Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)

1931-05-17 / 110. szám

14 A CSEHEK OROSZORSZÁGI MOZGALMA 1914—16-BAN A cseh hadifoglyok oroszországi viselt dolgai és magyarellenes akciói A Svaz kongresszusa, a kiewi, pétervári és moszkvai kolóniák küzdelmei — A foglyok vezetői, akiket szintén meghívtak, lepaktáltak a kiewiekkel és együttesen meg­buktatták a Svaz eddigi vezetőit Előző cikkeinkben elmondtuk, hogy a háború kezdetén a cseh mozgalom tisztán ruszofil, nagyszláv színezetű volt. Orosz­országban megalakult a druzsina, az ön­kéntes cseh kémek testülete, amelynek születésénél még szó sem volt cseh-tót nemzet­egységről. Ismertettük Nikolaje­­vics nagyhercegnek Ausztria-Magyar­­ország „nemzeteihez" intézett kiáltványát és a tervet, hogy miképpen akarták az oroszok felosztani Magyarországot. Ki­mutattuk, hogy a cseh emigráció nagy­hatalomról álmodozott és a leglelkiisme­­retlenebb háborús uszító volt. Ekkor még Masaryk is oroszbarátnak mutatkozott. A nagy orosz visszavonulás után azonban Masaryk nem bízott már az Oroszországra bazírozó politikában, de az orosz kor­mány sem nézte jó szemmel a haladó szellemű Masaryk vezető szerepét, amely a nyugati hatalmaknál keresett támaszt. Moszkvában megalakul az oroszországi cseh-tót egyesületek szövetsége, a Svat, de a moszkvai kongresszuson kitör az ellentét a csehek és a szlavofil oroszok között, akik az önálló cseh királyság esz­méje ellen vannak, helytelenítik Szerbia és Horvátország egyesítését és nem akar­nak „második Bulgáriát". A Svaz „moszkvai deklaráció"-ja megígéri a tó­toknak, hogy Szlovenszkó politikai és nyelvi autonómiáját a cseh-tót királyság törvényeiben biztosítani fogják. Közben cseh-orosz havi szemlét alapítanak, amely­ben Masaryk azt­ hirdeti, hogy a magya­rok, különösen pedig Tisza csinálta a háborút. 1915 november 14-ikén megjele­nik a párizsi cseh önállósági manifesz­­tum, amelyben már nincs szó se orosz protektorátusról, se Romanov-dinasztia­­beli cseh királyról. A Svaz nemzeti adót szed A nagy orosz visszavonu­lás után az orosz front 1915 szeptember 15-én Mi­­tautól északkeletre, Grodnótól és Dubnótól keletre, Cernowitztól északkeletre húzódó vonalban állapodott meg. Ez a vonal 1916 májusáig alig változott. Az orosz kormány és hadvezetőség ámbár az antant iránt való lojalitást meg nem tagadta, szláv fel­­szabadítási terveit már lényegesen redu­kálta és ezért az oroszországi cseh moz­galmat, valamint a cseh druzsinát már nem igen méltatta arra, hogy belőle na­gyobb katonai egységet fejlesszen. A cseh önkéntes kém­csapatot 1916 január 13-iki rendelettel lövészezreddé alakította át, melynek szervezete, fegyelme nem válto­zott. A kormány még mindig a hadifog­lyok besorozása ellen foglalt állást, ámbár jelentékeny engedményeket tett a Svaznak, mert megengedte, hogy ez a fogolytábo­rokban levő cseheket összeírja, megbízot­tai által egyesületekben megszervezze és állandó agitációval Ausztria elen lazítsa. A cseh hadifoglyok legitimációt kaptak, mely máris kivételes bánásmódot szerzett nekik. A cseh hadifoglyok a Svaz céljaira járulékot, u. n. „nemzeti adót“ fizettek. Különösen Cservinka tábornok dolgozott azon, hogy a foglyok besoroztatását kiesz­közölje és egy Slovo Pravdy (Az igazság szava) című röpiratában részletesen ki­fejtette, hogy katonai akciót a Svaz csakis a foglyokkal tudna kifejteni. Ebben a brosúrában Cservinka figyelmeztette a ko­lóniát, hogy hagyjanak fel az egymás el­leni állandó áskálódásokkal. A viszályok komplikálódtak azzal, hogy a foglyok meg­szervezése következtében, ezek a felettük való intézkedési