Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-29 / 146. szám
6 B.H 1935 JÚNIUS 29. SZOMBAT községi tisztviselők és a közigazgatás egyszerűsítése Kozma Miklós belügyminiszter költségvetési expozéjában részletesen ismertette a közigazgatás racionalizálásának elveit, melyek megvalósításával új alapokra akarja fektetni, új korszak elé kvánja vezetni a magyar közigzgatást. Beszédéből világosan kitűnt, hogy ez az egyszerűsítési munka az állami közigazgatás minden ágára kiterjed és hogy a kérdések gyökeréig fog lenyúlni. Alább közöljük és a belügyminiszter figyelmébe ajánljuk a községi közigazgatás és tisztviselőkérdés néhány egyszerűsítési szempontját. Az alábbi cikket Juhász Kálmán, a Községi Tisztviselői Országos Egyesületének országos igazgatója írta és bocsátotta rendelkezésünkre. Július hó elsejével jobb napok köszöntenek a falu jegyzőire és tisztviselőire, mert a kormány intézkedése folytán az új költségvetési évtől kezdődően a tisztviselői fizetési alap vállalta a községi tisztviselők illetményeinek folyósítását. Avatatlanok előtt ez a tény csupán egy egyszerű újsághír kicsiny jelentőségével bír, a valóságban azonban több mint 3000 tisztviselő család életfeltételeit biztosítja a kormány ezen üdvös intézkedése, mely a pontosan folyósított fizetés formájában jut el a községi tisztviselők kezéhez, háztartásaik asztalára. Fizetés eddig is járt a községi tisztviselőknek, de azt a legtöbb községben többhónapos késedelemmel kapták meg a tisztviselők, mivel a falu adózó közönsége a mostoha gazdasági viszonyok miatt pontatlanul fizette meg a tisztviselői fizetések alapját képező adóját. A jövőben már nem kell megalázkodni kölcsönért vagy hitelért a falu tisztviselőinek. Megélhetésüket, gyermekeik iskoláztatását, családjuk eltartását biztosítja a rendszeres és pontos illetménykiutalás. Azonban hazánk községeinek negyed részében ma is több havi illetménykövetelésük van a jegyzőknek, tisztviselőknek, községi orvosoknak, állatorvosoknak. Van néhány olyan község is, ahol utoljára a húsz év december havában kaptak fizetést a tisztviselők, de ugyanott az idén a jégverés tette tönkre a termést, s így a földmívesek sem múlt évi adóhátralékaikat, sem folyó évi adójukat nem lesznek képesek megfizetni, s a tisztviselők hátralékos fizetéseinek kiutalása is a messze bizonytalanságba húzódik el. Sürgős kormányintézkedésre volna szükség, hogy ezek a községek a fizetések fedezésére kamatmentes kölcsönt kapjanak és a tisztviselők hozzájussanak végre jól megérdemelt fizetésükhöz. A kormány reformintézkedéseinek egyik legelsője volt a községi tisztviselők fizetésrendezése, s ez után kell hogy következzenek azok az intézkedések, melyek a közigazgatás egyszerűsítését megvalósítják. A közigazgatás egyszerűsítéséről nagyon sok szó folyik, sok tinta fecsérlődik, a komoly megvalósítástól azonban még távol vagyunk. Egyetlen lépés történt a falu közigazgatásának egyszerűsítése útján, — de amint kiderült — az is ballépés volt, amidőn pár évvel ezelőtt csupán rosszul értelmezett takarékossági szempontból egy elhamarkodott és káros hatású létszámcsökkentést eredményezett. Fordított sorrendben történt az egyszerűsítés és csökkentés. Először a munkát végző tisztviselőket bocsátották el, azután pedig megfeledkeztek arról, hogy a munkamennyiséget is csökkenteni kellene. Most már a csökkentett létszámú községi közigazgatás kénytelen úgy-ahogy megbirkózni az egyre jobban szaporodó különféle teendőkkel és miközben a 33-as bizottság az ipari munkások 48 órás heti munkaidejéről hoz intézkedést, a községek nagyobb részében hetvenórás irodai munkahetet tartanak a tisztviselők (túlórás munkadíj nélkül), hogy a rájuk özönlő rendelet- és aktatömegek be ne temessék őket. A legtöbb községben ismeretlen a tisztviselők nyári szabadsága, mert