Budapesti Hírlap, 1924. március (44. évfolyam, 51–75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

3Budapesti Hkrup 1924 március T. (If. sz.) P spwi #ss fssteewcies a nemzet* i^in­ésiien. — S3 szoeBaSSsfaSi ©£g$ fitSerff sem sxawaBraaS« meg. — Míszíg€í3« az Sateflé sport és a spopf^urvaság eSSea. — f8 huSaUEzmissusztep beszéde után a javaslatot megszavazták. — A nemzetgyűlés ma érdekes és komoly vita után megszavazta a testnevelési alap­ról szóló törvény­javaslatot. Az egyhangú megszavazás reménysége nem teljesült, mert a szociáldemokraták szociálpolitikai szem­pontokból annyi kifogásolni valót találtak, hogy — mint szónokaik magukat kifejezték­­— egy fillért sem hajlandók megszavazni. Kéthly Anna, Rothenstein Mór. Várnai Dá­niel, a mai szocialista szónokok főbb kifo­gásai a következők: A javaslat a munkás­­ifjúságot sportolási kényszernek szolgáltatja ki. Előbb a megélhetéséről és szociális vé­delméről kell gondoskodni, csak aztán kö­vetkezik a testnevelés és a sport. A munkás­­ifjúság mai testi leromlottságában nem is lehet jó sport­anyag. Tehát előbb kenyeret adjanak, csak aztán sportot. Ez a szocialista kátéra valló okoskodás meglehetősen elkeserítette a polgári párto­kat. Jobboldali közbekiáltók szemükre ve­tették a szocialistáknak, hogy mindenbe politikát visznek bele és hogy a legjobb szándékot sem tudjál­ méltányolni. De a szocialista okoskodásba nemzetietlen szem­pontok is vegyültek. Tiltakoztak a Levente­­egyesületek elnevezése ellen, még­pedig tisz­tán a Levente szó miatt és azt vitatták, hogy a sport nem állítható a nemzeti szel­lem szolgálatába. A polgári pártok szónokai: Petro­váci Gyula, Gömbös Gyula, Karafiáth Jenő és Dinich Vidor természetesen nem hagyták szó nélkül a szocialista kilengéseket. A ja­vaslat a tömegsportnak az alapját veti meg, tehát demokratikus szempontból legkevésbé a szocialisták támadhatnak ellene. A szo­cialisták sorrendi kifogása sem helytálló: "A konyfér­iiai Sport, a testedzés együttesen szolgálják-d­eért!-az­ erős, egészséges, mun­kabíró testet. Kemény szavak hallatszottak a sport­üzletről és a sportdurvaságról, a sport terén elharapódzott álprofesszioniz­musról és az üzleti vállalatokká, részvény­­társaságokká alakult sportegyesületekről. A mai sport jellege nagyon is fővárosi, a testnevelés rendszerét a falura kell építeni Mikor a vidéken még nincsenek sporttele­peink, az olimpiádokon való részvételünk és a külföldi túrák csak másodrendű fontos­­ságúak. Az angol sportember nagyobb mi­litarista volt a háború alatt, mint a porosz gárdista. A munkások számára mentül több sportegyesületet kiván, mert a sport a mun­kást nacionalistává neveli. Közben elismerő szó esett Dárczy Istvánról, ki számos játék­teret létesített a fővárosban. Abban csaknem valamennyien egyetértettek, hogy a testne­velés nemes céljára különb pénzforrást kel­lett volna nyitni, mint a totalizátor és a bukméker. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter zárta be a vitát. A szociáldemokratákon múlik, hogy a testnevelési tanácsban helyet foglalhassanak. Ha egyesületeikben nem­zeti alapra helyezkednek, nincs semmi aka­dálya annak, hogy részt vegyenek a ta­nács irányító munkájában. A javaslat nem bürokratikus és nem zárja ki a falut. A Stadion számára szükséges terület megvá­lasztását megnehezíti az a körülmény, hogy a városszabályozási munkáknál erről a kérdésről megfeledkeztek. A javaslatot általánosságban és részle­teiben is