jogot csakis egy foglyok­ból álló vezetőség részére vindikálták, úgy hogy a fogolykérdésben három tényező akart önállóan rendelkezni: a kormány, a Svaz, a foglyok. A kormány nem akart önálló cseh had­sereget és ámbár voltak Oroszországban szerb, lengyel, olasz alakulatok, ezek azon­ban az orosz-német kérdést nem komplikál­hatták. A szláv hadifoglyok szabadon­­bocsátása A cár végre Alexejev főparancsnok tá­mogatása folytán 1916 április 21-én kelt uházában alapelvben hozzájárult a szláv hadifoglyok szabadonbocsátásához. Erről a kiewi Cec­oslov a következőképpen em­lékezett meg: „Gosndar Imperator a szláv szerencsétlenek­nek, akik a frontról átmentették életüket a birodalomba, szabadságot adott. Ez olyan tett, mely a világtörténelemben még nem fordult elő, Oroszországban azonban a történelmi hi­vatásnak láncolatában egy logikus láncszem, mely a földre tepert szláv népek felszabadítá­sát célozza." „Valóban cári módon cselekedett minden feltétel nélkül,­­ mintegy áldozatot szentelt őseinek. A népünlinek szánt e kincs a Svasra, mint gondol erre, reábízatott. A Svaz egy percig sem táveszti el szem elől a Gosudar és az elnyomott hasa iránt való kötelességeit." A cseh foglyokért a Svaznak kellett ke­zeskedni. Cservinka szerint Suvajev tá­bornok hadügyminiszter a szláv foglyok­nak harci célokra való felhasználása ellen nyilatkozott a cárnál, ellene volt annak is, hogy a foglyok lépjenek be az orosz állam­polgársági kötelékbe és csak azt engedé­lyezte, hogy a foglyok gyári és mezőgaz­dasági üzemekben használtassanak fel, amíg más foglyok által nem pótoltatnak. Ez az állásfoglalás az egész akciót megne­hezítette. Masaryk szerint pedig Suvajev egy július 10-iki rapportban a cár előtt a szláv foglyok állapotának megkönnyítését buzgón pártogolta. A cseh hadifoglyok helyzete a legtöbb fogolytáborban jelentékenyen jobb volt, mint a más nemzetiségbeli foglyoké. A Kiewben és a környéken levő cseh foglyok 1916 január 1-én üdvözlő táviratot küld­tek a cárnak Trockij tábornok, kiewi had­területi parancsnok útján. Az üdvözlő táv­iratban a kiewi hadiszergyárakban dol­gozó csehek hangoztatják, hogy a kegyet­len rabló legyűrése érdekében egyelőre a gyárakban dolgoznak, de várják a pillana­tot, amikor hazájuk védelmére fegyverrel kezükben felléphetnek. (Az igazság ked­véért megjegyzendő, hogy ezek az üdvöz­lők nem akartak a druzsinába belépni, jobbnak találták a gyári munkát, mint ezt Cservinka is megjegyzi és Masaryk is em­líti, hogy a kiewi cseh vállalkozók azért ellenezték a nagyobb cseh csapattest szer­vezését, mert féltették cseh foglyokból álló munkásaikat és hadiszállításaikat.) Bármely fénykép után készítünk bronz­ reliefet mellszobrot szavatoltan élethű és művészies kivitelben. A fénykép után általunk készí­tett bronz relief vagy mellszo­bor teljesen hasonló a modell után készülő szobrászati mű­tárgyhoz — habár sokszoro­san olcsóbb annál. Küldjön egy jó fényképet, melyet előnyös árajánlatunk­kal visszaküldünk Önnek. „Pannónia* TELEFON : plasztikai műintézet J. 376—15. VIII., Ki*I*Sodz-B. 28, B. ­ A cseh foglyok izgattak és kegyetlenkedtek a magyar és német foglyok ellen A cseh foglyok protekciós helyzetükben majdnem mindenütt a magyar és német hadifoglyok ellen izgatták az orosz fel­ügyelő katonai, vagy polgári hatóságokat. A csehek a leghihetetlenebb módon vissza­éltek előnyös helyzetükkel és kegyetleneb­bek, bosszúállóbbak volta­k, mint az oro­szok. Már mint kémcsapat az orosz front mögött, a cseh legionisták a lakosság ha­ragját és megvetését hívták ki azzal, hogy a magyar és német hadifoglyokkal