Budapesti Hírlap, 1932. július (52. évfolyam, 144-170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
Nagyon jó úton halad a külföldi adósságok rendezése . A külföldi tartozásaink kérdésében állandó tanácskozásokat folytatunk, állandó érintkezésben vagyunk külföldi hitelezőinkkel. Határozott meggyőződésem, hogy külföldi hitelezőinknél mindinkább erősbödik a megértés és a belátás, mindjobban látják ők is, hogy mi tisztességes adósok vagyunk és csak momentán nem tudunk fizetni. Mindinkább erősbödik hitelezőinkben az a meggyőződés, hogy úgy a kamatok, mint a tőkék terén, engedményeket kell tenniük, hogy ha az adósokat fizetőképes állapotban akarják megtartani. Ez a kérdés nagyon jó úton halad és rohamosan érik. Addig azonban, míg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy fizessünk, addig a transzfermoratóriumot és a Stiphalte-egyezményt fenn kell tartanunk. Mindezek nagy horderejű kérdések, amelyek elsősorban fogják a kormányt a nyár folyamán foglalkoztatni. Hogy a szünet utáni parlamenti szezonban milyen törvényjavaslatokkal fog majd a kormány a Ház elé állni, arra most részletesen nem óhajtok kiterjeszkedni, hiszen kéthetenkint tart majd értekezletet a párt, úgyhogy módjában lesz a pártot orientálni, ha ezek a törvényjavaslatok már formát öltöttek. Legsürgősebb feladatnak tartom, ha nem is törvényjavaslat alakjában, de mindenesetre kormányintézkedés formájában, — lehet ugyan, hogy törvényhozási intézkedésre is szükség lesz, — már most foglalkozni és tervszerűen előkészíteni a téli munkanélküliség és visegakció problémáját. Már most akarunk ezzel a kérdéssel igen behatóan foglalkozni és azt minden vonatkozásban kidolgozni, nehogy azután kapkodni kelljen. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy munkanélküliségi segélyt adni képtelenek vagyunk. 2 A kormány hozzákezd kidolgoz — Kívánatosnak tartom, hogy a kormányegy birtokpolitikai terv kidolgozásának az előmunkálataival foglalkozzék. Már ismételten hangsúlyoztam, hogy egy úgynevezett földre a formát elvetendőnek tartok, mert ez egy mesterséges, erőszakos elváltoztatása és megbolygassa a földbirtoknak, mely azonban sehol a világon jó eredményt nem hozott. Egy egészséges, evolúciószerű földbirtok-politikára van szükség, mely mentői több embernek teszi lehetővé a földszerzést, annak megmunkálását és megtartását. Ez kívánatos is, mert egy prosperáló földdel bíró gazdaság kell hogy képezze és képezte a múltban is mindig a legbiztosabb alapját az országnak. Erről a kérdésről most azonban csak általánosságban, szinte habozva merek csak nyilatkozni. A mai nehéz körülmények között nem lehet gyors megoldásokat kilátásba helyezni. földbirtok-politikát inaugurálni és megfelelő módon keresztülvinni pénzügyi megalapozás nélkül nem lehet. Ez alatt azonban nem értem azt, hogy bármilyen rózsásan álljoa is az állam kasszája, mintha nekem az volna a nézetem, hogy az állam fizesse ki és ingyen osztogassa a földeket. Ezt a lehető legelhibázottabb politikának tartanám és erre józanul senki sem gondolhat. Átmenetileg azonban kell, hogy pénzügyi támaszt és biztosítékot találjon az állam, ha azt akarja, hogy ez egy birtokpolitikai terv másához a földbirtok-politikai változás egészségesen legyen végrehajtható. A kormány mögött az ország többsége áll . Ezekben voltam bátor nagyjában vázolni azokat a teendőket, amelyek a kormány előtt állnak. Hogy azonban a kormány feladatainak megfelelhessen, először is azt a keservesen és nagy áldozatok árán elért eredményt, az