Budapesti Hírlap, 1936. március (56. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
II tőzsdén jegyzett részvények árfolyama átlag 41%-kal haladja meg névértéküket a budapesti értékpapírpiacon éveken keresztül a részvények túlnyomó része a névértéken alul jegyeztetett. Az 1935. év elején megindult javulás folyamán — amelyet csak elvétve szakított meg kisebb visszaesés — mind több részvény tudta ismét elérni névértékét. Most a Stud érdekes indexet készített a tőzsdei forgalom tárgyát képező részvények árfolyamalakulásáról, amelyben a jelzőszám a tőzsdei jegyzett árfolyam százalékos arányát fejezi ki a névértékhez viszonyítva. A ma első ízben közölt ily index-számítás szerint a február 28-i tőzsdei árfolyamok alapján kiszámított összes árfolyamérték 111 százalékkal haladja meg a névérték összegét. Meglepő, hogy a nosztrifikált részvényeknek indexszáma ilyen alapon csak 121, szemben a 141-es általános jelzőszámmal. Ennek magyarázata nyilvánvalóan az, hogy a nosztrifikált részvények sorában számos olyan akad, amelyeknek árfolyama a tőzsdei lanyhaság idején igen nagy mértékben esett a névérték alá, így a nosztrifikált értékek 121-es átlagos indexénél még most is — a beállott javulás ellenére — alacsonyabb a Vasútforgalmi (61), a Trust (86), az Úri- Iványi (75), a Nasici (63), a Salgó (108), az Államvasút (87), az Ofa (43), a Gyapjúmosó (55) és a Délivasút (31). Ellenben jóval magasabb a 121-es átlagos indexszámnál a Bauxit (258), a Hungária (178), a Kőszén (191), a Magyar Cukor (165), a Rima (127) és az Izzó (188). Az egyes részvénycsoportok közül — a nosztrifikált részvényeket nem számítva — legmagasabb a Cukoripari értékek árszintje, 330-as indexszámmal. Meghaladja még az átlagos 141-es árfolyamindexet a Nemzeti Bank (149), a biztosítók (209), a bányák és téglagyárak (238), a szeszes söripari vállalatok (319), a vegyipari részvények (158), valamint a hivatalos árjegyzőlapon a „különfélék” csoportjában szereplő részvények árfolyamértéke (211). Az átlagos uft-es jelszám alatt a következő részvények állanak: a nyomdaipariak (66), a vas- és gépgyárak (89), a faipar (19), a közlekedésiek (61), a gáz- és villanyrészvények (45), a textilipari részvények (115). Ezek a jelzőszámok az illető csoport árfolyamértékének átlagát jelentik, ami mellett természetesen a csoporton belül vannak olyan egyes részvények, amelyek az átlagtól hol felfelé, hol lefelé erősen eltávolodnak. Februárban csökkent a fizetésképtelenségek száma és jelentősége Az Országos Hitelvédő Egylet közlése szerint februárban az előző hónaphoz képest mind a fizetésképtelenségek száma, mind az adósságösszeg nagysága lényegesen csökkent. A kényszeregyességek száma 37 (januárban 100), a magánegyességeké 15 (16), a csődöké 5 (3) volt. A passzívák összege a januári 3.4 millió pengőről 1.2 millióra csökkent. A Magyar Tudakozódó Egylet adatai szerint februárban (zárójelben 1935 ugyanez időszakának megfelelő adatai) 52 kényszeregyesség és magánegyesség (54), 5 csőd (9), összesen 57 fizetésképtelenség (63) esete fordult elő, ami (a csődesetekben jelentkező ismétlődéseket figyelmen kívül hagyva) az új fizetésképtelenségeknél az elmúlt hónappal szemben 55,11%, a tavalyi februárhoz képest 3,7% csökkenést jelent. Nemzetközi erdőgazdasági kongresszus Budapesten Az Első Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus, amelyet 1926-ban tartottak Rómában, felkérte a magyar kormányt, hogy a második kongresszust 1936-ban Budapesten hívja össze. A magyar kormány ennek a felkérésnek készséggel tett eleget s a kongresszusnak az a célja, hogy nemzetközi együttműködésben keresse a fatermelés és a fafogyasztás közti összhangot és hogy tárgyalja az erdőgazdaság időszerű problémáit. A kongresszus Horthy Miklós kormányzó legfőbb védnöksége alatt áll és a földművelésügyi miniszter intézkedése alapján alakult központi szervezőbizottság készíti elő. A kongresszus üléseit 1936 szeptember 10-től 14-ig fogja megtartani. Kilenc különböző osztály tárgyalja az erdőügyi és egyéb problémákat. A Hazai Bank közgyűlése A Hazai Bank Részvénytársaság Szécsi Pál m. kir. kincstári főtanácsos elnöklete alatt tegnap tartott XLI. üzletévi rendes közgyűlése az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az 1935. üzletévre vonatkozó mérleget, valamint az igazgatóság öszszes javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 408.746 P tiszta nyereségből — az alapszabláyszerű levonás, a