Budapesti Hírlap, 1924. április (44. évfolyam, 76–83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
F 1924 aprilis 1. '76. sz. Budapesti Hirnap két Gál Benő és Farkas István nemzetgyűlési képviselő intették higgadtságra; az utóbbi rámutatott arra is, hogy a nemzetgyűlési frakció lemondása sem segítene a munkásság helyzetén. Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő is a belső harc veszedelmére hívta fel a figyelmet és hangoztatta, hogy a munkásság mai nyomorulágából nem következhetik más, mint az egész gazdasági életre kiterjedő általános sztrájk. Az egyre fokozódó izgalom közepette folyt vita lezajlása után a kongresszus tagjainak nagy többsége elfogadta a hivatalos határozati javaslatot. a Simics SimfanasS^« télül#» Vita a felhatalmazási javaslatról. A nemzetgyűlés pénzügyi, közgaddasági és közjogi bizottsága Ráday Gedeon gróf elnöklésével mai folytatólagos ülésén megkezdte a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitáját. Az ülésen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter volt jelen. Heinrich Ferenc, az első felszólaló az akció külpolitikai részét tartja a legfontosabbnak és annak a helyzetnek megteremtését, amely a népszövetség segítségével alakul ki. Megítélése szerint a merkantil osztálynak igen súlyos megterhelést kell viselnie és különösen a részvényváltság megoldásának tervezett formáját revízió alá lehet venni a nélkül, hogy ezzel veszedelmeztetnék azokat az eredményeket, amelyeket a kormány a tervbevett intézkedésekkel elérni óhajt. Kéri, hogy a kormány e tekintetben az érdekeltségek meghallgatása után az igazság és méltányosság kívánalmai szerint járjon el. Sándor Pál mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a kormány a mai hivatalos lapban törvényes felhatalmazás nélkül intézkedett a jövedelem-adóbevallásoknak benyújtásáról a nélkül, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő felhatalmazási javaslatnak hatálybalépését megvárta volna. Rámutat ezután azokra a terhekre, amelyek a kereskedelmet és az ipart terhelik a közszolgáltatásokban és kifogásolja a kormányzatnak e részben követett politikáját. Azt az eredményt, amelyet a kormány elért, nem tartja nagynak, mindazáltal a javaslatot megszavazza, mert úgy látja, hogy az adott helyzetben ez az az egyedüli út, amelyen nehéz helyzetünkből kimenekedni lehet. Farkas István azt a pénzügyi és közgazdasági politikát kifogásolta, amely az országot a jelenlegi helyzetbe vitte. Észrevétel tárgyává tette a földadónak és általában a nagyobb vagyonoknak csekély adóterhét és ezzel szemben rámutatott a fogyasztási adó magasságára. Bíró Pál különösen arra mutatott rá, hogy a felhatalmazási javaslatok nem hogy megerősítését képeznék a trianoni szerződésnek, hanem elenkezően kibontakozást jelentenek abból a helyzetből, amelybe bennünket annak idején a szerződés vitt. Ezután a kázhaszonrészesedés és a forgalmi adók kérdésével foglalkozott és szóvá tette a városi lakosság túlságos megterheltetését. Kiterjeszkedett a vagyonváltságra, különösen a részvénybeszolgáltatások kérdésére is. E téren helyesebb megoldás lehetővé tételét kérte a kormánytól. Ugron Gábor szerint a törvényjavaslat lehetővé teszi a gazdasági és pénzügyi téren olyan politika követését, amely a szabadság jegyében folyhat le, ami az ellenzéknek mindig követelése volt. Éppen ezért a maga részéről a javaslatot elfogadja és csak azt a kérdést veti föl, váljon hamarább és más után nem lehetett-e volna eljutni azokhoz az eredményekhez, amelyeket a kormány ettől a javaslattól vár. Ennek kapcsán megemlíti, hogy Hegedűs Lóránt annak idején más út követésével próbálkozott meg és az ő próbálkozásának sikertelensége után már tényleg alig nyílt más út, mint az, amelyet a kormány követelt. Nem a kölcsön számszerű összege a fontos, hanem az, hogy a népszövetség égisze alatt olyan akciót indíthattunk, amely úgy a külföldön, mint a belföldön a bizalom felkeltését és megerősödését eredményezheti gazdasági és pénzügyi kibontakozásunk iránt. A javaslatokban a jóvátétel kérdésének megoldását látja. Mint e megoldás részét fogadja el azt az igen sajnálatos tényt, hogy a román okkupáció kérdésében a törvényjavaslat megokolásához mellékelt megegyezés kötötte a kormányt a román állammal. A külföldi kölcsön felvételét szükségesnek és kikerülhetetlennek tartja. A pénzügyi diktatúra kérdését a jelenlegi helyzetet úgy kell megítélni, mint amely a trianoni békeszerződés következménye. Ezért a javasolt korlátozásokat azokkal a korlátozásokkal kell összehasonlítani, amelyek a trianoni szerződésben foglaltatnak, így ítélve meg a kérdések komplexumát, el kell fogadnia a javaslatot azért, mert az adott helyzetben nem lát más megoldást és mert, ha a kormányt sikerülne megbuktatni, nemcsak a kormány buknék meg, hanem maguk a javaslatok is, amelyeket pedig záros határidőn belül el kell intézni. A javaslat egyes részletei tekintetében aggályai vannak, amelyekről a részletes tárgyalás során fog beszélni. Bethlen István gróf miniszterelnök a felszólalások politikai részére reflektálva, mindenekelőtt köszönetet mondott Ugron Gábornak a kérdés objektív megítéléséért. Ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a románokkal kötött megegyezést a jóvátételi bizottság előtt levő kárpótlás kérdésében. A kisantant államai szintén súlyt vetettek arra, hogy a magyar újjóépítő program végleges megállapításával egyidejűleg tisztázzák azokat a köztünk függőben lévő legfontosabb kérdéseket, amelyek különösen a reparáció ügyével is kapcsolatosak. Így létesült a szerbekkel való megegyezés a törvényjavaslat megokolásának második mellékleteként, továbbá a románokkal való megállapodás, amely a javaslat megokolásának harmadik mellékletét képezi. Hangsúlyozza, hogy ebben a megállapodásban a kormány a kérdés praktikus megoldására törekedett olyanformán, hogy úgy Magyarország, mint Románia visszavonta azt a keresetét, amelyet a román okkupáció költségeinek megtérítése címén, illetőleg a románok által okozott károk megtérítése címén egyrészről Románia, másrészről Magyarország intézett a reparációs bizottsághoz, amely követelések számszerinti összegben körülbelül egyformák voltak. Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezésének kérdését illeti, e tekintetben bizalommal van aziránt, hogy a népszövetség segítségével a kölcsönt sikerül elhelyeznünk. Abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerülne, ez — nézete szerint — csak előnyünkre szolgálna a tekintetben, hogy a kölcsönhöz mielőbb hozzájuthassunk, mert az végleges tisztázását jelentené a középeurópai helyzetnek és megerősítené a pénzvilág bizalmát a tekintetben, hogy Európa politikai viszonyai immár konszolidálódnak és ezért rázkódtatásoktól nem kell többé tartani. 3 .Az elnök az ülést 8 órakor félbeszakította és folytatását holnap délután 4 órára tűzte ki. Párisban sajnálják Korányiárazását. — IS pénzügyminiszter nyilatkozaata a Tempsben. — Parisból jelentik: Párisi diplomáciai körökben sajnálkoznak azon, hogy Korányi Frigyes báró otthagyta a párisi magyar követséget, ahol annyi sikerrel dolgozott a francia-magyar közeledés előmozdításán. Ez a sajnálkozás a párisi sajtóban is megnyilvánul. A párisi magyar kolónia körében Korányi báró igen nagy tiszteletet vívott ki magának nemes hazafiságával és odaadó buzgalmával. Le Go, a Temps budapesti tudósítója, beszélgetést folytatott Korányi Frigyes báró pénzügyminiszterrel, aki a következő nyilatkozatot tette: — Kötelességemnek véltem, hogy a mostani pillanatban elfogadjam a pénzügyi tárcát és ezzel elősegítsem hazám pénzügyi újjáépítését. Meg vagyok győződve, hogy nem fog semmiféle akadályba ütközni az a munka, mely a cél eléréséhez szükséges. A pénzügyi újjáépítéstől megszűnését várom a sok-sok szenvedésnek és a közvélemény idegességének is, amely egyébként máris megnyugodni látszik, amióta a nemzetek szövetségéből kiküldött pénzügyi bizottsági delegátusok munkájukat befejezték. — Bizonyos, hogy nagyon nehezemre esett így határoznom és párisi követi tisztemet elhagynom. A legjobb emlékekkel eltelve gondolok vissza a francia kormány valamennyi tagjára, akikkel rövid párisi küldetésem alatt alkalmam volt érintkezésbe lépnem. Ezek a politikusok mindenkor — némelykor kényes helyzetekben is — sok jóakaratot tanúsítottak hazám, sőt merem mondani: személyem iránt is. Nagyon hálás vagyok nekik támogatásukért és tökéletes udvariasságukért, amellyel sokszor megkönnyítették feladatomat. El agyar kir. Alapíttatott Alapíttatott udv. szállító üdv. szállító legrégibb és legmegbízhatóbb cég Angol gyapjúszövetek legnagyobb áruháza J. SERXLERILoin.13L '1L4 Golden Square Tavaszi újdonságai férfi és női szövetkülönlegességek megérkeztek! Legolcsóbb árakon árusítások megkezdődött. Férfi felöltő és női köpeny, „Covercoat” és selyemfényű „Burberry” kelmék legnagyobb választékban. Autó-, kocsi- és útitakarók. Óriási forgalmunk folytán sok ezer maradék. Nyár és őszre visszamaradt szöveteinket mélyen leszállított árakon kiárusítjuk. Feüziet: Bécsi sicca 7® «©eá* «««a serek) Fiókái f^t: t€®r@walterc@succ& 9.