Budapesti Hírlap, 1928. április (48. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-05 / 79. szám
Megkezdődött a bomlás a román kormánypártban Liberális képviselők éles támadása a kamarában a Bratianukormány ellen. Tituleszkyt már nem tartják alkalmasnak komoly diplomáciai akcióra Bukarest, ápr. 4. (A Budapesti Hírlap távirata.) A román kamara mai ülésén két érdekes interpelláció hangzott el, amelyeknek éle kifejezetten a kormány ellen irányult, jóllehet kormánypárti képviselők terjesztették elő. Fucsu képviselő, Lupa miniszter munkapártjának tagja interpellációjában az előzetes katonai cenzúra visszaéléseivel foglalkozott. Erélyesen tiltakozott az előzetes cenzúra ellen. A második interpelláló, Istrate Miteszku képviselő, bukaresti egyetemi tanár a külügyminiszterhez intézte interpellációját, amelynek tárgya a magyar-román döntőbírósági konfliktus volt. Miteszku azzal vádolta Tituleszkut, hogy a népszövetségi tanács márciusi ülésszakán figyelmen kívül hagyott különböző jogi érveket, amelyeket Petreszku Comnen berlini román követ terjesztett memorandum formájában Bratianu miniszterelnök elé. Comnen e memorandumban azt fejtegette, hogy a trianoni békeszerződés 250. szakasza értelmében csupán oly magyar állampolgárok vihetik panaszaikat a vegyes döntőbíróság elé, akiknek magyar állampolgárságához semmi kétség nem fér. Panasszal fordultak azonban a döntőbírósághoz oly magyar állampolgárok is, akik a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában még csak optáltak a magyar állampolgárságra, nem voltak azonban teljesjogú magyar állampolgárok. A kormány nevében Argetoianu azt fejtegette, hogy gyakorlatilag semmi jelentősége nincs a magyar állampolgárok és a magyar optánsok megkülönböztetésének. Miteszku interpellációja politikai körökben rendkívül mély benyomást tett, minthogy megerősíti azokat a kósza híreket, hogy a kormánypárt egy részében Tituleszku ellenes hangulat kerekedett felül. Politikai körökben azt állítják, hogy Tituleszku személyét illetően beállott hangulatváltozás Bratianu miniszterelnök öccsének, Bratianu György képviselőnek legutóbbi genfi útjára vezethető vissza. Bratianu György hír szerint, feldúlt idegállapotban találta Tituleszkut, hogy Bukarestbe való visszatérte után a leghatározottabban kijelentette, hogy Titulcszky nem alkalmas többé komoly diplomáciai akció irányítására. Az Adeverul aggódik a Rothermereakció miatt Bukarest, ápr. 4. Az Adeverul ma vezércikkben foglalkozik Rothermere lord akciójával és azt írja, hogy Románia súlyos hibát követett el, midőn hónapokon keresztül figyelemre sem méltatta a lord akcióját és nem nyújtott segédkezet Benes cseh külügyminiszternek, aki már a „Daily Mail“ első cikkének megjelenése után tisztán látta a helyzetet s azonnal „megindította ellenakcióját“. A berlini román követ helyzete tarthatatlan Bukarest, ápr. 4. Petrescu Comtiin berlini román követ ,csütörtökön délben Bukarestbe érkezik. Politikai körökben úgy hírlik, hogy Petrescu helyzete Berlinben tarthatatlanná vált és hogy a követ áthelyeztetését fogja kérni. Franciaország mégis kölcsönt szerez Romániának ? London, ápr. 4. A Manchester Guardian párizsi tudósítója szerint a Francia Nemzeti Bank London határozott ellenkezése ellenére eltökélte magát arra, hogy nemzetközi kölcsönök szervezésével segít Románián. A terv hátterében politikai szempontok rejlenek, ami a román háborús adósságok rendezése alkalmával is kitűnt. Most még csak a francia állampolgároknak Románia ellen való háború előtti követeléseit kell rendezni, azonban ebben a tekintetben nem várnak lényegesebb nehézségeket. A kibocsátandó nemzetközi kölcsönt nyolcvanmillió dollárra kontemplálják és ennek oroszlánrészét Amerikának kellene