Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-09 / 57. szám

10 Briand jelenléte, aki a radikális szocialisták bizalmát, bírja, összekötő kapocs közte és a baloldal között. A baloldali interpellálók kri­tikája és támadása — ezt Herriot fejtette ki legszebben — a jobboldal öntudatos képvise­lője, a konzervatív politika zászlóvivője ellen irányult. Talán, hibát követett el Tardieu, hogy nem igyekezett még legutóbbi bukása előtt megszerezni a radikális szocialisták tá­mogatását. Mielőtt ő és a hozzá közelálló par­ttok, oly ridegen ,visszautasították Chautemps ajánlatát és frontot hoztak létre a baloldal ellen, a választóvonal jobb és baloldal között nem volt olyan éles és talán lehetett volna békésebb hangot belevinni a francia politikai életbe. Lehet, hogy Tardieu temperamentumát követte, amikor az elgáncsolása feletti fel­háborodásában ilyen élesen fordult szembe a baloldallal, de valószínűbb az, hogy ő magát a francia nacionalizmus, a fiatal és tetterős francia konzervativizmus leghivatottabb kép­viselőjének tartja és ezért veszi fel mind­­határozottabban a kesztyűt a baloldali erők elleni küzdelemben. A legközelebbi hetek már meg fogják mutatni, hogy a francia politika gályája a megegyezés vagy nyílt összeütközés felé halad-e? GANDHI ULTIMÁTUMA. A lahorei kongresszus határozataihoz képest Ha­llat­ia Gandhi, akit a kongresszus akara­tának végrehajtásával bízták meg, már­cius 4-én külön futár útján ultimátumot küldött, India alkirályának. Az ultimá­tum nyolcnapos határidőt hagy a brit bi­rodalom képviselőjének a válaszadásra. Tulajdonképpen igen barátságos hangon szól: a hindu apostol Irwin lordot „ked­ves barátjának“ szólítja és a Comiion status, meg a függetlenség kérdéséről el­mélkedik. Azután rámutat arra a sajná­latos körülményre, hogy az erőszak poli­tikájának pártolói erősen szaporodnak, ami őt—Gandhit­­— arra kényszeríti, hogy kilépjen a visszavonultságból. „A brit uralmat — így folytatja — én is átoknak, tekintem, de nincs szándékom­ban akár csak egyetlen angolban is kárt tenni“. Ezután a belső ellenmondásokkal teli bevezetés után bejelenti, hogy akció­ját az állampolgári kötelességek megtaga­dásával akarja keresztülvinni. A támadás elsősorban a sóádo ellen irányul, amely a szegény népnek súlyos megterheltetése. Végül apellál az alkirályhoz, felszólítva őt, hogy az adott helyzetből kivezető utat találjon. „Amennyiben ez Önnek nem sikerülne, — fejezi be levelét az apostol­­— akkor március 11-én elindulok, hogy a polgári engedetlenség hadjáratát meg­kezdjem. Önnek szabadságában áll, hogy terveimet keresztezze azáltal, hogy elfo­gat,­­ de ebben az esetben tízezrek fog­nak akadni, akik a helyembe lépnek.“ Gandhi állítólag hajlandó az alkirál­­­lyal találkozni, hogy vele a helyzetet meg­beszélje, mielőtt keny­értörésre kerül a sor. Egyelőre kétségesnek látszik, hogy az al­király érdemesnek tartsa a tárgyalást a fanatikus pacifista szabadságharcossal. Hiszen a brit kormány álláspontja és programmja világosan meg van rajzolva , rövidesen nyilvánosságra hozzák a Si­­mon-bizottság jelentését és a jövő év ele­jére valószínűleg összehívják az indiai kooperáló pártok és független fejedelem­ségek