szem­ben, akik védtelenek voltak, éreztették ha­talmukat. Sok fogolytáborban azonban az orosz katonai hatóságok nem akartak különbsé­get tenni a foglyok között és maga a Svaz is, midőn látta, hogy a foglyok szervezete állását veszélyezteti, a fogolykérdésben lanyhább álláspontot kezdett elfoglalni, ami még inkább erősítette a Svaz és a fog­lyok közötti ellentéteket. A Svaz különö­sen a fogoly cseh tiszteket igyekezett el­nyomni, mert nem akarta, hogy a vezetés ezeknek a kezébe kerüljön. A katonai bi­zottmány fogoly tisztet csak olyan feltétel­lel fogadott be a druzsinába, ha rangjáról lemondott és mint közlegény szolgált. Ezek­nek a tiszteknek a helyzete rendkívül súlyos volt, mert hiszen azért dezertáltak, mert mindenféle ígéretekkel csábították őket. A valóság mást mutatott. Nehéz és megszégyenítő küzdelmet kellett megvív­­niok, amíg a fogolytáborból kikerültek és azután tiszti rangjukat elvesztve, közlegé­nyekként soroztattak be a druzsinába, hol folyton megaláztatásban volt részük, úgy hogy sokan az oroszországi szerb légióhoz szöktek át. A foglyok követelései A fogolykérdés végre az 1916 április 25-én megtartott kiewi kongresszuson ke­rült szóba. A Svaz kongresszusa tulajdon­képpen elkeseredett harc volt a kiewi, pé­tervári és moszkvai kolóniák között. Az ügyek intézése eddig a péterváriak és a kiewiek között megoszlott. A kiewiek a katonai bizottmányban érvényesítették be­folyásukat, míg a Svaz politikai ügyeit a péterváriakból kikerült vezetőség intézte. A kiewi kongresszusra meghívták a fog­lyok képviselőit is, akik a kiewi vezetőkkel ama feltétellel lepaktáltak, hogy szavaza­taikat nekik adják, ha­ a foglyok által elő­terjesztett petíciót teljesítik, amit a kie-i­eiek megígértek. A foglyok petíciója a következő követeléseket foglalta magában: A katonai akciót egy cseh-tót forradalmi hadsereg szervezésével nagy arányokban kell folytatni. A cseh-tót katonaság szervezetét de­mokratikus alapokra kell fektetni. Ténylegesen csehvé kell szervezni. (Cseh vezényszó, cseh jelvények, szokol szellem.) A tisztek és a kö­zönséges önkéntesek közötti viszony rendezése. Szolgálatban a tiszt legyen felebbvaló, szolgá­laton kívül testvér, szokol mód szerint. A szá­zadoknál, zászlóaljaknál stb. a büntető eljárás rendezése és egy fegyelmi rend kidolgozása. Testvéri tiszti segítség a legénység részére. A fogolytáborokból kiküldöttek rögtöni meghívá­sát egy részletes organizáció kidolgozása céljá­ból. Az összes cseh foglyok koncentrálása kü­lön táborokban és állandó evidenciában való tartása. A propaganda intenzív folytatása. A cseh-tót katonaságnak és fogolytáboroknak különösen egészségügyi szempontból való izo­lálása. Azonkívül követelték: A felszabadítási akciónak felosztása a ko­­lonisták és a foglyok akciójára. Egy közös köz­pontnak a szükséges osztályokkal való szerve­zése. Egy közös tanácskozó testület alakítása, melyben bizonyos szavazati szám alapján min­den cseh meghívható. A Masaryk-féle nemzeti tanácsnak az egyedüli kompetens külföldi cseh szerv gyanánti elismertetése. Nenzeti adó ki­írása. Angliával, Franciaországgal, Szerbiával és Amerikával való érintkezés felvétele. E követeléseket úgy a Svaz vezetői, mint a druzsina tisztjei visszautasították. A kiewiek megígérték a foglyok képviselői­nek, hogy a petíciót teljesítik, ha az ed­digi vezetőség megbuktatásánál segédkezet nyújtanak. Ezt megtették. A Svaz vezetői lettek: Vondra, Jindriska, Országh, Her­mán, Bysnas, Girsa dr., Hampl, Anderle, Toucsék. A péterváriak kibuktak a veze­tőségből. Mielőtt a kongresszus egyéb részleteire áttérnék, megemlítem, hogy