Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)
1931-05-17 / 110. szám
14 A CSEHEK OROSZORSZÁGI MOZGALMA 1914—16-BAN A cseh hadifoglyok oroszországi viselt dolgai és magyarellenes akciói A Svaz kongresszusa, a kiewi, pétervári és moszkvai kolóniák küzdelmei — A foglyok vezetői, akiket szintén meghívtak, lepaktáltak a kiewiekkel és együttesen megbuktatták a Svaz eddigi vezetőit Előző cikkeinkben elmondtuk, hogy a háború kezdetén a cseh mozgalom tisztán ruszofil, nagyszláv színezetű volt. Oroszországban megalakult a druzsina, az önkéntes cseh kémek testülete, amelynek születésénél még szó sem volt cseh-tót nemzetegységről. Ismertettük Nikolajevics nagyhercegnek Ausztria-Magyarország „nemzeteihez" intézett kiáltványát és a tervet, hogy miképpen akarták az oroszok felosztani Magyarországot. Kimutattuk, hogy a cseh emigráció nagyhatalomról álmodozott és a leglelkiismeretlenebb háborús uszító volt. Ekkor még Masaryk is oroszbarátnak mutatkozott. A nagy orosz visszavonulás után azonban Masaryk nem bízott már az Oroszországra bazírozó politikában, de az orosz kormány sem nézte jó szemmel a haladó szellemű Masaryk vezető szerepét, amely a nyugati hatalmaknál keresett támaszt. Moszkvában megalakul az oroszországi cseh-tót egyesületek szövetsége, a Svat, de a moszkvai kongresszuson kitör az ellentét a csehek és a szlavofil oroszok között, akik az önálló cseh királyság eszméje ellen vannak, helytelenítik Szerbia és Horvátország egyesítését és nem akarnak „második Bulgáriát". A Svaz „moszkvai deklaráció"-ja megígéri a tótoknak, hogy Szlovenszkó politikai és nyelvi autonómiáját a cseh-tót királyság törvényeiben biztosítani fogják. Közben cseh-orosz havi szemlét alapítanak, amelyben Masaryk azt hirdeti, hogy a magyarok, különösen pedig Tisza csinálta a háborút. 1915 november 14-ikén megjelenik a párizsi cseh önállósági manifesztum, amelyben már nincs szó se orosz protektorátusról, se Romanov-dinasztiabeli cseh királyról. A Svaz nemzeti adót szed A nagy orosz visszavonulás után az orosz front 1915 szeptember 15-én Mitautól északkeletre, Grodnótól és Dubnótól keletre, Cernowitztól északkeletre húzódó vonalban állapodott meg. Ez a vonal 1916 májusáig alig változott. Az orosz kormány és hadvezetőség ámbár az antant iránt való lojalitást meg nem tagadta, szláv felszabadítási terveit már lényegesen redukálta és ezért az oroszországi cseh mozgalmat, valamint a cseh druzsinát már nem igen méltatta arra, hogy belőle nagyobb katonai egységet fejlesszen. A cseh önkéntes kémcsapatot 1916 január 13-iki rendelettel lövészezreddé alakította át, melynek szervezete, fegyelme nem változott. A kormány még mindig a hadifoglyok besorozása ellen foglalt állást, ámbár jelentékeny engedményeket tett a Svaznak, mert megengedte, hogy ez a fogolytáborokban levő cseheket összeírja, megbízottai által egyesületekben megszervezze és állandó agitációval Ausztria elen lazítsa. A cseh hadifoglyok legitimációt kaptak, mely máris kivételes bánásmódot szerzett nekik. A cseh hadifoglyok a Svaz céljaira járulékot, u. n. „nemzeti adót“ fizettek. Különösen Cservinka tábornok dolgozott azon, hogy a foglyok besoroztatását kieszközölje és egy Slovo Pravdy (Az igazság szava) című röpiratában részletesen kifejtette, hogy katonai akciót a Svaz csakis a foglyokkal tudna kifejteni. Ebben a brosúrában Cservinka figyelmeztette a kolóniát, hogy hagyjanak fel az egymás elleni állandó áskálódásokkal. A viszályok komplikálódtak azzal, hogy a foglyok megszervezése következtében, ezek a felettük való intézkedési