tartalékalap, az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár és az ingatlanok értékcsökkenési tartalékának javadalmazása után — osztalékra részvényenként 1 pengő, vagyis összesen 250.000 fe ftangtbW fék, 6A603 £ pedig m S336, tb. ftSfi MÁRCIUS 1, TASARNAI* B. H. letév számlájára vitessék át. Az osztalék a 41. sz. osztalékszelvény beszolgáltatása ellenében a társaság pénztáránál 1936. március 2-tól kezdődőleg kerül kifizetésre s ugyanakkor a szelvényutalvány átadása ellenében az új szelvényív is ki fog szolgáltatni A közgyűlés a felügyelőbizottságba új tagként Valkay Kálmán részvényest beválasztotta. A részvényesek nevében dabasi Haláss Bálint dr. az elért eredményért úgy az igazgatóságnak, mint a tisztviselőkarnak meleg szavakkal fejezte ki köszönetét és elismerését. A Mezőgazdasági Kiállítás előkészületei TJj csoportok Az országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár rendezőbizottsága Jeszenszky Pál üdv. tanácsos, majd Békessy Jenő min. tanácsos elnökletével gyűlést tartott, amelyen Konkoly- Thege Sándor dr. főtitkár, Rédly Gyula, Battha Pál, Herodek Sándor dr. és Toldy Miklós titkárok számoltak be a közeljövőben megnyíló kiállítás előkészítő munkálatairól. A kiállításra olyan bőséges anyagot jelentettek be, ami az összes pavil tonokat és a kiállítási istállók férőhelyeit meg fogja tölteni, e mellett új csoportokkal is sikerült bővíteni a kereteket. A baromfikiállítási csoportot ez évben értékesen fogja kiegészíteni a gödöllői baromfitenyésztési szakiskola kiállítása. Értékes és tanulságos anyaggal fognak szerepelni a földmivelésügyi minisztérium szakoktatási és kísérletügyi intézményéé. A Mezőgazdasági Kamara kiállítása a mezőgazdaság minden időszerű kérdéséről, a Külkereskedelmi Hivatal a mezőgazdasági termények és termékek külföldi értékesítésének módjairól és lehetőségeiről fog beszámolni. A hazai mezőgazdasági gépgyárak és a külföldi gyárak képviseletei a múlt évinél is nagyobb felkészültséggel fognak megjelenni az idei kiállításon. Új csoport lesz ez évben a vadászati kiállítás. A falusi lakásügyi kiállítás új csoportja, valamint a mezőgazdasági munkásjóléti intézmények kiállí tása a falusi lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására fog útbaigazítást adni. Egyelőre nem kezdik meg az új határidős ügyletek kötését. A tőzsdetanács február hó 29-én tartott ülésén elrendelte, hogy a határidőüzleti forgalom és árjegyzés 1936. évi termésű, folyó évi szeptember, október, november vagy december hónapban szállítandó búzára, valamint augusztus, szeptember, október, november vagy december hónapban szállítandó rozsra nézve a folyó évben ne március elsején, hanem a tőzsdetanács által megállapítandó későbbi időpontban vegye kezdetét. A Cseh Nemzeti Bank szombati közgyűlésén Englis dr. bankkormányzó nagy beszédet mondott, melyben érintette az összes időszerű politikai és gazdasági kérdéseket A bank elhatározta, hogy az 1935/36. üzletévre 6%, azaz részvényenként 202,5 cseh korona osztalékot fizet A magyar búza árhullámzása A vastagabb hullámvonal a 78 kg-os tiszai készbúza budapesti tőzsdei árhullámzásait mutatja az 1930. év elejétől a mai napig. A vékonyabb hullámvonal a búzának a bolettával fölemelt árát jelzi. A kétoldalt látható számjegyek a búza árát jelzik pengőben. Az egyes rovátkák közötti rész egy-egy pengőnek felel meg. A Február utolsó hetében a budapesti terménypiac áralakulása a márciusi felmondások hatása alatt állott. A felmondások a hét elején történtek meg. Eleinte az amúgy is alacsony árszint erősen csökkent, majd utóbb a felmondott mennyiségekre akadtak átvevők s ennek hatása alatt az árveszteség olyannyira megtérült, hogy végeredményben egy hét alatt alig volt számottevő árváltozás. Egyébként az üzlet igen csendes. Csaknem teljesen hiányzik a malmok, az exportőrök és a spekulációs károk vetollrodva. Erre az Szskibskunségm jobboldalon elhelyezett mutató a budapesti terménytőzsde heti irányzatát jelzi, az előző heti áralakulással szemben. A vízszintes tengely alatt látható G. betű a Gömbös-kormány hivatalbalépését, az 1934. év őszi hónapjainak megfelelő helyen elhelyezett erősebb ixmal a római egyezmény megkötését mutatja, az a legjellemzőbb, hogy a szombati határidős piacon egyetlen egy kötés sem volt márciusi rozsban. A kenyérmagvak árának változatlanságával szemben a tengeri elég nagy mértékben olcsóbbodott (három hét alatt már mintegy 2 pengővel). Csak