Budapesti Hírlap, 1935. augusztus (55. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-07 / 178. szám
12 B. H. 1935 AUGUSZTUS 1, SZERDA" KÖZGAZDASÁG •ommAJMMWUUaSk+lMBmflSTrKreforáiv Időszerűtlen drágulás a terménypiacon A Meteorológiai Intézet kedden délben kiadott jelentése szerint hazánkban majdnem mindenfelé volt eső, csak egyes északi részek, továbbá Zala megye egy része és a Duna völgyének a fővárostól délre eső szakasza nem kaptak esőt. Mint minden zivataros jellegű esőzés alkalmával, a csapadék most is szeszélyes részletekben oszlott meg. Kőbányán például 11 miliméter, a Svábhegyen 22, a Margitkörúton csak 4 miliméter volt az eső. A vidékről is ilyen eltéréseket jelentenek. Izsák és környékén például 20miliméter volt a csapadék, helyenkint jéggel, a közeli Kecskeméten azonban nem érte el az 1 milimétert. Battonya 18 miliméter, Balatonkenese 17, Hőgyész és Mezőtúr 12, Székesfehérvár 11, Sopron és Eger 10, Galgamácsa és Orosháza 8, Kunszentmiklós 7, Balatonfüred 6, Túrkeve 5 és Barcs 4 miliméter esőt kapott. Az OMGE-hez beérkezett jelentések szerint is az ország sok részében volt eső, bővebb csapadékot azonban csak egyes vidékekről jelentettek. Azokon a helyeken, ahol a legutóbbi negyvennyolc órában bőségesebb volt a csapadék — állapítja meg az OMGE —, annyiban észlelhető a helyzet javulása, hogy az eső a kukorica szemfejlődésére és a késői burgonyára volt jó hatással. Ezeken a vidékeken a legelők helyzetének javulása is várható. Az esőzés a fentiek szerint, ha elkésetten is, de mégis országszerte megindult és bizonyára jótékonyan fog közreműködni abban a tekintetben is, hogy bizonyos tájékozatlanságokat, amelyek a piaci árak, főleg a takarmányárak alakulására befolyással voltak, eloszlasson. Bár az eső mérlegét, illetve azt a hatást, amelyet a terményekre országszerte gyakorolt, ma még helyesen megállapítani nem lehet, az kétségtelen, hogy különösen a takarmányneműekben mutatkozott piaci bizonytalanság, illetőleg a kézzel fogható tényekkel eddig meg nem okolt hossz a realitás kereteit nem fogja túllépni. A takarmányneműekben ugyanis az áralakulás kétségkívül annak a feszültségnek hatása alatt is állott, amelyet az úgynevezett aszályfrontról származó nyugtalanító és sokszor nem egészen tárgyilagos forrásokból eredő hírek okoztak. Elsősorban példaként kell rámutatnunk a tengeripiac szeszélyes hullámzására. Egészen világos és félre nem érthető nyilatkozatok történtek arra illetékes helyeken olyan értelemben, hogy szükség esetén egyrészt a külföldi tengeri behozatalát fogják lehetővé tenni, másrészt pedig nem zárkóznak el bizonyos kivitelt megszorító intézkedések elől sem. Sajnosan kell megállapítanunk, hogy mindezeknek ellenére a már említett aszályfrontnak idegeskedő hírszolgálata feltétlenül idő előtt robbantott ki a takarmánypiacon formaszerű hosszt. Illetékes helyről származik az a nyilatkozat is, hogy Magyarországon elemi csapások okozta károk ellenére sem lehet ínség. Ezt a komoly nyilatkozatot is egész fölösleges idegességgel idézte és igyekezett való értelmében kiforgatni a sajtó egy része. Ennek és nem egyébnek tulajdonítható az, hogy ma ebben a rovatban a terménytőzsde túlságos idegességéről számolunk be egyik hírünkben. Ugyancsak ennek tulajdonítható az a híradás is amely egyes lapokban arról számol be, hogy a gazdák sztrájkolnak az eladás terén és piacra kész terményeiket