Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-03 / 126. szám

dig szintén oly meredeken dűlnek délfelé ; — a meder közép része azonban,melyi legterjedelmesebb majdnem szintes rétegzetli, és valószínű, hogy ezen rétegek alatt a kőszén fekvése szabályosab­ban fordul elő, mert vetődések csak igen ritkán láthatók. A Zsil mellékvölgyeinek majdnem minden víz­mosásában láthatók hatalmas kőszén-kibúvások, s részint ezekből, részint a földalatti kutatások eredményeiből biztosan lehet következtetni, hogy a zsilvölgyi kőszén-képződménynek van egy — mintegy 150 ölnyi vastagságú — rétege, melyben 12 széntelep található 123 lábnyi összes vastag­sággal. Ezen telepek között a mivelésre érdemesek — a fekütől indulva — következők : az 1 fő telep 4 láb vastag a 2-ik „ 70 , „ n 3-ik „ 9 „ „ „ 4 ik „ 12 n r, az 5-ik „ 5 „ „ a 7 ik „ 3 „ „ n 10-ik „ 6 „ „ a mivelhető telepek összes vastagsága tehát száz kilencz láb. A szén, ámbár a harmadkora képződményhez tartozik, hamu tartalma 5—6%) a koax-égetésre alkalmas, és az apraja is igen jó, tömött s tökéle­tesen összetapadt koaxot ad, mely a vasgyártásnál tökéletesen alkalmazható. A kincstár birtokában van a Zsilvölgy keleti része, mely a petrozsényi indóházzal legköny­­nyebben közlekedhetik, és ezen vidéken jelenleg a kincstár 71 bányamérték és 107 szabad kuta­tási kör által mintegy 18.000.000 - öl nagy­ságú területet biztosított bányamivelése számára; és miután a kőszénnek fenebb kimutatott 109 láb­nyi vastagsága következtében minden négyzet öl terület alatt 1800 mázsa kőszén fekszik,­­ de ha csak 1000 mázsa vétetik is a számítás alapjául, a kincstár számára biztosított terület alatt mint­egy 18,000 millió mázsa kőszén vár kiaknázta­­tásra , mely a tett számítások szerint sehol sem fekszik 300 ölnél mélyebbben, s ennélfogva a bányászatnak mostan ismeretes segédeszközei­vel is minden akadály nélkül megnyerhető. A középrész feltárása már a múlt évben meg­kezdetett és annyira haladt már, hogy a folyó év­ben, mihelyt a piski-petrozsényi vasút megnyit­­tatik, naponkint 5—6 ezer mázsa kőszenet lehet ott termelni, a jövő évben pedig a naponkinti­­ter­melést 10—12 ezer mázsára lehetene fokozni. A helyi viszonyok lehetővé tették ezen nevezetes ered­mény elérhetését, mert a közép részen megnyitott Deák Ferencz altárnával már a múlt évi septem­berben elérték a hatalmas telepet,melynek 12—D ölnyi vastagsága mellett minden négyzet ölébe 1300 mázsa szenet lehet termelni A fenebbi ter­melés eszközlésére tehát a folyó évben naponkin csak 4—5, a jövő évben pedig 9 — 10 négyzet ö lefejtése kívántatik. Hogy a munka­erő, mely ezen termelésre meg kívántatik, könnyen megszerezhető legyen, még a múlt évben megkezdetett egy bányatelep építési mely ez idén folytattatni fog,és ha egészen kiépitv leend, 800—900 munkásnak fog lakásul szolgál­hatni. Megkezdetett továbbá a termelendő kőszén elszál­litásának könnyítése végett egy bányapálya építé­se, mely az altárnát a petrozsenyi vasut-állomáss£ köti össze. A földmunka ezen pálya számár majdnem egészen készen van ; ennélfogva m­in­nen a piski-petrozsenyi vasút megnyittatik, ez a pálya is járható lesz. Felépíttettek még a múlt évben a Deák Ferencz altárna közelében szükséges műhelyek és felügye­lői lakók, és megkezdetett egy akna lemélyesztése, melynek segélyével a mivelést az altárna színe alá kiterjeszteni lehetene. A kincstári kőszénbirtok többi részei közül a keleti fog a közeljövőben termelhetni; ennek fel­­­­tárása végett megkezdetett a petrillai határban egy altárna, melylyel erélyes munka mellett 1871- ben el fog érezni a hatalmas telep. 