megszavazták. Az elnök indítvá­nyozta, hogy a Ház a legközelebbi ülését szerdán tartsa. Szocialista oldalról azt in­dítványozták, hogy a Ház holnap is tart­son ülést a drágaság megvitatása céljából. Bethlen miniszterelnök kijelentése után, hogy a drágasággal kapcsolatos kérdéseket a pénzügyi javaslatok tárgyalásakor is mit lehet vitatni, s a többség az elnök in­dítványa mellett döntött. két, ne sirdogáljon odahaza, hanem a két kezével zúzza be azt a mocskos korcsma­­ajtót és fogja meg a férje kezét és úgy sá­rosan, piszkosan, borgőztől, idegen asszony csókjától szennyesen vigye haza magának és mentse meg azt a ki az övé, a­ki hozzá tartozik, a­ki nélkül élni nem akar, nem tud és nem kíván. Csakhogy Lizának a szíve legmélyén már nem kell az ura, csak a kötelesség vezeti lépteit, mikor érette kül­dözget. És el van az veszve, a­ki a mi kö­­teleségérzetünkre van bízva. Csak az mene­kül meg, csak az marad meg, a­kire szere­tetünk vigyáz. Fedja is tesz egy bizalmas vallomást házaséletükről, a­miről olyan sokat kitalálhatunk. A mi házasságunk — mondja — olyan volt, mint az orosz ka­lács, a­melyből hiányzik a mazsolaszőlő Játék nélkül nem ér az élet semmit, Liza meg én nem tudtunk játszani. Aztán még egy vallomást. A feleségem mindig jó volt, nemes és nagylelkű, én pedig mentül mé­lyebbre sülyedtem, annál jobban eltávolod­tam tőle. Mert az ember elfut azoktól és kerüli azokat, kikkel szemben gonosz és alávaló volt- És szereti azt, a­kivel jót tett Látja, azért vonzódom Masához, a kis ci­gányleányhoz, mert hozzá mindig jó voltam és nem bírom a feleségemet látni, mert alá­való módon viselkedtem vele szemben. — Furcsa vallomás, s hozzá még egy züllött, részeg ember teszi, de próbáljunk csak sa­ját lelkünkbe nézni. A szerencsétlen Fedjá­nak mintha igaza volna Az ember harag­szik azokra, a­kiket megbántott és gyöngéd­séget érez azok iránt, kikkel jót tett. Tolsztoj ekéje itt — a benső történésben — szánt se mélyre a lélek humuszába Mert a dráma külső meséjének kidolgozása fe­lette vázlatos, mintha csak úgy nyersen került volna ki az író keze közül. Egyes je­lenetek között nagy szakadékok tátonga­nak Külső teknikája is hihetetlenül nyúj­tott. Egyes dolgokat, például Fedja szinlelt öngyilkosságát, kétszer is elmondanak. Mindamellett örülnünk kell, hogy Tolsztoj­­ darabja újra szinre kerin­t. Első ízben a Ma­­­gyar Színházban játszották, gondolom, két évtizeddel ezelőtt. Az előadásból elsősorban Pethes Imrét kell kiemelnünk, a­kinek minden alakítá­sában ott ragyog szuverén emberformáló művészete. Ennyire erősnek azonban ritkán láttuk, mint ma este. A­mit ez a művész a korcsmai szobában meg a tárgyalóteremben csinál, az örökké emlékezetes marad előt­tünk. Peth­es bizonyára jól érezte a tátongó szakadékokat, a­mik az egyes jeleneteket elválasztják és művészetének erejével min­denütt hidat vert a szakadékok közé. A ma esti sikerből övé az oroszlánrész. Érezte ezt a közönség is és sűrű, meleg tapsával is éreztetni kivánta Melette mindjárt Cs. Aczél Ilonát illeti az elismerés. Ezt a fiatal asz­­szonyt, mostanában gyakrabban látjuk a színpadon és ennek nagyon örülünk, mert minden szerepében egyre erősebbnek és mű­vészibbnek találjuk. Lizája nemes, finom és tiszta s mi a szerepben legnehezebb, Aczél Ilona azzal is diadalmasan megbirkó­zott, mert kitűnően megformálta Liza hi­degségét és lelki elzárkózottságát. S ezzel a művészi kidolgozással nemcsak az asz­­szonyt tudta elsőrendűen