Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)
1867-11-08 / 199. szám
A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE NOVEMBER 7-KÉN DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR AZ AKADÉMIA NAGYTERMÉBEN. Elnök : Szentiványi Károly ; jegyző: Gajzágó Salamon. A minister padon : Gorove István, Horvát Boldizsár és Lónyay Menyhért minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén: — Elnök jelenti, hogy a kir. ügyek igazgatójától három kérvény érkezett, melyek egyike a mai napirenden lévő tárgyra, (Böszörményi képv. perbefoghatása ügyében kiküldött 10 es bizottság jelentése), a másik kettő a „Magyar Újságában újabban megjelent két czikkre vonatkozik. Az utóbbi kettő felolvastatván, igy szól: 3803/1867. Mélt. elnök ur! Böszörményi L. országgyűlési képviselő urnak felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czimű politikai lap folyó évi nov. hó 3 án kiadott s ide ./• alá tisztelettel fektetett 178-ik számában egy névaláírás nélküli vezérczikk jelent meg ezen felírással „Pest, november 2.“ Ezen czikk egész iránya s több tételes a közbéke és csend erőszakos megzavarására irányzott lázitást, nemkülönben a magy. kir. ministerium rágalmazását tartalmazván, a sajtótörv. 9-ik és 10. §-ában foglalt vétségek tényálladékát állapítja meg, melyért esetleg Böszörményi L. ur is, mint a lap felelős szerkesztője, a sajtótörv. 33-ik § értelmében felelősséggel tartozik. Minthogy azonban a nevezett felelős szerkesztő ur egy hasonló esetben, mely iránt folyó évi oct. 31 és 3719. sz. a. egy külön kérvényt volt szerencsém méltóságodhoz benyújtani, — a tanuzást megtagadta , kihallgattatása nélkül pedig az első sorban felelős szerző ki nem nyomozható; de másrészt a felelős szerkesztő, képviselői minőségénél fogva, a képviselőház előleges engedelme nélkül sem vizsgálat alá nem vonatkatik, sem vád alá nem helyeztethetik, annálfogva közvádlói tisztemhez képest teljes tisztelettel fölkérem méltóságodat , kegyeskedjék ezen kérvényemet a képviselőház elé a végett terjeszteni, hogy a tisztelt háznak előleges engedelmét kinyerhessem, miként Böszörményi L. országgyűlési képviselő ellen — a felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czimű lap idei 178-ik számában közzétett, fenn körülírt czikkben foglalt sajtóvétség miatt a vizsgálatot, s ennek eredményéhez képest a netáni közkeresetet is megindíthassam. A magas képviselőház által ez érdemben hozandó határozatot — a közlemény visszarekesztése mellett — további hivatalos eljárás végett velem mielőbb közöltetni kérem. Ráth Károly, s. k. a kir. ügyek igazgatója, s a magy. szt. korona ügyvéde mint közvádló. 3719/1867. Méltóságos elnök ur! Böszörményi L. országgyűlési képviselő urnak felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czimű politikai lap folyó évi oct. hó 17-én kiadott, ide alá csatolt 164-ik számában egy névaláírás nélküli vezérczikk jelent meg ezen fölirással: „Pest,oct. 16.“, melyben a magy. kir. ministerium a legkíméletlenebb kifejezésekben rágalmakkal illettetik, és Szini Károly, a sajtótörvény biztosítéki szabályainak meg nem tartása miatt elitélt lapszerkesztő irányában, az ítélet foganatosítása körül állítólag követett eljárás s bánásmód alkalmából oly tényekkel vádoltatik, melyek Pest sz. kir. városa fenyitő-törvényszékének •//. alatti hivatalos jelentése szerint valótlanoknak bizonyultak , s melyekért különben is a magy. kir. kormányt a felelősség egyáltalában nem illetheti. A kérdéses czikkben foglalt s a sajtótörvény 10-ik §-ba ütköző eme vétség megtorlása miatt a sértett kormány határozata s meghatalmazása folytán folyó évi oct. hó 21-én a pesti esküdtszéki kerület bűnvizsgáló bírájához az előleges panaszbejelentést megtettem, minek következtében Böszörményi L. úr, mint a lap felelős szerkesztője, e czikk szerzője iránt adandó fölvilágosítás végett a bűnvizsgáló biró által egyelőre tanúként meg is hivatott; azonban ő a hozzá intézett meghivásra törvényes ok nélkül meg nem jelent, s ezzel a tanúskodást tettleg megtagadta. Ily körülmények között a czikk szerzője kinyomozható, s felelősség alá vonható nem lévén, kétséget nem szenved, hogy a fennforgó esetben a sajtótörvény 33-ik §. szerint a lap szerkesztője, így tehát Böszörményi L. úr is tartozik felelősséggel ; minthogy azonban a nevezett felelős szerkesztő, képviselői minőségénél fogva, a képviselőháznak előleges engedelme nélkül sem vizsgálat alá nem vonatkatik, sem vád alá nem helyeztethetik . közvádlói tisztemhez képest teljes tisztelettel felkérem méltóságodat, kegyeskedjék ezen kérvényemet a képviselőház elé terjeszteni, hogy a tisztelt háznak előleges jóváhagyását kinyerhessem , mikép Böszörményi L. országgyűlési képv. ur ellen, a felelős szerkesztése alatt megjelenő „Magyar Újság“ czímű lap 164. számában közzétett s fenn körülírt czikkben foglalt sajtóvétség miatt a vizsgálat, s ennek eredményéhez képest a netáni közkereset is megindíttathassék. A tisztelt képviselőház által ez érdemben hozandó határozatot — a közlemény visszarekesztése mellett, további hivatalos eljárás végett velem mielőbb közöltetni kérem. Pesten, 1867. évi oct. hó 31-én. Méltóságodnak alázatos szolgája Ráth Károly, s. k. a kir. ügyek igazgatója, s a magy. szt. korona ügyvéde mint közvádló, eredeti, a ki nem él e haza földjén, s kit ennélfogva felelősségre nem vonhatok. Ez okból tiszteletteljesen folyamodom méltóságodhoz, hogy ezen, a közbejött iratok folytán szükségessé vált pótnyilatkozatomat és kérésemet a magas képvház elé terjesztem, s korábbi kérvényem értelmében Böszörményi L. képviselő úr ellen a vizsgálat és eshetőleg perbefogás iránti engedélyt kieszközölni méltóztassék Kitűnő tisztelettel maradván méltóságodnak Pesten, 1867. nov. 4-én, alázatos szolgája Ráth Károly s. k. kir. ügyek igazgatója, s a magyar szent korona ügyvéde, mint közvádló. 2316 Elnök javasolja, hogy e két levél is azon 10 tagú bizottsághoz utasittassék véleményadás végett, mely a közvádló első levelét tárgyalta. (Helyeslés.) Madarász József képv. beleegyezik ebbe, de azt kívánja, hogy Böszörményi képviselő is jelenhessék meg a bizottmány előtt s ott felvilágosítást adhasson. Kívánja, hogy ez is vétessék fel a határozatba. Perczel Mór képv. azt hiszi, hogy ha szükséges lesz, a bizottság, úgy mint első alkalommal tette, most sem fogja elmulasztani, a képviselő urat meghívni. De ezt a határozatba fölvenni szükségtelen. (Helyeslés.) A két kérvény ennélfogva minden hozzátétel nélkül, véleményes jelentés végett a 10 tagú bizottsághoz tétetik át. Olvastatik a közvádló következő levele: 3806/1867. Méltóságos elnök ur ! Folyó évi October hó 15-én 3514. sz. a. egy kérvényt volt szerencsém méltóságodhoz benyújtani az iránt, hogy azon sajtóvétség tárgyában, mely a „Magyar Újság“ czímű politikai lap f. évi aug. 28-ik napján kelt 121 -ik számában elkövettetett, a vizsgálat és esetleg a vád alá vétel iránti engedélyt Böszörményi L. képviselő úr, mint a „Magyar Újság“ felelős szerkesztője ellen, a magas képviselőháztól kieszközölni méltóztatnék. E kérvényemben azon indokok közül, melyek Böszörményi L. képv. ur elleni vádra alapot kölcsönöznek, egyelőre csak azt emelem ki, hogy az elővizsgálat eredménye alaposnak tünteti ki azon vélelmet, miszerint a sajtóvétség tárgyát képező czikk a „Magyar Ujság“-ban a czikkirónak megbízása nélkül s igy akarata ellenére közöltetett. Azért emeltem ki különösen e ténykörülményt, mert az, ha valónak bizonyul be, eltekintve attól, hogy a beszámítást a fel. szerkesztő ellenében súlyosbítaná,— egymaga már megállapította volna a fel. szerkesztő elleni törvényes eljárást, mert a kiemelt vélelem, miután Böszörményi L. ur az elővizsgálat folyama alatt, mint tanú, kihallgattatott s a czikkírótól vett megbízást, vagy levelet föl nem mutató, sem pedig arra nem hivatkozott, — a vizsgálati jegyzőkönyv nyomán teljesen indokolva volt. Miután azonban Böszörményi L. urnak időközben a magas képű.házhoz