Budapesti Hírlap, 1928. június(48. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-19 / 137. szám

1928 június 19. (137. sz.) Budapesti Hírlap Tőkés Anna egyszerre két színházhoz szerződött A Magyar Színház energikusan föllép ellene Színházi körökben nagy feltűnést keltett az a hír, hogy Tőkés Anna, a Nemzeti Színház kitűnő művésznője, vasárnap délben a Ma­gyar Színházhoz szerződött. A pályáján gyors ívelésben előrehaladt művésznő úgy találta, hogy az a magasabb gázsi, amelyet a Nemzeti Színháznak a következő évadra módjában lett volna számára biztosítani, nem felel meg igé­nyeinek és ezért vasárnap délben megjelent a Magyar Színház irodájában, ahol egy évre szóló szerződést írt alá és hozzájárult Faludi Jenő dr. igazgatónak ahhoz a kéréséhez, hogy a következő évre szóló szerződésének megköté­sénél a Magyar Színháznak opciója legyen. Alig vált ismeretessé Tőkés Anna szerző­dése a Magyar Színházzal, az érdeklődést újabb momentum fokozta. Az történt ugyanis, hogy Tőkés Anna hétfőn délben megjelent a Nemzeti Színházban és ott is aláírta szerző­dését. Hevesi Sándor dr. igazgató, aki tudott a művésznőnek a Magyar Színházzal kötött szerződéséről, teljesen Tőkés Anna belátására bízta az elhatározást és így hétfő dél óta Tő­kés An *nna egyszerre két színháznak a tagja. Tekintettel arra, hogy a kollektív szerző­dés, amely a Budapesti Színész Szövetség és a Budapesti Színházigazgatók Szövetsége kö­zött fennáll, nem engedi meg, hogy egy szí­nész egyszerre két színháznak legyen a szer­ződött tagja, kétségtelen, hogy Tőkés Anna a Magyar Színházzal szemben szerződésszegést követett el. A kollektív szerződés megszegése mind a szerződésszegést elkövető művésznőre, mind a szerződő színházra nézve súlyos követ­kezményei lehetnek s ezért színházi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek az ügy fejle­ményei elé. A Magyar Színház részéről azt a hírt kap­juk, hogy a színház, igenis, élni fog a kollek­tív szerződésadta jogaival. Dohnányi-interjú egy párizsi színházi napilapban A Comoedia című párizsi színházi napilapban a első oldalon interjú jelent meg, amelyet a szín­házi napilap munkatársa folytatott Dohnányi Ernővel Párizsból Londonba való elutazása előtt. — A zenei szellem, — mondotta a többi kö­zött Dohnányi, — ugyanolyan, mint mindenütt másutt, Párizsban, Milánóban és Londonban ismer meg az ember. Mindenütt valóságos kis háború f­olyik­ a kritikusok kisebbsége és a kö­zönség többsége között. Az­ előbbiek védik, az utóbbiak pedig elfordulnak a haladó muzsikától, fis pedig azért, mert egyikük sem érti meg. Ebben a zavarban pedig az igazi muzsikusok, a valódi művészek tovább dolgoznak és meg­írják azt, amit éreznek, új emberek tűnnek föl, hogy diadalokat arassanak. Ez utóbbiak közé három nagyon értékes zeneírónk tartozik — folytatta Dohnányi — Hubay Jenő, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Dohnányi ezután Hubayról beszélt, akinek tanítványai közül megemlítette Szigetit és Vé­­cseyt, azután Bartókról és Kodályról. Megállapí­totta, hogy a francia iskola nagy befolyást gya­korol Budapesten. — Ne higgyék azonban — állapította meg, — hogy mi a külföldi zenének vagyunk adófizetői. Olyan művészeink, mint Bartók és Kodály, be­bizonyították a zenei világ előtt, hogy minekünk valóban nemzeti, valóban autochton muzsikánk utan. A mi népzenénk egész Európában egyike a leggazdagabbaknak és legeredetibbeknek. Ze­neszerzőink számára végtelen forrást nyújtanak. Elmondotta még Dohnányi, hogy a londoni Queenshallban való Vendégszereplésük után a filharmonikusok fonográffelvételeken vesznek részt, azután pedig Scheveningenben, Kölnben, Fleidelbergben, Münchenben, végül