átvenni. Ebből a célból francia gazdasági szakértők most minden követ megmozgatnak Newyorkban. Igaz ugyan, hogy Amerika még sohasem kölcsönzött Romániának, de emlékezetes, hogy a román királyné nemrégiben Amerikában járt, hogy megnyerje Amerika jóindulatát országa számára. A nemzeti parasztpárt gyulafehérvári gyűlése fordulópont lesz Románia életében „Erdély az erdélyieké“ írja a holland Maasbode Hollandia egyik legtekintélyesebb lapja, a Maasbode, április elseji számában vezető helyen foglalkozik a romániai állapotokkal. Bratianu liberális pártjának és a nemzeti parasztpártnak a harcával, amely mögött a megnagyobbodott román királyság belső krízisének igen mélyen rejlő indítóokai húzódnak meg. A román problémával a nyugati államok sajtója egyre behatóbban foglalkozik s ennek a Romániára kevéssé örvendetes ténynek egyik bizonysága a Maasbodenak alkalmi levelezőjétől eredő cikke is, mely meglepő tájékozottságról tesz tanúságot. A cikk jelentősebb passzusait alább közöljük. Rotterdam, ápr. 1. (A Budapesti Hírlap tudósítójától.) Az oláh nép küzdelme Bratianu liberális kormányzata ellen — úgymond — lépésenként halad az új határokon innen és túl előre. Az erdélyi oláhság közötti agitációval elérte az ellenzék, hogy mozgalmát valóságos népmozgalommá tette. Legelső követelésük, hogy a kormány lépjen le és hogy írják ki az új választásokat. Múlt év őszén megtiltotta Bratianu a parasztpártnak, hogy Gyulafehérvárott összejöjjön, de a mellett szabadon engedte gyülésezni őket minden más városban. Gyulafehérvár az a hely, ahol Ferdinándot Románia Mare királyává koronázták, de egy másik esemény is történelmi nevezetességűvé tette: 1018 őszén itt egyesítették Erdélyt Romániával. Itt esküdtek fel a túlsóvégi testvérek, hogy a Kárpátokon belül élő felszabadított testvéreiknek végre szabadságot adnak, boldoggá és elégedetté teszik őket. Tíz év múlt el azóta s bizony az erdélyi oláhság, melynek kultúrája a regátbelijét messze felülmúlja — hisz ez utóbbi kevés kultúráját is Erdélyből kapta — nagyon érzi, hogy megcsalták. A szép ígéretek közül egyetlen egyet sem tartottak meg. Erdély romhalmazhoz hasonlít. Erdély a tíz évi együttélés alatt egyetlen egyszer sem ártotta magát a királyság belső ügyeibe, csak azt követeli, hogy tartsa Oláhország tiszteletben jogait, hogy tisztítsa meg az országot a korrupciótól és hogy Erdély politikai jogait szabadon gyakorolhassa. Horvátországban a volt jugoszláv miniszter, Trumbics Ante így nyilatkozott: Horvátországnak csak akkor lesznek majd megadva jogai, haZágrábban horvát kormány fog ülni. A tótok már kilenc év óta küzdenek azért az autonómiáért, melyet nekik a békeszerződés biztosított. Most már hallatszik a kiáltás: Erdélyt az erdélyieknek. Bizony nagyon is komoly események játszódhatnak le rövid időn belül Romániában, melynek következményei Bukarestre nagyon balsorsuak lehetnek. Évekig tartott, míg ez a lavina kialakult, s most megindult. Mussolini marcia su Roma-ja csak gyerekjáték Maniu presztáció- !' 1 " n A kedvezi kamatozású OSZipCnZCIKI mellett elfogadok. Váltókölcsönöket összeg: erejéig folyósítok C farádi Balogh Constantin Fennáll 45 éve a Budapest, Vili, Baross utca 22. Telefon: József 335-7 r Rádiókészülékét csak megbízható helyen szerezze be, így sok bosszúságtól kíméli meg magát. jához. S hogy váljon a hadsereg, mely főleg magyarokból áll, a kormány kezében vak eszköz volna, másik nagy kérdés. Bratianu nem bízik oláh katonáiban, hogy azok vérüket érte és rendszeréért ontani fogják. A bukaresti tüntetést Erdély szivében, Gyulafehérvárott meg fogják ismételni. S ha a kormány és régenstanács addig nem változtatják meg álláspontjukat, újra fordulópontot fog jelenteni Gyulafehérvár Románia Mare történetében. Mi Asszonyunk nővérei A józsefvárosi Angyalkertet régebben a Zsámbéki Keresztes Nővérek vezették, 1918- tól 1927-ig, azonban szünetelt az óvoda, a cseh konzulátus,foglalta el az épületet. Ami ! REGGILIRE UZIONNARA a IPRegészségesebb, legértékesebb táplálék gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt egy csésze tejben 2—3 kávés, kanál Ovon.altine. 