intézett nyilatkozatából, valamint magának a kérdéses czikk írójának is méltóságodhoz küldött leveléből kitűnik, miként ama fölemlített ténykörülmény a Böszörményi L. ur ellen szándékolt vád indokai közül elesett, közvádlói hivatalos állásomból folyó kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy Böszörményi L. képviselő úr ellenében e súlyosító ténykörülményt megszüntetettnek ismerem el , azonban magát a vádat föl nem adhatom. Föl nem adhatom azért, mert az 1848-ik évi 18-ik t. ez. 33. §-a világosan kimondja a nyilatkozatban kijelölt felelős személyek, s igy a szerk. felelősségét az esetre, ha maga a czikkiró felelősségre nem vonathatnék; s mert a jelen esetben a sajtó vétség tárgyát képező czikk oly egyéntől Manojlovich Emil képviselő azt hiszi, hogy Kossuth Lajos levele s a közvádló imént felolvasott újabb kérvénye folytán a helyzet annyira megváltozott, hogy nem volna correct, ha a ház ezek daczára a 10-es bizottság jelentését, mely ezen incidensek előtt készült el, azonnal tárgyalás alá venné (Helyeslés). Indítványozza, hogy Kossuth levele és a közvádló újabb nyilatkozata új vélemény elkészítése végett a 10-tagú bizottsághoz tétessék át. (Helyeslés.) Zichy Antal képviselő csatlakozik ezen indítványhoz, melynek elfogadása teljesen megfelel annak az óvatosságnak, melylyel a ház a jelen ügyet elejétől fogva tárgyalni kívánta. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatik. Következik a kérvénybizottság előadása. E jelentést, mely vagy 100 ügyre terjed, egyik közelebbi számunkban közlendjük. Az ügyek majd kivétel nélkül figyelembe vétel, javaslattétel vagy intézkedés végett az illető szakministériumhoz tétettek át. Azonban egyes ügyek tárgyalásakor történtek elvi érdekű felszólalások, melyeket a következőkben adunk : Árva megyei községek vasúti ügyben beadott egyik kérvényét Stefanides képviselő a kormányhoz ajánlólag kívánja áttétetni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer úr erre megjegyzi, hogy nem tanácsos valamely ügyet beható tárgyalás nélkül a kormánynak ajánlani, mert a parlamentáris ministériumra nézve az ily határozat majdnem kötelező, s így fontos ügyek kellő megvitatás nélkül döntetnének el. (Élénk helyeslés.) Kovách László és Bónis Sámuel képviselők szintén ily értelemben nyilatkoznak s a tárgyalt kérvény a kormányhoz egyszerűen áttétetni határoztatik. A tárgyalás további folyamában Gorove István, ipar- és kereskedelemügyi miniszer úr a kormány nevében és a házszabályokra hivatkozva utasíttatni kéri a házat, hogy üléseiben adandó felvilágosítások végett hívja meg a ministériumot és tudassa vele üléseinek idejét és helyét. A ház az indítvány értelmében határozatot hoz. A kérvények legnagyobb része elintéztetik, egy része a holnap tartandó ülésre halasztatik. Elnök tudatja, hogy a kérvénybizottság tagjai kijelentették, hogy a folyó hónapra a bizottságba választást semmi esetre el nem fogadják és ennek folytán felszólítja a képviselőket, hogy a holnapi ülésbe hozzák el a választási szavazatokat. Ülés vége 2 órakor. Hibaigazítás. Deák Ferencz képv. tegnapi számunkban közlött beszédéből, ott, hol a szónok a vitára alkalmat adott tényeket elsorolja, tévedésből kimaradt e következő hely: „De mivel Eger városa nem politikai közhatóság , hanem Heves vármegye hatósága alatt áll, nem akarta a ministerium a megyei hatóságot sérteni, hanem rendeletet küldött Heves vármegyéhez, melyben megbízta, hogy Eger városának határozatát a ministerium meghagyásából semmisítse meg. Heves vármegye a kormány rendeletét nem teljesíti, hanem felírt a ministeriumhoz és határozottan kijelentette ezt másodízben is hozott végzése által. A kormány ekkor kir. biztost küldött a megyéhez, ki — ha szükséges leend — a megyei bizottmányt ideiglenesen felfüggessze és a ministeri rendeletet foganatba vegye “ — A MISKOLCZI IPARSEGÉLYZŐ EGYLET bizottságot küldött ki, mely egy ipartanodának ottan leendőfelállítására az előintézkedéseket megtegye.