pedig Zürich­ben játszanak. Körútjuk, — úgymond — leg­­alább három hétig fog tartani. * (A Kék róka az Országos Kamara­ Színház előadásában.) A Nemzeti S­zínház Kamaraszínházában vasárnap este az Orszá­gos Kamaraszínház együttese adta elő Her­cz­eg Ferenc pompás vígjátékát a: „Kék ró­­kám‘-t, mely csak nemrégiben szerzett dicsősé­get a magyar irodalomnak egyik előkelő pá­rizsi színpadon. Az Országos Kamaraszínház kitűnően összeválogatott, ambiciózus kis tár­sasága néhány év óta szerepel a nagyobb vi­déki városokban. Ahol csak megjelent, őszinte, hogy sikert aratott. Ez az együttes a tiszta Színházi kultúra szolgálatába szegődött. Mű­sorát a legjobb darabokból állítja össze és Alapi Nándor, az igazgató, mindent elkövet, hogy az igazi, magas színpadi művészetet megismertesse a magyar vidékkel, nagy mű­gonddal csiszolta ki társasága előadásait, úgy hogy ma már hiánytalan élvezetet nyújt lel­kes színészeinek nagy nívóig fejlesztett mű­vészmunkája. Erről a vasárnap esti előadáson a főváros közönsége is örömmel győződhetett meg. A „Kék róka“ Herczeg Ferenc híres, ragyogóan szellemes vígjátéka a nemes ka­marajáték stílusában került előadásra. A pá­rizsiakat is meghódító, izgalmasan érdekes színjáték minden finom árnyalata megeleve­­nült a szívvel-lélekkel já­szó együttes gondos, kiforrot előadásában. Különösen nagy sikere volt a fiatal Mágori Máriának, aki Cecile ne­ héz szerepének minden fordulatát bravúrosan aknázta ki, teljesen beigazolva nagyrahivatott tehetségét. Alapi igazgató — ki sikerrel, hoz­záértéssel rendezte a darabot, — a professzor szerepét kedvesen, meleg színekkel keltette életre. Mátray József és Pető Endre is dere­kasan megállották a­ helyüket. Dalmay Emmy járult még hozzá igen ügyes játékával az együttes nagy sikeréhez. Az előadást Pünkösti Andor tartalmas, érdekes konferansza vezette be. A budapesti közönség meleg elismerő tapsa a fővárosban is fémjelezte az Országos Kamaraszínház eddigi nemes sikereit. * (Az Operaház pályázata dalm­űszö­­vegre.) A magyar királyi Operaház igaz­gatósága pályázatot hirdet megzenésítésre al­kalmas, egész estét betöltő dalmű­szövegre. A szöveg tárgyának magyar vonatkozásúnak kell lennie, írója azonban a kor és a műfaj szem­pontjából anyagát szabadon választhatja meg. Az igazgatóság a megzenésítésre legalkalma­sabbnak ítélt szöveget 4000 (négyezer) pengő­vel díjazza. A pályázat titkos, tehát a —­ gép­írással előkészítendő — kéziratot, a szerző ne­vét és címét rejtő lepecsételt jeligés levél kí­séretében kell a „M. kir. Operaház titkári hivatala“ címre küldeni. A pályázat határ­ideje 1928 december 31. * (A Nemzeti Színház Szent István­­é nete.) Szent István napjára az idén a Nem­zeti Színház is megnyitja kapuit és három estére terjedő ünnepi előadás-sorozatot rendez. A nemzeti motívumokat erőtelje­sen hangsúlyozó műsor a következő lesz: Augusztus 19-én Herczeg Ferenc Ocskay Brigadéros­a, 20-án Petőfi—Bakonyi—Hel­­tai—Kacsóh János vitéz-e, 21-én Hegedűs Lóránt Kossuth-ja. * (A Nemzeti Színház évadzáró elő­adása.) Szombaton, vasárnap és hétfőn egy Shakespeare-darabbal és két klasszikus ma­gyar színjátékkal fejezte be nagysikerű évad­ját a Nemzeti Színház. Szombaton „Az ember tragédiája“ került színre, ezúttal Szabó Mar­git játszotta Évát és Lehotay Lucifert. Szabó Margit az örökasszony hálás szerepében nagy drámai erőt árult el és különösen kitűnt ki­fejező arcjátékával, míg Lehotay jóval mö­götte maradt annak a klasszikus luciferi szín­vonalnak, amelyet annyi nemes hagyomány teremtett meg az ország első színpadán. Va­sárnap a „Szentivánéji álom“ előadásában gyönyörködött a telt nézőtér. Hétfőn