Budapesti Közlöny, 1870. április (4. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-28 / 96. szám
■■ mitott 14 nap alatt magyar földtehermentesítési vagy magyar vasúti kölcsön, vagy szőlődézsmaváltsági kötvényekben, avagy végre más, a magyar állam részéről biztosított értékpapírokban tőzsde-árfolyam szerint számítva 50,000 fit o. ért. biztosítékot a m. kir. központi állampénztárnál Budán letenni; kötelesek továbbá az engedélyezési törvénynek hatályba lépte napjától számítandó 3 hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztosítva van. Azon esetben, ha ezen kimutatás még nem történnék, az engedély önként megszűntnek s a biztosíték elveszettnek tekintendő. A letett biztosíték az engedélyeseknek az engedélyezett pálya forgalomba tétele után visszaszolgáltatók. 7. §: Az engedélyesek kötelezik magukat a részletterveket az engedélyező törvény hatálybalépte napjától számitott két hónap alatt a kormánynak előterjeszteni ; a pálya építését ezen tervek jóváhagyásától számitott egy hónap alatt megkezdeni ; az építést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számitott 15 hónap alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. 8. §. A kormány fenntartja magának a jogot hogy, amennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsi kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre egy ilyennek feltételeit meghatározhassa. 9. §. A kisajátitási j jog, az 1868. év LV. t. czitere értelmében, az engedélyezett pálya kiépítésére az engedélyeseknek megadatik. 10. §. Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1867-ik évi vám- és kereskedelmi szövetség 8 ik czikkében elfogadott 1851-k november 16-án kelt vasúti üzletrend 68. §-a értelmében ingyen szállítani s e czélra naponta legalább egy vonatot minden irányban berendezni. Az engedélyesek kötelesek egy kéttengelyű áruszállító,kocsi fele részét a küldemények és a postakalauz szállítására berendezni, mely postakoce naponkint minden irányban legalább egyszer közlekedik. Az engedélyesek kötelesek azon postaküldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kiséret nélkül szállítandók, kivéve az érték küldeményeket — ingyen az illető állomásig szállítani ugyanott átadni. A vaspálya üzlete tárgyában az igazgatóság alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott levelezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállítható. (Folytat. köv.) EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A MAGYAR BIRODALOM JOGÁSZAIHOZ! A „budapesti ügyvédi egyletnek“ 1869. évi január 31-én tartott közgyűlése a hazai jogtudomány és jogszolgáltatás egységes fejlesztését előmozdítandó, igazgató választmánya indítványára elhatározó, a magyar birodalom jogászainak egy közös tanácskozásra leendő egyesítése végett, a kezdeményezés lépését megtenni, de végből saját választmányát bízván meg, hogy a tett indítványt szélesebb körű tanácskozásban megvitatva, a magyar jogászgyűlés létesítésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Az egylet választmánya a közgyűléstől nyert ezen felhatalmazás alapján m. ég deczember hó 21-én egy tágabb körű értekezletet hitt össze, mely a jogászgyűlés eszméjét felkarolva, a választmány által bemutatott alapszabály-tervezetet megállapította, annak kellő helyre leendő felterjesztése, az összehívás módozatainak megállapítása s általában úgy a szervezési teendők ellátása, mint az ügyeknek a jogászgyűlés megnyitásáig leendő kezelése végett, 25 tagból álló ideiglenes bizottságot választott. Az ideiglenes bizottság a kijelölt teendőket befejezvén, azon kellemes helyzetben van, hogy a meghívásokat a jogászgyűlésre már szétküldheti. A magyar jogászgyűlés eszméje oly általános rokonszenvre talált már eddigelé, mikép joggal remélhető, hogy a