Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1869-04-01 / 73. szám
kir. itélő tábla harmadbirósági határozata ellen is volt helye felebbezésnek: az V. czikkben foglalt határidő alatt a magy. kir. curiához is felebbvihetők. 6. Az 1868. LIV. tvczikk hatálybalépte előtt akár felebbezéssel együtt, akár külön beadott semmiségi panaszok elintézése nem a semmitönzék, hanem az előbbi törvényi. szabályok szerint illetékes felebbviteli bíróság által történik, azon bíróságok kivételével, amelyek az említett törvény hatálybalépte után felebbviteli bíráskodást nem gyakorolhatnak. 7. Az igazságügy miniszériummál felebbvitel alatt lévő gyámsági és gondnoksági elintézetlen ügyek a fennidézett törvény hatálybaléptével a kir. ítélőtáblához tétetnek át. VII Czikk. A folyamatban lévő végrehajtási ügyekben, amelyekre nézve az eddig fennállott törv. szabályok szerint előzetes tárgyalásnak volt helye az árverési feltételek és határnapok, valamint a kielégítési sorrend megállapítása végett: az 1868. LIV. tezikk határozatai csak annyiban alkalmazandók, amennyiben ennek hatálybaléptéig tárgyalási határnap még nem tűzetett ki. A jogorvoslatokra nézve azonban itt is az említett törvényczikk szabályai tartandók meg. Vill. Czikk. A birói határozatok kézbesítése az 1868 : LIV. tezikk hatálybaléptétől kezdve, még a folyamatban levő ügyekben is, az emlitett tezikk szabályai szerint eszközlendő. IX. Czikk Az örökösödési eljárásra nézve az 1868 : LIV. tezikk idevonatkozó határozatai az idézett törvény hatálybaléptével a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandók. X. Czikk. Ha a biróság az 1868: LIV. tezikk folytán vált illetéktelenné valamely ügyben, ezt az arra vonatkozó összes iratokkal együtt azon bírósághoz köteles hivatalból áttenni, mely azon ügyre nézve az idézett törvény szerint illetékes. Felebbvitel alatt vevő ügyek azonban, mihelyt elintéztettek, a következő czikkben érintett kivétellel, azon bírósághoz küldetnek le, amelynél az első folyamodási határozat keletkezett, még akkor is, ha ezen biróság az 1868: LIV. tczikk szerint illetéktelenné vált. Ez utóbbi esetben mindazonáltal az ilyen biróság a leérkezett ügyek áttételét a jelen czikk határozatához képest hivatalból eszközli. A biróság az illetőségéhez utasított ügyek átvételéről az érdekelt feleket a vonnál értesíti, s ha szükség, a per folytatása iránt az 1868 : LIV. t.czikk szabályai szerint intézkedik. Ha valamelyik fél kifogással kíván élni az illetőség ellen, kifogását a keresetre nézve az idézett törvényczikk által előszabott módon és időben (98. §.), a mely esetben pedig a törvény az illetőség elleni kifogás beadásának határidejéről nem intézkedik , az értesítés vételétől számítandó 15 nap alatt azon biróság előtt érvényesítse, a melyhez az ügy áttétetett. XI. Czikk. A kerületi táblák az 1868 : LIV. tvczikk hatálybaléptével feloszlattatván, az előttük folyamatban levő ügyeket azok állapotára (stadium) való tekintet nélkül, az idézett tvczikk szerint illetékes bírósághoz teszik át. Az átküldés egy bíróból és egy könyvvezetőből álló bizottság által történik. Ha a folyamatban levő csőd- és hitbizományi ügyekben a bírói illetőség nem nyilvánvaló, a bizottság előbbi esetben a tömeggondnokot, a perügyelet és a hitelező-választmányt, a hitbizományokra nézve pedig a hitbizomány birtokosát és gondnokát, valamint a helyben vagy közellakó várományosokat hallgassa ki, ha kivett nyilatkozatok nyomán határozza meg azon bíróságot, amelyhez az ügy átteendő. Ha a kerületi tábla előtt folyamatban levő valamely ügy a felebbviteli bíróságnál létezik, a bizottság a felek meghallgatásával