képviselőivel együttesen tartandó konferenciát, hogy kísérletet tegyenek egy közösen elfogadható alkotmányterve­zet­ kidolgozására. Az alkományt végül a brit parlament fogja létrehozni. Lehet­séges azonban, hogy Irwin lord hajlandó lesz az összejövetelre, hogy India népe előtt nyilvánvalóan bizonyítsa, milyen messzire hajlandó Anglia elmenni a békü­­lés politikájában. Közben az alkirályi kormány mindent megtesz a közrend fenntartására és a bojkott-akció elfojtá­sára, egyben pedig a rendelkezésére álló nyílt és titkos eszközökkel erősíti az ellen­fél táborában mutatkozó szakadási moz­galmakat, a hinduk és mohamedánok kö­zötti ellentétet és továbbra is igyekszik emberséges szociálpolitikájával a hindu „érinthetetleneket“ magának megnyer­nie. Minden nem fanatikus és józan gon­dolkodású hindu, vagy Indiának minden jóakaró ismerője tudja, hogy a brit hata­lom megrendülése nemcsak gazdasági és politikai katasztrófát hozna Indiára, ha­nem elsősorban a legalacsonyabb társa­dalmi osztályok szenvedéseit sokszorozná. A mohamedánok között szintén erősödik a mozgalom, amely a bojkottálókkal és a forradalmárokkal szakítani akar, még azoknak a mohamedán pártoknak a sorá­ban is, amelyek a lahorei kongresszuson résztvettek és­ annak határozataiért fele­lősséget vállaltak. Gandhi vérteleni forradalma már egy­szer kudarcot szenvedett: az ő idealista elgondolása beleütközött a valóságba, mert nem számolt az emberrel és szenve­délyeivel. Az „erőszakmentes polgári en­gedetlenség“ mozgalma annak idején vérbe fulladt: sok ártatlan emberéletbe került és semmi eredménnyel sem járt. Ha Gandhi megindítja mozgalmát, ami­kor 11-én kíséretével gyalogszerrel elin­dul, hogy az engedetlenség zászlaját vé­­gigvigye Indián, az ő „békés“ és a töme­gek s az izgatók számára érthetetlen moz­galma valószínűleg el fog merülni vala­milyen véres kitörésben. A győztes pedig az lesz, akinek meg lesz az erkölcsi és fizi­kai ereje ahhoz, hogy a nagy birodalom­ban a rendet fenntartsa. O. Gy. Kosztpénzeket kedvező kama tok.ás me.Jetl eUomndoc­­ferAn a Balogh Constr.ntin banküzlete. Fennáll­ó 6 tér úta Budapest, Vili, Baross­ utca 22. Telefon: Jolisof 855—75. B.H. 1*30, mire hia­­t, vasárnap Nemzeti gyász a francia árvíz h­alottaiért Doumergue elnök és a kormány több tagja szombaton a francia árterületre érkezett és autón járja körül a vidéket A­genből, Tar­dieu miniszterelnök is kíséretében van. A mentési munkálatok teljes erővel foly­nak. Elsősorban arról gondoskodnak, hogy a lakosság élelmezését biztosítsák, Montom­ban és Moissac városokban ugyanis több­ezren maradtak hajlék nélkül. A legnagyobb megpróbáltatás Tarn­et , Garami megyét érte, itt a legtöbb áldozat. Ám, itt van a leg­nagyobb anyagi kár is, amennyiben nagy­ értékű textilgyárak mentek tönkre és sok időbe kerül, míg rendbehozzák az üzemeket. A hivatalos lap egy szombati rendelete a vasárnapot országos gyászünnepnek nyilvá­nítja. A különböző államok részéről egymásután érkeznek a részvétnyilatkozatok. Az egész ország megmozdul, hogy önkén­tes adakozással enyhítsen az ínségesek hely­zetén. A külföldről is tömegesen érkeznek adományok. Mussolini 25.000 frankot küldött a vízkárosodtak