Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)
1870-06-01 / 124. szám
gyanakkor lesz felveendő azon vasúti tárgy is, mely most küldetett át és melynek tárgyalása végett a bizottság azonnal összeül. Csütörtökön 11 órakor kezdődik meg az ülés, melyre minél számosabban megjelenni tiszteletteljesen kérem a méltóságos főrendeket. Ülés vége 1 óra 15 perczkor. ISKOLA-ÜGY. A pesti m. k. tudomány- egyetem bölcsészeti karának kebelében középtanodai tanárjelöltek számára felállítandó tanárképezdének Szabályzata. (Folytatás.) *) A történelem- földrajzi szakosztály gyakorlatai. 47. §. Az általános, s Magyarország történelmére és a földrajzra vonatkoznak, különösen tekintetbe vétetvén : a) a történelmi források szoros értelemben, b) a történelmi segédtudományok, és c) a földrajzi gyakorlatoknál a térképek rajzolás rögtönözve s táblán és otthon. 48. §. E gyakorlatok is írásbeliek és szóbeliek. 49. §. Minden rendes tag tartozik minden félévben az általános történelem- s földrajzból egyegy írásbeli értekezést, továbbá Magyarország történelme- és földrajzából szintén egy-egy ily értekezést beadni. 50. §■ A tárgyat figyelemmel arra, hogy a történelemből főkép oly részek vétessenek tárgyalásba, melyekre nézveleginkább szükséges, hogy azokat a középtanodai tanár alaposan tudja, s helyesen felfogja a szaktanár jóváhagyása mellett a növendék választhatja. — A tanárok minden félév elején alkalmas feladványokat tetszés szerinti választásra fognak a tanulókkal közölni, melyek leginkább alkalmasak arra, hogy — ami az írásbeli dolgozatok főczélja — a növendéknek a történelmi, s földrajzi forrásokból saját búvárkodás és kutatás álól merített ismereteinek felismerésére vezessenek, s ne tartalmazzanak egyedül csak mindenféle segédkönyvekből összeszedett adatokat. 51. §: A beadási határidő kitűzése, annak pontos megtartása, s általában a rendes tagok kötelezettségére nézve itt is a 33 és 34 .§. határozatai alkalmazandók. 52. §• A szóbeli gyakorlatok állanak : a) az írásbeli értekezések szóbeli szabad, középtanodai leczke alakjában a szerző által tartandó előadásában, melyet az evvel megbízott tagok bírálata, s az általános vitatkozás követ, mire nézve a 36-ik §-ban előírt eljárás fog irányul szolgálni; b) vitatkozásokból két, az illető szaktanár által bizonyos sorrend szerint e czélra eleve kijelölt képezdei tag közt, egyes, a tagok által választott, vagy a szaktanár által kijelölt történeti tételek felett ; c) történelmi és földrajzi forrásmunkák olvasásából magyarázatából és kritikai taglalásából; — és d) értekezésekből (colloquium), melyeket az illető szaktanár tart a képezdei növendékekkel a történelem főbb részeire vonatkozólag, különösen fontos, és nehezebb helyek felett e tudomány azon szakából, mely azon félévben egyetemi előadások tárgyát képezi. 53. §. Ezenkívül a történelmi osztály mindegyik rendes tagja köteles egy éven át a philologiai osztályban a latin vagy görög nyelvre vonatkozó gyakorlatokban is résztvenni, itt azonban írásbeli dolgozatok beadására nem köteleztethetik. 54. §. Mind az általános történelmet és földrajzot, mind pedig a Magyarországot illető gyakorlatokra hetenkint külön-külön két óra fordittatik, melyek alatt a növendékek a történelem és földrajz irodalmával is megismertetnek. 55. §. Ezen szakosztály növendékei az egyetemes és hazai történelmet, és ezek segédtudományait, azonkívül a földrajzot tartoznak hallgatni az egyetemen. A mennyiség- és természettani szakosztály gyakorlatai. 56. §. Ezen szakosztály a szerint,a mint a növendék szabad választása és hajlamánál fogva vagy a mennyiségtani, vagy a physicai irányban leendő kiképeztetésére fekteti a fősulyt, két ágra oszlik úgymint: I. ) mennyiségtani, II. ) természettani és vegytani ágra. I. Mennyiségtani ág. 57. §. Ezen ágnak gyakorlatai szintén írásbeliek és szóbeliek, és czéljuk : a mennyiség-tudomány irodalmával ismeretes ügyes középtanodai tanárokat képezni. 