határozza meg, hogy mely bírósághoz lesz az, elintézés után, a felebbviteli törvényszéktől leküldendő. Az e kérdésben felvett jegyzőkönyv, a bizottság jlenté-■ lével együtt azon felebbviteli törvényszékhez ter- j jesztendő, amelynél az ügy elintézés alatt áll. A bírói illetőség elleni kifogásra nézve itt is az előbbi czikkben szabályozott eljárásnak van helye ; azon eltéréssel mindazonáltal, hogy az illetőség kérdésében beadott semmiségi panasz a hitbizományi ügyekre nézve az 5868. LIV. tzikk 21. §. értelmében az igazságügyi miniszerhez terjesztetik fel az eljáró biróság kijelölése végett. XII. Czikk: A kir. ítélő tábla megszűnvén a polgári ügyekben első folyamodás biróság lenni, a most érintett ügyeket, melyek a keresetlevél beadásával a kir. táblánál folyamatba tétettek s érdemleges határozattal még el nem intéztettek, azon első folyamodási bírósághoz teszi át további eljárás végett, mely azon ügyekben az 1868: LIV.czikk szerint illetékes. A birói illetőség elleni kifogásra nézve itt is a X. czikkben szabályozott eljárás követendő, azon eltéréssel mindazonáltal, hogy a kifogás beadására, az értesítés vételétől számítandó 30 napi határidő áll nyitva. A kir. ítélő táblának a kir. ügyek igazgatója által indítható bünperekre nézve eddig fennállott első folyamodási bíráskodása sem az 1868 : LIV. tzikk, sem a jelen rendelet határozatai által nem érintetik. XIII. Czikk. A kir. hétszemélyes táblánál lévő a az 1868 : LIV. tezikk hatálybalépte napjáig el nem intézett biróküüldési folyamodványok az idézett tezikk hatálybaléptével a m. kir. igazságügyi ministeriumhoz tétetnek át további ellátás végett. Ugyanez áll ez első folyamodási bíróságoktól bekivánt vagy netán a m. kir. curiához érkezendő hivatalos jelentésekre nézve is. XIV. Czikk. Az egyházi törvényszékeknél folyamatban lévő perekre nézve a következők határoztatak : 1. Azon ügyek, a melyekre nézve az 1868 : LIV.zikk 22. §. szerint az egyházi törvényszékek megszűntek illetékesek lenni, s amelyek tárgyát egyedül polgári kérdések képezik , az említett törvény szerint illetékes bíróságokhoz lesznek hivatalból átteendők. 2. Ha valamely ügyben az egyházi és polgári törvényszékek illetősége alá tartozó kérdések együttesen tárgyaltattak : az egyházi törvényszék csak azon krdés fölött ítélhet, amelyre nézve az idézett törény 22. §. szerint illetékes; ítéletének jogerős emelkedése után pedig a polgári kérdések fölötti határozathozatal végett az említett 22. §. szerint illetékes bírósághoz tartozik a pert hivatalból áttenni. 3. Ha felebbvitel alatt áll olyan per, a melynek tárgyát egyedül polgári kérdések képezik , a felebbviteli bíróságok tartoznak azt elintézés nélkül azon polgári felebbviteli bírósághoz küldeni, a mely az 1868 : LIV. tezikkben megállapított felebbviteli fokozat szerint illetékes. 4. Ha valamely felebbvitt ügyben az egyházi törvényszék ítélete mindaz egyházi, mind a polgári bíróságok illetőségéhez utasított kérdésekre kiterjedt, a felebbviteli egyházi bíróság csak azon kérdés fölött ítélhet, amelyre nézve az 1868. LIV. tvczikk 22. §. szerint illetékes. Elintézés után e per az első folyamodási egyházi törvényszékhez küldetik vissza , — a polgári bírósághoz pedig csak akkor lesz átteendő, a midőn az egyházi törvényszék illetőségéhez tartozó kérdésben hozott ítélet jogerőre emelkedett. Ha a polgári biróság illetősége nem nyilvánvaló , a X. czikkben szabályozott eljárásnak van helye. 