Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)
1867-10-19 / 183. szám
Buda-Pest, 1867. 183. szám. Szombat, October 19. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LATE*. Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . , 18 frt — kr. Félévre.................9 „ — „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal : Budavár , Iskola tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten.________________ Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Napontai postai szétküldéssel : Egész évre............................20 frt. Félévre.....................................10 „ Negyedévre..............................5 . Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A MAGYAR KIRÁLYI IGAZSÁGÜGYI MINISTER INTÉZVÉNYE Erdélyország kir. biztosához ! Az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmazásom alapján, s 6 csász. és Apostoli kir. Felsége f. é. oct. hó 5-én kelt legmagasb jóváhagyása mellett elrendeltem , hogy a telekkönyvi intézmény Erdélyre is kiterjesztessék, s hogy az e czélra vezető helyszinelési előmunkálatok még ez év folytán megindittassanak. Miről nagyméltóságodat oly megjegyzéssel van szerencsém értesíteni, miként a helyszinelési bizottmány szervezésére, s a helyszinelési eljárás szabályozására vonatkozó rendeleteim legközelebbről megjelenni fognak. Kelt Pesten, 1867. oct. 16. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministerium a hazai kézmü- és gyáripar előmozdítása tekintetéből elhatározta, hogy a m. kir. távirdavonalak építésére, felszerelésére és fenntartására szükséges minden kellékeket, — amennyire csak egyfelől honunk kézmü- és gyáriparának jelen állása, másfelől az állam érdeke engedi, — jövőre hazai kézműveseknél és gyárakban rendeli meg. Ennélfogva mindazon t. ez. kézművesek és gyártulajdonosok, kik az alól elősorolt tárgyak valamelyikét, az irt czélra, a szükségelt tömeges mennyiségben kiszolgáltatni képesek és hajlandók, ezennel felszólíttatnak , hogy legfeljebb f. é. november hó 15-ik napjáig tegyék meg ajánlatukat, megjelölvén : I- ször. A tárgyat, melynek rendesen való szállítására vállalkoznának. II-or. Az árt, melyben azon tárgyat vagy annak bizonyos mennyiségét darabszám vagy súly szerint a hozzájuk legközelebb eső vasúti állomásra állítva — készek szállítani. Végre Ill-szor. Az időt, melyben az illető tárgyat vagy annak bizonyos mennyiségét a megrendeléstől számitva kiállítják. A szállítandó tárgyak lennének nagyjában a következők : 1. A gépészek részéről: a táviráshoz szükséges mindenféle gépek, u. m. billentyűk, Morse-féle írógéppel, vonalnyitók, kapcsolók, villámhárítók, helejták, órák stb. 2. A réz- és vasműgyáraik részéről: a különböző vastagságú réz-, aczél- és vas sodronyok, a szigetelőket tartó vashorgok, csavarok, a vonal építésénél használt kézi eszközök, u. m. kalapácsok, fúrók, harapófogók, ásók, kapák stb. 3. A porczellángyáraik részéről: a szigetelők, telepagyagedények stb. 4. Az üveggyárak részéről: a telepüvegedények, tölcsérek, palaczkok , poharak stb. 5. A vegytani gyárak részéről: rézgálicz, különböző sók és savanyok. 6. A kelmegyárak részéről: a szolgaszemélyzet téli és nyári ruházatához szükséges kelmék, u. m.: posztók , bélésnek valók stb. 7. A papírgyárak részéről: a papirszalagtekercsek s mindennemű ivó- és csomagolópapirok. 8. A kézművesek részéről: az állomások felszereléséhez szükséges pénzszekrények, kések, különféle bútorok, u. m.: székek , asztalok , állványok és a bérruhákhoz szükséges zsinórmunkák. 9. A nyomdatulajdonosok részéről: a különböző nyomtatványok, rovatos ívek stb. Azok, kik a fenntárt tárgyak közül valamelyiknek szállítására vállalkozni hajlandók, szíveskedjenek írásos nyilatkozatukat,az előíirt három pontra való tekintettel, a fennt kijelölt napig említett m. k. ministérium távirászati osztályához megtenni, hol az egyes tárgyak mennyiségére és minőségére nézve is megkaphatják a netán szükséges részletesebb felvilágosítást. —Pesten, al-dunasor, 2-dik sz. a. Reméljük, hogy honunk t. ez. kézművesei és gyárosai, úgy a hazai ipar, mint saját maguk érdekében, buzgósággal, örömmel ragadandják meg a ministerium által nyújtott ezen kedvező — eddig nem igen ajánlkozott — alkalmat, egyik igen fontos hazai ügyünknek szolgálni, s egyszersmind gyártmányaiknak is biztos kelendőséget eszközölhetni. Pest, 1867. oct. 15. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐL. tt . Felsége oct. 16-án kiadott legmagasb rendeletével, miután Dél-Tyrolban a nyugalom helyreállt, felfüggesztette azon, 1867. febr. 4-én kelt legmagasabb kéziratát, melylyel a birodalmi törvénylapnak az 1862-iki oct. 27-iki 87 és 88 ik számú törvényei Dél-Tyrol kerületeiben ideiglenesen hatályon kívül lettek helyezve. NEMHIVATALOS RÉSZ. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE OCTOBER 18 KÁS DÉLELŐTTI 11 ÓRAKOR AZ AKADÉMIA NAGYTERMÉBEN. Elnök : Szentiványi Károly ; jegyzők: Dimitrievics Milos és Gajzágó Salamon. A ministeri padon: Gr. Andrássy Gyula ministerelnök ur, b. Eötvös József, Gorove István, Horvát Boldizsár és b. Wenckheim Béla minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesittetik. Elnök bejelentvén a beérkezett irományokat, mint a napirend egyetlen tárgyát kitűzi a királyi ügyek igazgatója részéről hozzá érkezett következő megkeresést: „Méltóságos elnök úr! „Böszörményi László országgyűlési képviselő úrnak felelős szerkesztősége alatt, a kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv nyomdájában megjelenő „Magyar Újság“ czímű politikai napilap 1. évi augustus hó 28-án kelt 121-ik számában, — melynek egy példányát tisztelettel ide fektetem, — e felirat alatt: „Kossuth Lajos válasza Rudnay József urnak, mint a váczi kerület választási elnökének Váczon“ — egy Turinból, aug. 20-án 1867. keltezett s Kossuth Lajos névaláírással ellátott czikk jelent meg. „A czikk tartalmas iránya eddig már oly ismeretes, hogy annak részletes taglalgatása helyett bízvást csak azon speciális tétel kiemelésére szorítkozhatom, mely, egybevetve a czikk többi tételeivel és egész irányával, — közrádlói állásom szempontjából tekintve, — a sajtótörvény 6. §-ába világosan ütközik, s a most idézett törvényszakaszban foglalt sajtóvétség tényálladékát kétségtelenül megállapítja. „Ezen tétel (42. kikezdés) szóról szóra ezt tartalmazza : v Igaz , — és nem újságot mondok, mert hirdettem azt ezernyi ezerek hallattára két világrészben éveken át; — igaz, én az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével s önállásával incompatibilisnek hiszem . „A kérdésben forgó czikk tehát a sanctio pragmaticánál fogva megállapított, s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolat tettleges felbontására célzó izgatást foglal magában. „Ezen sajtóvétség alapján f. é. augustus 29-én a pesti esküdtszéki kerület bűnvizsgáló bírájához panaszbejelentést tettem, minek folytán a vizsgálat be is fejeztetett. „A vizsgálat által azonban kiderült, hogy a kérdéses czikk szerzője, annak közzétételéért feleletre nem vonatkozik, mert Rudnay József úr, kihez a válasz intézve volt, azt közzé nem tette, de nem is tehette, mert ő a levelet csak augustus 29 -én vette, holott annak tartalma a „Magyar Újság“ czímű lapban már egy nappal előbb, t. i. aug. 28-án megjelent, a most nevezett lap felelős szerkesztője pedig e részben, a A vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint, csak annyi felvilágosítást nyújt, hogy ő e választ azon meggyőződésben közlötte, miként az csakugyan a Turinban lakó Kossuth Lajostól származik , ellenben azon lényeges körülmény, hogy a szerző ezen levelét sajtó útján közzététetni szándékolta volna, kinyomozható nem volt, s igy azon vélelem, hogy ezzel a szerző akaratán kívül viszszaélés ne történt volna, lerontva nem lévén, e nélkül őt a sajtótörvény útján feleletre vonni nem lehet. „A körülmények eme helyzetében előáll a sajtótörvény 33-ik §-a, mely azt rendeli: „Ha a szerző felelősségre nem vonathatnék, a nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is felelet-teherrel tartoznak. “ „A felelős személyek, melyekről a 33-ik §. rendelkezik, azok, kik a sajtótörvény 30-ik § al-s. pontja értelmében felelősségi nyilatkozatot adtak, mely mellett a kérdéses lap megindittatott. „Ezen személyek a kérdésben forgó „Magyar Újság“ czimű lapra vonatkozólag, Böszörményi László, Szabolcs megyei nagykálló-kerületi országgyűlési képviselő úr, mint felelős szerkesztő, — és Heckenast Gusztáv, mint kiadótulajdonos. „Minthogy azonban a nevezett felelős szerkesztő, képviselői minőségénél fogva, a képviselőháznak f. é. február 4 én tartott 91-ik ülésében hozott határozata szerint, a ház előleges engedelme nélkül vád alá nem helyeztethetik, annálfogva közvádlói tisztemhez képest teljes tisztelettel felkérem méltóságodat, kegyeskedjék ezen megkeresvényemet a képviselőház elé terjeszteni és intézkedni, miszerint a tisztelt háznak aziránti előleges beleegyezését kinyerhessem, hogy Böszörményi László országgyűlési képviselő úr ellen, a felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czímű lap idei 121-dik számában közzétett s fent körülírt czikkben foglalt sajtóvétség miatt a vizsgálat, illetőleg a közkereset megindittathassék. „A t. képviselőház által ez érdemben hozandó határozatot — a közlemény visszarekesztése mellett — további hivatalos eljárás végett kérem vélem mielőbb közöltetni. „Pest, 1867. October 15. „Méltóságodnak alázatos szolgája „Ráth Károly, s. k. „királyi ügyek igazgatója.“ Somssich Pál kérv. e megkeresést a ház tagjainak immunitása tekintetéből felette fontosnak tartja s ezért azt kívánja, hogy tárgyalásába a ház még ez ülésben ne bocsátkozzék, hanem utasítsa az ügyet szakavatott bizottsághoz. (Helyeslés.) E részben a következő javaslatot nyújtja be: