Budapesti Hírlap, 1925. április (45. évfolyam, 74–97. szám)

1925-04-02 / 75. szám

8 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Kisfaludy-Társaság fölolvasó ülése. A Kisfaludy-Társaság ma délután tartotta meg áprilisi fölolvasó ülését a Tudomá­nyos Akadémiában, Berzeviczy Albert el­­nöklésével. Az ülésen ezúttal is, mint min­den alkalommal, nagy és előkelő közönség vett részt. Az ülés elején Voinovich Géza titkár jelentést tett arról, hogy a Könyvtár- Bizottság elhatározta, hogy a Társaság né­hány kiadványát ismét megindítja. A Nem­zeti Könyvtárban kiadják két kötetben Gyulai Pál munkáit. Elhatározták továbbá Uray József még össze nem gyűjtött és ki nem adott számos versének kiadását. A verses kötetet Voinovich Géza rendezi sajtó alá és tanulmánnyal vezeti be. Folytatják az életrajzok gyűjteményét, a Költők és írók című kiadványsorozatot is. A Népköl­tési Gyűjteményben kiadják Arany János­nak hangjegyes népdalgyűjteményét, vala­mint Kálmán Lajosnak alföldi gyűjtését és egy kötet népszínjátékot Sebestyén Gyula gyűjtéséből. A titkár ezenkívül jelentést tett a Társaság részére érkezett újabb adomá­nyokról. A fölolvasó ülés első előadója Kozma­­Andor volt, aki fölolvasta Bárd Miklósnak Hazatérés című újabb költeményét, amely igen nagy hatást tett a közönségre. Ezután Angyal Dávid egyetemi tanár bemutatott egy részletet hosszabb művéből, amely Fálk Miksa elkobzott levelezésének tanulmányo­zása nyomán készül. A bemutatott beve­zető rész a Pesti Napló megalapításának történetéről szól. A kormánytámogatással 1850-ben megalapított Pesti Napló szub­venciót kapott a kormánytól; e nélkül nem tudott volna megélni. Császár Ferenc szer­kesztő kedvében járt a kormánynak, de Eczingernek és Bachnak még­sem volt eléggé kormánypárti. Különösen Bánffay Simon, aki Császár távollétében szerkesz­tette a Pesti Naplót, vonta magára a kor­mány haragját. Bán­ff­ay hívta meg a Pesti Naplóhoz Kemény Zsigmomdot és Csengery Antalt munkatársnak. Ő alatta emelkedett a lap irodalmi jelentősége. De mennél na­gyobb lett a Pesti Napló hatása, annál ébe­rebb szemmel ügyelte működését a kor­mány. A nagy tetszéssel fogadott fölolvasás után Kradó Antal bemutatta műfordításban Co­leridge XVIII. századi angol költőnek A vén tengerész című egyik leghíresebb elbe­szélő költeményét, amely a kitűnő átülte­tésben nagy tetszésre talált. A felolvasó ülést követő zárt ülésen el­határozták, hogy a Társaság júniusi ülését Greguss Ágost emlékezetének szentelik. Az októberi ülésen Horváth János tanulmány­ban fog megemlékezni a Vörösmarty Zalán futásáról, megszületésének századik évfor­dulója alkalmából. A novemberi ülést Lé­vag József, a jövő évi közgyűlést pedig Gyulai Pál emlékezetének szentelik. *­­A zárt ülésen Voinovich Géza titkár föl­­oolvasta a belügyminiszternek a főváros tör­vényhatósági bizottságába való jelölés tár­gyában a Társasághoz intézett leiratát. A Társaság Berzeviczy Albert elnök javasla­tára úgy határozott, hogy álláspontját a je­lölés dolgában fentartja, de — mivel idő­közben a törvénycikk kiegészítésére újabb törvényjavaslatot terjesztett be a belügymi­niszter — megvárja ennek a törvényjavas­latnak a sorsát és attól teszi függ­ővé­­a bel­ügyminiszternek adandó választ. A Társa­ság egyébként a pótjavaslatban foglalt meg­oldást megnyugvással fogadja. * (Vígszínház.) A