államháztartás egyensúlyát s a másik megbecsülhetetlen eredményt, a pengő stabilitását kell továbbra is biztosítanunk. Hogy ezt megtehessék, a párt megbízható segítségére és támaszára van szükségünk. Szükség van e támogatásra a most felsorolt és az országra nézve vitális fontosságú, valamint a jövőre nézve is a legnagyobb ményben kiható külpolitikai teenciők és tárgyalások sikeres lefolytatására és lebonyolítására is. Feltétlenül szüksége van a kormánynak arra, hogy tudatában legyen és tudatában legyenek a külföldön is annak, hogy a kormány nem mint egyes műkedvelő magánszemély jár el, hiknem mögötte az ország többsége áll. E tudat nélkül a külföldön eredményes tárgyalást folytatni nem lehet, s ezért kérlek benneteket, ajándékozzátok meg továbbra is a kormányt bizalmatokkal, hogy nehéz tárgyalásainkba azzal a tudattal mehessünk bele, hogy támogatni fogtok és velünk egyetértetek. Bethlen István gróf kölcsönös Hosszantartó lelkes éljenzés és taps fogadta a miniszterelnök szavait, aki után Bethlen István gróf szólalt fel.. — A mai napon — kezdte el beszédét Bethlen István gróf, — igen nagyjelentőségű nyilatkozat jelent meg a legfelsőbb helyről, amely a lemondott kormányt megerősíti állásában, és kifejti az okát is annak az elhatározásnak, amely a nyilatkozatban foglaltatik. Azt hiszem, a párt nevében és a magam részéről is csak a legnagyobb megelégedéssel, szeretettel és megnyugvással vesszük tudomásul ezt a nyilatkozatot, s teljesen osztozunk abban a felfogásban, amely e nyilatkozatban van. — A legutóbbi időben két ízben volt alkalmunk nyilatkozatot hallani a miniszterelnök részéről, mégpedig az elmúlt és a mostani értekezleten olyan kérdésekről, amelyek életbevágó problémái a nemzetnek. A legutóbbi értekezleten a miniszterelnök számos kormányzati kérdésről nyilatkozott, így a földteherrendezésről, a termésrendeletről, a földhözjuttatottak terheinek a kormány és a párt bizalmáról könnyítéséről, a mai napon pedig számos fontos külpolitikai kérdésről hallottunk nyilatkozatot. Köszönettel akóarom aláhúzni azt a nyilatkozatot, amely a munkanélküliség kérdésében elhangzott. Nekünk, igenis, tisztában kell lennünk azzal, hogy bármennyire törekszik is a kormány és a többségi párt arra, hogy ebben az országban a gazdasági élet körülményeit javítsa, egy világgazdasági krízis közepette mégis elkerülhetetre szüksége lesz anak, hogy a jövő télen is a munkanélküliek régióiról gondoskodjék olyan formában és elvek alapján, amilyen elvek alapján azt a kormány e télen is tette, úgy, hogy azzal a tudattal mehetünk bele az elkövetkezendő télbe, hogy sikerül majd ezt a súlyos problémát megoldani. A tárgyi nyilatkozatoknál egész sora hangzott el a miniszterelnök ajkáról, amelyek ezt a pártot megnyugtatják és teljesen egyeznek a párt felfogásával s amelyek, mint azt a miniszterelnök úr kilátásba helyezte, olyan értelemben fognak megoldást találni, ahogy azt a párt túlnyomó többsége akarja. B.ft 1932, JULIU81 1, BÉXTER Az egységes pártot a nemzet akarata küldte be a parlamentbe és az nem leltári tárgy — A miniszterelnök úr beszéde végén — folytatta Bethlen — nyilatkozott a bizalom kérdéséről is. Hangsúlyozni kívánom, hogy a mai helyzetben ez a nyilatkozat igen nagy jelentőséggel bír. Én úgy fogom fel az ő szavait, hogy a miniszterelnök úr és a kormány erre a pártra kívánja bazirozni a maga politikáját. (Helyeslés és taps.) Erre a pártra kell, hogy bazirozza a politikáját, mert ez a magyar parlamentnek többsége, melyet a nemzet