visszatartják. A magyar gazdák ilyen sztrájkot soha nem rendeztek és nem is rendezhettek, mert annak végigharcolásához soha elegendő tőkeerejük nem volt. Azt azonban megengedjük, hogy éppen az aszályfront tendenciózus híresztelései óvatosakká és egyúttal tájékozatlanokká tették a gazdákat, aminek eredménye az volt, hogy az aratás után szokásos nagyobb mértékű kínálat egy kissé lanyhult. Az országosan megindult esőtől ezen a téren is jótékony hatást remélünk. — Behratások a gazdasági akadémiákon. A magyaróvári m. kir. gazdasági akadémián az 1935/36. tanévre az előjegyzések már megkezdődtek. Jelentkezni lehet érettségi, illetve képesítő bizonyítványal, születési anyakönyvi kivonattal és szülői beleegyező nyilatkozattal felszerelt kérvényben. Az akadémia konviktusában olcsó és egészséges lakás biztosítható. A konviktusi lakás igénylése a kérvényben feltüntetendő. Az I. félévi beiratkozások szeptember 1-én megkezdődnek. Kívánatra az akadémia igazgatósága részletes tájékoztatást küld. Minthogy a gazdasági akadémiák szervezeti szabályzata értelmében a földművelésügyi miniszter jogosult az oktatás eredményessége érdekében az I. tanévre felvett rendes hallgatókat az egyes akadémiák között arányosan szétosztani, célszerű — különösen ha a beiratkozni szándékozó akadémiával kacsolatos konviktusban kíván elhelyezkedni — a felvétel előjegyzését már augusztus folyamán kérelmezni. — A keszthelyi m. kir. Gazdasági Akadémia 1935/36. tanévére a beiratkozás szeptember 1-étől 12-éig bezárólag tart. Miután az akadémiával kapcsolatos konviktusban és a menzán csak korlátolt számú elhelyezés van, az első félévre jelentkezők a rendelkezésre álló hely szerint, jelentkezési sorrendben helyezhetők el. A beiratkozni szándékozók előjegyzéssel keressék meg az igazgatóságot, amely az érdeklődőknek tájékoztató utasítást küld. — Olaszország külforgalma az első félévben, Rómából jelentik. Az olasz fővámigazgatóság jelentése szerint Olaszország ez év első felében 3,8 milliárd líra értékű árut importált az előző év hasonló időszakának 11,1 milliárd lírájával szemben, a csökkenés tehát közel 300 millió líra, vagyis 6.8%. A kivitel értéke ugyanekkor 2.5 milliárdot ért el a múltévi 2.6 milliárddal szemben, ami összegben szintén majdnem 300 millió lírával kevesebb a múltévinél, százalékban pedig 8.8%-ot tesz ki. A teljes külforgalom csökkenése tehát a múlt évivel szemben kerek félmilliárd líra, ami 7,6%-os csökkenésnek felel meg. Az első félév külforgalmának mérlege ezek szerint a múlt év hasonló időszakának színvonalán mozogva 1,5 milliárd passzívummal zárult. A budapesti tőzsdén jegyzett néhány fontosabb értékpapír külföldi árfolyama (aug. 6.). Berlin: Magyar államkölcsön 4.5% 1913 9.5, ugyanaz 1914 911, Magyar aranyjáradék 4% 9.6, Magyar államkölcsön 4% 1910 914, Magyar koronajáradék 0.7, Magyar 4%-os aranyjáradék 56. — Genf: Ofa 9, Budapesti kölcsön 145 ex. — Bécs: Salgó 23.40, Magyar Általános Kosáén 290, Utikányi 26.75. — Túlságosan ideges a terménytőzsde. A keddi budapesti terménytőzsdén ismét igen nagy árugrások voltak. A határidős búza 21 fillérrel, a rozs 38 fillérrel, az augusztusi tengeri pedig csaknem háromnegyed pengővel drágult. A készpiacon is napirenden voltak a félpengős áremelkedések. Az áruhiánnyal küzdő tengeripiacon már 18 és 19 pengős tengeri árakról is beszéltek. A helyzet nem indokolja meg ezt a nagyarányú