Budapesti Közlöny, 1869. június (3. évfolyam, 122-146. szám)
1869-06-10 / 130. szám
Buda-Pest, 1869. 130. szám Csütörtök, junius 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Bzcumz?,W.o . Pesten , h&traniateza 10-ik seim I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. ez. a. földszint. Kéziratok im küldetnek rima. Bdrmentetlen leietek*»k rendee lereleeöUktftl fegkdtatnek eL______________________________ Xiremi reEquea irre Félévre . Negyedén» HIVATALOS LAP. Ei.ómEwrfau laaa : i ckAtkóldímkl ! . . . 20 írt. ... 10 , ... 6 . Budapest* * iltuo ímrta : E^etw evrs . . . 18 írt— kt. Félévre . . . Ne^yedé-TT* » * -4 . ftO Hivatalos Hi*det£srk : A hirAtfáior ,,ért«dtöb^'' igtai&bue hirdetési dijak a hiráefeneuravel együtt elvilegesen beküldendő, meg pedig: 100 sxóig egyszeri hirdetésért 1 írt. CB 2fU kr. » bélyegért, iOO — ftXMtf 1 írt. ,00—800-ig H frt és isry tovább mi«d**n 100 szóért I írttal több. Uvsíirisdztísik: Egyhxoábo* petit «or egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beigtatásnál A békeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ. 6 cs. és Apostol kir. Felsége folyó évi jun. 1-jén az amerikai Egyesült Államok elnöke által rendkívüli követté, s meghatalmazott ministerré kinevezett John Jay urat külön audientián fogadni, s meghitelező iratát átvenni méltóztatott. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége folyó évi május 25-én kelt legfelsőbb, cabineti iratával, Lajos Victor főherczeg úr Ő cs. kir. Fensége főudvarmesterének, báró Wimiffn Ferenc, cs. kir. kamarás és alezredesnek a hadseregben, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A magyar kir. pénzügyminister Székely Mihályt m. kir. erdőgyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a m. kir. dohánygyárak uj szervezésénél, az eddigi személyzet megtartása mellett, Heim Vilmost a m. kir. pénzügyministerium számtisztjét és Kopecz Simont dohánygyártási tisztet, gazdászati kezelőkké, — A Umfuhr Front számtisztté, dr. //// Aladárt és (iodluns Ferencest hivataltisztekké nevezte ki. Krasznay Gábor zabolcamegyei jogbiztos lett köszönvén, helyébe az igazságügyminiszer által ifj. Szisseny Pál neveztetett ki. Küküllőmegye területére dézszaaválsági jogbiztosnak az igazságügyminister Pogány Lajost nevezte ki. Szalay Imre, kir. itélő-táblai joggyakornok a vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumhoz segéd-fogalmazóvá neveztetett ki. A vallás-és oktatásügyi magyar kir. minister előterjesztésére folyó évi május 17-én kelt legfelsőbb elhatározással legkegyelmesebben meg- engedtetett, hogy a magyar kir. egyetemnél a váltó- és kereskedelmi jog számára fenálló külön tanszékkel ideiglenesen a tengeri és az európai pozitív nemzetközi jog előadása is egybekapcsoltassék ; továbbá , hogy a közigazgatási és pénzügyi jog a magyar közjog tanszékétől elválasztassék, és azon két tantárgy számára külön egy rendes tanszék állíttassék fel. Ezen legfelsőbb elhatározásnak már a jövő tanévkezdetével leendő érvényesítése iánt a szükséges intézkedések már megtétettek. A keleti marhavész, folyó évi május hó 2-ik felében beérkezett hivatalos jelentések szerint Magyarországon pestmegyei Apaj pusztán és Sári, valamint arad megyei Világos községekben uralgott. Ezen két községben és 1 pusztán, a vész kiütésétől kezdve 2547 darab szarvasmarha-létszámból, 53 udvarban, összesen 192 darab betegedett meg; ezekből 78 meggyógyult, 112 elhullott és 2 beteg lebunkóztatott. Erdélyországban ez időközbe a vész csakis a szebenszéki Talmács községben uralgott, hol a vész kiütésétől kezdve 502 darab szarvasmarha-létszámból, 4 udvarban, összesen 14 darab betegedett meg ; ezekből .4 meggyógyult, 7 elhullott és 4 darab május hó 31-én mint beteg ápolás és zár alatt maradt. Pest, 1869. évi június hó 1-én. A füdiivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumról. UTASÍTÁS a községek számára a népiskolai oktatást rendező 1868 ki XXXVIII. törvénycikk végrehajtása tárgyában. A népiskolai oktatást szabályozó 1868-dik évi XXXVIII. törvényczikk 116. §-a szerint „mindennemű községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll.“ A törvény ugyanazon szakasza szerint a község e hatóságát az általa választott iskolai szék által gyakorolja ugyan, mindamellett a törvény több §-a úgy a községi iskolák , mint általában a népiskolai oktatás iránt való némely teendőket közvetlenül a község és annak elöljárósága által teljesítetni rendeli. A községeknek törvényszabta imez oktatásügyi teendői különösen három czélra irányulnak: u. m. 1) a tanköteles gyermekek iskolába feljáratásának eszközlésére, s az ehhez is szükséges statistikai adatok összeállítására; 2) községi iskolák felállítására; és 3) községi iskolák felszerelésére és fentartására. A községek mindezen teendőikben a következö §§-okban foglalt utasítások szerint járnak el. I. Ffc JKZKT. A kit.ségek teendői a tanköteles gyermekek iskolába -járatásának eszközlésére s a statistikai adatok összeállításán nézve. 