58. §. Az írásbeli gyakorlatok részint az összes mennyiségtan, vagy mennyiségtani természettan köréből a tanár által választott tételek és feladványok kisebb terjedelmű kidolgozásából és megfejtéséből állanak, mire nézve figyelem fordítandó arra, hogy e dolgozatok alapul véve mindenkor az azon időbeli egyetemi előadásokat folyó sorrendben a mennyiségtan mindegyik szakára kiterjedjenek, hogy így a képezdei tanfolyam ideje alatt a középtanodai tanárnak szükséges összes mennyiségtan alaposabb megismertetését eszközöljék, részint pedig nagyobb dolgozatokra vonatkoznak, melyek tárgyát a fentebbi tudományok köréből a tanár jelöli ki, vagy pedig ennek jóváhagyása mellett a növendék választja. 59. §. Nagyobb írásbeli dolgozatot, tekintettel arra, hogy a képezdei első évi növendékek a természettani gyakorlatokkal lesznek elfoglalva, csak a másodéves növendékek mindegyike tartozik, amennyire lehet, félévenként kettőt beadni. A kisebb dolgozatok számát, beadási határidejét és sorrendjét a feladvány minőségéhez képest a tanár határozza meg, figyelvén arra, hogy minden gyakorlati órára legalább egy ily dolgozatnak megbírálása, átvizsgálása s megvitatása jusson. — Egyébiránt itt is a 33., 34. és 35. §§. határozatai jognak fog irányul szolgálni. 60. §. A szóbeli gyakorlatokat a most említett írásbeli dolgozatok bírálata, s az e feletti vitatkozások képezik, mire nézve az irányul szolgáló eljárást a 36-ik §. határozza meg. 61. §. Ezenkívül állnak ezen gyakorlatok bizonyos mathematikai tételek és kérdések feletti vitatkozásokból, melyek tárgyát a tanár tűzi ki, vagy a növendékek is kijelölhetik; tovább a tiszta vagy alkalmazott mennyiségtan bizonyos meghatározott része fölött a tagok által felváltva tartott összefüggő előadásokból, melyekre a növendékek szabadon tehetik megjegyzéseiket; az előadás úgy mint az ennek folytán felmerült megjegyzések általános vitatás tárgyát képezvén, melyet a tanár véleményének előadásával fog befejezni. 62. §. E mathematikai gyakorlatok az első éviekkel hetenkint kétszer, a másodéviekkel pedig háromszor tartatnak ; ezen utóbbiak számára hetenkint legalább egy órában a mennyiségtan történelme és irodalma is előadandó. 63. §. Ezen ágnak tagjai tartoznak ezenkívül az első évben a természettani és vegytani ág első évi gyakorlataiban résztvenni, s az egyetemen a) a mennyiségtani előadásokat mind a két éven át, és b) a felsőbb természettan és elemi csillagászatból az előadásokat egy egy éven át hallgatni. II. Természettani és vegytani ág. 64. § Ezen ág czélja, a szükséges természet- s vegytani ismeretek megszerzésén kivül leginkább abban áll, hogy tagjai a középtanodai oktatásnál nélkülözhetlen természettani kisérletezéshez szükséges kézi ügyességet elsajátítják, a természet- és vegytan irodalmával megismertessenek, s a képesebb növendékeknek önálló buvárlatokra irány adassék. 65. §. Az első évi tagok kötelesek hetenkint a kitűzött napokon és órákban a tanár kellő felügyelete és vezetése mellett mindazon természettani és vegytani alapkisérleteket végbevinni és begyakorolni, melyek a középtanodai tanításnál előfördulnak. A másodéviek az első félévben részint a természettani technikával, részint a vegyelemzéssel foglalkoznak .. a második félév már inkább önálló működésre, buvárlatokra, gyakorlatokra és kísérletekre van szánva. A tagok minden esetben hetenkint legalább négy órát tartoznak az in ézetben tölteni, s a félév kezdetén munkatervüket a vezető tanárral helyénhagyás végett közölni továbbá dolgozataikról pontos naplót vinni, s a munka bevégeztével ennek alapján alakilag jól szerkesztett írásbeli dolgozatot a tanárnak benyújtani. 