nincs, aki szabadságuk ideje alatt helyettesítse őket munkájukban. A közigazgatás egyszerűsítésének felülről kell kezdődnie. Kevesebb rendeletet, de azt is röviden és érthetően szövegezve kell kiadni, hogy a közönség ne legyen oly sokszor és gyakorta hiábavaló zaklatásnak kitéve a közigazgatás részéről. Évente többször történik házárt-házra járással összeírás a falvakban. Pl. vagyontárgyak, adóalanyok összeírása, tavaszi haszonállat összeírás, adóköteles ebek összeírása, vetésterületek, tankötelesek, leventekötelesek, katonakötelesek, terméseredmények, közmunkakötelesek, igák öszszeírása, továbbá a beoltandó csecsemők összeírása és még számtalan olyan összeírás, melyet a különböző magasabb hivatalokban működő agytröszt tagjai kigondolnak és a községi elöljáróság leépített létszámú tisztviselői karával végeztetnek el,előre kilátásbahelyezve, hogy ha, s. meghatározott időre nem terjeszti be a munkát, bírságot fognak kiróni a mulasztó tisztviselőre. Rendszerint a vezető jegyzőre vagy adóügyi jegyzőre. Összeírás formájában nagyon gyakran olyan adatokat kérnek a községi jegyzőtől, hogy a faluban hány csirke, liba, kacsa — ne tessék mosolyogni — vagy hány galamb van? Vájjon elhiszi-e az ilyen adatokat bekérő hatóság vagy hivatal, hogy a baromfilétszám megállapítására vonatkozó adatok alapos meggyőződés, megszámlálás útján lettek feljegyezve? Hiszen egy nagyobb falusi gazdaság tulajdonosa maga sem tudja pontosan megmondani, hogy hány darab baromfi kapargás a kazal tövében. Hát még azt, hogy tudná, hogy hány galamb turbékol a ház tetején, vagy hogy övé-e az a galamb, mely reggelenként együtt fogyasztja a baromfival az udvarra kiszórt ocsút ? Az ilyen és még sok hasonló felesleges munkával túlhalmozott jegyzők, segédjegyzők, irodatisztek és egyéb alkalmazottak önkormányzati tisztviselők bár, de mégis minden megyei és állami hatóság rendelkezik velük, sőt ha a kiadott rendelkezéseket késedelmesen teljesítik a községi hivatalok, úgy a tisztviselőkre bírságot rónak ki ezek a magasabb hatáskörű hivatalok, illetve pénzügyi, igazságügyi és közigazgatási hatóságok. Minden intézkedő hivatal úgy érzi, hogy a községi elöljáróság az ő alárendelt hivatala, s ennek következtében a sürgetéseknél olyan modort tanúsít és olyan hangot használ, mely megszégyenítő arra, kihez az intézve van. A közigazgatás egyszerűsítésének első és legfontosabb feltétele az kell legyen, állapíttassák meg, mely hatóságoknak és hivataloknak van rendelkezési joguk a községi elöljárósággal. Meg kell határozni, hogy mely hatóság jogosult annak megállapítására, hogy követett-e el mulasztást vagy eljárásában és a rendelet teljesítésében hanyag volt-e az a tisztviselő, kit valamely felettes hatósága rendbírságolni kíván és harmadsorban, hogy mely hivatali felettes hatóság legyen az, mely a mulasztás vagy hanyagság megállapítása esetén bírságot szabhat ki a mulasztó tisztviselőre. Ezeknek a kérdéseknek tisztázása a közigazgatás egyszerűsítésének előfeltételei. Ezek megvalósítása nélkül úgy a tisztviselők, mint a hatóságok területén élő közönség csak verejtékes és bosszankodó alanya lesz annak az állami vagy törvényhatósági közigazgatásnak, mely a közönség javát, előnyét és eljárásában való könnyebbségét van hivatva szolgálni. A kormányzati reformintézkedéseknek a közigazgatás berkeiben tág tere van és általános érdeket fog szolgálni, ha mielőbb hozzáfog a gyökeres megvalósításhoz. JUHÁSZ KÁLMÁN Július 3-án Mi a 33-as bizottság elé a tejrendelet A minisztertanács letárgyalta az ország fagy- és jégkársújtotta vidékeinek megsegítésére irányuló intézkedéseket és a tejrendeletet A kormány tagjai pénteken délelőtt tíz órakor Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amelyen az összes miniszterek résztvettek. v. r A minisztertanács a, gazdasági , miniszterek és a belügyminiszter előadásában letárgyalta és elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek az ország fagy- és jégkársújtotta vidékeinek megsegítését célozzák. Utána Darányi Kálmán dr. földmívelésügyi miniszter előadásában letárgyalta és elfogadta a minisztertanács a 33-as bizottság elé terjesztendő tejrendelet tervezetét. A folyó ügyek letárgyalása után a minisztertanács egynegyed 4 órakor ért véget. Mint már jelentettük, Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter a készülő tejrendeletnél két főelvet tartott szem előtt: egyrészt, hogy a termelő magasabb termelési árhoz jusson, másrészt, hogy a fogyasztó olcsóbban vehesse meg a tejet. Ez a két szempont fog érvényesülni az új tejrendeletben is, amely, értesülésünk szerint, július 8-án, szerdán kerül a 33-as bizottság elé. A bíróság ítélete A közigazgatási bíróság ezután kimondotta ítéletét, amelyben Mezes Sándor panaszát elutasítja és Megay-Meissner Károly országgyűlési képviselő megtámadott mandátumát érvényesnek jelentette ki. A bíróság ítéletének indokolása szerint a bíróság főképen azt vizsgálta, hogy megvolt-e az előfeltétele a képviselővé választhatásnak, vagyis volt-e szavazati joga és hogy tíz éve magyar állampolgár-e. A bíróság ez utóbbit bizonyítottnak vette. Megay-Meissner édesapjától örökölte magyar állampolgárságát, illetve pécsi illetőségét. Az 1931-ben kiadott nemleges állampolgársági bizonyítvány, amelyet csupán házasság céljából adtak ki, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Megay-Meissner magyar állampolgár lenne. A belügyminiszter által 1935-ben kiállított állampolgársági bizonyítvány megállapítja, hogy Megay-Meissner születése óta magyar állampolgár. Megay-Meissner nyilatkozata a politikai hajszáról Az ítélet után Megay-Meissner Károly következő nyilatkozatát tette munkatársunk előtt: Strand ruhák Fürdőruhák Pongyolák nagy választékban Székely Jenő Kretőni Sándor utca 9. és Váci utca 7. az. A Közigazgatási Bíróság döntése, illetőleg ítélete után, mellyel véglegesen igazolt országgyűlési képviselőnek jelentett ki, mindenki előtt bebizonyosodott, hogy mennyire alaptalanok voltak azok a kifogások, amelyekkel a Független Kisgazdaspárt mandátumomat megtámadta azért, mert alelnöküket, Hegymegi-Kiss Pált sikerült — általuk is elismerten — tiszta választáson kibuktatnom. Ennek köszönhetem azt a politikai hajszát és azt, hogy a Független Kisgazda Párt annyira kitüntet, hogy gyakran foglakozik személyemmel, de megéri, mert a köznek tettem szolgálatot azzal, hogy a személyeskedés nagymesterét, Hegymegi-Kiss Pált kibuktattam. Okmányszerűen, a tételes törvényeknek megfelelően is bebizonyítottam azt a valóságnak megfelelő tényt, hogy 1920. év óta csonka hazánk területén élek és magyar állampolgár vagyok. Ezen politikai hajsza megkezdése óta számtalan levelet kaptam megszállott területekről menekült itt élő magyaroktól, akik elkeseredve tiltakoztak az ellen, hogy a magyar parlamentben egy magyar politikai párt pártpolitikai szempontból kétségbe vonja magyar embernek magyar állampolgárságát, csak azért, mert megszállott területen született. Különben arról értesültem, hogy több társadalmi egyesület, elsőrendűen olyanok, amelyeknek tagjai a megszállott területről menekültekből állanak, tiltakozás formájában kívánják elítélni és megbélyegezni ezt az eljárást. Jellemző ez az eljárás Hegymegi-Kiss Pálra és arra is, aki vállalkozott arra, hogy ezt a magyar parlamentben szóvátegye. Úgy vélem, a Közigazgatási Bíróság ítéletével a megfelelő választ megkapták. Petényi Zsigmond báró a Kivándorlási Tanács elnöke A Kivándorlási Tanács Beöthy László b. t. t. korelnök elnöklésével a Magyar Ki- és Visszavándorlókat Védő Irodában ülést tartott. Az országgyűlés feloszlatása következtében szükségessé vált, hogy a Kivándorlási Tanács elnökét újból megválasszák. Jekelfalussy Zoltán v. b. t. t. indítványára a tanács közfelkiáltással Perényi Zsigmond báró b. t. t. felsőházi tagot, a Kivándorlási Tanács elnökévé egyhangúlag megválasztotta. Perényi Zsigmond báró elnök üdvözölte ez alkalommal Tomcsányi Kálmán dr.