Budapesti Közlöny, 1869. június (3. évfolyam, 122-146. szám)

1869-06-10 / 130. szám

Buda-Pest, 1869. 130. szám Csütörtök, junius 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Bzcumz?,W.o . Pesten , h&trani­ateza 10-ik seim I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. ez. a. földszint. Kéziratok im küldetnek rima. Bdrmentet­­len leietek­­*»k rendee lereleeöUktftl fe­­gkdtatnek eL______________________________ Xiremi re­Equea irre Félévre . Negyedén» HIVATALOS LAP. Ei.ómEwrfau laaa : i ckAtkóldímkl ! . . . 20 írt. ... 10 , ... 6 . Budapest* * iltuo­ ímrta : E^etw evrs . . . 18 írt— kt. Félévre . . . Ne^yedé-TT* » * -4 . ftO Hivatalos Hi*det£srk : A hirAtfáior ,,ért«dtöb^'' igtai&bue hirdetési dijak a hiráefeneuravel együtt el­vi­legesen beküldendő, meg pedig: 100 sxóig egyszeri hirdetés­ért 1 írt. CB 2fU kr. » bélyegért, iOO — ftXMtf 1 írt. ,00—800-ig H frt és isry tovább mi«d**n 100 szóért I írttal több. Uvsíirisdztísik: Egyhxoábo* petit «or egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért? kr.minden beigtatásnál A bék­eg­ dij külön minden be­­igtatás után 30 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ. 6 cs. és Apostol­ kir. Felsége folyó évi jun. 1-jén az amerikai Egyesült­ Államok elnöke által rendkívüli követté, s meghatalmazott ministerré kinevezett John Jay urat külön­ audientián fo­gadni, s meghitelező iratát átvenni méltóztatott. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége folyó évi május 25-én kelt legfelsőbb, cabineti iratával, Lajos Victor főherczeg úr Ő cs. kir. Fensége főud­­varm­esterének, báró Wimiff­n Ferenc, cs. kir. kamarás és alezredesnek a hadseregben, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelme­sebben adományozni méltóztatott. A magyar kir. pénzügyminister Székely Mihályt m. kir. erdőgyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a m. kir. dohány­gyárak uj szervezésénél, az eddigi személyzet megtartása mellett, Heim Vilmost a m. kir. pénz­ü­gyministerium számtisztjét és Kopecz Simont dohány­gyártási tisztet, gazdászati kezelőkké, — A Umfuhr Front számtisztté, dr. //­// Aladárt és (io­dl­uns Ferencest hivataltisztekké nevezte ki.­­ Krasznay Gábor zabolcamegyei jogbiztos lett köszönvén, helyébe az igazságügyminiszer által ifj. Szisseny Pál neveztetett ki. Küküllőmegye területére dézszaavál­sági jog­biztosnak az igazságügyminister Pogány Lajost nevezte ki. Szalay Imre, kir. itélő-táblai joggyakornok a vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumhoz se­­­géd-fogalmazóvá neveztetett ki.­­ A vallás-és oktatásügyi magyar kir. minister előterjesztésére folyó évi május 17-én kelt leg­felsőbb elhatározással legkegyelmesebben meg-­ engedtetett, hogy a magyar kir. egyetemnél a váltó- és kereskedelmi jog számára fenálló külön tanszékkel ideiglenesen a tengeri­ és az európai pozitív nemzetközi jog előadása is egybekapcsol­­tassék ; továbbá , hogy a közigazgatási és pénz­ügyi jog a magyar közjog tanszékétől elválasz­­tassék, és azon két tantárgy számára külön egy rendes tanszék állíttassék fel. Ezen legfelsőbb el­határozásnak már a jövő tanévkezdetével leendő érvényesítése i­­ánt a szükséges intézkedések már megtétettek. A keleti marhavész, folyó évi május hó 2-ik fe­lében beérkezett