1872-ben ezen részből is meg lehet kezdeni a termelést, és remél­hető, hogy 1873 ban itt is naponkint 10,000 má­zsa, vagyis évenkint 3.000.000 mázsa kőszenet lehetene előállítani. A nyugati rész feltárása legtöbb időt kíván, mert itt csak aknákkal lehet a kőszénhez férni. E végből három helyen megkezdettek a fúrások még a múlt évben, és most is folyamatban vannak. Remélhető, hogy mire a keleti részben a kőszén­­termelés megindul, akkorra a nyugati részen is meg lesznek már fúrva a kőszéntelepek, s az ak­nák mélyítéséhez hozzá lehet fogni, s igy a nyu­gati részben is meg lehetene inditni a kőszénter­melést. Ennélfogva egypár év alatt, czélszerű be­fektetések mellett, a kőszéntermelést évenkint 10 — 12 millió mázsára lehet fokozni.­­ A kőszéntermelés a zsilvölgyi bányákban má-­­­zsánkint 10 krajczárnál többe nem fog kerülni, és miután az erdélyi vaspályán tömeges szállítás mellett a mértföldenkénti vitelbér *­,„­orban van megállapítva, — a kőszénnek termelési és szállí­tási á­r a vajda­hunyadi vasgyárig alig fog többe kerülni 18 krnál, és ha a kőszén ára fejében 10 kr számi­tatik, egy mázsa kőszén a gyárnál mégis alig fog többe kerülni 28 krnál, — a koaxnak ára­­ pedig a vasgyárnál mázsánkint 50 krban vehe­­t­­ő fel.­­ A zsilvölgyi kőszén, tüzelési képességére nézve 8­2 — 91/1 mázsa egyenlő egy bécsi és 30‰ hosszú hasábjával. Megvannak itt tehát mindazon feltételek, me­­­­lyek egy nagyobbszerű­ vasgyár létesítésére szük­ségeltetnek, u. m. kitűnő minőségű és nagy meny­­nyiségü vaskő, tekintélyes mennyiségű faszén, és­­ kifogyhatlan mennyiségű és vasgyártásra alkal-­­­mas kőszén és koax.­­ A vasgyár felállításánál a mindenekelőtt meg­­­­oldandó kérdés az volt, hogy az­t hol állíttassék fel? Ott, hol a mostani olvasztó áll, a völgy szű­k volta miatt újabb építkezéseket nem lehet létesí­teni, és csak Vajda Hunyad mellett eléggé tágas a Cserna völgye ily építményekre. A nyersvas-termelés akár faszénnel akár koalis­­­sal eszközöltessék, a tüzelő­szer legnagyobb részét minden esetben nagyobb távolságról kellene Hu­­­­nyadra a gyárhoz szállítani, és ez valójában leg­­­előnyösebb is anyersvas-termelésre, mert egy má­zsa nyersvas kiállítására 8 □ láb­a 90 fnt faszén­­ vagy pedig 100 fnt koax és 250 fnt vasércz szük­­­séges ; ennélfogva a termelési költségek apasztá­sára nézve kívánatos, hogy az olvasztó minél kö­­­zelebb álljon a bányához, és a tüzelék szállíttas­­­sék hozzá hosszabb uton. . A kovácsvas készítésére nézve előnyösebb lenn­­e a finomító gyárt a Zsilvölgyben a kőszénbányás közelében állítani fel, mert egy mázsa kész ko­vácsvas gyártásához 125 fut nyersvas és 3­­0 fon­­ kőszén szükséges ; de miután a kovácsvasat a Zsil­­- völgyéből ismét ugyanazon az utón] visszaszáll] ,­­tani kellene, hogy eladassék, — és miután a Zsilvölgyben létező viszonyok között egy nagyobb­­ szerű finomítógyár felállítása a hozzá szüksége­s