Vígszínház ma este újította fel A szerelem vására című szín­művet, mellel angol álnév alatt Vajda Ernő gazdagította a magyar színműirodalmat. A darabról első előadása után a kritika meg­mondotta a magáét és semmi oka sincs változtatni véleményén, habár azóta a da­rab be is járta a világot. A világsiker eb­ben az esetben nem jelent egyebet, mint hogy’ sok ízléstelen, nívótlan és kultúrálat­lan ember jár a színházakba. S ha tízmillió ember néz is meg egy színművet, attól a darab nem lesz jobbá, nívósabbá, vagy elő­kelőbbé. Ámde az író végre is azt írja, amit tud, amit módjában van. De a Víg­színházzal szemben tájékozatlanul állunk. Annyira meg volna szorulva darabok és írók dolgában, hogy ennek a vásári dolog­nak felújítására volt szüksége?!... A Víg­színház kitűnő gárdája: Varsányi Irén, Lu­kács Pál, Zátony, Szerémy, Hegedűs Gyu­­láné, Kende Paula, Fenyő, Zala Emma, Kürthy Sári úgy dolgoztak, mintha komoly művészi feladatokért harcolnának. (D. L. L.) * (Városi Színház.) Sebestyén Géza, a Városi Színház igazgatója, kétségtelenül ügyes és agilis ember. Elsőnek látta meg­­ budapesti színigazgatók közül, hogy a szín­házi konjunktúrának egy időre befellegzett és hogy a gyenge és erőtlen új operett-ter­més termékeinek színrehozatala helyett jobb, ha az ember visszanyúl a sikerekkel dús múltba. Bizonyára ez az elgondolás ve­zette ahhoz a szerencsés ötlethez, hogy fel­újítja Kálmán Imre egyik legsikerültebb és zeneileg is legcsiszoltabb operettjét, a Cigány prímást, amely a Király­ Színházból, egykori diadala helyéről ma frissen, üdén és kitűnő előadásban átvonult a Városi Színház színpadára. Nem túlozunk, h­a azt állítjuk, hogy a reprít felért egy premier­­sikerrel, mert a felújítás igazán becsüle­tére válik a Városi Színház lelkes gárdájá­nak. Rózsahegyi Kálmán derűs humora és természetessége, Vigh Manci pezsgő tempe­ramentuma, pajzán­­kedvessége, ügyes tánca és éneke, Kolbay Ildikó közvetetlensége és énekművészete, Sziklai­ József vidámsága és mulattató játéka, Galetta Ferenc szim­­patikus és széphangú alakja, Horti Sándor humora és Gábor Ernő ügyes figurája, mindmegannyi kiegészítője a mai nagy si­kernek, amelyből méltán veszi ki az őt megillető részt a kiváló Stéphani­es Károly, aki lendülettel és stílusosan vezényelt és Sík Rezső, aki sok elevenséget és szint vitt bele a rendezésbe. Az operett felújításánál jelen volt az illusztris zeneszerző is, akit az uver­­tur és a közzene ellirigálása után és a fel­vonásvégeken is a darab szereplőivel egye­temben zajosan és lelkesen ünnepelt a telt ház. (Zó.) * (Növendékhangverseny.) A Zeneművé­szeti Főiskola mai hangversenyén feltűnést keltett Studer Oszkár rendkívül tehetséges tanítványa, Zipernovszky Filöpke. Lalo Spanyol szimfóniájának két tételét játszotta el, meleg, puha és férfiasan széles tónus­sal, pompás lendülettel és technikai kész­séggel. Az énekesek közül Maleczky Bianka növendéke, Koós Margit aratott nagy sikert értékes mezzoszoprán hangjával. Bérlők Ferike ügyes koloratúrájra is tetszett a kö­zönségnek, Szefkovics Géza azonban a képzettségnek még nagyon kezdetleges fo­kán van. Megemlítjük még Bakó Irént, Kovács Istvánt, Salgó Sándort és Kákai Rezsőt. (Op.)