karakterizálni, de érthető aláfestést adott Fedja tragikumá­nak. Bajor Gizi kedves ügyes, tempera­mentumos cigányleány. Hettyey Arankát most láttuk először anyaszerepben. Igen finom, előkelő arisztokrata hölgy volt. Petheő Attila Karenin Viktor figurájából férfias, szimpatikus alakot formált Gál a legkisebb szerepnek is súlyt és karaktert tud adni, éppen úgy, mint a­hogy azt ma este is megmutatta. Meg kell még említeni Le­gyezi Marit, Lánczy Margitot, a nagyon ta­­lentumos Fehér Gyulát és Nagy Adorjánt, Gabányit, Dem­jén Marit, Sugárt, Szőkét. A kitűnő rendezésért Horváth Jenőt illeti meg a legmelegebb elismerés. Külön meg kell még dicsérnünk Bálint Lajos és Trócsányi Zoltán elsőrendű, a színpadhoz pompásan simuló élő, eleven nyelvű fordítását. A közönség nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta végig az előadást és a szereplő színészeket többször a lámpák elé hívta. Dánielné Lengyel Laura, BS testnevelése alap. Kéthly Anna szólott ma elsőnek az orszá­gos testnevelési alapról szóló törvény­javas­lathoz. A javaslat — úgymond — a mun­kásság életének ismerete nélkül készült. Nem hinné, hogy volna cél, a­melyre a szocialisták szívesebben áldoznának, mint éppen a testnevelésre. A munkásság testileg teljesen leromlott s épp ezért elsősorban szociális és egészségügyi védelemre van szükség. A kényszer­sportolás azonban nem járhat eredménnyel. Tiltakozik az ellen, hogy a játszó gyermekek közé a felekezeti kérdést belevigyék. A cserkészegylet azt kö­vetelte tőlük, hogy a zsidó gyermekeket vá­lasszák külön a keresztény gyermekektől. A javaslatot nem fogadja el. Petrovácz Gyula örömmel üdvözli a javas­latot. A sportnak a pesti értelemben vett demokratizálását nem kívánja. (Zaj balról.) A demokratizálódásnak egyik eredménye, hogy a­ sportegyesületek részvénytársasági alapon fejlődtek. (Zaj.) Rothenstein Mór: Miért piszkosak a pesti utcák és miért oly drága a villamos? (Zaj.) Petrovácz Gyula: Az üzletet a sportból ki kell küszöbölni Kéthly Anna nyilván meg­feledkezett magyar női méltóságáról a mi­kor a szociáldemokrata ideológiával azono­sítja magát és vallásellenes kijelentést tett. (Nagy zaj balról.) Rothenstein Mór a sportról akar beszélni, a mikor a fajvédők zajonganak és Lendvai István azt kiáltja felé: Zsidó cserkészi Várnai Dániel: Keresztény terrorista! Lendvai István: Azok nincsenek, de lesz­nek! Rothenstein Mór: Tiltakozik Petrovácnak ama kijelentése ellen hogy Kéthíy Anna megfeledkezett volna női méltóságáról, a­mikor azt fejtegette, hogy vallás és vallás, gyermek és gyermek között nem szabad kü­lönbséget tenni (Közbeszólások balról. S az elnök ezt nem veszi észre! És nem uta­sítja rendre.) Petrovácz Gyula: Nem tag mondtam. Ugron Gábor és Bárczy István: Igenis, így mondta. Petrovácz Gyula: Azt mondtam, hogy a magyar nő vallásos. Rothenstein Mór. Az elnök bizonyosan figyelmeztette volna Kéthlyt, ha olyasmit mondott volna, a­mi a nemzetgyűlést sérti. A testnevelés fejlesztésénél miért van szük­ség az összeíró­ lapnál, arra a rovatára, hogy az illetőnek mi a vallása. A törvény nem szól a munkás-sportegyesületek támo­gatásáról, csak azokról a melyek a mai szellem értelmében hazafiasak, ők magu­kat a legjobb hazafiaknak tartják. (Zaj­or középen.) A testnevelési tanácsból csak a munkásság hiányzik Ez nem demokrácia A kultuszminiszter jóhiszeműsége még nem elegendő. A javaslatot nem­ fogadja el. Gömbös Gyula: Ezt a javaslatot a kor­mány ellen