drágulást, amely távol áll attól, hogy tartós legyen. A mostani takarmányárak már egy aszálykatasztrófa esetén is elég magasak volnának, holott kenyérmagvakban, sőt még tengeriben sem lehet szó kétségbeejtő helyzetről. A spekuláció minduntalan a külföldi piacok drágulására hivatkozik. Ez a drágulás azonban igen szerény keretek között mozog és semmiféle összefüggésbe nem hozható a magyar terménypiaci helyzettel. A 9—10 pengős világpiaci búzaár néhány filléres javulása semmiesetre sem indokolhatja meg a belföldi búzaár hatvanfilléres feltornászását. Ez az árjavulás nem egészséges és ,nem is lehet tartSs. Mindenki tudja, hogy a tengerihiány teljesen átmeneti jellegű s ha néhány napon belül megint megjelenik a piacon az importtengeri, amelynek drágulásán az összes egyéb szemcsek hosszmozgalma alapszik, úgy nem lehetetlen, hogy letörés és kiábrándulás lesz a hossz vége. Ez azonban még a spekulációnak sem lehet érdeke. Megalakult a Tolnavármegyei Gazdaságok Tejtermelő Szövetkezete. A tolnamegyei nagyuradalmak megalakították a Tolnavármegyei Gazdaságok Tejtermelő Szövetkezetét, amely az első ilyen nemű alakulat Magyarországon. Az alakuló ülést Fiáth Tibor báró, a vármegyei gazdasági egyesület elnöke vezette. Az ülésen Apponyi Károly gróf nagybirtokost választották meg elnökké, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai a vármegye legelőkelőbb földbirtokosai lettek. E gyümölcstermés helyzete Európában A Külkereskedelmi Hivatalhoz eddig beérkezett jelentésekből Európa ez évi gyümölcstermelésének képe a következőképp alakul Németországban a kölni előhegység vidékén cseresznyében közepes termést nyertek, ami a múlt évinek mintegy 70%át érte Eperben a rendkívül meleg időjárás következtében gyors érés következett be és a gyümölcs nem volt valami kiváló, mennyiségileg pedig csak gyenge közepes hozam volt. Málnából jó volt a termés. A korai barack rosszul kötött és gyenge termést igér. Az őszi gyümölcs kilátásai a következők: korai őszi és késői alma jó, korai őszi és késői körte közepes, ringló jó, korai és késői szilva jó barack jó. Pomerániában az almatermést közepesre, a körtét gyengére, a szilvát jóra becsülik. A Bodeni-tó mellékén a korai gyümölcsökből kevés termésre számítanak, aminek legfőbb oka a kora tavaszi fagy és az utána bekövetkezett rendkívüli hőség. Annál jobb termésre számítanak csonthéjúakban amelyeknek virágzása a fagyok után következett csak be. Stájerországban a terméskilátások rosszabbodtak. Körtéből úgyszólván semmit sem várhatnak. Almából a korai fajtákból legfeljebb 10%-át számítják a múlt évinek, míg a késői fajtákból, amelyek között legjobbak a masánszkiak, az előző évi termés 40%-át várják. Nem szabad e mellett elfeledkezni arról sem, hgy a minőséget lerontotta a késői fagy, a tavaszi hűvös időjárás és a nyáreleji rendkívüli hőségek, amik a fejlődést rendkívüli mértékben hátráltatták. De eltolódott az érés ideje is, mert tavaly már július 25-ike körül megjelent az első alma a piacon, ez idén pedig még egy-két hétig kell várni rá. Hollandiában nem teljesedtek be a várakozások, amelyeket a gyümölcstermés javulásához fűztek. A késői éjszakai fagyok igen sok kárt okoztak a gyümölcsfélékben, de az utóbbi hetek rendkívüli meleg időjárása és az igen erős szelek sem kedveztek a gyümölcs fejlődésének. Az alma és körte igen sok helyen hullni kezd és igen sokfelől jelentenek