­­ (József Ferenc kir. herceg Abel Pann kiállításán.) József Ferenc kir. herceg és a felesége, Pia Monica kir. hercegnő, akik az Ábel Pann-kiállítás vernissage-án is részt vettek, kedden délután újból megjelentek a Nemzeti Szalonban, hogy megtekintsék a kiállítást. A kiállító művész, Déry Béla igazgató, Kató Kálmán műtáros és Patai József dr. szerkesztő fogadták a vendége­ket, akik közel két óra hosszat tartózkodtak a kiállításon és eltávozásuk előtt a legme­legebben gratuláltak Abel Pannak, vala­­mint a Szalon vezetőségének, az érdekes kiállítás Budapesten való bemutatásához. * (Magyar raj­zművésznő sikere London­ban.) Kádár Lívia jeles magyar rajzoló művésznő,,aki az angol közönség előtt már ismeretes, most nagyszabású gyűjteményes kiállítást rendez Londonban. Ebből az al­kalomból a The Stúdió című előkelő mű­vészeti lap nagy tanulmányt írt róla és há­rom rajzát közli. * (Az Auróra-Kör matinéja.) Az Auróra-Kör — mely fiatal írók társasága — e hó­nap 5-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Petőfi—Madách—Jókai-emlékünnepet ren­dez, melyen Csázsár Elemér, Szász Károly, Hettyey Aranka, Pulay Matild, Bakó László, az ifjak közül ifj. Zulawski Andor és ifj. Szász Károly, valamint a Lut­armnia vegyeskara működnek közre. Belépőjegy nincs, de adományokat szívesen fogadnak. Műsor ára 10 000 korona. A tiszta jövedel­met Jókai síremlékére fordítják. * (A Tisza István Tudományos Társaság új tagjai.) A debreceni Tisza István Tudo­mányos Társaság Láng Nándor dr. egye­temi tanár elnöklésével tartott ülésén ren­des tagokká választotta Perjessy Mihály dr. debreceni táblai tanácselnököt, Szabó Dezső dr. egyetemi tanár, történetírót és Vietorisz József egyetemi tanárt Tiszte­leti tagokul megválasztották: Concha Győző Pauler Ákos, Grosschmied Benő, Plósz Sándor egyetemi tanárokat Csánky Dezső államtitkárt és Ravasz László püspököt.­­ (Fiatalok kiállítása.) Nagysikerű kiál­lítása után a Benczur-T­ár­saság az Andrásay­­úti régi Műcsarnokban az ösztöndíj pályá­zatára beérkezett fiatal művészek munkáit mutatja most be a közönségnek. Bár a tár­saság kiadta az összes díjakat, köztük a 17 milliós külföldi utazási ösztöndíjat is, a pályázat mégsem mondható eredményes­nek, még ha tekintetbe vesszük azt is, hogy csak 30 évesnél fiatalabbak pályázhattak. A fiatal művészek közül legtöbben félreér­tették a Benczur-Társaság intencióit, mi­dőn túlságosan régies szű­művekkel pá­lyáztak. A Benczur-Társaság a múlt érté­keinek konzerválása alatt nem megállást és főleg nem utánzást ért, hanem tudással és ízléssel párosult egyéni továbbhaladást. .1. ösztöndíjra pályázók zöme ezzel szemben szinte keresetten hangoztatja a régi meste­rekkel való kapcsolatot, kiknek stílusát nem egyszer átvenni igyekeznek. Egy-egy kép valósággal úgy hat, mintha valamelyik régi mester egyik alkotásának emlékezetből való másolata lenne A kiállítók között leg­önállóbb U­dvary Pál, kinek műveivel már évek óta nem egy tárlaton találkozunk. Ru­tinja, tudása meglepő, de félő, hogy a ha­tásos előadásra való törekvés túlságosan rabul ejti stílusát. Az ő művei a kiállítás legérettebb darabjai. Krisztus-kompozíció­jának jelességeit kétségtelenül el kell ismer­nünk, Brenner Nándor nyerte a 17 milliós díjat, melyet főleg színezésének finomságá­val érdemelhetett ki. Tiepolo és Benczúr ha­tása azonban némi kezdetlegességgel és édeskés keresettséggel párosul festményén. Istokovics Kálmán és Szolnoki Czimnóber Miklós kompozíciói kétségtelen tehetséget árulnak el, de több formabeli szolidságot ajánlunk a művészeknek. Gál János Fekvő nője és Szemere Lenke Parasztasszonya a tárlat legbefejezettebb darabjai közé tartoz­nak. A többi jutalmazott közül föl kell em­lítenünk Frimt Géza, Jeney Viktor Jánosa, Lévay Emánuel Béla, Dabis Rózsi, Kapussy György és Vaszkó Ödön neveit. A tárlat színvonala érdekében azonban el kellett volna tekinteni az összes pályázók­­miati­­káinak bemutatásától. (Y. E.)