este Herczeg Ferenc hatalmas történelmi szomorú­játékának, az „Árva László király“-nak el­hangzása után csapódott össze a kárpit utol­jára ebben a szezonban. Az utolsó helyig meg­telt a színház lelkes közönséggel, amely mély megindultsággal figyelte a gyönyörű dikciójú, megrázó erejű magyar dráma fordulatait. Herczeg Ferenc maga is végignézte az elő­adást és amikor a közönség felfedezte, viha­ros ovációkkal ünnepelte a költőt. A szerep­lők közül Cs. Aczél Ilona, S. Vág Szeréna, Környey Paula, Abonyi, Bartos és Vray érde­melték ki pompás játékukkal a viharosan megismétlődő tapsokat. * (Titkos Ilona a „Yes“-ben.) A színhá­zak június végi ritka vendége. Zsúfolt né­zőtér fogadta vasárnap este a Yes című pompás francia operett felújítását és Tit­kos Ilona első fellépését hosszabb beteg­sége után. Valóságos premierhangulat áradt el színpadon és nézőtéren s vége-hossza nem volt az újrázásoknak. Titkos Ilona egyéni bájjal és ötletességgel játszotta ez­úttal is a kis párizsi manikűrösleányt s Yvain finom dalait ízlésesen, illúziót keltve adta elő. A többi szereplő: Törzs Jenő, Kertész Dezső, Dénes György, Z. Molnár, Berky Lili, Gombaszögi Ella, Szokolay Öri s főleg Huszár Károly (Pufi) és Sarkadi Aladár bőségesen gondoskodtak a közön­ség szórakoztatásáról, s a vidám hangulat fenntartásáról. Előrelátható, hogy a Vés változatlanul nagy érdeklődés mellett foly­tatja nagyszerű pesti karrierjét. * (Strindberg-bemutató.) (Az Országos Kamaraszínház előadása.) Hétfőn este Strind­berg „Húsvét“ című modern misztériumával ismertette meg az Alapi Nándor-féle staggione a budapesti közönséget. Északnak ez a fa­nyar, de nagy és szimbolikus erejű költője nagyon ellentétes elemekből: a börtön és a javítóintézet nyomasztó levegőjéből, virág­illatból, biblikus áhítatból, hisztériás sikolto­zásból, férfi-energiátlanságból és asszonyi ke­ménységből szőtte ennek az önkényesen ki­eszelt, de részleteiben hatalmas lelki per­spektívákat felnyitó színművét. A bűnös apáért bűnhődő fiú vergődése, a társadalom kiközösítésétől és bosszújától való és szinte patologikus félelem burkolja két felvonáson keresztül idegeinket, hogy aztán a megorlás­nak nem a szelleme, hanem csak a mumusa, mint jóságos lélek leplezze le magát. Húsvét misztériuma, a nagyhét mélységes szomorú­sága közli át a lélekdrámát, amely a feltáma­dás glóriájában szabadul fel. Strindberg túl­ságosan sok filozofikus mondással, aforizmával tűzdelte meg az elvontságok határmesgyéjén játszó cselekményt, ami az élvezhetőség rova­rjára megy. Az Országos Kamaraszínház drá­mai együttesének két legerősebb tehetsége, Peéri Piri és Miskey József nagyon hálás szerepben mutatkozott be. Peéri Piri kissé „bajorgizisen“ összeszorított fogakkal és hangmodulációkkal kitűnően érzékeltette egy exaltált, látomásos fiatal leány idegéletét. Miskey József egy gonosznak vélt öregembert szólaltatott meg sok melegséggel, megkapó színezéssel, úgyhogy nyílt színen is tapsot ka­pott. Finomtónusú játékukért elismerés illeti Mágori Dórát és Mihályi Máriát. Mátrai Jó­zsef az egyéniségétől láthatóan távolálló sze­reppel küzdött, de Pető Endrével együtt min­dent megtett a strindbergi hangulat szolgála­tában. (—1 —ő). * (Hangverseny.) Pethö Imréné hang­versenyénekesnő és Pethö Imre operaházi karmester növendékei tegnap szépen sike­rült hangverseny kertében számoltak be haladásukról. A legnagyobb tetszést Adler Magda aratta a Pillangó kisasszony nagy áriájával, melyben értékes orgánuma és gondos iskolája teljes hatással érvénye­sült. A férfiak közül Pál Jenőt dicsérhet­jük, akit már le is szerződtetett a prágai Deutsches Theater. A Rigoletto nagy áriá­ját