szombaton volt ebben a cikkben némi árjavulás, mert a kikötőkben tárolt mennyiségek felmondása után a nagy kínálat már csökkenőben van. Egészben véve tehát a tőzsde a stagnáció képét mutatja és valószínű, hogy ez az állapot csak erős külföldi, vagy belföldi ösztönzés esetén ipa imámmá.. --------------- -- Adványokselyemernyök sí^57 (Schaffer Béláné félemelet Erzsébetkörút 17 — A világkereskedelem 1935-ben mérsékelten javult. Gémből jelentik: A Népszövetség most hozta nyilvánosságra február havi statisztikai közleményét. A közlemény érdekes adatokat tartalmaz a világkereskedelem alakulásáról az 1929—1935. évelben. A Népszövetség adatai szerint a világkereskedelem, aranyértékben számítva, 1929 óta, 1935-ben mutat első ízben emelkedést az előző évvel szemben. Az emelkedés ugyan nem nagy, mindössze 1,7 százalék, és 1935-ben a világkereskedelem értéke még mindig csak 34,7 százaléka volt az 1929. évi értéknek. Ez a nagyarányú csökkenés elsősorban a világpiaci aranyárai csökkenésének tulajdonítható, amit az is mutat, hogy 1935-ben a világkereskedelem mennyiségben az 1929. évi mennyiségnek csak 80 százalékára esett le. A közlemény megállapítja, hogy 1935-ben a világkereskedelem helyzetének javulása csak igen mérsékelt volt. — Mennyi lesz a minimális munkabér a kárpitosiparban ? Az iparügyi minisztérium 1936. januárjában elrendelte a kárpitosiparban a legkisebb munkabérek megállapítását. Ennek alapján a munkaadók részéről a Budapesti Kárpitosok, Gombkötök, Paszományosok és Paplanosok Ipartestületéből, valamint a Kárpitosmesterek Országos Szövetségéből és a munkavállalók részéről a Kárpitosmunkások Országos Szövetségéből alakult bizottság 1936. február 28-án megállapította a kárpitosiparban a legkisebb munkabérek tervezetét. A megállapodás szerint ezek a bérek azonosak az asztalosiparra általában megállapított órabérekkel, vagyis Budapesten és környékén egy évnél fiatalabb gyakorlattal rendelkező segédnél 36 fillér, egy éves segédnél 46 fillér, gyakorlott segéd esetén 56 fülér, önállóan dolgozó munkásnál pedig 70 fillér, a külföldi közgazdasági ösztöndíj. Az Országos Közgazda Testület március 10-éig meghosszabbította az okleveles közgazdák és mezőgazdák, valamint a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának és mezőgazdasági osztályának hallgatói részére hirdetett németorrszági ösztöndíjpályázatot. Az ösztöndíj egy éven keresztül havi 130 birodalmi márkából és a németországi egyetemi költségek elengedéséből áll. A részletes feltételek a testület irodájában (V., Mérleg utca A TeL 81—84—84) megtudhatók. Az Országos Közgazda Testület előadássorozata keretében mártana 2-án, hétfőn este hét órakor Habán Jenő odd, közgazda, hírlapíró tart előadást Szabad-e a villamostarifát emelni ! A BSzKRT műszaki és pénzügyi reformjai címmel a testület nagytermében. (V., Mérleg utca 4. félemelet.). Belépődíj nincs, vendégeket szívesen látnak. — Gazdahírek. A Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége hétfőn, március 2-án, délben fél 12 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgazdaságtudományi kar mezőgazdasági szakosztályán 1924-ben végzett mezőgazdák idei találkozójukat, a Mezőgazdasági Kiállítással kapcsolatosan március 24-én, kedden, este 8 órakor tartják vacsora keretében a Pannónia-szállóban. Akik részt akarnak venni, értesítsék Soproni (Schmidt) Elek dr. gazdasági felügyelőt, földmívelésügyi minisztérium. Az OMGE irodalmi és tanügyi szakosztálya hétfőn, március 2-án, délután 5 órakor az egyesület székházának tanácstermében ülést tart, amelyen Éber Ernő dr. tart előadást „A szaktudás fejlesztése és a gazdasági tanácsadás megszervezése a telepítésnél'* címmel. Herodek Sándor dr. a mezőgazdasági doktori oklevél képesítő erejének kérdéséről tart előadást. — A budapesti tőzsdén jegyzett néhány fontosabb értékpapír külföldi árfolyama (febr. 29.) Berlin: Magyar államkölcsön 4%4% 1913. 8.55, ugyanaz 1914. 8.5, Magyar aranyjáradék 4% 8.6, Magyar államkölcsön 4% 1910. 8.55, Magyar koronajáradék 0.75, Budapesti kölcsön 1914. 52.5. — Párizs: Magyar 4% aranyjáradék 52.50, — Genf: Magyar Általános Kőszén 131. — Bécs: Magyar Általános Kőszén 239.50, Magyar Cukor 128.25. — A Budapesti Kéményseprő Ipartestület most tartotta ötvenéves, jubiláris közgyűlését, amelyen Devecis Gyula elnöki megnyitójában ismertette az ipartestület fél évszázados történetét. A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 44£4. 444—09.