Budapesti Közlöny, 1867. április (1. évfolyam, 18-41. szám)

1867-04-20 / 34. szám

Buda-Pest, 1867. 34. szám. Szombat, április 20. Kapontai postai szétküldéssel: Egész évre . ... 20 frt. Félévre.......................10 „ Negyedévre .... 5 „ KÖZLÖNY. Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 n — „Negyedévre . 4 „ 50 „ HIVATALOS LAP. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. BUDAPESTI Szerkesztőség : Gránátos utcza 1. szám. Kiadó­hivatal: Pesten, barátok­ tere 7-ik sz. Magán­hirdetések : egyhanában petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. I. Ezüstpénz o. é. Bécsben: „ n „ „ Selmeczen „ n n n Károlyfehérvárott „ „ „ „ Versenczében (aug.1 darab 3.623,145 1.043,978 543,805 vég.)*458,014 forint 4.046,595 1.386,545,50 776,550 246,868 Egészben az 1866-ki évből .... Hozzá az előbbi évekből..................... 5.668,942 304.848,484 6.456,558,­­ 189.552,449.., Összeg . . 310.517,426196,009 058,26 II. Ezüst váltópénz: az előbbi évek­­darab­ből ... . 19.859,282 „ „ 1866-ban nem veretett. forint 1,574,773,80 III. Hétváltópénz: Bécsben . . . „ „ „ Selmeczen. . . 4.890,000 547,500 24,450 2,73­0,50 Egészben az 1866 diki évből Hozzá az előbbi évekből..................... 5 437,500 943,387,150 27,187,sa 9.987,233,30 Összeg . . 948,824,650 10.014,420,82 IV. Kereskedelmi ezüstpénz : Bécsben 314,800 „ „ Velenczében 236,037 662,600,61 476,817,86 Együtt az 1866 diki évből .... Hozzá az előbbi évekből..................... 550,837 13.019,838 1.159,418,», 27.404,551,10 Összeg . . 13.570,675 28.563,969,S7 HIVATALOS RÉSZ. w «var*«"­!** i k i A „Wiener Zeitung“ az 1857-ki pénztörvény értelmében 1866-ban eszközölt pénzverésnek következő kimutatását közli: Mind a négynemű pénzek összegei: darab forint I. Összeg......................................... 310.517,426 196.009,058.as II. 3 19.859,282 1.574,773.86 III. „ 948,824,650 10.014,420.8a IV. „ 13.570,675 28.563,969.„ Főösszeg . . 1292.772,033 236,162,222.44 darab koronaérték V. Aranypénz Bécsben .... 447,095 162,634.5­98 „ „ Selmeczen .­­ . 75,619 26,028.946. „ „ Károly fehér várott . 373,345 128,509.7a4a Együtt 1866-ban 896,059 3177173.1­000 Hozzá az előbbi évekből . . . 13.327,008 4.938,848.613a Összeg . . 14.223,067 5.256,021.3. A pénzdarabok összege: 1292.772,033 14.223,067 1306.995,100 Az érték összege: 1. Ezüst-és váltópénzek. . . . 236.162,222.­ 2. Aranypénz, a korona értékét 13 frt 50 kr­t. é.­ben számítva . . 70.956,294.48 ,307.118,516.^ NEMHIVATALOS RÉSZ. A Széchenyi-Kollonich-féle segélydijak legközelebb történt betöltésénél a következendő pályázók vétettek tekintetbe : Opre Ferencz, budai polgár; Ilniczky Vazul, munkácsi görög kath. néptanító; Samó József, felső-olcsvári néptanító; Szukap Ferencz, sissói tanító; He­gedűs Lázár, félegyházi kiérdemült tanító; Horváth József, epesi kiérdemült néptanító; Péter Ferencz, duna-patai kiérdemült népta­nító; Füzér János, volt néptanító ; Jakus Má­tyás, elaggott néptanító ; Bénik Ferencz, volt dijnok ; Czibula János, almási néptanító ; Me­gyesy János, sajtoskáli tanító ; Wolkenberg József, volt cs. k. tisztviselő; Kéry Ferencz, puszta miskei tanító ; Kurucz János, héthársi tanító. Hirdetmény. A magyar földtehermentesí­­tési kötelezvényeknek 20-dik nyilvános sorso­lása f. é. april 29 én és 30-án reggeli 8 órától fogva az alulírott igazgatóság hivatalos helyi­ségében fog megtörténni s az eredmény maga idején közhírré tétetni. Budán, 1867. april 16-án. A magyar földtehermentesitési pénz­alap királyi igazgatósága. Gyoma, ápril 16-án. Trefort Ágoston f. hó 14-én Gyomára érkezvén, a pályaudvarban számos választói által nemzeti zászlóval és lelkészünk, Kassa Dániel ur által mondott jeles beszéddel fogad­tatván,­­ másnap a városházában választóival találkozva, hozzájuk a következő beszédet intézte : A népképviselet alapján választott ország­gyűlési képviselő