hazai jogtudós közönség kész-séggel járuland ezen üdvös eszme óhajtott valósításához. Századunk egyik jelszava : az egyesülés ! Egyesülés az anyagi és szellemi téren egyiránt. A jelenkor legnagyobb vívmányait a rokonczélú erők egyesítésének köszöni ; ez egyesített erők az ipar, a kereskedés és a tudomány terén hihetlen gyorsasággal oly eredményeket mutattak fel, minket azelőtt századok hangyaszorgalom mellett sem voltak képesek létesíteni. Hazánk e téren a többi culturállamokkal nem versenyezhet; önállóságának ideje sokkal rövidebb hogysem — önvétke nélküli mulasztását helyrehozandó -- egyszerre minden irányban a haladás ösvényére léphetett volna. Elmaradásunk hátrányait sajnosan kell az élet minden rétegében éreznünk, de ez elmaradás sehol sem állja haladásunknak annyira útját, sehol oly gyors orvoslást nem kíván, mint magánjogi életünk intézményeiben. A jogi életet a változott viszonyok szükségéhez képest s a haladó kor igényeinek megfelelőleg átalakítani, kétségen felül a legnehezebb feladatok közé tartozik, nem csakazért, mert az újítások sikere a viszonyok legszerencsésebb kombinációja mellett is mindig kétséges, hanem azért is, mert az újítástóli idegenkedés gyakran a legüdvösebb reformot is lehetetlenné teszi. A korszerű reformokat gátló ezen akadályok nálunk,hol a sikertelen kísérletek az új intézmények téli idegenkedést lehetőleg növelték, kétségei felül léteznek. Ezen akadályok leküzdése a legnagyobb óvatosságot, az érdekek és nézeteit szerencsés összeegyeztetését kívánja. E részben az utat egyengetni, a korszerű reformokra egészséges elvek megállapítása által irányadólag hatni —a jogászgyűlés feladataiéind. Ha a jogászgyűlés, miként remélhető, hazánk elméleti és gyakorlati jogtudósait koronkint egy közös tanácskozásban egyesítendő; ha jogászainknak e gyűlésen alkalma lesz, a nevezetesebb törvényhozási kérdések felett illetékesen nyilatkozni, megkönnyítendik sok irányban a törvényhozás feladatát, melynek alkalma lesz a jogászgyűlés megállapodásai által, a jogszolgáltatás illetékes tényezőinek közvéleményét, a létesítenő egyes intézmények főbb mozzanatai iránt megismerni. A jogtudósok egyesülése, a fontosabb jogi kérdéseknek testületileg történt megvitatása, ott is hol a jogi viszonyok a nép miveltségének s a kor igényeinek megfelelő törvények által szabályozzák, r— üdvösnek és czélszerünek mutatkozott Hazánkban, mely a nemzeti törvényhozás húsz éven túli szüntetése miatt rendezett magánjogi viszonyoknak nem örvend, mely jogi rendszere átalakításának küszöbén áll, — nemcsak üdvös és czélszerű, hanem szükséges is, hogy a gyakorla elismert tekintélyei a tudomány képviselőive egyesülve, a törvényhozás fontosabb kérdéseihez tekintélyük illetékes súlyával nyilatkozzanak, kölcsönös eszmecsere útján állapítsanak meg oly elveket, melyek alapján jogi intézményeinket a tudomány és tapasztalás kívánalmainak, viszonyaink és a kor igényeinek megfelelőleg újjáteremthetjük! A Pesten tartandó első magyar jogászgyűlé határideje I. évi September 25—30. napjaira tüzetett ki, miről a hazai jogtudós közönséget egyelőre azzal kívántuk értesíteni, hogy a jelentkező és beiratás módozatai külön fognak közöltetni Pest, 1870. ápril 23-án. Az ideigl. bizottság nevében: Dr. Siegmund Vilmos s. k., Melczer István s. k. ügyvéd, mint bizottsági titkár, a m. kir. curia legfőbb itélőszéki osztályánál elnöke, mint bizottság elnök. Felhívás-pályázatra. Debreczenben, az emlékkert-társulat, Csokonai Vitz Mihály emlékén éremszobrot készíttetett bronzból, melyet — ha az alapkövezet, és gránit talapzat üllepedése több időt nem kíván — még ez évben fel fog állítani A szobor leleplezési ünnepélyéhez egy dicskös tömény versekben kívántatik. A legjobb műre 40 darab arany jutalom van ki tíszve. Felhivatnak hazánk költői, hogy pályázni, és munkáikat idegen kézzel leírva, jeligés tévé mellett, f. évi September 30-ig is czim alatt Emlékkerttársulatnak Debreczenben, beküldeni méltóztassanak. Felesleges gondosságból kiemeltetnek a legfényesebb tudnivalók : 1. Az emlékkert társulat magán-egylet, mely az tűzte ki feladatául, hogy azoknak, a kik Debreczen városban magukat kitünőleg érdemesítették — emlékeket emeljen. 