javára. Aki a nádból aranyat tud csinálni Budán a Gyógynövény Kísérleti Állomás egyik laboratóriumában dolgozik három év óta szerény elzárkózottságban Csere Ferenc vegyészdoktor és okleveles gyógyszerész. A ne­vét csak szőkébb tudományos körben ismerik, de rövid idő alatt­ — úgy lehet —, sokan fog­ják emlegetni, éspedig, nemcsak a tudományos világban, hanem a gyakorlati élet nagy nyilvá­nosságában, is. Ez a laboratóriumba zárkózott ember egész sereg találmányt rejteget tarso­lyában. Valamennyi érdekes, de egyik talál­mánya­­olyan tartalmas nemzetgazdasági elő­nyöket ígér, hogy a legszélesebb körű figyelmet érdemli. Csere doktornak■ ez a találmánya: a nád hasznosítása. Vegyi eljárással új típusú, de­ az eddig­ használatos textíliák egy nagy ré­szét pótló, fonásra, szövésre alkalmas anyagot állított elő a fiadból. Egyelőre teljes sikerrel durvább, de a gazdasági életben óriási kvan­tumokban használatos anyagot. Legújabb kí­sérleteivel azonban már eljutott az egészen finom, sőt selyempótló anyagokig. Ennek a találmánynak jelentőségéhez tudni kell, hogy Magyarországon hetvenezer ker­­t asz­traili hold nád­terül­e­t van, amelynek semmi hasznát, sem veszik. A nád már legfel­jebb mint­ felőanyag jöhet számításba ólaknál s jégvermeknél, mert teszem a mennyezetmun­káknál már a régebben alkalmazott, tűzveszé­lyes nád helyett drót-síkfödémet használ az építészet. Az óriási nádterü­létek időnkint kü­lönböző" leeso­polási tervekkel kapcsolatban ke­rülnek az érdeklődés homlokvonalába, a ren­geteg nádnak azonban senki sem veszi hasznát. A hivatalos vizsgálat Itt ül azonban laboratóriumasztalánál Csere Ferenc és bemutatja különböző fél és egész gyártmányait: köteleket­, zsinegeket, ponyvá­kat, zsákokat, selyemanyagot, amelyet mind a haszontalan nádból készített. A titka és közepe ennek a találmánynak a vegyi processzus, amely a nádat megbontja és puhává teszi, a többi már tisztára mechanika, amelynek sze­repe az új anyag feldolgozásában még a leg­messzebbmenő lehetőségeket igen, mert Csere doktor eddig előállított anyagai mind primitív kézimunka útján készültek, gépi erő igénybe­vétele nélkül. De ezek a bámulatos kézi ügyességgel és szorgalommal­ előállított anyagok sorra kiál­­lották a tűzpróbát. A legnagyobb elragadta­tással nyilatkoznak róluk szakemberek és a Technológiai Iparmúzeum hivatalos írása sze­rint szövésre, fonásra alkalmasak, hivatottak arra, hogy a külföldről importált anyagokat pótolják és amennyiben nagyobb tömegekben állíttatnak elő — mondja a hivatalos írás — komoly nemzetgazdasági értéket és hasznot jelentenek. De ezen a hivatalos megállapításon kívül lássuk a statisztikát, amely­­szerint: 1928-ban tizennégymillió aranykorona áru­mutát, manil­­lát, kókuszt és raff­iát hoztál­ be Magyaror­szágba. Ezzel a tizennégymillió aranykoroná­val szemben itt van a hetvenezer hold nád, s itt van ez a ma még ismeretlen vegyész­dok­­tor, aki ragyogó szemmel mondja: — A nád nem lesz többé haszontalan nö­vény.­­ A nád, amely valóban ingyen terem, semmi­féle művelésre nem szorul, nem árt neki semmi s nemcsak megterem,­ de sőt egyenesen ki sem pusztítható. Reggel nád — délben kötél Csere Ferenc dr. találmánya azon alapszik, hogy a nádat folyadékba helyezi, amely azt vegyileg feltárja, megpuhít­ja és rostokra bontja. Az így vegyileg felbontott anyagot aztán gerebenezésnek veti alá. Ez már mecha­nikai eljárás, amelynek fokától függ a rostok finomsága. Kosárfonásra már a vegyileg ros­­tosított nád is alkalm­as, textil­anyagok előállí­tására azonban csak ,a gerebenezés dolgozza ki a rostokat. Az egész vegyi eljárásnak nagy előnye, hogy rendkívül gyors. A reggel beáz­tatott nádból délre már kész kötél lehet. A gerebenezés éppen úgy történik, mint a len­nél, azzal a­ különbséggel, hoggy a nádnál tilo­­lásra sincsen szükség. A feldolgozásnál a vesz­teségnek tekinthető pozdorja 15 százalék, míg az egyéb hasonló anyagoknál ez a veszteség 85 százalékra is megnő. A mechanikai úton különböző finomságra feldolgozott, puha nádrást sodrásra, fonásra és szövésre alkalmas. Lehet belőle kötözőanya­got, zsineget, kötelet, ponyvát, zsákot, bútor­­huzatot, lábtörlőt s mindenféle juta-, manilla-, kókusz- és raffiapótló anyagot készíteni, ame­lyeket eddig kizáróan külföldről hoztunk be. A Magyarországon feldolgozásra kerülő juta kilogrammja 72 fillér, a­ megfelelő, nádból készült félgyártmány ára 3—4 fillérre kalku­lálható. Már egymagában a mezőgazdaságban óriási szerepe van a jutának, mert ebből ké­szülnek a burgonyazsákok, búzazsákok, ame­lyeket a gazdák alig képesek megvásárolni, úgyhogy kölcsönzsákokkal dolgoznak. A nád­anyagból készült zsák körülbelül annyiba ke­rülne, mint egyetlen kölcsöndíj. A manillából főképpen zsineg készül, amely­nek kilogrammja 6 pengő. A nádzsineg 1 pen­gőért előállítható. A kévekötésnél lenne kü­lönösen nagy szerepe ennek a nádzsinegnek, mert jelenleg a drága manilla helyett szakna­­gyzsalyt alkalmaznak, aminek a kezelése naagy munkatöbbletet jelent. A kókuszanyagot, amely a kókuszdió külső burkából készül, kötelek és különösen olcsóbb­­fajta szőnyegek és lábtörlők előállítására hasz­nálják. A félméter széles kókuszszőnyegek­­ ára méterenkint 5—6 pengőnél kezdődik, míg a nádszőnyeg legfeljebb 2 pengőbe kerülhet. A raffiát, amelyet Olaszországból importá­lunk szőlőkötözésre, a durván rostosított nád nemcsak tökéletesen pótolja, de össze­hasonlíthatatlanul olcsóbb is lenne. Az új selyem különböző eljárással ki lehet fehéríteni ezt a nádanyagot, s színezan­ is lehet. A rostok ki­választása révén egészen finom textilanyag áll elő, amelyből finom zsákok, ponyvák és zsine­gek gyárthatók. Csere doktor ezekből a finom szálakból — újabb vegyi eljárással — selyem­fényű, selymes tapintatú szövőanyagot is ké­szített, amely ruhaszövetek, vagyis új értelem­ben vett mű­selyem gyártására alkalmas. A nagy jövőt ígérő találmány, amelyet már szabadalmaztak, a földmívelésügyi miniszté­rium érdeklődését is felkeltette és értesülé­sünk szerint komoly tervek vannak a nád árban Mrflift SODRONY* KERÍTÉST (teljsen felcse­rélve, vidéken 1*1 I, IV., Ferenc riport 23. szám, 76. Aut. 826-83. hasznosítására. Csere Ferenc dr.-t éppen ez a felsőbb érdeklődés juttatta a Gyógynövény­­kisérleti Állomás laboratóriumába. Mert en­­nekelőtte éveken át olyan nyomasztó helyzet­­zetben élt, hogy ez már valóságos romantika. Szomorú romantikája a feltalálónak, aki a nád hasznosításán kívül sok más nagyérdekű, és hasznos tudományos felfedezést is tett. Valóságos feltaláló-regény az ő tövises élete, amelynek néhány érdekes fejezetére még vissza, kell térnünk. L. Z. Nyugalmaprország népszavazással karit Ausztriához? Pénteken este fél tizenegy órakor Rudolf M. Frey számtanácsos, az osztrák idegenforgalmi­ szervezetek kiküldöttje eszperantó nyelvű elő­adást tartott az oslói norvég rádióállomásról, Ausztria szépségeiről és előadása során Nyu­gat mag­­ya­r országról is megemlékezett. Az elő­adó azt a hihetetlenül hangzó kijelentést tette, hogy Burgenland, amely azelőtt Magyaror­szághoz tartozott, népszavazás által került Ausztriához. Ezzel szemben, azt hisszük, fölösleges bő­vebben fejtegetni, hogy a régi Magyarország területén csak egy helyen van népszavazás, Sopronban és ott is Magyarország mellett döntött a nép. A hamis kijelentést egy, az­ osztrák kereskedelemügyi minisztérium által­ rendezett propaganda-rádióelőadás keretében, mondták. Elfogott autótolvajok Huszonhárom autót lopott a fiatal suh­ancok bandája.­­ A vezérük agyonlőtte magát, mi­kor el akarták fogni. Az elmúlt hónapokban sűrűn fordultak elő autólopások a fővárosiban. A tettesek rend­szerint a szính­ázak, mozik előtt gazdátlanul álló kocsikat vitték el, valamelyik elhagyott utcába hajtottak velük, ott leszedték az érté­kes alkatrészeket, mágneseket, kürtöket, lám­pákat, gummikat, azután a kifosztott autót ott hagyták. A rendőrség erélyes nyomozás után kézrekerítette az autótolvaj jokert. Megállapították, hogy egymástól függetlenül­­­ét tolmibanda dolgozott. Takács János ki­futófiú volt a vezére az egyik bandának, amely fiatal inasgyerekekből verbuválódott. A másik banda élén egy Berger Lajos nevű fiatalember állt, ennek az emberei is tizennyolc-húszeszten­­dős suhancok. Miután pontosan megállapítot­ták a banda tagjainak a nevét és lakását, a detektívek ma hajnalban egyszerre rajduk­­atölttek. Takács János Pestújhelyen a Báthory­ utcá­­ban lakott. Mikor a detektívek bekopogtattak hozzá, a fiatalember kinézett az ablakon. Úgy látszik, megérezte, hogy detektívek vannak a nyomában­ és nem oltárt élve a kezük közé jutni. A detektívek pár pillanatig vártak, majd fel akarták feszíteni az ajtót. Ebben a pillanatban revolverdörrenés hallatszott, s mire sikerült bejutniuk a lakásba, a padlón átlőtt halántékkal, holtan találták Takácsot. Ezalatt a többi detektívcsoportnak sikerült összeszedni és előállítani a rendőrségre a banda összes tagjait. Rövidesen kiderült, hogy ösz­­szessen huszonhárom autót loptak el és fosztot­tak ki. Kiderült az is, hogy rablótámadást ter­veztek egy újpesti bank ellen. Az volt a ter­vük, hogy a banda egyik tagja bemegy a bankba pénzt váltani, kikémleli a helyzetet, a társai ezalatt kint várakoznak, majd adott jelre berohannak és revolverrel kényszerítik a pénztárost a pénztár tartalmának átadására. Az autótolvaj suhancok közül azokat, akik tizennyolc esztendőnél idősebbek, letartóztat­ták és az ügyészségre vitték, a fiatalabbakat pedig a fiatalkorúak bíróságának adják át. szakorvos rendel 10-4. és 7-e­ kr­­ili«» József-körút 2 férfi-és női betegek*«*

Next