az oroszor­szági csehek közül 1916 első hónapjaiban többen keresték fel Masarykot, így Pu­­csalka dr., Baimann, Vanek, Pisecky és Pavlu, akik az oroszországi akció kebelé­ben dúló viszályokról informálták, de Masaryk már ismerte az orosz belpolitikai helyzetet. If­­. Stei­r Lajos TöSt, MÁJUS 17, VASÁRNÁL B.H. CZEIZLER JENŐ műasztalos mester, fehér bútorok speciális készítője Budapest, V., Báthory­ utca 20 Telefon , Aut. 198— 69. Feltűnést kelt a Nemzetközi Vásáron kiállított modern piros színre festett nappali szobaberendezéssel Államfő nagy választék­i Konyha, előszoba, leányszoba, hall, nyaraló stb. fehérbútorokban Minőség és kivitelben legjobb a CZEIZLER fehérbútor Incidens a zalai szerb-magyar határon A Magyar Távirati Iroda jelenti: A zala­megyei Rédics határmenti község csendőrkü­lönítményének a budapesti csendőri sajtóiro­dához érkezett jelentése szerint a jugoszláviai csendőrség fiatfalui őrsének szolgálatban álló járőre május 11-én az országhatárt Felsőtenke alatt a 121. és 122. határ jelzés között átlépte. A járőr Lendvadedes község lakosságát lelö­véssel fenyegette meg. A lakosság erre a járőrt megverte és a csendőrök szerelvényét elvette. A szerelvényt később a lakosság a járőr könyör­gésére visszaadta és a srőrt elengedte. Sérülés magyar részről nem történt. A részletü­gynökök újabb áldozata! Egy pénzügyi titkár agyonlőtte magát, egy gyógyszerész pedig el­bujdosott A részletügynökök egyik fajtájának, a rend­őrség nyelvén az „ugrató" ügynökök működésé­­nek két újabb áldozata van. Azokat a részlet­­ügynököket nevezik ugrató ügynököknek, akik a szorult anyagi helyzetben lévő embereknek tulajdonjog fönntartásával részletre adnak el értékes holmikat, de nem azért, hogy ezeket a holmikat használják, hanem az ügynökök nyomban zálogházba teszik a megvásárolt árut és így kétszeres hasznot szereznek, jutalékot kapnak a kereskedőtől és ugyancsak jutalékot vesznek föl a zálogüzlet révén szerzett pénz után is. A Bontha és Gönczi rádiókereskedő cég a mi­nap följelentést tett Schwarc Miksa nevű ügy­nöke ellen. A följelentés szerint Schwarc rádió­­készülékeket adott el olyan üzletfeleknek, akik a vásárolt készüléket az ő segítségével azonnal elzálogosították. Schwarc Miksát kihallgatták a rendőrségen s ekkor megemlítette, hogy Darvas István dr., a IX/B. kerületi adófelügyelőségen szolgálatot teljesítő pénzügyi titkár is hasonló módon vá­sárolt tőle egy rádiókészüléket. Darvas Istvánt megidézték a főkapitányságra. Szombaton akarták kihallgatni. Darvas István dr. annyira lelkére vette a dolgot, hogy öngyilkosságra szánta magát és a szombatra virradó hajnal­ban a gellérthegyi sziklakápolna mellett szíven­­lőtte magát. A csősz holtan akadt rá. Schwarc Miksának egy másik vevője,­­ Wid­­der Gyula, hatvanhárom éves gyógyszerész, a Gyógyszerészek Lapjának alkalmazottja, ugyancsak rádiót vásárolt, amely azután szin­tén zálogházba került. Widdert annyira elkese­rítette a dolog, hogy elbujdosott, hazulról. Szombaton küldönccel elküldte családjának a pénztárcáját, értéktárgyait és levelet is küldött, amelyben bejelentette, hogy ne várják többé haza, mert végez magával. Schwarc Miksát, akiről kiderült, hogy bün­tetett előéletű és csalás gyanúja miatt elfogató­parancs van ellene, letartóztatták, az elbujdo­sott Widder Gyula gyógyszerészt pedig keresi a rendőrség. A rendőrség különben a jövőben kíméletlen szigorral jár el a meg nem engedett fogások­kal tisztességtelen módon dolgozó részletügy­nökök ellen. Pl* • sí­akorros '^'Va’­cal , endel IO-4- és 7-6-ig Vilit* k­f-körút 3 férfi- étattt*t*getaM9

Next