utasításhoz kötve nem lévén, eljárásáról számot adni nem tartozik a törvény értelmében, de az erkölcsi­sog szabályai szerint sem, ha választása előtt közlött programmja eljárásával öszhangzásban van, a­mit én ma­gamról bátran állítani merek. Én azonban üdvösnek tartom a szabad országokban diva­tozó azon szokást, mely szerint az országgyű­lési képviselők az országgyűlés szünetelése alatt választóikkal érintkeznek. Ezáltal friss élet jön a politikába. A választók közlik a választottnak nézetei­ket s szükségeiket, ő ellenben felvilágosítja őket pártja eljárásának indokairól, megoldja kételyeiket, s ezáltal a kapocs, melynek köz­tük léteznie kell, szilárdul. E nézet folytán én önökkel találkozni óhajtottam, s e találkozás napja éltem szebb emlékeihez fog tartozni. Nekem a politikában, mint sok más honfitár­saimnak, eddig kevés szerencsém volt. Ifjúsá­gomban egy felföldi kis város követe voltam az 1842-ki pozsonyi országgyűlésen. Szép ki­látások mellett nyilt meg ezen országgyűlés; reménytettük, hogy a városok rendezése 8 országgyűlési állásuk javulása keresztül fog menni, s hogy az anyagi érdekek terén némely vívmányokat haza fogunk vinni; de csalódtunk. 1848 ban magas kormányhivatalba léptem, s Pest Terézvárosa képviselője voltam; de azon válságban, mely hazánkat annyira megrázkód­­tatá, én is elmerültem. 1861-ben önök bizodal­­mukra méltattak s képviselőjüknek választot­tak ; de az országgyűlés feloszlatása után nem jelenthettem önöknek egyebet, mint hogy kép­viselő­társaimmal együtt kötelességemet telje­sítettem, s hogy a jobb jövőnek meg kell ér­kezni. A sors nagyszerű csapásának tekinte­ném, ha most is ugyanazt kellene önökkel közölnöm. Most azonban a gondviselés azon szerencsére méltatott, hogy önöknek mondha­tom, miszerint az 1865 -i országgyűlés máso­dik szakának nagy eredményei vannak. „Az alkotmány helyre van állítva“, s az ország is­mét saját felelős kormánynyal bír. E vívmá­nyok egész horderejét csak a jövő fogja tudni méltányolni. Sajnos tehát, sőt csodálatos, hogy vannak elleneink, kik e vívmányok nagyszerű­ségét elferdíteni törekednek. Én az ellenzék szükségességét elismerem, s merem mondani, hogy ha a parlamenti kor­mány s arra támaszkodó többség ellenében ellenzék nem léteznék, azt mesterségesen elő­idézni kellene. De az ellenzéknek a kormány s pártja felett ellenőrködni s oly politikát követ­nie kell, hogy azon esetre, ha a kormányhoz jut, múltját megtagadni ne kellessék, hogy te­hát egyebet ne mondjak, helytelen eljárásnak tartom, ha az ellenzék azzal vádol, hogy mi az ország függetlenségét és szabadságát feladtuk, az ország jövőjét eljátszottuk, a­nélkül, hogy materiális bajainkon segítettünk volna. Midőn elleneink az ország függetlenségéről szólnak,­­ összezavarják a fogalmakat, s ha­mis fogalomból indulván ki, arra oly okosko­dásokat raknak, melyek igazak lehetnének, ha a kiindulási pont igaz volna. Hazánk törvényes függetlensége lényegesen különbözik az abstract függetlenségtől. — Ma­gyarország, törvényei értelmében, belsejében független; nem szabad azt Bécsből az örökös tartományok mintájára kormányozni; — de Magyarország kifelé nem független állam, nem olyan, mint Schweicz Németország, vagy Bel­gium Francziaország irányában. Magyarország, mióta a szomszéd tartomá­nyokban uralkodó fejedelmet királyának meg­választotta, s később kimondá, hogy e tarto­mányokkal egy s feloszthatlan birodalmat ké­pez, némely ügyek közösségét alapitá meg fe­jedelme egyéb tartományaival. Midőn az or­szággyűlés ezen közös ügyeket körülvonalaz­­ni s befolyását azokra biztosítani törekedett, hazánk törvényes függetlensége érdekében töb­bet tett, mint bármely magyar törvényhozás mostanáig. Magyarország nem volt oly független a mo­hácsi vész óta, és soha sem volt oly szabad, mint azon intézkedések alapján lesz, melyek fővonásai a 67-­es bizottmány javaslatában le

Next