Budapesti Hírlap, 1932. december (52. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-01 / 270. szám

B. H 1032. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Elkészült a földben való adófizetés kormányrendelete Imrédy miniszter az infláció elkerüléséről és az adók behajtá­sáról . Az állami gépgyárak, a tej, a kenyér, a szén, az osztrák­magyar kereskedelmi szerződés a képviselőház vitájában Kállay miniszter nyilatkozott a kolozsvári román merényletről Este kilenc óráig tartó interpellációs ülése volt ma a képviselőháznak, többek között két olyan kormányny­ilatkozattal, amelyek méltó mó­don­­ juttatták kifejezésre a magyar közvélemény jogos felháborodását a határon túl történő ar­cátlan támadásokkal szemben. Puky Endre kül­ügyminiszter a szerb Vreme című lap ellenünk intézett galád uszításairól nyilatkozott, Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter pedig a ko­lozsvári merényletről, mellyel lapunk vezércik­kében is foglalkozunk. Az ülés és az interpellációk folyamán több fontos közlést tettek a miniszterei­, így Fabinyi kereskedelmi miniszter az állami gépgyárakról és a széltárakról, Kállay földmívelésügyi minisz­ter a tejről és a kenyédrágaságról. Több inter­pellációra válaszolva, Imrédy Béla pénzügy­miniszter, nagy érdeklődést keltve nyilatkozott az adófizetéssel összefüggő kérdésekkel, az adók­nak földben való lerovásáról és a földek felhasz­nálásáról. Bejelentette, hogy az erről szóló ren­delet már elkészült. Interpellációk és­ többnyire mindjárt miniszteri válaszok is hangzottak el számos kerületi ügy­ről. Különösen Eckhardt Tibor szerepelt ma nagy buzgalommal. Négy interpellációt is elmon­dott, de bármiről beszélt,­­ adóbehajtásról, ha­tósági vetőmagakcióról, gátépítésről, egy gazda­sági felügyelő ügyéről, mindenben a kormányt vá­doló politikát lát, elsősorban pedig mindenben az általa gyűlölt borsodi főispánt, Borbély- Machci Emilt látja O­dáig ment ebben a függet­len kisgazdák vezére, hogy még a hitvány kolozs­vári merényletet is egy kalap alatt említette a borsodi főispánnal, mintha ez a főispán leg­alább is olyan veszedelme lenne az országnak, mint a fellázított román cső­cselék. Eckhardtnak ez a szereplése, időnkint önfeledt kiabálásával és szerencsétlenül megválogatott kifejezéseivel élénk visszatetszést keltett a Házban, i szagnak igen nagy fegyvertársit fogjuk meg­nyerni. Azt hiszem, az egész Ház véleményét tolmácsolom akkor, amikor Winston Churchil­­lel szemben kiváló elismerésünknek és hálánk­nak adok kifejezést. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés A napirendhez szólalt fel Gyömörey Sándor is, aki elfogadta az elnök napirendi javaslatát, de fölhasználta az alkalmat arra, hogy szóba­­hozza a kereskedelmi szerződések kérdését. A lapokból úgy látja, hogy a kontingensek nem kielégítőét , hogy megint előfordulhatnak azok a dolgok, mint a múltban, hogy mi betartjuk a szerződéseket, de a velü rate szerződő felek min­denféle kibúvókat keresnek és megszegik a megállapodásokat. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter állott föl ekkor szólásra. Egészen röviden kíván csak válaszolni. Az osztrák szerződéses tárgya­lás folyamatban van. Egyedül helyes álláspont­nak azt tartja, hogy éppen az, aki a tárgyalá­­sokat vezeti, ne nyilatkozzék azok befejezése előtt a részletekről. Gyömörey György: Az osztrákok nyilatkoz­tak. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: "Az osztrákok sem nyilatkoztak a részletekre vonatkozóan. A nagy­ irányelveket már az első tárgyalás alkalmával megállapították és most ezt kell is szerződésbe foglalni. A fölmerült kérdések mindi­g olyanok voltak, amelyek teljes megoldást vártak, ezeket a nyilvánosságra hozni részletekben, összefügés nélkül nem lehet, mert ez nem járna megfelelő eredménnyel. A kép­­viselőház úgy is foglalkozik majd az osztrák­­magyar szerződéssel és akkor meglátják, hogy a kormány megfelelően járt-e el. Hegymegi Kiss Pál szólalt fel ezután. Kérte a pénzügyminisztert, hogy változtasson a mai adóvégrehajtási renden. Hadházy Ferenc elismeri, hogy súlyosak a bajok, de n­em elég azokra rámutatni, hanem meg is kell mutatni a megsegítés módját. Az elnök napirendi indítványát fogadta el. Ezután a Ház nagy többsége az elnök napi­rendjét fogadta el, majd áttértek az interpellá­ciókra. Elsőnek felolvassák Hegymegi Kiss Pálnak a vasúti nyugdíjasok ügyében beadott írásbeli interpellációját, amelyet kiadnak a miniszter­elnöknek. 1 Hála és elismerés Churchillnek A képviselőház mai ülésén Almásy László elnök bemutatta Sauerborn Károly levelét, amelyben visszavonja több képviselő, közöt­tük Bethlen István gróf, Károlyi Gyula gróf ellen tett mentelmi bejelentését dohányterme­lési előlegek felvétele miatt. A Ház folytatta a kérvényügyi bizotság jelentésének tárgyalá­sát. Soron volt a szociáldemokrata­ pártnak a memoranduma. Buchinger Manó, Kertész Miklós és Prop­­per Sándor után Pintér László foglalkozott a munkanélküliség kérdésével, majd Fábián Béla és Malasits Géza beszédei után a Ház elvetette a Buch­inger-féle javaslatokat s a kérvényt kiadta a miniszterelnöknek. Javasolta ezután az elnök, hogy a Ház hol­napi ülésén kisebb nemzetközi egyezmények becikkelyezése és a kérvényügyi bizottság je­lentésének vitája szerepeljen a napirenden. Pallavicini György őrgróf szólt hozzá első­nek a napirendhez. Az angol parlament no­vember 24-iki ülésén olyan beszéd hangzott el, — mondja — amely nemcsak tartalma, de a beszéd elmondása miatt is nagy súllyal bír. Winston Churchill hosszú beszédben szólt hozzá a trónbeszédhez és általános képét adta a világ­­helyzetnek. Fölösleges Winston Churchillnek az egész világon ismert államférfiúi súlyát itt méltatni, hiszen ő a háború alatt is egyik ve­zetője volt az angol politikának.­­ Winston Churchill megállapítása az, hogy túl a leszerelésen, sokkal fontosabb a békekö­tések által okozott sérelmeket orvosolni, amíg a mostani hatalmi konstelláció a győző orszá­gok kezében van. E sérelmek között felsorolja elsősorban a danzigi korridort és az erdélyi kérdést. Nagy megnyugvással és megelégedés­sel fogadhatja Churchillnek ezt a kijelentését nemcsak a képviselőház, hanem az egész orszá­gos közvélemény. (Általános helyeslés.) Ép­pen azért, mert ilyen objektív államférfi tette ezt a kijelentést, remélhető, hogy továbbra is fogja kutatni azokat a sérelmeket, amelyek a békeszerződések következtében fennálltnak. Egyben sampionjává fog szegődni a revíziós gondolatnak. Teljesen igazat kell neki adnunk­­abban, hogy ez az egyetlen út Európa békéjének biztosítására. Azt hiszem, hogy a legnemesebb angol hagyományokat követve, továbbra is az­­objektivitásnak azzal a mértékével fogja vizs­gálni Churchill a keleti kérdéseket, mint ahogy fádig vizsgálta és akko­r ő benne Magyaror. Készen van a