énekelte férfias meleg hangon, sok ki­fejező erővel. A növendékeket Petheő Imre karmester kísérte zongorán. * (Táncvizsga.) Brada Ede táncakadémiája vasárnap tartotta vizsgai ma­tinóját. A vizsgán harminchét táncszámban mutatkoztak be a tanítványok, akik között több nagyon tehet­séges mű­vészleánynyal találkoztunk, míg leg­többjüknél zavaróan hatott a betanításnak az a szemmel látható hibája, hogy táncelőadása, hát alá kellett rendelni a zenének, így azután elveszett a táncprodukció önállósága. A tanít­ványok közül elsősorban két érett tehetséget kell kiemel­nünk, Nádasdi-Baán Mignont és Kolozs Editet. Kolozs Edit először Harlekin­­táncban­, azután Andor Tiborral, az Operaház szólótáncosával lépett föl, akivel keleti kettőst táncollt. Az első mozdulatokban megnyilatkozó mozgási készsége, bravúros technikája nyom­áván meghódították a közönség érdeklődését. A ki­­fejelésekben való gazdagsága, mozgásának fel­­oldottsága, tiszta ritmikája majdnem egészen kiforrott tehetségről tettek tanúságot, akinek még csak az élet gyakorlatára van szüksége, hogy technikája utolérje képességeit. Nádasdi- Baán Mignon volt a másik sztár, aki szintén Andor Tiborral táncolt. Tavalyi feltűnést keltő fellépése után ismét nagy technikai készségről, finom ritmusérzékről tett tanúságot. Művészi produkciója komoly, nagy sikert aratott. A többiek közül feltűnt még Stolz Baba, Huszért Magda, Kü­ib­i Éva és a csöpp Krizbay Gizi, aki — nem úgy, mint többi hasonlókorú társnőcskéd — nem csak felnőtt démonoknál is kiadós nagy virágkosarakat kapott, hanem két csomag csokoládét is, mint elismerő hű kritikáját ügyes táncának. A milánói Scala második hete Az olaszok minden előadása ünnepi est Ma kedden a Tosca kerül színre Szerdán megismétlik a szenzációs sikerű Szevillai borbély előadását és a főszereplők a harmadik felvonásban hangversenyt adnak Ma, kedd: Tosca. (Iva Pacetti, Wesselowsky, Grandini.) Szerda: A szevillai borbély. (Salvi Galeffi, Wesselowsky.) (A harm­adik felvonás énekleckejelenetében a há­rom kiváló művész hangversenyt ad: Opera-áriák, olasz, spanyol dalok stb.) Csütörtök: Aida. (Iva Pacetti, Dal Monte, Palet, Grandini, Dominici.) Péntek: Bohémélet. (M. Laurenti, La­uri, Le Giudice, Grandini, Dominici.) Szombat: Galeffi búcsúestje. (Tullio Verona tenor bemutatkozása.) I. Bajazzok: II. Galeffi hangversenye. Tonio: Galeffi. (Szevillai, Álarcosbál, Trubadur-áriák, Olasz dalok.) Vasárnap: Tosca. (Francescho de Franceschi bariton bemutatkozása.) (Iva Pacetti, Wesselowsky, De Franceschi.) Az előadásokat vezényli: Antonio Votto. A milánói Scala Tosca előadása ma kedden este a Városi Színházban Tosca . Cavaradossi Scarpia Iva Pacetti Wesselowsky Grandini 11 legjobb párizsi előadás Budapesten Henry Bernstein és a Le Gymnase két estés vígjátéka a Magyar Színházban Június 26-án és 27-én este Párizs a Ma­gyar Színház színpadán lesz. Ezen az es­tén Párizs legkülönb magánszínháza, a Gyminase premier-együttese eljátssza a Ma­gyar Színház színpadán lesz. Ezen az es­­tát, amelynek a címe: Tájékoztatásul közöljük a következőket: Le secret. (A titok.) 1. A vendégjáték meg nem hosszabbit­­tatik; 2. Ez nem egy star vendégjátéka, ha­nem a legelső párizsi bulevardszínház­­együttes előadása; 3. Bernstein maga is jelen lesz az elő­adáson. Jegy elővételi díj nélkül már váltható. Az egész magyar sajtó egybehangzó elragadtatással állapította meg, hogy J2& 13 ® JA­N­YA az utóbbi évek egész kivételes operett-sikere Honthy Hanna, Zilahy Irén, Petheő Attila, Sziklay József Góion Gyula felléptével színre kerül minden este 3/48-kor a Budai Színkörben Jegypénztár új telefonszáma: Automata 514—50

Next