2. E végre az egylet, a város és collegium beleegyezésével, a reformátusok nagy temploma és collegiuma közti négyszögű tért, hozzá véve a keletről szomszédos szabálytalan tért is, két , csak a főút által elkülönzött kertté alakította át, mindkettőt vasrácsozattal körülkerittetvén. 3. Ezen két kert Vass Pál főiskolai kertész által rendeztetett, és díszes állapotban tartatik a társulat pénztára segítségével. 4. Ugyanezen kertek nagyobbikában van már egy emlékkő az 1849-iki augusztus 2-ai csata alkalmával Debreczen alatt elvérzett honvédek emlékére. 5. A kisebbikben fog felállíttatni a Csokonai Vitéz Mihály 8 láb magas éremszobra, 13 láb magas gránit talapra. A szobor háttal több tanári lakházra, nézni fog balról a reformátusok nagy templomának északi homlokára egyenesen a honvédemlékre, jobbról a reformált collegiumra, és ennek keleti részén kezdődő „Darabos utczára“, melyben a megünnepelt költő született, lakott és meghalt. 6. Nevezett darabos utcza mentében kezdetett meg a reformált kollégiumnak négyszögre kiépítése a folyó évi márczius hó végén. 7. A talapzatra be lesz arany betűkkel vésve „Csokonai Vitéz Mihály 1773—1805.“ 8. A szobor a költőt azon időbeli viseletében rókatorkos mentével, magyar nadrágban, kis gallé-u köpenynyel, szőlőlagas előtt, lanttal baljában ábrázolja, jobb kezével a kollégiumra, — illetőleg az utczára mutatva, melyben élt. Kelt Debreczenben, apr. 20. 1870. Sombory Imre, udvari tanácsos, az emlékkert-társulat elnöke. Tóth Antal, jegyző, 1712 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Bécs, april 26. Potocki tegnap Claudyval és Zeilhammerrel értekezett; ma meg Tomannal, Weil-al és Ziemialkowskival értekezett. Holnap alkalmasint ismét conferentia lesz. A lengyel pártfőnökök közül egy sem hivatott ide. Prága, ápr. 27. A régi és új cseh pártiak tegnapi értekezltükön egy Potockinak átnyújtandó programmot állapítottak meg és egy új,az ország alkotmánya átvizsgálására összehívandó országgyűlést követelnek. Laibach, apr. 97. A vasárnapon tartott népgyűlésben Sachsenfeld a hódolati felirat ellen szólt; egy sloven congressusnak összehívása szükségesnek találtatott. Mint Tn'est-ből 26-ról jelentik, az ottani görögök gyűjtést rendeznek oly czélból, hogy nemzeti jutalom adassék át azon csendőrök családjainak, kik az idegen utazóknak a rablók elleni védelme közben estek el. FEKETE JÓZSEF, országgyűlési képviselő és marosvásárhelyi főbíró e hó 23-án tüdővészben meghalt. — A BUDAI VÁRSZÍNHÁZBAN tegnap a „Boiffyi boszorkány“ 3 felv. operettet, adták, már valamivel teltebb színházzal és sikerült előadással. Az előadásban a színház mindkét primadonnája részt vett és kapott is tapsokat. A társaság szervezése még nincs befejezve s akarjuk hinni, hogy akkorra a pártolás is nagyobb leend, sokan fogják követni gr. Andrásy Gyuláné példáját, ki, mint egy lapban olvassuk, már páholyt is bérelt. —• május 1-ére, mint uj tagokat várják Ballát a tenoristát és a Laszy párt. A közelebb szinre kerülő uj darabok közül megemlítjük a következőket: „Izabella,“ egy felv. Operette, a czímszerepben Vizváriné Krecsányi Sarolta asszonynyal. „Utazás Chinába,“ és „A kék szakál“ operettek. „A haza,“ Sardou hatásos színműve. ” A színkörben az előadások e hó végéig hat órakor kezdődnek, május elsejétől kezdve pedig, ha az időjárás engedi, hétkor.