-t belügyi államtitkárrá való kinevezése alkalmából, továbbá Kádár Levente miniszteri tanácsost és Szöllösy Alfréd miniszteri osztálytanácsost abból az alkalomból, hogy a belügyminiszter őket bízta meg a kivándorlási ügykör irányításával. Egyúttal megemlékezett Fiáth Miklós báró dr. miniszteri tanácsosról, aki közel három évtizeden keresztül a kivándorlási ügyeket eredményteljesen intézte, azonban, az újabb megbízása következtében a belügyminisztériumban a vármegyei és községi osztály vezetője lett. Az ülés folyamán Nagy Géza dr. miniszteri titkár ismertette a kivándorlás mai helyzetét és ezzel kapcsolatban a különböző államokba irányuló kivándorlási mozgalmakat. Megay-Meissner Károlyt végleg igazolt képviselőnek jelentette itt a közigazgatási bíróság A bíróság megállapította, hogy Megay-Meissner magyar állampolgár és hogy mandátuma érvényes A közigazgatási bíróság ma, pénteken délelőtt tárgyalta a Megay-Meissner Károly országgyűlési képviselő megválasztása ellen beadott panaszt és délben hirdetett ítéletet. A mandátumot Mózes Sándor országgyűlési képviselő támadta meg, azon a címen, hogy Megay-Meissner nem magyar állampolgár. Az iratok ismertetése után Megay-Meissner Károly rövid felszólalásban kifejtette, hogy a becsatolt okmányok hitelt érdemlően bizonyítják magyar állampolgárságát. Az illetőségtől függetlenül is bizonyítani tudja magyar állampolgárságát. Ugyanis az 1883. évi I. t.-c. 1. szakasza kimondja, hogy magyar köztisztviselő csak magyar állampolgár lehet, már pedig édesatyja 1901-től megszakítás nélkül a mai napig a magyar állam szolgálatában áll. 1920-ban édesatyjával együtt az oláhok kiutasították s akkor ő, mint kiskorú, követte atyja állampolgárságát, aki pedig, mint köztisztviselő, csak magyar állampolgár lehetett. A panaszt emelő Mózes Sándor egyetlen okmányt, egyetlen tárgyi adatot sem terjesztett be, hanem csupán hallomások alapján adta elő kifogásait. Nyilvánvaló, hogy politikai hajszával áll szemben. Az elszakított magyarság szempontjából igen szerencsétlen tény volt ennek a kérdésnek alapnélküli, ilyen módon való felvetése. A közigazgatási bíróság előtt kívánja bizonyítani, hogy édesapja soha oláh katona nem volt, az oláhoknak soha esküt nem tett, ellenkezőleg az oláh betörés alkalmával a magyar állam szempontjából végzett ■kiváló szolgálatáért magas királyi kitüntetésben részesült. Végül a beadott panaszirat valótlanságának bizonyítására újabb okmányt nyújt be, kéri a bíróságot, hogy a Mózes Sándor által benyújtott kifogást utasítsa el és véglegesen, igazolt országgyűlési képviselőnek jelentse ki. A közérdekeltségek felügyelői hatóságárnak megszüntetéséről szó sincs Fabinyi Tihamér nyilatkozata Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a következőket jelentette ki a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt: " Az utóbbi időben egyes napilapokban mind sűrűbben jelennek meg támadások úgy a közérdekeltségek felügyelőhatósága, mint annak elnöke ellen és ezzel kapcsolatban híreket terjesztenek ennek a hatóságnak közeli megszüntetéséről. Hogy ezek a tájékozatlanságból származó támadások és hírek a közvéleményt meg ne tévesszék, kijelentem, hogy a közérdekeltségek felügyelőhatóságának megszüntetéséről szó sincs, a hatóság elnöke pedig eddigi működésével teljes bizalmamat és elismerésemet érdemelte ki. a mindig pontos villamos órai Óragyér Tomfi ucca A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: . 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—1.644ár-19.