1. §. A község bírája a elöljárósága minden iskolai év, illetőleg szorgalomidő kezdetén, rendelje el a szülőknél gyermekeik iskolába járatását, és egyszersmind (sőt ha szükségesnek látja, gyakrabban is) hirdesse ki a népiskolai oktatásról szóló 1868-ik évi XXXVIII. törvényczikk 1., 2., 3., 4., 5. és tíz ikolait, melyekben minden szülő, gyám és gazda köteleztetik, hogy a gondozása alatt lévő gyermekeket életévük 6-ikának betöltésével 12-ig, s illetőleg 15-ik évük betöltéséig iskolába járassák s taníttassák. A törvény 6-ik §-sa megengedi, hogy a tanköteles gyermekek akármely iskolában vagy a háznál taníttassanak. A községnek tehát csak arra kell szigorúan ügyelnie, hogy azok valamely iskolába járjanak, vagy pedig a háznál rendesen taníttassanak. 2. §. A községi elöljáróság, mihelyt vagy maga tapasztalja, vagy akár a hitfelekezeti iskolák illető egyházi hatóságának, (lelkész, elöljáróság sat.) akár a községi iskolai széknek panaszából értesül felőle, hogy valamely tanköteles gyermek egyáltalán nem, vagy pedig rendetlenül jár iskolába, és mulasztásának oka nem betegség s hasonló elhárulatlan akadály : az illető szülőt, gazdát, vagy gyámot első izben hivatalosan meginti, azontúl (valamint akkor is, ha az intést az iskolai szék vagy egyházi hatóság már megtette) a népiskolai törv. 3-dik §-a értelmében megbünteti s eljárásáról az iskolai széket, vagy az illető egyházi hatóságot értesíti. Az iskolába — négy izbeni büntetés után — sem járó tanköteles gyermekek mellé, a törv. 4 dik §a értelmében, e czélra külön gyámot rendel, ki azután a gyermek iskoláztatásáért felelős, 1 3. §. A mely községben a községi iskola mellett hitfelekezeti vagy egyéb elemi tanintézet is van ugyan, de csak 6 éves tanfolyammal, ott a községi elöljáróság vegye számba az ez iskolából kikerült azon gyermekeket, kik 15-ik évüket még nem töltötték be, s kik más magasabb tanintézetbe sem járnak, s azután ezek szüleit (gyámját vagy gazdáját) a népiskolai törvény ötdikánál fogva szólítsa fel, hogy e gyermekeiket 15-dik évük betöltéséig a községi ismétlő iskolába járassák. A hitfelekezeti vagy egyéb nem községi iskolából kikerült ily gyermekeket szintén az iskolai törvény 4-dik §-sában irt büntetések terhe alatt, kötelesek szüleik a községi ismétlő iskolába járatni. 4. §. A mely községben, a létező hitfelekezeti iskola mellett, sem a törvény 44 dik §nál fogva, (t. i. mivel nincsen legalább 30 más vallású tanköteles gyermek) sem egyéb okból nem kell községi elemi népiskolát állítani, ott a törvény 45. § nak rendeleténél fogva a községi elöljáróság, minden a községben lévő, s bármely vallást, tanköteles gyermek szüleit (gyámját vagy gazdáját) egyformán kötelezi gyermekeiket (ha azok törvényszerű oktatásáról más módon (a törvény 6 ik §-a) nem gondoskodtak) a létező felekezeti iskolák valamelyikébe feljáratni. Ez esetekben azonban szigorúan őrködni kell a községi elöljáróságnak, hogy az ily felekezeti iskolákban, a törvény 45. § nak rendelete szerint, a hit- és erkölcstan a többi tantárgyaktól elkülönítve oly külön órákon taníttassanak, melyeken a más vallású növendékek nincsenek jelen. Ha az illető felekezeti iskolában a törvény e rendelete nem tartatnék meg, a községi elöljáróság rögtön jelentést tegyen róla a megyei tanfelügyelőnél. 5. §. A községben lévő tanköteles gyermekeknek és iskolák állapotának kimutatásához szükséges statistikai adatokat, a megyei tanfelügyelő vagy a helybeli iskolai szék kivonatára, a község elöljárósát összegyűjti, s összeállítva az iskolai széknek vagy megyei tanfelügyelőnek kézbesíti. A megyei tanfelügyelő által szétküldött statistikai táblázatokat, a melléjük adott utasítás szerint a községi elöljáróság kitölti, (ahol községi iskolai szék is van, a táblázatokat az készíti el, s a községi elöljáróság csak a kiránt adatokat szolgáltatja annak kézhez.) Minden, akár az iskolai szék, akár a községi elöljáróság által kitöltött statistikai táblázatot a község birája, jegyzője, úgyszintén minden anyakönyvet vezető lelkész, és ahol községi iskolai szék is van, annak elnöke s jegyzője aláírnak. Minden aláíró a táblázatokban foglalt (s illetőleg a részükről szolgáltatott) adatok valódiságáért felelős. 6. §. A községhez tartozó, s külön adóközséget nem képező pusztákon, tanyákon — vagy majorságokon — lévő tanköteles gyermekek iskolába járatására, valamint a statistikai adatok összeállítására nézve, hasonlóul a fennebbi szakaszok szerint jár el a község elöljárósága. 7. §. Önként értetik, hogy a tanköteles gyermekek szülei (gyámjai, gazdái) csak annyiban