100 ÉVES A PESTI ANGYALKERT, amelyet Beethoven halhatatlan szerelmének nővére alapított A főváros legrégibb óvodáját mindezideig egy szerény egyesület tartotta fenn LÁTOGATÁS MI ASSZONYUNK NŐVÉREINÉL Az emeletes szürke házat sokan ismerik Budapesten. Itt volt éveken át a cseh konzulátus. A csehek aztán tavaly végre elköltöztek a Kun-utcai házból és így visszaadták eredeti rendeltetésének a magyar kultúrának ezt a régi, kis várát. A Kun-utca 3. számú háziban levő óvoda ugyanis a főváros legrégibb kisdedóvója: a főváros az idén, június elsején ünnepli meg az úttörő intézmény fennállásának százéves fordulóját. Ezt az óvódát pontosan száz évvel ezelőtt, 1828 június elsején alapította Brunswick Teréz grófnő, aki cselekedetével örökre beírta nevét a magyar kultúra évkönyveibe. A kiváló grófnő nevét azonban nemcsak Magyarországon ismerik, világszerte, amerre kultúrnépek élnek. Ismert hangzású ez a név: Brunswick Teréz volt Beethoven halhatatlan és reménytelen szerelmének, Brunswick Jozefinnek nővére. A Kun utcai kisdedóvót jelenleg a Mi Asszonyunkról elnevezett kalocsai iskolanővérek vezetik. Csöndes, finom, klastromos állítat terjeng az ódon falak közt: fönn az emeleten nesztelenül suhannak a kegyes nővérek. Este van. A kihűlt tűzhelyre most viszik a parazsat. « Klára nővér, a főtisztelendő főnöknő fogad és előadásából lassan kint kibontakozik ennek a kultúrtörténeti szempontból is nagyfontosságú intézménynek viszontagságokkal teli históriája. A százesztendős pesti óvoda ugyanis mindez ideignem részesült a főváros részéről valami dédelgető elbánásban. Fenntartásáról még most is a Józsefvárosi Óvoda Egyesület gondoskodik, amelynek elnöknője Győry Teréz grófnő, alelnöke pedig a karitatív mozgalmakból annyira ismertnevű Földváry Emma. így bizony nem csoda, ha most örülnek a nővérek, hogy a főváros közoktatásügyi osztályában komoly mozgalom indult meg a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdő kisdedóvó fölsegítésére. Purébl Győző tanácsnok ki is jelentette, hogy intézkedtek már felszerelések, szekrények, játékszerek kiutalása iránt, e mellettrendkívüli segélyt is adnak az intézménynek, végül pedig a jövő évi költségvetésbe már fel is veszik az e célra megfelelő összeget. Az „Angyalkért" vándorlása Brunswick Teréz grófnő valójában nem ebben a házban nyitotta meg az első óvodát. 1828 június elsején Budán, a Vérmező mellett,a Mikó utca 1. számú házban, a grófnő szüleinek házában nyílt meg az első magyar óvoda, amelyet Brunswick Teréz gyengéd bájjal „Angyalkertnek“ nevezett el. Az Angyalkert aztán pár esztendő után átköltözött Pestre, a Mária utca 30. számú házba, és ott volt egész az ötvenes évekig, amikor is a grófnő végre jelenlegi hajlékába költöztette az angyalok kertjének angyalait. A Kun utcai öreg ház tehát nincs ugyan száz esztendős, de bizony meglehetősen rossz úiállapotban van. Mi Asszonyunk kalocsai nővérei életveszélyesnek tudják a pincét, de leginkább fáj szívüknek, hogy a gyermekek játszadozására nem igen alkalmas az udvaron levő úgynevezett nyári óvoda. Márpedig a józsefvárosi Angyalkertnek sok látogatója van: száztizenhat csöppséget írattak be az idén is, a napközi otthonban pedig 17—18 kisgyermek van állandóan. Ezek a csöppségek 30 fillérért kapnak naponta két tál ízes táplálékot: ugyanazt, amit a nővérek esznek. A sok szegény kisgyermek