hivatalos jelentések szerint Ma­gyarországon pestmegyei Apaj pusztán és Sári, valamint arad megyei Világos községekben ural­gott. Ezen két községben és 1 pusztán, a vész kiüté­sétől kezdve 2547 darab szarvasmarha-létszám­ból, 53 udvarban, összesen 192 darab betegedett meg; ezekből 78 meggyógyult, 112 elhullott és 2 beteg lebunkóztatott. Erdélyországban ez időközb­e a vész csakis a szebenszéki Talmács községben uralgott, hol a vész kiütésétől kezdve 502 darab szarvasmarha-létszámból, 4 udvarban, összesen 14 darab bete­gedett meg ; ezekből .4 meggyógyult, 7 elhullott és 4 darab május hó 31-én mint­ beteg ápolás és zár alatt maradt. Pest, 1869. évi június hó 1-én. A fü­­­di­ivel­és-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minister­iumr­ól. UTASÍTÁS a községek számára a népiskolai oktatást rendező 1868 ki XXXVIII. törvénycikk végrehajtása tárgyában. A népiskolai oktatást szabályozó 1868-dik évi XXXVIII. törvényczikk 116. §-a szerint „min­dennemű községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll.“ A törvény ugyan­azon szakasza szerint a község e hatóságát az általa választott iskolai szék által gyakorolja ugyan, mindamellett a törvény több §-a úgy a községi iskolák , mint általában a népiskolai oktatás iránt való némely teendőket közvetlenül a község és annak elöljárósága által teljesítetni rendeli.­­ A községeknek törvényszabta imez oktatásügyi teendői különösen három czélra irá­nyulnak: u. m. 1) a tanköteles gyermekek isko­lába feljáratásának eszközlésére, s az ehhez is szükséges statistikai adatok összeállítására; 2) községi iskolák felállítására; és 3) községi isko­lák felszerelésére és fentartására. A községek mindezen teendőikben a követ­kezö §§-okban foglalt utasítások szerint jár­nak el. I. Ffc­ JKZKT. A kit.­ségek teendői a tanköteles gyermekek isko­lába -járatásának eszközlésére s a statistikai ada­tok összeállításán nézve. 1. §. A község bírája a elöljárósága minden iskolai év, illetőleg szorgalomidő kezdetén, ren­delje el a szülőknél gyermekeik iskolába­ járatá­­sát, és egyszersmind (sőt ha szükségesnek látja, gyakrabban is) hirdesse ki a népiskolai okta­tásról szóló 1868-ik évi XXXVIII. törvényczikk 1., 2., 3., 4., 5. és tíz ik­ol­ait, melyekben minden szülő, gyám és gazda köteleztetik, hogy a gon­dozása alatt lévő gyermekeket életévük 6-ikának betöltésével 12-ig, s illetőleg 15-ik évük betölté­séig iskolába járassák s taníttassák. A törvény 6-ik §-sa megengedi, hogy a tankö­teles gyermekek akármely iskolában vagy a ház­nál taníttassanak. A községnek tehát csak arra kell szigorúan ügyelnie, hogy azok valamely iskolába járjanak, vagy pedig a háznál rendesen taníttassanak. 2. §. A községi elöljáróság, mihelyt vagy maga tapasztalja, vagy akár a hitfelekezeti iskolák illető egyházi hatóságának, (lelkész, elöljáróság sat.) akár a községi iskolai széknek panaszából értesül felőle, hogy valamely tanköteles gyer­mek egyáltalán nem, vagy pedig rendetlenül jár iskolába, és mulasztásának oka nem betegség s hasonló elháru­latlan akadály : az illető szülőt, gazdát, vagy gyámot első izben hivatalosan meg­inti, azontúl (valamint akkor is, ha az intést az iskolai szék vagy egyházi hatóság már megtette) a népiskolai törv. 3-dik §-a értelmében megbün­teti