66. §. Minden rendes tag félévenkint legalább egy írásbeli dolgozatot köteles bemutatni, melynek megvitatására, s egyéb idevágó körülményekre nézve a többi szakosztályokat illetőleg előadott eljárás fog zsinórmértékül szolgálni. 67. §. A gyakorlatok továbbá állnak a tagok által tanulmányuk bizonyos részéből a tanár meghatározta sorrendben tartott összefüggő, mutatványokkal egybekötött szóbeli előadásokból, ezek bírálatából és megvitatásából. 68. §. Ezen gyakorlatokon kívül hetenkint 1—2 óra a természet- és vegytan történelmének és irodalmának megismertetésére fordíttatik, s a második évben tartoznak ezen ág tagjai a mennyiségtani ág első évesei gyakorlataiban isrésztvenni, de nagyobb mennyiségtani dolgozatokra nem köteleztethetnek. 69. §. A tagok az egyetemen a következő előadásokat tartoznak hallgatni: a) a természettan körébe vágó előadásokat mind a két éven át; b) a kísérleti vegytant az első, a felsőbb menynyiségtant a második évben ;c) az elemző vegytant a második évnek legalább egyik felében. (Folytatjuk.) *) Lásd lapunk 120. sz. 2306 ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS. Pesten, máj. 31-én. Elnök : Sárkány József. Bírák : Jakabfalvay Géza és Dani Nándor. Jegyző: Gramb Gábor b. Vádló: Frohner János, pesti szálloda-tulajdonos , képviselője dr. Füzesséy Géza. Vádlott : Saphir Ede, a „Saphir’s Styx“ czimű életlap felelős szerkesztője, ügyvéde: dr. Okorcsányi Odön. —A felek személyesen jelen vannak. A szabályszerű kisorsolás útján az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: Bojthor János, Vaskó Endre, dr. Lövik Adolf, Lász Ferencz, Balázs Dénes, Szilágyi Sándor, id. Birghofer Ignácz, Luczianovics Ferencz, Milassin Vilmos, Meleghy János, Hirsch Mihály, Török József; póttagok: Ferenczfy Antal, ifj. Waldheim János. A szabályszerű eskü letétele után Sárkány József elnök előadja, hogy a mai eljárás tárgyát képezi Frohner Jánosnak a „Saphir’s Syx“ czímű lap felelős szerkesztője ellen indított sajtópere. Constatálja, hogy a felek személyesen jelen vannak, azután vádlotthoz az előzetes kérdéseket intézi: vádlott Saphir Ede, 35 éves, pesti lakos, az inkrim. czikkek szerzőjének magát vallja, s azokért a felelősséget ő vállalja. Ezután felolvastatnak a vádlevél s az inkriminált czikkek,mely a„Saphir’s Styx“ 1869. évi 24, 27,28, 29, 30. és 1870. é. márcz. 17. számaiban továbbá a „Geissel“ 1869 ik nov. 6 án kiadott számában foglaltatnak. Az inkriminált czikkekben Frohner János, olykor ferdített névvel, mint oly egyén tüntetteti fel, ki bizonyos Forstingert előbb üzlettársul véve, később 50,000 fital megcsalta, ki haszonért szenteskedő jezsuita, s kinek promontori serházából 10,000 akó savanyu sört kellett a Dunába ereszteni. Vádlott előlegesen megjegyzi, hogy a „Geissel“ nek, a Styx melléklapjának a vádló által bemutatott 169-ik évi nov.lk száma csak kefelevonat és soha szét nem küldetett. Ennek igazolására ügyvéde beadja a „Geissel“-nek 1869-ik évi nov. 6 án szétküldött számát, melyben a sérelmesnek mondott „Redoute“ felirattal ellátott czikk benn nem foglaltatik. Ezzel a bizonyítási eljárás megkezdetvén, Sárkány József Elnök kijelenti, hogy a panaszlevél f. é. apr. 18-án adatott be; ennek folytán a vizsgálat ápril 25-én megejtetett. Magánvádló a vizsgálat folyamán mint tanukra Limnberg ügyvédre, Bár ügyvivőre, Forstinger Edére és Szenes Edére hivatkozott. Füzeséry Géza, vádló ügyvéde, Forstnger kihlallgatásától a tárgyalás folyamán eláll; a tanuk kihallgaási irant beadott kérdőponunk del ezon úvü. két nyugtát és névjegyet ad be, melyek az ügy felderítésére szolgálnak.