­­ (A Jókai-centenárium.) A Kisbéri Pro­testáns Nőegyesület március 29-én hódolt a vármegye nagy szülöttje, Jókai Mór em­lékének. A test kiemelkedő pontja Körös Endre dr. pápai ref. nőnevelőintézeti igaz­gatónak, a Pápai Jókai Kör nagybuzgalmú titkárának előadása volt, amely sok tekin­tetben új szempontból világította meg Jókai működését és nagy nemzeti jelentő­ségét. Tapsonyi Sándor Aszári ref. lelkész Jókai Munkácsi rab­ját nagy hatással adta elő. Lampérth Gézának Jókai című költe­ményét Bakos Lajos szavalta. A Kisbéri Dalegyesület énekszámai egészítették ki a műsort. Sopronból jelentik: Sopron város tör­vényhatósági bizottsága tegnap gyűlést tar­tott, amelyen az elnöklő Timm­er Mihály dr. polgármester emelkedett szellemű be­szédben hódolt Jókai nagyságának. Indít­ványára a közgyűlés elhatározta, hogy a centenárium emlékére 30 millió korona költséggel kiadja a városi levéltárnak XVI. századbeli magyar nyelvű levelezését. Stockholmból jelentik. A stockholmi svéd-magyar társaság nagysikerű Jókai­­ünnepet rendezett a Grand Hotel díszter­mében, amely ebből az alkalomból zsúfo­lásig megtelt előkelő közönséggel. Az el­nöki megnyitó után Pierre Backmann lel­­kes hangú ódát szavalt Jókairól. Berg dr. tanár gondosan kidolgozott ünnepi beszé­det mondott, majd Fagerholm­ Petra írónő f­ozgókép-Gifhon ápr. 3 GLÓRIA SWANSON A mosismartrei farkasok főszerepében, Jókai egyik költeményét szavalta. Lind­­blom-Bence Alice hegedű­művésznő nagy hatást ért el Hubay néhány darabjának vir­tuóz előadásával. A mindvégig emelkedett hangulatban lefolyt ünnepet társasvacsora, majd tánc követte. A stockholmi svéd-ma­gyar társaság Jókai-ünnepéről a Magyar Tudományos Akadémiát és a Petőfi Tár­saságot táviratban üdvözölte. A Dunántúli Közművelődési Egyesület csütörtökön, április 2-án, a Kapi Béla püs­pök elnöklete alatt álló Vasvármegyei Kultur Egyesülettel karöltve Jókai-ünnepet tart. Az ünnepségen a megnyitó beszédet Kapi püspök, a főszónoklatot Rákosi Jenő tartja. Rákosi Jenő a Dunántúli Közműve­lődési Egyesület ügyvivő elnökével, Fodor Oszkár dr.-al együtt érkezik Szombat­helyre. Az állomáson Horváth Kálmán dr., a vármegye alispánja és a város nevében Kiskos István polgármester, majd a Vas­vármegyei Kultur Egyesület üdvözli Rá­kosit. A vendégek tiszteletére Perhené Sze­gedi Gina volt udvarhölgynél tea lesz. A Jókai-ünnep után Kapi püspök látja ven­dégül a fővárosból érkezett művészeket és a megyei notabilitásokat. Katániából jelentik: Székely Gyula, aki már több olasz városban rendezett nagy­sikerű Petőfi- és Jókai-ü­nnepségeket, leg­utóbb a katániai városi színházban szerzett lelkes híveket a magyarságnak. A zsúfolá­sig megtelt színházban ott volt a város egész előkelősége. Curcio egyetemi tanár mutatta be a közönségnek Székely Gyulát és megnyitó beszédében lelkes szavakkal emlékezett meg az olasz-magyar kulturális és történelmi kapcsolatokról."Székely Gyula ezután megtartotta félórás előadását. A kö­zönség a legnagyobb figyelemmel hall­gatta Petőfi és Jókai méltatását. Most mű­vészek Petőfi verseit szavalták olasz nyel­ven. Végül Mayer Micike, egy Katán­iában időző budapesti úrileány, magyar nem­zeti ruhában, Petőfi-verseket énekelt olasz nyelven Hubay, Tamay és S­omonnay megzenésítésében.