kereskedelmi miniszter terve az államvasúti gépgyárról Beck Lajos az állami vasgyárakról szóló interpellációjában utalt arra, hogy azok vesz­tesége az utóbbi két évben a 33-as bizottság megállapításai szerint közel évi huszonötmillió pengő volt, majd hangsúlyozta, hogy nem szól gazdasági érdek a MÁVAG fenntartása mel­lett, amely eddig a felszólaló szerint nyolcvan­­millió pengőnél több adósságot csinált. Sze­rinte a diósgyőri gyárakat fenn kell tartani, a budapesti gyártelepet azonban fokozatosan le kell állítani. A leépítés terhei fokozatosan csökkennének a következő években, sőt az egész deficit fokozatosan eltüntethető volna, ha a magániparral olyan megegyezést lehetne létesí­teni, hogy az egyes üzletágak átengedése fejé­ben az így előálló többletjövedelméből bizonyos kulcs szerint részesítse az államot. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter nyomban válaszolt. Igaza van az interpelláló­­nak abban, hogy költségvetési és ipari szem­pontból egyik legfontosabb kérdés a MÁVAG kérdése. Kijelenti, hogy teljesen kész terve van erre vonatkozóan és ezzel már a legközelebbi napokban foglalkozik a kormány. A terv leg­rövidebb időn belül nyilvánosságra kerül és végrehajtatik. A terv tekintetbe veszi az összes szempontokat. Számol azzal, hogy a deficit na­gyobb, mint amennyit elviselni tudunk. Ennek a lefaragása sürgős feladat. A második szem­pont az, hogy tekintetbe kell venni a magán­ipar helyzetét és a magániparral megegyezésre kell törekedni. Éppen ezért nincs abban a helyzetben, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa azokról az elvekről, amelyek alapján az ellen­féllel tárgyalni akar. További szempont, hogy nem szabad szociális téren nagy hajlával okozni a leépítéssel. Ha egy teljes leépítés állna be, ez azt jelentené, hogy noha a MÁVAG alkal­mazottainak egy része nyugdíjat, vagy nyug­­bért kap, 350 órabéres, 200-nál több tisztviselő és 3500 munkás egy fillér nélkül kerülne az utcára. Ilyen megoldáshoz elem járul hozzá. Meg lehet oldani a kérdést, de nem teljes le­állítás útján. Rövidesen az egész komplexusra kiterjedő megoldást terjeszt elő. Szükség van a MÁVAG-nál a kommerciális könyvelésre és a mérlegkészítés bevezetésére, ami eddig hiány­zott. (Helyeslés minden oldalon.) Szükség van a központi vezetés túltengésének megszünteté­sére és így ami megmarad, veszteség nélkül dolgozó üzem lesz. Beck Lajos a választ megnyugvással tudo­­másul veszi. Fontos miniszteri nyilatkozatok a tejről­­ és a kenyérdrágaságról Müller Antal kéri, hogy a földmívelésügyi miniszter a tej árának további csökkentését vigye keresztül, mert a tej­vállalatok és termelők egy részének érdekében nem szabad olyan nagy meg­kötöttséget fenntartani. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter válaszolt az interpellációra. Köszönettel tarto­zik, hogy ezt a kérdést idehozták a Ház elé, mert a fejkérdést nem látja, sem a közvélemény­ben, sem a sajtóban megfelelő tárgyilagossággal kezelve. Két fontos érdeket tart szem előtt. Az első a termelői, a­ második a fogyasztói érdek. Ami a kettő közé kapcsolódik, azt nem tekinti olyan tényezőnek, amelyet minden körülmények között figyelembe kell venni a tej árának meg­állapításánál. Az egész kérdést készen vette át elődjétől és annak előkészítésére befolyása nem volt. Ha azt akarta, hogy gyors intézkedés le­gyen, a már elkészített rendeletet alá kellett ír­nia, mert