jogot csakis egy foglyokból álló vezetőség részére vindikálták, úgy hogy a fogolykérdésben három tényező akart önállóan rendelkezni: a kormány, a Svaz, a foglyok. A kormány nem akart önálló cseh hadsereget és ámbár voltak Oroszországban szerb, lengyel, olasz alakulatok, ezek azonban az orosz-német kérdést nem komplikálhatták. A szláv hadifoglyok szabadonbocsátása A cár végre Alexejev főparancsnok támogatása folytán 1916 április 21-én kelt uházában alapelvben hozzájárult a szláv hadifoglyok szabadonbocsátásához. Erről a kiewi Cecoslov a következőképpen emlékezett meg: „Gosndar Imperator a szláv szerencsétleneknek, akik a frontról átmentették életüket a birodalomba, szabadságot adott. Ez olyan tett, mely a világtörténelemben még nem fordult elő, Oroszországban azonban a történelmi hivatásnak láncolatában egy logikus láncszem, mely a földre tepert szláv népek felszabadítását célozza." „Valóban cári módon cselekedett minden feltétel nélkül, mintegy áldozatot szentelt őseinek. A népünlinek szánt e kincs a Svasra, mint gondol erre, reábízatott. A Svaz egy percig sem táveszti el szem elől a Gosudar és az elnyomott hasa iránt való kötelességeit." A cseh foglyokért a Svaznak kellett kezeskedni. Cservinka szerint Suvajev tábornok hadügyminiszter a szláv foglyoknak harci célokra való felhasználása ellen nyilatkozott a cárnál, ellene volt annak is, hogy a foglyok lépjenek be az orosz állampolgársági kötelékbe és csak azt engedélyezte, hogy a foglyok gyári és mezőgazdasági üzemekben használtassanak fel, amíg más foglyok által nem pótoltatnak. Ez az állásfoglalás az egész akciót megnehezítette. Masaryk szerint pedig Suvajev egy július 10-iki rapportban a cár előtt a szláv foglyok állapotának megkönnyítését buzgón pártogolta. A cseh hadifoglyok helyzete a legtöbb fogolytáborban jelentékenyen jobb volt, mint a más nemzetiségbeli foglyoké. A Kiewben és a környéken levő cseh foglyok 1916 január 1-én üdvözlő táviratot küldtek a cárnak Trockij tábornok, kiewi hadterületi parancsnok útján. Az üdvözlő táviratban a kiewi hadiszergyárakban dolgozó csehek hangoztatják, hogy a kegyetlen rabló legyűrése érdekében egyelőre a gyárakban dolgoznak, de várják a pillanatot, amikor hazájuk védelmére fegyverrel kezükben felléphetnek. (Az igazság kedvéért megjegyzendő, hogy ezek az üdvözlők nem akartak a druzsinába belépni, jobbnak találták a gyári munkát, mint ezt Cservinka is megjegyzi és Masaryk is említi, hogy a kiewi cseh vállalkozók azért ellenezték a nagyobb cseh csapattest szervezését, mert féltették cseh foglyokból álló munkásaikat és hadiszállításaikat.) Bármely fénykép után készítünk bronz reliefet mellszobrot szavatoltan élethű és művészies kivitelben. A fénykép után általunk készített bronz relief vagy mellszobor teljesen hasonló a modell után készülő szobrászati műtárgyhoz — habár sokszorosan olcsóbb annál. Küldjön egy jó fényképet, melyet előnyös árajánlatunkkal visszaküldünk Önnek. „Pannónia* TELEFON : plasztikai műintézet J. 376—15. VIII., Ki*I*Sodz-B. 28, B. A cseh foglyok izgattak és kegyetlenkedtek a magyar és német foglyok ellen A cseh foglyok protekciós helyzetükben majdnem mindenütt a magyar és német hadifoglyok ellen izgatták az orosz felügyelő katonai, vagy polgári hatóságokat. A csehek a leghihetetlenebb módon visszaéltek előnyös helyzetükkel és kegyetlenebbek, bosszúállóbbak voltak, mint az oroszok. Már mint kémcsapat az orosz front mögött, a cseh legionisták a lakosság haragját és megvetését hívták ki azzal, hogy a magyar és német hadifoglyokkal szemben, akik