Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1869-09-19 / 214. szám
Buda-Pest, 1869 Vasárnap, September 19. 2141. szám * XXX V A T A I . O tm P. *swMswm-a*Ée : Pester , hatvanintesa E'.évrzaTIS) Akak :Hivat*t,o» Hiko*t*«sk: MABAH HiBDITéaKK: 10-i szám I. emelet. Hl ArdaiVATAi. : Pest 9u, Baritok - tere Naponta reeTAi «aáTaSt.icsbi,(.: ÖTT1»APUSTK* »Jl8G«WI HORDVA ! A hivfdalon „Értesítőbe** iktatandó hirdetési dijak. & hirdetenénynye? Egyhasábos netit sor evyíxeri hirdtésért 8 kr, többszörihirde-7. sz. v földszint. S&&SNATOS nem küldetnek vissza Bermanlov-Egén* ívre . . Félévre . . ■. . . io „ Égés* évre. . Félévre . . . . 18 frt.— kr. • » „ — » együtt dUefMM beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és pO ti . a bélyegért, 100— tésért 7 kr.minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden jelen levelek c«»k reá de* levelezőinktől fogadtatnak «L Negyedévre . . . . . 6 . Negyedévre . 4 . 50 . 200-ig 2 frt, 200—500-ig f frt és igy tovább minden 100 szóért s öttel több. igt.tág után 30 kr. oszt.értékb. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Huzsitska Antal, Kálmán és Bertalan testvérek és törvényes utódaik vezetéknevüknek, nemességük épségben tartása mellett várköyyre leendő átváltoztatását megengedem. Kelt Bécsben, 1869. September 8-án. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. ő cs. és Apostoli kir. Felsége — a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister felterjesztései folytán — f. évi junius hó 18 án kelt legfelsőbb elhatározásával egy magyar földtani intézetnek felállítását legkegyelmesebben jóváhagyni, — f. évi September hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával pedig ezen magyar földtani intézet igazgatójává Hantken Miksát, a magyar nemzeti muzeum őrét, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. és Apost. kir. Felsége f. évi September 6-án kelt legfelsőbb határozmányával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Rakovszky István cs. kir. kamarás, a nekie adományozott pápai St. Gergely-rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Ő császári és Apost. kir. Felsége f. hó 15-től Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával Kabos Károly honvédörnagyot a 23-ik honvédzászlóalj ; Halmay (Halaska) Adolf honvédörnagyot az 56-ik honvédzászlóalj; Szigethy Miklós honvédőrnagyot a 32-ik honvédzászlóalj ; bibithi Horváth Pál honvédörnagyot az 59 ik honvédzászlóalj; Staudt Adolf honvédőrnagyot a 40-ik honvédzászlóalj ; fagocsi Péterffy Gyula honvédörnagyot a 68 ik honvédzászlóalj; Fischer Ferencz honvédszázadost a 60-ik honvédzászlóalj , és Bertsch Vilmos honvédszázadost a 46 ik honvédzászlóalj parancsnokául, az utóbbit egyelőre a honvédelmi ministériumban jelenlegi alkalmazásában meghagyása mellett, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Továbbá legkegyelmesebben megengedni méltatott, hogy Tolnay Gábor honvédőrnagy a 25-ik honvédzászlóaljtól a 20 ik honvédzászlóaljhoz ; Frummer Antal honvédőrnagy a 11-ik honvédzászlóaljtól a 12-ik honvédzászlóaljhoz; Tuzsony János honvédőrnagy a 20 ik honvédzászlóaljtól a 24 ik honvédzászlóaljhoz, és Fülöpp József honvédszázados a 6 ik honvédzászlóaljtól a Ilik honvédzászlóaljhoz — mindnyájan zászlóaljparancsnoki minőségben áthelyeztessenek. Végre a lovastörzstisztek alkalmaztatását illetőleg legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a honvéd-lovas őrnagyok : Komlóssy Lajos a pesti, lovag Henneberg Károly a zágrábi, Lendvay Rezső a kolozsvári, — és farkasfalvi Mauks László a pozsonyi honvédkerületi parancsnoksághoz osztassanak be. Gr. Andrásy Gyula, s. k. A m. kir. igazságügyminister Pap Lajos ügyvédet, s váltótörvényszéki volt hivatalnokot a debreczeni esküdtszéki kerület vizsgálóbírájává ideiglenes minőségben kinevezte. A vezetésem alatti igazságügyministériumnál Varga László és Perczel Lajos tiszteletbeli fogalmazókat, úgy dr. Ferenczy Sándor segédfogalmazót, rendes fogalmazókká; továbbá Ziskay Antal, Bobics Antal, Gajzágó Gerit és Simay Salamon, fogalmazó-gyakornokokat, Simon Bálint pesti e.b váltótörvényszéki gyakornokot és Neff József dijnokot, segédfogalmazókká ezennel kinevezem. Pesten, 1869. sept. 16-án. Horvát Boldizsár, m. k. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság Repka Jánost III. osztályú adóhivatali segédtisztté nevezte ki. Holländer Lipót székesfehérvári lakos vezetéknevének „Alföldi“ re kért átváltoztatása I. évi 18596. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A belügyminiszer Abauj vármegyét rablókra, rablógyilkosokra, azok bűntársaira, bűnrészeseire, orgazdáira és gyujtogatókra nézve, egy évre rögtönbiráskodási joggal ruházta fel. Utasítás a külső lótenyésztési bizottmányok számára az 1870- ik évben alakítandó fedeztetési állomások szervezését illető előintézkedések iránt. 1. Az elnök vagy alelnök, ez utasítás vétele után azonnal felszólítja az illető bizottmány működési területének azon községeit, melyeket a helyi viszonyoknál fogva az állomások alakítására nézve legalkalmasabbaknak s a tenyésztés érdekében leginkább jogosultaknak ítél, hogy az esetre, ha a jövő 1870., 1871., 1872., 1873-iki fedeztetési idényekre, községük kebelében fedeztetési állomást kívánnak alakíttatni, ez irányú kérvényeiket, a bizottmány által meghatározandó napig, az illető bizottmányi elnökhöz, vagy a bizottmány határozata által netalán egyes vidékek lótenyész ügyei felvigyázatával megbízott választmányi taghoz nyújtsák be. 2. Ezen közzététel megtörténtével egyidejűleg, az elnök vagy alelnök által megkeresendő azon méntelep vagy teleposztály parancsnoka, esetleg parancsnokai, a melynek vagy melyeknek létszámából az illető működési területen lévő állomások eddigelé a méneket nyerték, a következők megfelelése végett : a) mely községeiben volt az illető területnek eddigelé állomás szervezve? b) hány darab és mi fajú és alkotásminőségü mén volt az ily egyes állomásokon felállítva, s azok mily dij mellett fedeztek ? c) mi eredményt szült az állomás szervezése, úgy a szaporodást, mint a szaporaság minőségét illetőleg ? d) teljesítette-e az illető község a mének s a legénység elhelyezése és ellátására nézve a szerződés feltételeit ? e) megengedi e a telep vagy teleposztály ménlétszáma a vidék állomásainak szaporítását ? 3. A kérvények benyújtására s illetőleg a felvilágosítás adására szabott határidő eltelte után az elnök vagy alelnök tanácskozásra hívja fel a bizottmányt, hogy az állomáshelyül javaslandó községek iránt megállapodhassék. A javaslattételnél figyelembe veendők: a) kérvényző községnek tenyésztési viszonyai, u. m. a kanera anyag száma, faja, állapota; a község lótenyésztése körül észlelt haladás vagy hanyatlás, a tenyésztési és nevelési mód, az e körül tanúsított jó vagy rosz szokások, előítéletek, s a lótenyésztés iránt mutatkozó kedv és hajlam; b) a kérvényező község szomszéd vagy köteleső, és így az állomás körét képező községeknek hasonló viszonyai; c) hogy váljon volt-e az illető községben, vagy annak legközelebb vidékén már ezelőtt is fedeztető állomás szervezve, és mi eredményt szült a tenyésztést illetőleg ? d) képes-e a község a mének s az ezek gondozásával megbízott altiszt és legénység számára szükségelt elhelyezés iránt eleget tenni? e) olyan-e a lakosság, főkép pedig az elöljáróság rendszeretete és pontossága, hogy a kötelezettségek teljesítését attól bizton el lehet várni? Ezen pontok tartalma folytán magától értetik tehát, hogy az állomás alakítása mindig inkább javaslandó oly községekre és vidékekre, hol a tenyészanyag jobb, s így nemesbítésre és tökélyesbítésre alkalmatosabb, a hol a lakosság ismert szorgalma és értelme már magabiztosabb kilátást nyújt, az eredményre. Lehetőleg figyelembe veendők ennélfogva mindazon községek kérvényei, hol a legközelebb múlt években állomás lévén, a tenyésztés kellő haladást mutat, s a mének elhelyezése kifogás alá nem esik, ahol azok kellőleg fel lettek használva. Az állomással már bírt községek folyamodásai tehát csak is azon esetben lesznek visszautasítandók, ha az illető vidék érdekében czélszerűbb lenne egy másik oly közel eső községben szervezni az állomást, mely a volt állomásnak is lehetővé teszi a mének használhatását, vagy ha a lakosság a lótenyésztés iránt kevés előszeretetet tanúsított s eredményt felmutatni nem képes, ha a lóállomány egészségi állapota a mének odahelyezését nem engdi, ha a szerződés feltételeit megszegte, vagy végre, ha egy, úgy a tenyészanyagra, mint a tenyésztés iránt mutatott érdekeltségre és értelemre mérve, a volt állomással méltán versenyezhető, de állomással eddig nem birt község, az el