nem volt idő arra, hogy az egész kér­dést elejétől végig újra letárgyalják. A felelős­séget ezért természetesen teljes mértékben vál­lalja. Úgy tudja, hogy ma délelőtt volt egy gyű­lés, amelyen a vállalatok kimondták, hogy a mai helyzetet fenntartani tovább nem tudják. A mai rendszernél jobbat lehetne kitalálni, ha közelebb hozzák a termelőt és a vállalatot. Minden másra való tekintet nélkül erre a rendszerre fog át­térni. A megkötéssel azonban senkit sem zártak ki a tejnek Budapestre való szállításából, hanem egyszerűen csak legalizálták a szabad forgalom idején kialakult szállításokat. Az árleszállítással elért 2 fillért nem a termelők, hanem a fogyasz­tók érdekében érvényesítette, mert mindenekelőtt ennél a kérdésnél a fogyasztói érdeket tartotta szem előtt. A legutóbbi rendezés három hónapra volt megállapítva s most úgy látja, hogy organi­kus átszervezésre lesz szükség. Hangsúlyozta a miniszter, hogy amit a tejvállalatok spannungjá­ból lefaraghat, azt a fogyasztóközönség, vagy a termelő javára fordítja. Nem rózsás a tejválla­latok helyzete sem. A legnagyobb tej­vállalat mindenáron szabadulni akar az üzlettől és úgy­szólván eladásra kínálja az üzemet. Minden esz­közt igénybe fog venni, hogy a tejárak csökken­tésével a közönség érdekeit előmozdítsa. Müller Antal ezután a kenyérdrágaság kér­désében interpellált. Rámutatott arra, hogy a 11—13 pengős búzaárak mellett a kenyér kiló­jáért 28—48 fillért kérnek. Kérdi: hajlandó-e a miniszter megszüntetni ezt a nagy aránytalan­ságot. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter válaszol az interpellációra. Teljes mértékben elismeri, hogy elviselhetetlenül magassá tette a kenyér árát a boletta. Ezen azonban ebben az évben már segíteni nem lehet. Mint földműve­lésügyi miniszter kijelenti, hogy jövőre nem tartja fenntarthatónak a boletta-rendszert. És ha lehet, más rendszerrel igyekszik pótolni. Lenne még a kenyér olcsóbbá tételének más módja is, amely azonban külkereskedelmi szer­ződésekkel függ össze. A nullás lisztet nem tudjuk kivinni, s ezért van az, hogy a teher nagyobb része a barnalisztre hárul. Olcsóbbá lehetne még tenni a kenyeret az üzemköltsé­gek apasztásával, az éjjeli munka tilalmának a felfüggesztésével, ennek azonban csak a nagy­üzemek, a gyárak látnák az előnyét, de hátrál­nyosan befolyásolná a kisebb üzemek számí­tását. Válaszát a kereskedelmi miniszterrel egyetértően adja meg. Figyelemmel kíséri, hogy a felsorolt tényezők közül melyek azok, amelyek tekintetbe jöhetnek a kenyér árának olcsóbbá tételénél. Müller Antal a miniszter válaszát elfogadja. Harmadik interpellációját a szénárak ügyében mondotta­­ el. Budapest szénellátása nem fog megakadni Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisz­ter válaszában hangsúlyozta, hogy ezt a kér­dést csak organikusan lehet rendezni. Ezt a munkát azonban nem lehet téli időben kéréste­ fölvinni, hanem el kell hagyni a jövő évre. Azért mindent megtett, amit lehetett a fog­­asz­tók érdekében. Leszállította a szénárakat s tv. új árakat be is tartják, igaz, hogy ehhez. a Földváry Imre 50 é­ve fennálló MIÉP divatirucégnél MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI! • Frakking.......................... 10.— P-től Fehér és színes puplining. 9.— P-től Halping......................... 8.80 P töl Al­onadrág 3.20 P tól Házikabát.................... 23.— P-tól Pizsama............................ 