védtelenek voltak, éreztették hatalmukat. Sok fogolytáborban azonban az orosz katonai hatóságok nem akartak különbséget tenni a foglyok között és maga a Svaz is, midőn látta, hogy a foglyok szervezete állását veszélyezteti, a fogolykérdésben lanyhább álláspontot kezdett elfoglalni, ami még inkább erősítette a Svaz és a foglyok közötti ellentéteket. A Svaz különösen a fogoly cseh tiszteket igyekezett elnyomni, mert nem akarta, hogy a vezetés ezeknek a kezébe kerüljön. A katonai bizottmány fogoly tisztet csak olyan feltétellel fogadott be a druzsinába, ha rangjáról lemondott és mint közlegény szolgált. Ezeknek a tiszteknek a helyzete rendkívül súlyos volt, mert hiszen azért dezertáltak, mert mindenféle ígéretekkel csábították őket. A valóság mást mutatott. Nehéz és megszégyenítő küzdelmet kellett megvívniok, amíg a fogolytáborból kikerültek és azután tiszti rangjukat elvesztve, közlegényekként soroztattak be a druzsinába, hol folyton megaláztatásban volt részük, úgy hogy sokan az oroszországi szerb légióhoz szöktek át. A foglyok követelései A fogolykérdés végre az 1916 április 25-én megtartott kiewi kongresszuson került szóba. A Svaz kongresszusa tulajdonképpen elkeseredett harc volt a kiewi, pétervári és moszkvai kolóniák között. Az ügyek intézése eddig a péterváriak és a kiewiek között megoszlott. A kiewiek a katonai bizottmányban érvényesítették befolyásukat, míg a Svaz politikai ügyeit a péterváriakból kikerült vezetőség intézte. A kiewi kongresszusra meghívták a foglyok képviselőit is, akik a kiewi vezetőkkel ama feltétellel lepaktáltak, hogy szavazataikat nekik adják, ha a foglyok által előterjesztett petíciót teljesítik, amit a kie-ieiek megígértek. A foglyok petíciója a következő követeléseket foglalta magában: A katonai akciót egy cseh-tót forradalmi hadsereg szervezésével nagy arányokban kell folytatni. A cseh-tót katonaság szervezetét demokratikus alapokra kell fektetni. Ténylegesen csehvé kell szervezni. (Cseh vezényszó, cseh jelvények, szokol szellem.) A tisztek és a közönséges önkéntesek közötti viszony rendezése. Szolgálatban a tiszt legyen felebbvaló, szolgálaton kívül testvér, szokol mód szerint. A századoknál, zászlóaljaknál stb. a büntető eljárás rendezése és egy fegyelmi rend kidolgozása. Testvéri tiszti segítség a legénység részére. A fogolytáborokból kiküldöttek rögtöni meghívását egy részletes organizáció kidolgozása céljából. Az összes cseh foglyok koncentrálása külön táborokban és állandó evidenciában való tartása. A propaganda intenzív folytatása. A cseh-tót katonaságnak és fogolytáboroknak különösen egészségügyi szempontból való izolálása. Azonkívül követelték: A felszabadítási akciónak felosztása a kolonisták és a foglyok akciójára. Egy közös központnak a szükséges osztályokkal való szervezése. Egy közös tanácskozó testület alakítása, melyben bizonyos szavazati szám alapján minden cseh meghívható. A Masaryk-féle nemzeti tanácsnak az egyedüli kompetens külföldi cseh szerv gyanánti elismertetése. Nenzeti adó kiírása. Angliával, Franciaországgal, Szerbiával és Amerikával való érintkezés felvétele. E követeléseket úgy a Svaz vezetői, mint a druzsina tisztjei visszautasították. A kiewiek megígérték a foglyok képviselőinek, hogy a petíciót teljesítik, ha az eddigi vezetőség megbuktatásánál segédkezet nyújtanak. Ezt megtették. A Svaz vezetői lettek: Vondra, Jindriska, Országh, Hermán, Bysnas, Girsa dr., Hampl, Anderle, Toucsék. A péterváriak kibuktak a vezetőségből. Mielőtt a kongresszus egyéb részleteire áttérnék, megemlítem, hogy