuhogó esőben fogadta Mészáros János érseki helynök és a telep vezetősége Horthy kormányzót, akit viharos éljenzéssel köszöntöttek az egy hegyűtok. Mészáros János dr. üdvözlésére mélységes csöndben válaszol a kormányzó: — Örömmel jöttem ide és nagy megelégedéssel látom e sok szép uj harangot. A múltban mindig úgy volt, hogy ha a végeken elnémultak a harangok, elnémult a magyar szó is. A földbeásott harangok közül, újra kiemeltek kettőt a kormányzó előtt. Sötétbarna színű, tompa fényű volt még az új harang, de a hangja már tisztán, ércesen csengett . . És dél felé járt az idő, mikor odakünn, a műhely előtt művészi harangjátékba kezdett Rincker mérnök. Szól az esztergomi egyház nagy harangja is, ami szintén nemrég készült csak el és körülötte zengő, nagyszerű harmóniában csengnek-bongnak a kisebb-nagyobb harangok, Isten szavának érc-öntvényei . • Az időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: Az időjárás lényegében nem változott: a légntyoanás maximuma ma is a Keleti-tenger táján és a minimum Felső-Olaszország fölött van. Az idő Európa szerte borús, sok helyen esős és hűvös. Hazánkban mindenütt volt kisebb-nagyobb eső s ma reggel is majdnem mindenütt esik, a hőmérséklet általánosan sülyedt. Időjóslás: Az időjárásban egyelőre lényeges változás nem várható. (Új közigazgatási itélőbírák eskütétele.) Öt közigazgatási bíróság ma Wlassich Gyula báró elnöklésével teljes ülést tartott, melyen Lipovniczky István dr. és Kullmann Lajos dr. miniszteri tanácsosok, itélőbirákká történt kinevezésük folytán, letették az előírt hivatalos esküt. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte az uj itélőbirákat Az üdvözlésért Lipovniczky István dr. mondott köszönetet. —Micsura — a kassai ítélőtábla elnöke, Prágából jelentik: Micsura dr-t, a Felvidék távozó teljhatalmú miniszterét, a kassai Ítélőtábla elnökévé nevezték ki. Még nem lehet tudni, vájjon elfogadja-e ezt a kinevezést, vagy pedig munkásságát a Tát Hitelbanknak fogja szentelni, amelynek elnöke. — (A Balatoni Társaság) negyedik helyi fiókja alakult meg Wlassics Tibor báró dr. társasági elnök elnöklésével Veszprémben. A veszprémi fiók működésének köre felöleli a Balaton melléket Tihanytól egész Balatonkeneséig és máris körülbelül száz tagot számlál. A helyi fiók tiszteletbeli elnökévé Kránitz Kálmán felszentelt püspököt, nagyprépost, elnökeivé Simon György dr. kanonokot, ügyvezető alelnökivé 31 Oldoványi Jenő dr.