­­ (A Parsifal a rádió­szinpadon.) Ber­linből jelentik: Nagypénteken Schilling Miksa tanár vezetésével a berlini rádió­­szinpadon előadják a Parsifalt. Az előadást a königswusterhauseni állomás az egész világra szétküldi.­­ (Elmaradt szerzői est.) Radnai Miklós, a Zeneművészeti Főiskola tanárának szer­zői estje a művész betegsége miatt elmarad s április 19-én, illetőleg 26-án vasárnap este 8 órakor lesz megtartva a Mu­sica r.-t. helyiségeinek dísztermében (VII., Erzsébet­kor«1­49.). * 4 (Pápai kitüntetés zeneművészeti mű­ködésért.) Temesvárról jelentik: Járossy Dezsőt, a Csanádi egyházmegye egyik ki­váló papját, a Zenei Szemle szerkesztőjét a pápa az egyházi zene terén kifejtett mun­­kálkodásának elismeréséül titkos pápai ka­marássá nevezte ki.­­ (Magyar Statisztikai Társaság ülése.) A Magyar Statisztikai Társaság tegnapi ülé­sén az elnöklő Kovács Alajos kegyeletes szavakkal emlékezett meg arról a nagy veszteségről, mely a társaságot elnökének, Buday Lászlónak elhunyta által érte. Ezután Goldziher Károly egy. m. tanár tartotta meg székfoglaló előadását a tűzbiztositási statisztika alapelveiről. Előadását a világ­hírű magyar statisztikus, Kőrösy József em­­lékének szentelte, aki már 1868-ban úttörő munkát irt a tűzbiztositási statisztika jelen­tőségéről és feladatairól. Az élet­dáshoz Altenburger Gyula szólt hozzá. * (Dunk­en Klára Bécsben.) Dultien Klára, a kiváló hegedűművésznő, aki Budapesten ezidén két önálló hegedűestén számolt be kiváló képességeiről, Bécsbe is meghívást kapott, ahol a Konzert­­ans nagytermében a bécsi közönséget is meg­hódította. A sajtó egyhangúan dicséri me­leg, zengő, csaknem férfias tónusát, ele­gáns vonókezelését, elmélyedését és stílus­­érzékét. Hangversenyén tomboló sikerrel ünnepelték, számtalan ráadást kellett ad­nia, az utolsó ráadásokat már a lesötétített teremben. Meleg elismeréssel imák Dien-I Oszkár mesteri zongorakiséretéről. Úgy halljuk, hogy Dulk­in Klára a jövő évadra Bécsbe és Berlinbe is kapott meghívást, mezeknek eleget is fog tenni.­­ (Előadás.) A Vajda János­ Társaságban (V., Akadémia­ u. 6. I. Pénzintézeti Tisztvi­selők Orsz. Egyesülete társalgóterme) ápri­lis 5-én, vasárnap délután fél 5 órakor Nagy Dénes dr. Társadalmi átalakulások lélektanához címen előadást tart. Vendége­ket szívesen látnak. * (Operaház.) Századszor került ma este színre Delibes Leó klasszikus tárgyú, finom zenéjű­ balletje. 1876-ban Párisban adták először és két év múlva a ballet magya­r színpadon, a régi Nemzeti Színházban is megjelent. Azóta az Operaháznak is egyik kedvelt balletje, hol ma este érte meg első százas jubileumát. A négy főszerepet most Ptasinszky Jozefin, Keresztes Mariska és a két Brada táncolták, kiket a közönség me­legen megtapsolt. A ballet előtt szerepvál­tozással Zlubay Jenő népszerű operája ,4 cremonai hegedűs került színre. Budapesti hírlap 1925 április 2.­­(75. sz.) A legszebb film a Royal-Apollóban

Next