928 XV. Czikk. Az 1868: LIV. tvczikk hatálybalépte napjává az 1836: XIV. és 1840: XIV. tvczikkeken alapuló minden osztoztató biróság megszünik. Ennélfogva az osztoztató biróság a folyamatban levő eljárást, és ha a hozott ítélet már jogerőre emelkedett, a megkezdett végrehajtást azonnal megszünteti, s az ügyiratokat az eljárás, illetőleg végrehajtás folytatása végett azon bírósághoz teszi át, a mely a kérdéses ügyre nézve az 1868: LIV. tvczikk szerint illetékes. XVI. Czikk. Azon ügyek, a melyekben választott bíróság köttetett ki, s a bíróság az eljárást már megindította , ugyanazon biróság által, s az eddigi eljárás szerint intéztetnek el. Ha a választott biróság még nem alakult meg, az alakulás, — ha pedig már megalakult ugyan, de eljárását még meg nem indította , az eljárás az 1868 : LIV. tvczikk szabályai szerint történik.xvii.mmCzikk:^M Azon első folyamodási vagy felebbviteli bíróságok, a melyek az 1868: LIV. tvczikkben megállapított illetőségi szabályokhoz képest, s a jelen rendelet értelmében tartoznak folyamatban levő ügyeket más bíróságnak átadni : az átadást, illetőleg átküldést 30 nap alatt sorjegyzék mellett eszközöljék. XVIII. Czikk. A folyamatban lévő ügyekben mind az ejárás, mind a perorvoslatok és hivatalos cselekvények hatálya és következményei, amennyiben jelen rendelet kivételt nem tesz, azon törvények szerint ítélendők meg, amelyeknek hatálybanléte alatt eszközöltettek. . XIX. Czikk. Az ideigl. törvényk. szabályokban foglalt egyéb intézkedések iránt a következők rendeltetnek: 1. A polgári magánjog anyagi részére, továbbá a bűnvádi, csőd, kereskedelmi és fuvarozási, úrbéri , földtehermentesítési, arányossági, mezeirendőrségi, végre a bányaügyekre , az ügyvédkedés ideiglenes szabályozására vonatkozó intézkedések, valamint az ezek által fenntartott korábbi törvények és rendeletek érintetlenül maradnak. 2. A telekkönyvekről szóló fejezetből a 145., 148., 149., 150., 154., 156. és 158. §§. ideiglenesen továbbra is fenntartatnak. 3. A váltótörvényről szóló II. szakasz a későbbi módosításokkal együtt szintén hatályban marad , a végrehajtásra nézve azonban külön rendelet fog kibocsáttatni. 4. Ahol ezen intézkedésekben, valamint az ezek által fenntartott korábbi törvényekben és rendeletekben, akár az osztrák polgári perrendtartásra, akár az ideigl. törv. szabályokra, vagy az ezek által fenntartott alaki törvényekre történik hivatkozás: az 1868 : LIV. t. czikk határozatai alkalmazandók. XX. Czikk. Az előbbi czikkben foglalt határozatok érvényesek a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területén hatályban lévő azon törvényekre, valamint Kraszna-, Közép-Szolnok- és Zarándmegyék s Kövárvidéke úrbéri viszonyait tárgyazó szabályokra nézve is, a melyek a jelen rendelet 1-ső czikke értelmében, mint az 1868. LIV. tvczikkel nem ellenkezők, meg nem szüntettek vagy meg nem változtattak. XXI. Czikk. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla területén a jelen intézkedések a következő kiegészítéssel alkalmazandók : 1. a II. czikk második pontjában, a hol az ideigl. törv. szab. I. 46. §-ára van hivatkozás, az eddigott fennállott ideigl. polgári perrendtartás 49. és 62. §§. értendők; 2. a hol az 1868. LIV.ezikk szolgabirót vagy esküdtet említ, ezalatt az egyes biró értetik; 3. a közjegyzőség intézménye az eddigi hatáskörrel egyelőre fennhagyatik; 4. a folyamatban lévő hagyatéki tárgyalások a IX. czikkben emlitett módon lesznek folytatandók, a közjegyzők eddigi alkalmazásának fenntartásával ; 5. a mezei rendőrségi ügyekre nézve, a törvényhozás további intézkedéséig, a jelenleg fennálló törvény és eljárás tartatik fenn; 6. a váltóügyekben követendő eljárást külön rendelet fogja szabályozni. Kelt Pesten, 1869. évi martius hó 30-án. Horvát Boldizsár s. k., magy. kir. igazságügyminiszer.