akarata küldött be a parlamentbe és amely nem leltári tárgy, mint ahogy politikai ellenfeleink feltüntetni kívánják, hanem a nemzet lekiismeretének élő organizmusa, amely öntudatos életet élt a múltban és fog élni a jövőben is. Lehet, hogy a közelmúltban bizonyos árnyak borultak arra a kölcsönös bizalomra, amely a párt és a kormány között minden körülmények között fenn kell, hogy álljon, mert csak akkor tud a kormány nyugodtan kormányozni s csak akkor tudja a maga feladatát teljesíteni, ha biztos abban, hogy mögötte ollyan többség áll, amely a döntő küzdelmek pillanatában nem hagyja cserben. A másik oldalon pedig érzésne kell a pártnak minden körülmények között azt is, hogy a kormány és annak elnöke szeretettel és ragaszkodással viseltetik a többséghez, mert ez is előfeltétele a kölcsönös bizalomnak és annak a politikai erőnek, amelynek rendelkezésére kell állnia a kormánynak és a többségi pártoknak a parlamentben, ha az ország ügyeit üdvös irányban vezetni kívánják. Azt hiszem, azok a tárgyi nyilatkozatok, amelyeket a kormányelnök úr tett, megalapozták azt a bázist, amelyen a többségi pártnak bizalma a kormány iránt megnyilatkozik. Én azt kérem a kormánytól és a miniszterelnök úrtól, hogy amilyen bizalommal viseltetik és fog viseltetni a párt a kormány iránt, amely az ő elveinek a kifejezője, éppúgy szeretettel és ragaszkodással legyen a kormány a párt iránt. Ez a párt szívesen részesít a hatalomban mindenkit, aki ugyanazon elvi alapon áll . Ez a párt nem féltékeny a maga hatalmára, szívesen részesít abban mindenkit, ha ugyanazon az elvi alapon áll, mint a párt, de nem hajlandó részesíteni senkit benne, akiben más elvek kifejezőjét látja, s aki a maga részéről más szándékkal kíván a többségben részt venni. ." — "A magyar kormány nem leltári többséggel kormányoz. Az, hogy a párt időről-időre a maga akaratát és kívánságait kifejezésre juttatja, nem palotaforradalom, mert palotaforradalom csak ott van, ahol úr és szolga van. Tízéves kormányzatom alatt gyakran azt mondották, hogy diktatúrát gyakorol a kormányelnök, a párt azonban mindig hangot adott, a maga kívánságainak s a leggyakrabban a kormány javára szolgált, ha figyelembe vette ezeket addig a mértékig, amíg a pézügyi helyzet s egyéb körülmények lehetővé tették. Arra kérem a miniszterelnök urat, hogy így fogja föl azt a bizalmat, amelyet a párt neki előlegez és viszonozza azt szeretettel, őszinte szívvel, ismertesse terveit ezután is úgy, mint eddig s meggyőződésem, hogy az összhang, amely pillanatnyilag talán hiányzott, teljessé fog válni s a párt sziklaként fog állni mögötte. Gyakornokokat vesznek fel a vármegyékhez Bethlen István gróf szavait viharos taps követte, majd a párt tudomásul vette a miniszterelnök beszámolóját és nyilatkozatát. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szólalt föl ezután s bejelentette, hogy a kormány rendelettervezetet terjeszt a 33-as országos bizottság elé, amelynek értelmében megfelelő számban gyakornokok és megfelelő számú díjtalan gyakornokok is lesznek fölvehetők a vármegyéhez. Hangsúlyozta, hogy a remények szerint ezt az első lépést továbbiak követhetik azon az úton, amelyen a kormány az értelmiségi osztály, főként a diplomás fiatalság elhelyezkedési lehetőségét igyekszik elősegíteni. Több tárgy nem volt s az értekezlet véget ért. Utána a párt tagjai a Gellért-szállóban vacsorára gyűltek össze. A képviselőház elvégezte szünet előtti munkaprogrammját A Ház megszavazta az összeférhetetlenségi törvényt — Zsitvay