való bizalmatlansága ellenére is elfogadja. A magyar testnevelés elfa­jult, mert jóformán csak Budapestre szó ütközik Nem érti a szociáldemokratákat mert a­mikor tömegnevelésről van szó ak­kor támogatniok kellene a javaslatot A fő súlyt a vidékre kell vetni. Az olimpiádot is másodrangú kérdésnek tekinti. Vidéken nincsenek se sportpályák se fürdők A ma­gyar színeket reprezentálni kell Párisban, de csak olyanokat szabad kiküldeni, a­kik valóban a magyar­­színeket képviselik. A professzionizmus híve, mert az ál-amatőriz­­must erkölcstelennek értja. Mint katona mondja, hogy formaruhában sportolni nem lehet. Többre tartja a hivatásos angol tré­nert a porosz gárdakapitánynál. Mennél több színnek kell megjelenniük a verseny­­pályán. Szívesebben látná a munkásokat délutánonkint a sportpályákon, mint a szakszervezetekben. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Vanczák János: A szakszervezet gazda­sági kérdésekkel foglalkozik Hogy jön ez a sporthoz? Gömbös Gyula: Nagyszabású magyar sta­dion építését sürgeti. A javaslatot elfo­gad­ta Várnai Dániel. Nem ért egyet a végrehaj­tási utasítás intézkedéseivel s épp azért saj­nálja hogy a javaslatot meg nem szavaz­hatja A lóversenyadó csekélysége miatt kap olyan kicsiny összeget a testnevelési alap. A totalizatőrt legalább is ötven százalékig kellene megadóztatni, nem pedig 3 százalé­kos forgalmi adóval­ A lovarügyletek nem­zeti ajándékot kérnek akkor, a­mikor az új versenypályához 500 arany milliós műutat kérnek Ez enyhén mondva, legalább­is szemtelenség. (Zaj Az elnök Várnait rend­­reutasítja.) A bukmékerek fokozottabb meg­adóztatását is kívánja A Levente kifejezés ellen is kifogása van Határozati javaslat­ban kéri, hogy a kultuszminiszter a testne­velésről kiadott rendeletét hatályon kívül helyezze. Ha ezt a miniszter elfogadja, ak­kor ő is elfogadja a javaslatot. Kornfiáth Jenő: Azzal kezdte, hogy a ja­vaslatnak semmiféle politikai célja nincs és csupán a magyar közönség leromlott egészségi állapotát akarja helyreállítani. A sportban nincsenek politikai differenciák és a munkásság is tökéletesen kiveheti részét a tanács munkájában. Illetékes helyen a legnagyobb előzékenység nyilvánult meg a munkás testedző-egyesületekkel szemben. Az az érzése, hogy a munkások tízezrei ál­lanak mögötte a sport általánosítás dolgá­ban s a javaslatot elfogadja Dinich Ödön arra kéri a szocialistákat, hogy kapcsolják ki a politikát ebből a javaslat­ból és ne tévesszék össze a sportot a tested­zéssel A javaslat nem sportoltatni akar, hanem a testet edzeni a sport előkészítésére. Elismeréssel emlékezik meg Bárczy István­ról, a­ki mint Budapest polgármestere nagy érdemeket szerzett a sport fejlesztés­­érért. Nem áll az, hogy a futball nálunk túlten­­­gene, hiszen a nyáron több mint 100.000 ember tanult meg közköltségen úszni. (Nagy Ernő: Én is azt mondom, hogy sok a szabadúszó! Nagy derültség.) A testneve­lést fontosabbnak tartja a lótenyésztésnél. ■ A testnevelés ügyét szakemberekre kell bízni, s épp ezért testnevelési főiskola föl­állítását kéri. Támogatja a szocialistáknak azt a kívánságát is, hogy a Testnevelési Ta­nácsban a munkás sportegyesületek is kép­viselve legyenek. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés.) Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter* Szívesen állapítja meg, hogy a vita során nem voltak véleménykülönbségek és a szo­ciáldemokrata képviselők, ha ellenzéki ál­láspontról is, de tárgyilagosan foglalkoztak a kérdéssel. A végrehajtási utasítást rend­szeresen átdolgozta és a 18. szakaszban megnyitotta a jogi lehetőségét annak, hogy régi érdemes sportegyesületek a maguk ke­belén belül alakíthassák meg a Levente Egyesületet. Ezt a kérdést különben is a lehető leglberálisabban fogja kezelni Szük­ségesnek tartja a Nemzeti Stadionnak mi­nél előbb való felépítését. Az első kötelesség ezen a téren, hogy megfelelő teret szemel­jen ki erre a célra. Már a tavasszal vala­­mennyi érdekképviselet bevonásával hely­színi szemlét fog tartani a tereken és helye­­ken. Petrovácz Gyula azt mondta, hogy a túlhajtott sportnak számtalan áldozata van. Erre vonatkozóan a rendeletben különös figyelemmel lesz a szakszerű felügyeletre, a­mely a visszásságokat ki fogja küszöbölni. De különben is az emberiség legnagyobb találmányainak is megvannak a maga áldo­zatai, így például a villamos áramnak. Pikter Emil: Igen, igen, a villamosnak is naponta megvan a maga áldozatai Klebelsberg Kunó gróf: A sport demokra­tizálását úgy érzi, hogy a falusi népre is gondolni kell, annál is inkább, mert agrár­­állam vagyunk. Minden faluban meg kell alakítani a Levente Egyesületet Várnaival szemben védelmébe veszi a Lovaregyesü­­letet. Várnai Dániel: Miért védi? A Lovaregye­­sü­let kiszedi a szegény emberek zsebéből a pénzt. Klebelsberg Kunó gróf: Várnai más sor­rendet is kért, előbb kenyeret, aztán test­nevelést. Ha a kormány valamely javaslat­tal áll elő, az ellenzék mindig azzal jön, hogy előbb ez vagy az kell. Sporttal meg­előzhetjük a betegségeket. A szociáldemo­kraták a végrehajtási utasításban kifogásol­ták a hazafias jelzőt is. Kijelenti, hogy ha a szociáldemokraták sportegyesületeikben kikapcsolják az egyoldalú osztály­politikát és általános nemzeti álláspontra helyezked­nek, semmiféle akadálya nem lesz a sport­­egyesületek működésének. Tagadja, hogy a javaslatban bármiféle vallási tendencia terme. Pikter F.md­: De a vallást is belekeverték. Klebelsberg Kunó végül kegyeletes szóval emlékezett meg Gerenday Györgyről, a ma­gyar tested­ősport néhai nagy apostoláról. Aörvényjavaslat elfogadását kéri A Ház ezután a szocialisták kivételével el­fogadta a törvényjavaslatot és Várnai hatá­rozati javaslatát elvetette. A részletes tárgyalás során a szakaszokat vita nélkül fogadták el. fiz ülés lefolyása. Pesthy Pál elnök 11 órakor nyitotta meg az ülést és jelentette, hogy A­agy Vince meg­választása ellen Barna László és társai pa­naszt nyújtottak be. A petíciót az állandó igazoló bizottsághoz utasították. A Ház ezután harmadszori olvasásban is megszavazta a kisebbségi mielvek használa­táról szóló javaslatot. napirent­i vita. Scitovszky Béla elnök azt javasolja, hogy a Ház szerdán délelőtt 11 órakor tartsa leg­közelebbi ülését s napirendjére a kor­m­ér­­ték csökkenésének meggátlásáról szóló ja­­vaslatot tűzze ki. Farkas István hosszasan vitatja, hogy a Háznak holnap is ülést kell tartania, a­me­­lyen kizáróan a drágaság ügyével és a to­vábbi árdrágulás megakadályozásával fog­lalkozzék. Januárban valamennyi közszük­ségleti cikk ára 48 százalékkal, febru­árban 60 százalékkal, összesen tehát több mint 100 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben súlyos betegségek emésztik a szer­vezet erejét.­­ A legjobb ápolás és gondozás mellett a­­zsik­ég van olyan táplálékra amely az elveszett erőket pótolta. Ilyen jól emészthető, kellemes izű, erősítő tápszer az Ovomaktine.

Next