s eljárásáról az iskolai széket, vagy az illető egyházi hatóságot értesíti. Az iskolába — négy izbeni büntetés után — sem járó tanköteles gyer­mekek mellé, a törv. 4 dik §­a értelmében, e czélra külön­ gyámot rendel, ki azután a gyer­mek iskoláztatásáért felelős, 1 3. §. A mely községben a községi iskola mel­lett hitfelekezeti vagy egyéb elemi tanintézet is van ugyan, de csak 6 éves tanfolyammal, ott a községi elöljáróság vegye számba az ez iskolából kikerült azon gyermekeket, kik 15-ik évüket még nem töltötték be, s kik más magasabb taninté­zetbe sem járnak, s azután ezek szüleit (gyámját vagy gazdáját) a népiskolai törvény ötdik­á­nál fogva szólítsa fel, hogy e gyermekeiket 15-dik évük betöltéséig a községi ismétlő iskolába járas­sák. A hitfelekezeti vagy egyéb nem községi isko­lából kikerült ily gyermekeket szintén az iskolai törvény 4-dik §-sában irt büntetések terhe alatt, kötelesek szüleik a községi ismétlő iskolába já­ratni. 4. §. A mely községben, a létező hitfelekezeti iskola mellett, sem a törvény 44 dik §­nál fogva, (t. i. mivel nincsen legalább 30 más vallású tankö­teles gyermek) sem egyéb okból nem kell községi elemi népiskolát állítani, ott a törvény 45. § nak rendeleténél fogva a községi elöljáróság, minden a községben lévő, s bármely vallást, tanköteles gyermek szüleit (gyámját vagy gazdáját) egyfor­mán kötelezi gyermekeiket (ha azok törvényszerű oktatásáról más módon (a törvény 6 ik §-a) nem gondoskodtak) a létező felekezeti iskolák vala­melyikébe feljáratni. Ez esetekben azonban szi­gorúan őrködni kell a községi elöljáróságnak, hogy az ily felekezeti iskolákban, a törvény 45. § nak rendelete szerint, a hit- és erkölcstan a többi tantárgyaktól elkülönítve oly külön órá­kon taníttassanak, melyeken a más vallású nö­vendékek nincsenek jelen. Ha az illető felekezeti iskolában a törvény e rendelete nem tartatnék meg, a községi elöljáró­ság rögtön jelentést tegyen róla a megyei tanfel­ügyelőnél. 5. §. A községben lévő tanköteles gyermekek­nek és iskolák állapotának kimutatásához szük­séges statistikai adatokat, a megyei tanfelügyelő vagy a helybeli iskolai szék kivonatára, a köz­ség elöljárósát összegyűjti, s összeállítva az is­kolai széknek vagy megyei tanfelügyelőnek kéz­besíti. A megyei tanfelügyelő által szétküldött statis­tikai táblázatokat, a melléjük adott utasítás sze­rint a községi elöljáróság kitölti, (a­hol községi iskolai szék is van, a táblázatokat az készíti el, s a községi elöljáróság csak a kiránt adatokat szol­gáltatja annak kézhez.) Minden, akár az iskolai szék, akár a községi elöljáróság által kitöltött statistikai táblázatot a község birája, jegyzője, úgyszintén minden anya­­könyvet vezető lelkész, és a­hol községi iskolai szék is van, annak elnöke s jegyzője aláírnak. Minden aláíró a táblázatokban foglalt (s illető­leg a részükről szolgáltatott) adatok valódiságá­ért felelős. 6. §. A községhez tartozó, s külön adóközséget nem képező pusztákon, tanyákon — vagy major­ságokon — lévő tanköteles gyermekek iskolába járatására, valamint a statistikai adatok össze­állítására nézve, hasonlóul a fennebbi szakaszok szerint jár el a község elöljárósága. 7. §. Önként értetik, hogy a tanköteles gyer­mekek szülei (gyámjai, gazdái) csak annyiban

Next