az oroszországi csehek közül 1916 első hónapjaiban többen keresték fel Masarykot, így Pucsalka dr., Baimann, Vanek, Pisecky és Pavlu, akik az oroszországi akció kebelében dúló viszályokról informálták, de Masaryk már ismerte az orosz belpolitikai helyzetet. If. Steir Lajos TöSt, MÁJUS 17, VASÁRNÁL B.H. CZEIZLER JENŐ műasztalos mester, fehér bútorok speciális készítője Budapest, V., Báthory utca 20 Telefon , Aut. 198— 69. Feltűnést kelt a Nemzetközi Vásáron kiállított modern piros színre festett nappali szobaberendezéssel Államfő nagy választéki Konyha, előszoba, leányszoba, hall, nyaraló stb. fehérbútorokban Minőség és kivitelben legjobb a CZEIZLER fehérbútor Incidens a zalai szerb-magyar határon A Magyar Távirati Iroda jelenti: A zalamegyei Rédics határmenti község csendőrkülönítményének a budapesti csendőri sajtóirodához érkezett jelentése szerint a jugoszláviai csendőrség fiatfalui őrsének szolgálatban álló járőre május 11-én az országhatárt Felsőtenke alatt a 121. és 122. határ jelzés között átlépte. A járőr Lendvadedes község lakosságát lelövéssel fenyegette meg. A lakosság erre a járőrt megverte és a csendőrök szerelvényét elvette. A szerelvényt később a lakosság a járőr könyörgésére visszaadta és a srőrt elengedte. Sérülés magyar részről nem történt. A részletügynökök újabb áldozata! Egy pénzügyi titkár agyonlőtte magát, egy gyógyszerész pedig elbujdosott A részletügynökök egyik fajtájának, a rendőrség nyelvén az „ugrató" ügynökök működésének két újabb áldozata van. Azokat a részletügynököket nevezik ugrató ügynököknek, akik a szorult anyagi helyzetben lévő embereknek tulajdonjog fönntartásával részletre adnak el értékes holmikat, de nem azért, hogy ezeket a holmikat használják, hanem az ügynökök nyomban zálogházba teszik a megvásárolt árut és így kétszeres hasznot szereznek, jutalékot kapnak a kereskedőtől és ugyancsak jutalékot vesznek föl a zálogüzlet révén szerzett pénz után is. A Bontha és Gönczi rádiókereskedő cég a minap följelentést tett Schwarc Miksa nevű ügynöke ellen. A följelentés szerint Schwarc rádiókészülékeket adott el olyan üzletfeleknek, akik a vásárolt készüléket az ő segítségével azonnal elzálogosították. Schwarc Miksát kihallgatták a rendőrségen s ekkor megemlítette, hogy Darvas István dr., a IX/B. kerületi adófelügyelőségen szolgálatot teljesítő pénzügyi titkár is hasonló módon vásárolt tőle egy rádiókészüléket. Darvas Istvánt megidézték a főkapitányságra. Szombaton akarták kihallgatni. Darvas István dr. annyira lelkére vette a dolgot, hogy öngyilkosságra szánta magát és a szombatra virradó hajnalban a gellérthegyi sziklakápolna mellett szívenlőtte magát. A csősz holtan akadt rá. Schwarc Miksának egy másik vevője, Widder Gyula, hatvanhárom éves gyógyszerész, a Gyógyszerészek Lapjának alkalmazottja, ugyancsak rádiót vásárolt, amely azután szintén zálogházba került. Widdert annyira elkeserítette a dolog, hogy elbujdosott, hazulról. Szombaton küldönccel elküldte családjának a pénztárcáját, értéktárgyait és levelet is küldött, amelyben bejelentette, hogy ne várják többé haza, mert végez magával. Schwarc Miksát, akiről kiderült, hogy büntetett előéletű és csalás gyanúja miatt elfogatóparancs van ellene, letartóztatták, az elbujdosott Widder Gyula gyógyszerészt pedig keresi a rendőrség. A rendőrség különben a jövőben kíméletlen szigorral jár el a meg nem engedett fogásokkal tisztességtelen módon dolgozó részletügynökök ellen. Pl* • síakorros '^'Va’cal , endel IO-4- és 7-6-ig Vilit* kf-körút 3 férfi- étattt*t*getaM9