között a három legszegényebb: ingyen kapja a kosztot. A kegyes nővérek tulajdon szájuktól vonják meg a falatot, mert bizony a „büdzséből“ nem telne az ingyen kosztolásra. Már tavaly kiköltöztek, a Brunswick Terén alapítását támogató Józsefvárosi Óvodaegyesület a Mi Asszonyunkról elnevezett kalocsai iskolanővéreket hívta meg. Öten vannak? Klára nővér, a főnöknő és két óvónő, fogadalmi nevük szerint: Mária Prezentáta és Mária Krizomba. Van ezenkívül két segítőnővér is, ezek végzik a házimunkákat. A főnöknő vasárnap délutánomkint szokott szórakoztató előadásokat tartani a környékbeli cselédleányoknak, akik sajnos, egyelőre nem valami nagy számmal keresnie fel a Kunutcai öreg házat, ahol az illendőség, a jó modor, a finom beszéd és a társasági műveltség elemeire oktatja tréfás-bájosan a lányokat, főtisztelendő Klára főnöknő. A kegyes nővérek csöndes életébe most nagy mozgalmasságot hozott a közeli centenáriumra való készülődés. Elhatározták, hogy az Urániában előadásokat fognak tartani, amelyen a kisdedek mutatnak majd be alkalmi játékokat, azonkívül szűkebb körű háziünnepségre is készülődnek, de még nem tudják, hogy illik-e majd belépődíjat kérni? Pedig sok pénzre van ám szükség, mert egy mérnök megállapította, hogy legalább 5000 pengőbe kerülne a ház renoválása. Attól tartanak, hogy ennyi pénzt nem tudnak előteremteni, így aztán már azt is kifundálták, mitévők lesznek, ha nem kapnak elegendő pénzt. Egyszerű munkáserobereket hívnak és mérnöki asszisztencia nélkül próbálják helyreigazítani a cserepes udvart, hogy a mezítlábas kisgyermekek nyáron játék közben meg ne sértsék lábukat. Beethoven halhatatlan szerelme Megkérdjük az égjük nővért, mit tud Brunswick Teréz grófnő életéről. Mária Prezentata nővér adja meg a felvilágosítást, amely azonban némely részletében különbözik a legújabb tudományos kutatások által megállapított tényektől. Nevezetesen: a legendával ellentétben, Beethoven nem Brunswick Terrézbe, hanem nővérébe, Jozefinbe volt szerelmes. Mária Prezentáta nővér egyébként a következőket mondotta: — Úgy hallottam, hogy a grófnő, miután szülei nem adták Beethovenhez, soha életében nem is ment férjhez, hanem nővére gyermekeinek nevelésére fordította minden idejét. Eközben szerette meg a kis gyermekeket és látva külföldi utazásai közben, a külföldi gyermekbarátok különféle mozgalmait, elhatározta, hogy Angyalkertet alapít. Ebben az ügyben sokáig levelezett Wertheimer Józseffel, a híres bécsi gyermekbaráttal, akivel közösen határozta el üdvös tevékenységét. A grófnő aztán élete végéig, 1861-ben bekövetkezett haláláig a gyermeknevelésnek, főként pedig a kisdedek megóvásának szentelte minden idejét. Érdekes megemlíteni, hogy a kiváló grófnő nem elégedett meg azzal, hogy tizenegy óvodát alapított és ezzel Európaszerte megvetette az alapját a kisdedóvás intézményének, hanem erős agitativ tevékenységet is fejtett ki, a többi közt számos propagandafüzetecskét írt. Ezek közül a legnevezetesebb 1830-ban kiadott műve, amelynek ez a címe: „Rendszabási a nemzeti egyesületnek, a kisdedek koránti nevelésére nézve gyám- és képzőintézetek által“, továbbá másik könyve, amelynek ez a címe: „Rajza azon végtelen haszonnak, melyeket a kisgyermekek oskolái nyújtanak.“ A főváros, mint említettük, mindezideig meglehetősen mostohán bánt Brunswick Teréz grófnőnek kultúrtörténeti szempontból is olyan fontos intézményével. Eddig ugyanis mindössze az történt, hogy 1899-ben emléktáblával jelölték meg a budai házat, az Angyalkert első hajlékát. Most azonban a centenárium, végre száz esztendő után, fölkeltette a főváros figyelmét és immár remélni lehet, hogy rövidesen jobb napok virradnak a józsefvárosi Angyalkertre, a magyar kultúra e régi kis várára.