munkáslakók felépítése folytán nevezetesen na­gyobb költséget igényelne, és ezen munkások ott élelmezni és számukat növelni nehézséggel járna; ellenben Vajda-Hunyad a főközlekedési vonalokhoz közelebb áll, s a vidéken levő lakos­ság jelenben is a vasgyártásnál foglalkozik, és végre, mert tagadhatatlan előnye van annak is, ha az egész gyár egy helyen összpontosul. m­­indezen okoknál fogva czélszerűnek látszik, hogy nemcsak a nyersvas, de a finomító gyárak is Vajda­hunyadon állíttassanak fel, annál inkább, miután a kőszénnek Hunyadra való szállítása mázsán­kint alig kerül s­orba, mi a kovácsvas termelési költségét csak 22—23 krral növelné mázsánként. A gyár felállítására közvetlen Vajda Hunyad mellett igen alkalmas helyiség létezik. Ezen he­lyiség felhasználása mellett lehetővé válik, hogy a varsérczek a magasan fekvő gyalári bányából leszállítva, minden további felemeltetés nélkül juthassanak a nagy olvasztóba, és ennek terméke : a nyersvas, hasonlókép minden emeltetés nélkül adassék át a finomítóknak. Az érer szállítására Gyalártól Limpertig, hol a jelenben működő olvasztó áll, még az idén be fog végeztetni az összekötő bánya­vasút. Az új vasgyár számára a limperti kohótól Hunyadig egy 5300 öl hosszú, gőzmozdonynyal járható bánya­vasút volna építendő, melynek költsége körülbelül 400.000 frtra van előszámitva. A m. kir. pénzügyministerium bányászati osz­tályában 1.280.000 mázsányi nyersvas termelése végett a szükséges tervezetek elkészültek, melyek szerint ezen nyersvasból mintegy 30.000 mázsa öntvény, és 130.000 mázsa nyersvas adatnék el, 1.120.000 mázsa pedig helyben dolgoztatnék fel mintegy 100.000 mázsa finom vasra, 100.000 „ nehéz vascemekre, 540.000 „ pályasinekre, és 100,000 „ lemezre. A végkészítmény mennyisége ennélfogva tenne : 30,000 mázsa öntvényt, 130.000 „ áru nyers vasat, és 840.000 r kovács­ vasat, tehát összen : 1,000,000 mázsát. A jelenben létező munkabéreket és szállítási költségeket felvéve, a vasút kiépítése után Vajda- Hunyadon helyben 1 mázsa faszénnel gyártott nyersvas kerülne legfeljebb 1 frt 83 krba, egy mázsa koaxxal gyártott nyersvas 1 frt 25 krba,egy mázsa vasöntvény 3 frt 92 krba, egy mázsa finom kovácsvas és lemez 4 frt 51 krba és egy mázsa pályasín és nehézvas 3 frt 40 krba. A vasnak eladási árát mérsékelt számítás sze­rint felvéve, akkor, ha a gyár már teljes üzletbe jönne és azon esetben, ha a fenebbi fa- és kőszén­­árak vétetnek alapul, még pedig a kőszén árát akkép, hogy a kőszén üzletnek mázsánkint 10 krnyi tiszta nyeresége maradjon "— mutatkoznék üzleti nyer­s­ég és miután a cessmer-aczél-gyártásra alkalmas éret van, és az készíttethetik, de ezen gyártás al­kalmazása itt számításon kívül hagyatott, a fen­­nebbi üzleti nyereség még ezáltal is fokozható. A m. kir. pénzügyministérium bányászati osz­tálya által készített terv szerint a vidéken diva­tozó építési árakat felvéve, a nyersvas termelése itvégett felállítandó és kellő soliditással építendő mázsa frt. kr. forint 30,000 s­ö­­vény után á 2 8 62,400 130.000 nyersvas után á 1 130,000 100.000 finomvas után á 3 49 349,000 100.000 nehézvas után á 2 10 210,000 100.000 lemezvas után á­­ 3 49 349.000 540.000 pályasin után á 2 10 1.134.000 összesen . . . 2.234,400 2346

Next