13.50 P-tól Nyakkendő...................... 1.50 P-től IV., Kossuth Lajos­ utca­­8, Vili., Rákóczi­ út 7. mostani időjárás is hozzájárul. Budapest szén­­ellátásában nem lesz fennakadás, mert ebből­ a szempontból elegendő szenet tárolnak a fővá­rosban. A szénkartel feloszlatása és a szénkor­­mánybiztosság megszüntetése is megfelelő ered­­ménnyel járt. Az organikus megoldáshoz, ame­lyet ő tervez, hozzátartozik az is, hogy a bá­nyavállalatok kalkulációit megvizsgáltassa és a termelési érdekek védelme mellett a fogyasztók érdekeit is megfelelően megvédje. Müller Antal újabb felszólalása után a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Vázsonyi János az egész kormányhoz in­­tézte interpellációját, az Országos Tisztviselői Betegápolási Alap kezelése tárgyában. A tiszt­viselőknek fizetésük egy százalékát kell erre az alapra befizetniük, ennek ellenére az utóbbi időben minden kérésüket elutasították. Imrédy Béla pénzügyminiszter Vázsonyinak válaszolva, kijelenti, hogy a tisztviselők beteg­ellátási alapját túlságosan megterhelték és most ezért nem tudnak nagyobb szolgáltatást teljesí­teni. A pénzügyminisztériumban most készül az erre vonatkozó újabb intézkedés, amely felöleli az egész kérdést. Reméli, hogy rövidesen beszá­molhat a kérdés új rendezéséről, amely minden­kit kielégíthet. Vázsonyi viszonválasza után a miniszter válaszát a Ház tudomásul veszi. Farkas Tibor a zárszámadások ügyében interpellál. Súlyosan elítélendőnek tartja azt a gyakorlatot, hogy a Ház évekig nem talál módot az állami zárszámadás letárgyalására. Meg kell látnunk, hogyan lehetséges miniszteri önkény alapján lovardákat építeni, vadászterületeket bé­relni a mai súlyos helyzetben. Egészen meglepe­­tésszerű, hogy 90 millió túlkiadás­­van. Kéri a kormány intézkedését, hogy a zárszámadások letárgyalhatók legyenek. Az interpellációt kiadják az összkormán­ynak. Farkas Tibor másik interpellációját a pénz­ügyminiszterhez intézi az ország gazdasági hely­­letéről és a közterhekről. Kérdi, hogyan tartja összeegyeztethetőnek a pénzügyminiszter az ország gazdasági helyzetével a közerhek nagysár­gát. ..." Ezután Kóródi Katona János interpellált a jugoszláv sajtó brutális támadásairól. Az interpellációt , az arra adott­­külügymíni­sz­­teri választ lapunk más helyén közöljük. A Kisbalaton Vízrendező Társulat ügye Somssich Antal gróf a Kisbalaton Vízren­dező Társulat érdekkörébe bevont kóskomáromi jegelőtársulat tagjainak ártéri járulékainak helyesbítését, illetve függőben tartását kérte. Azt panaszolja, hogy a társulat autonómiáját függessze fel a miniszter és a számszék bevo­­násával rendeljen el vizsgálatot. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter kijelentette, hogy a konkrét kérdés részleteit nem ismeri, de azt tudja, hogy a helyi bajokat a vízlevezetés terhei okozzák. Viszont a­­ muV- ban mindig az érdekeltek forssírozására történ­tek a lecsapolási­ munkálatok, s­ nem egyszer erős küzdelmet kellett folytatni az érdekeltek kívánságaival szemben, amelyeket sokszor túl­hajtottak. Jelen esetben a panaszokat nem tartja arra alkalmasoknak, hogy a Társulat autonómiáját felfüggesszék és a számszék be­­vonásával vizsgálat induljon. Megvizsgálja a ■­ . ............... c£aj az ország legnagyobb és legrégibb szam­ziete. Új nagy képes árjegyzékét ingyen és bérmentve küldi LIEBNER ZSiamoK­D Budapest, V. Szent István-tér 4

Next