igazságügyminiszter lelkes ünneplése — Holnap harmadszori olvasás és mentelmi ügyek A képviselőház mai ülésén bevégezte azt a feladatot, amit munkaprogrammjában a nyári szünet előtt maga elé tűzött: letárgyalták az összeférhetetlenségi törvényt, két kisebb törvényjavaslatot szavaztak meg és újjáalakították a 33-as bizottágot. Az összeférhetetlenségi javaslat letárgyalása után a képviselők lelkes ovációban részesítették Zsitvay Tibor igazságügyminisztert, aki nemcsak kiváló törvényelőkészítést végzett az összeférhetetlenségi javaslat elkészítésével, hanem a bizottsági és képviselőházi viták során a legtotálisabban adott helyet a képviselők kívánságainak is, hogy az új törvény a gyakorlati élet követelményeihez is teljes mértékben simuljon. A képviselőház holnap még ülést tart, mely előreláthatóan rövid lesz, szombaton, vagy pedig jövő hét valamelyik napján formális ülésen átveszik a felsőház üzenetét, ami után megkezdődik a képviselőhöz nyári szünete. A mai ülésről az alábbi tudósítás számol be: A 33-as bizottság újjáalakítása Az ülés megnyitása után Almásy László elnök jelentést tett Széchenyi Emil gróf koronaőr hirtelen haláláról. A Ház a bejelentést állva hallgatta végig és az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Inkey Pál báró napirend előtt kifogásolta, hogy a vidéki szeszgyárak pénzhiányuk miatt kontingensüket átadták a fővárosi szeszgyáraknak, ezek pedig az előírt 11 fillér helyett hat fillérért vásárolják össze a bort. Ezutána búzauzsoráról és a baletta ellen beszélt, majd a gazdaadósságok radikális rendezését sürgette. A Ház ezután áttért a napirendre, amelynek első pontja a 33-as bizottság újjáalakítása és a képviselőház részéről kiküldendő 22 tag megválasztása. Az új tagok névsorát lapunk más helyén közöljük. A választás után az államkincstárnak a MFTR-rel kötött szerződése módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Zsindely Ferenc előadó ismertette a javaslatot és rámutatott azokra a külső körülményekre, amelyek az MFTR anyagi meggyengülését okozták. A törvényjavaslatot a Ház vita nélkül elfogadta. Ugyancsak vita nélkül, Fabinyi Tihamér előadó ismertetése alapján elfogadták a szabadalmak és védjegyek védelméről szóló törvényjavaslatot is úgy általánosságban, mint részleteiben. Véget ér az összeférhetetlenségi vita Napirend szerint ekkor folytatták az összeférhetetlenségi törvényjavaslat részletes vitáját. Először elfogadták az 59—63. szakaszt, majd a bizottsághoz viszszaküldött szakaszok tárgyalására tértek át. A 10. szakasznál Hunyady Ferenc gróf kiemelte, hogy a módorítás előnyös haladást jelent. Éppen ezért súlyt vet arra, hogy a javaslat már most törvényerőre emelkedjék, s ezért a felsőháznak is most kellene a törvényjavaslatot letárgyalni. Bródy Ernő ellenzi, Wolff Károly helyesli a módo Utást. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter rámutatott arra, hogy a módosítás nagy szigorítást jelent, mert ezután egy képviselő sem léphet be olyan vállalatba, amely már birtokában van annak a jognak, amelynek az eddigi törvények szerint csak a megszerzése jelentett volna összeférhetetlenséget. A szakaszt a Ház elfogadta. Vita nélkül elfogadták a 12. szakaszt. A 14. szakasznál Ostör József előadó felszólalása után Bródy Ernő azt fejtegette, hogy az eredeti szöveg a megfelelőbb. Fenyő Miksa szerint az eredeti szakasz elfogadása esetén egy egész termelési ágat kizárnának a törvényhozás munkájából. Az iparfejlesztési törvényben előírt kedvezmények nem jelentenek összeférhetetlenséget. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter meg van győződve, hogy amikor e szakasz alapján összeférhetetlenségi bejelentés történik, a bíróság kellő szigorral fogja mérlegelni a törvényben lefektetett elveket, valamint a nemzeti szempontokat. Az ipartörvényben biztosított támogatást különben is egyenlő feltételek mellett bármelyik ipari vállalat megkaphatja, tehát ezekre nem is vonatkozik a rendelkezés. A tzakaszt elfogadták. A 15. szakasznál Ostör József előadó stiláris módosítást nyújt be. Fenyő Miksa újra rámutat azokra a szempontokra, amelyeket az előző szakasznál kifejtett. Bródy Ernő az eredeti szöveget fogadja el, az új szöveg helyett. Váry Albert örömmel elfogadja a módosító szöveget, de kénytelen kiemelni, hogy amikor mindent az államtól várnak és mind nagyobb téren következik be az állammal való kapcsolat, ez a túl szigorú javaslat nem veszi figyelembe a gyakorlati életet és minden kapcsolatot összeférhetetlennek minősít. Nagy Emil és Gaal Gaszton felszólalásai után Zsitvay Tibor igazságügyminiszter fenntartotta eredeti álláspontját. A szavazásnál 39-en az előadói javaslato, fogadták el, 32-en pedig a törlés mellett eylltak. Az egész ellenzék és a kormánypár egy része a miniszter ellen szavazott, aki így kisebbségben maradt. A szakasz többi rését 13 elfogadták s így részleteiben is letárgyalta Ház az összeférhetetlenségi javaslatot. I A Mikor az elnök ezt enunciálta, a képviselők lelkes éljenzésben részesítették Zsitvay igazságügyminisztert. 1 ^ . ■ • ■■ Kállay Tamás lemondása Az elnök ezután bejelentette, hogy Kállay Tamás lemondott a kisvárdai mandátumról. Juij új választás kiírása iránt intézkedni fog. Ezután napirendi indítványt tet az elnök és azt javasolja, hogy holnap, pénteken a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmdszori olvasását és mentelmi ügyeket tűzzenek napirendre. Hosszabb moratóriumot sürgetnek a független kisgazdák Gaal Gaszton azt fejtette ki, hogy a független kisgazdapárt a hosszabb moratórium álláspontján van és nem kívánja ez egyoldalú kedvezns. Fábián Béla az iparosok és kereskedők nyomoráról beszélt és a Ház tagjait meghívta a mai vigadóbeli nagygyűlésre. Malasics Géza szocialista azt kifogásolta, hogy a sütőipar éjszakai munkáját megszüntették. A Ház az elnök napirendjét fogadta el, majd az ülés végén Zsilinszky Endre sürgős interpellációt mondott el a vásárjog rendezéséről. Az ülés egynegyed 4 órakor ért véget. Pénzügyminiszteri rendelet az idegen pénznemekben megállapított értékek pengőátszámításáról A pénzügyminiszter a hivatalos lap pénteki számában teszi közzé 97461. számú rendeletét, mely az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek, továbbá a fényűzési és az általános forgalmi autó megállapítása szempontjából pengőértékre történő átszámítását szabályozza. A rendeletben meghatározott pengőátszámítási kulcs a következő: Pénzek (valuták) árfolyama :1 angol font 20.98 P, 100 U. S. A. dollár 570.50 P, 100 francia frank 22.30 P, 100 svájci frank 110.70 P, 100 cseh korona 16.99 P, 100 dinár 9.97 P, 100 belga 79.64 P, 100 hollandi forint 230.95 P, 100 leu 3.46 P, 100 zloty 63.99 P, 100 német márka 135.70 P, 100 líra 29.12 pengő. Váltók (devizák) árfolyamai: Amszterdam 231.15 P, Kopenhága 113.99 P, Osló 103.47 P, London 20.87 P, Newyork 571.8 P, Párizs 22.33 P, Zürich 110.80 P, Prága 16.96 P, Belgrád 10.02 P, Brüsszel 79.73 P, Bukarest 3.43 P, Szófia 4.08 P, Stockholm 105.97 P, Berlin 135.80 P, Milánó 29.23 pergő.