rovarkárokat is. Ennek ellenére almából jó, termést várnak. A körte szintén elég jó termést igér. Száva közepes. Belgiumban a gyümölcskilátások az elmúlt hetekben romlottak. Korai cseresznyéből gyenge közepes volt a termés. Az alma kilátásai vidékenként igen különbözők és gyengétől közepesig terjedő hozamra számítanak. Körtéből jó termésre számítanak. A csonthéjasok fejlődése kielégítő és jó terméssel biztatnak. Cseh-Szlovákiában a terméskilátásokat kedvezőtlenül ítélik meg, aminek a tavaszi fagyok az oka. A normális évekkel szemben rendkívüli kieséssel számolnak, ami egyes fajtáknál 70%-ot is elérhet és különösen a Felvidéken és Kárpátalján kezd aggasztó méreteket ölteni. A más években sokat jelentő cseresznyekivitel is úgyszólván teljesen megszűnt a rossz termés következtében. Körtéből a múlt évinek legfeljebb 25%-ára lehet számítani, különösen a korai fajtákból. Késői körténél még rosszabb a helyzet, míg téli körtéből semmi termésre sincs kilátás. Az almatermés Csehországban és Morvaországban gyengébb lesz, míg a Felvidéken és Kárpátalján az utóbbi évek mélypontját jelentő termés is alig lesz. Almából mindössze mintegy 300 vagonos termésre számítanak. Jobb a helyzet a szilvánál, amelyből — hacsak váratlanul még tovább nem tart a szárazság — jó közepes termésre számítanak. A fagyok a diót sem kímélték meg úgy, hogy a legjobb esetben is csak gyenge közepes termésre számítanak. Egyenlőtlen volt az irányzat a budapesti élelmiszerpiacokon. Az irányzat a budapesti élelmiszerpiacokon ma általában nem volt egységes. Az áraknak várt esése nem következett be az egész vonalon, hanem csupán a paradicsomra és cukordinnyére szorítkozott úgy a nagy, mint a kiskereskedelemben, annak ellenére, hogy a felhozatal a nagycsarnokban ma a maximumot érte el, amennyiben nem kevesebb, mint 560 vagon volt. Általában az áresés 5—8 százalékig jelentkezett, azonban alig volt figyelembe vehető, mert csupán néhány árura szorítkozott. Szalonna és háj ára némileg emelkedett. A felhozatal paradicsomban és cukordinnyében lényegesen nagyobb volt a szokottnál. A BUDAPESTI hírlap telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—06. 444—09. Világgazdasági hírek BEHOZATALI KORLÁTOZÁSOK SVÁJCBAN. Bázelből jelentik: A svájci szövetségi tanács kedden újabb behozatali korlátozásokat rendelt el. Az új korlátozó intézkedések ezúttal elsősorban műgyantaárukra és feldolgozatlan kátrányra vonatkoznak. TELJESEN ELCSENDESEDETT AZ EZÜSTPIAC. Londonból jelentik: Az amerikai állami ezüstvásárlások okozta viharos drágulás és a néhány héttel ezelőtt bekövetkezett nagy áresés után a nemzetközi ezüstpiac már megnyugodott. Július közepe óta a newyorki ezüstár unciánként csaknem változatlanul 67,75 cent és az amerikai kormánynak ismételten bejelentett ezüstvásárlásai sem keltettek újból drágulást, mert a nemzetközi spekuláció nyilván nem érdeklődik többé az ezüst iránt. BOLGÁR KAMATLÁB-MÉRSÉKLÉS. Szófiából jelentik: A Bolgár Nemzeti Bank augusztus 15-én 7 százalékról 6 százalékra csökkenti a leszámítolási kamatlábat. Bulgária valamennyi pénzintézete követi a Nemzeti Bank példáját. A keleti agrárországok tőkeszegénységének jellegzetes tünete, hogy a bolgár kamatláb még így is magasabb, mint a legtöbb középeurópai országé. A kamatláb mérséklése azonban a gazdasági javulás örvendetes bizonyítéka. A SZLOVÉN SZÉNBÁNYÁK ÉLES ÁRHARCA. Belgrádi jelentés szerint a szlovén szénbányák a szénárak mérséklése következtében üzemkorlátozást hajtanak végre. A trifaili szénbányatársaság több üzemét teljesen be kívánja szüntetni. Gottscheeben az összes bányászoknak és tisztviselőknek felmondtak, Trifailban és Sagorban nagy létszámapasztásra készülnek. Budapesti értéktőzsde Üzlettelen Az értéktőzsdén a szokottnál is nagyobb volt az üzlettelenség. Jellemző a csekély forgalomra, hogy a tőzsdeidő első felében a fa, cukor, szesz és vegyipari papírok, valamint a különféle vállalatok részvényeinek piacán mindössze a Magyar Cukor részvényben jegyeztek két kötést és a többi értékcsoportban is csak a favorizált játékpapírokban kötöttek néhány üzletet. Az irányzat nyitáskor tartott volt, később a kereslet teljes hiánya miatt a csekély kínálat is az árak lemorzsolódására vezetett, úgy hogy a tőzsde általában gyengébb árfolyamokkal zárt. A kötvénypiacon is teljes volt az üzleti csend, az irányzat gyengébb, a Fővárosi kötvények árfolyamai visszaestek. Az aug. 6-i értéktőzsde fontosabb papírjainak árfolyama. (Zárójelben a v egyes kötésen): Nemzeti bank 172.1 (172), Borsodi malom 7.75 (8), Hung. malom 14.— (14), Bauxit 114.— (113—115.75), Borsodi szén 4.8 (—.—), Cementia 105.— (—.—), Szentlőrinci 4.9 (—.—), Kohó 11.25 (11.25), Drasche 44.— (—.—), Kőszén 296.25 (296—298), Nagybátonyi 35.— (—.—), Salgó 24.3 (24.3—24.6), Urikányi 68.— (68—69), Csáky 5.75 (—.—), Fegyver 76.— (—.—), Mettalochemia 68.— (—.—), Ganz 23.8 (23.5—24), Láng 32.— (32), Lámpagyár 18.— (—.—), Rima 41.5 (—.—), Acél 34.— (34), Nasici 55.— (55), Nova 18.55 (18.55), Tröszt 71.6 (71.6—72.25), Délcukor 66.5 (66.5), Magyar Cukor 124.25 (124—125.5), Izzó 182.— (182—183), Krauszszesz 120.— (—.—), Győri textil 55.— (—.—), Szegedi ken. 28.2 (—.—), Szikra 192.— (190), Gumi 51.5 (51.5), Vasútforgalmi 14.75 (14.6—14.9), Telefon 8.2 (8.2), 1935. évi ptj. 100.— (100), 1—V. hadikölcsön 0.14 (0.14 —0.15), 1910. évi főv. 174.— (174—176.5), 1914. évi föv. 262.— (262—265), 1927. évi főv. 58.375 (58.375— 59.5). Devizapiacok A nemzetközi devizaforgalomban a font tovább javult, ezzel szemben a dollár nemzetközileg nem igen változott. Amszterdamban az idegen valuták általában kissé javultak. Az üzletidő későbbi folyamán font sterling tovább javult, egyébként változás nem igen mutatkozott. MEGHÍVÓ. A „Duna” Építő és Kereskedelmi Részvénytársaság felsőgödi bejegyzett cég 1935. augusztus 16-án déli 12 órakor Budapesten, Dr. Hollós Olivér ügyvéd irodájában, V., Visegrádi utca 3. sz. III. em. ajtó 2. alatt tartandó rendkívüli közgyűlésére. A közgyűlésen csak azon részvényesek bírnak szavazattal, akik részvényeiket a le nem járt szelvényeikkel együtt az alapszabályok III. fejezetének 12. §-a szerint a vállalat felsőgödi (Duna-út 6. sz.) pénztáránál legkésőbb a közgyűlést megelőző harmadik napon elismervény ellenében letétbe helyezik. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentése az 1935. évi április 25-én megtartott rendes közgyűlésen elhatározott tőkeleszállítás és felemelés tárgyában. 2. A tőkeleszállítással kapcsolatos intézkedésekről határozathozatal. 3. A létesült tartalék hovafordítása iránti intézkedés feletti határozat. 4. A társasági alapszabályok 12. §-ának első bekezdésének oly értelmű módosítása, hogy a rendes évi közgyűlés a társaság székhelyén, Felsőgödön tartassák. 5. Esetleges indítványok. Az igazgatóság.