Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1870-09-01 / 198. szám
az ellenség keresztültörését meggátolják s ezt a várba visszavessék. Eleinte csak aránytalanul csekély erő (a brandenburgi) volt az, melynek jaug. 16 k án a franczia visszavonulást fel kelle tartóztatnia. E megkisérlett visszavonulásnál is Bazaine rendkívüli elővigyázattal járt el. O két után ment, s midőn Metztől 2 és három negyed mértföldnyire nyugatra Mars la Tour tájékán fel lön tartóztatva, azonnal túlnyomó erőket gyűjtött össze, hogy az ellenállást megtörje. Azonban a bradenburgiak roppant bravourja s a lassankint megérkezett német erösbitések következtében ez nem sikerült neki. — Bazaine este egész Gravelotteig, Metztől és egy negyed mértföldnyire, visszanyomatott. A mieink öt aug. 18 dikán mintegy erödszerb állásban találják, s megtámadják őt részint homlokban, részint megkerülve. Ismét egész estig verekszenek, s most mindazon magaslatok ki vannak ostromolva, melyeken a francziák álltak. E napon a németek számbeli túlsúlya is érezhető volt, mert csaknem csodának mondható, hogy 16 án a számra nézve sokkal gyengébb német csapatok a francziáktól úgy hadi jelvényeket mint foglyokat nagy számmal vettek el. A két csata napja a francziáknak bizonyíta először a németek erkölcsi, azután pedig számbeli túlsúlyát is, így tehát el van érve (?) ama fölötte fontos czél, hogy a franczia főhadseregnek, Páris legfontosb véderejének, teljes lehetetlenné tétessék a chalensi és párisi útra térhetni. A Schwäbischer Mercur czímű német lap azon hírt közli, hogy 26-án a francziák Metzből két kirohanást tettek, melyekről a porosz tudósítások egy betűt sem mondanak. Nevezett lap a következőleg írja le az eseményt: A stuttgarti egészségügyi vonal 26-án,reggel ért Remillybe. Egyszerre 9 óra tájban ágyudörgés hangzott Metz tájáról. Fent a Remilly hegyen szállító csapatok hosszú sora jelent meg, kik a völgyben levő lőszerkocsikat elszálliták. Hírnökök hírnökök után rohantak ide oda, kiktől azon értesülést nyertük, hogy Metz előtt küzdelem foly. Az egészségi vonat betegszállító kocsikkal nagy részt sebesen a harcztérre Courcevilleshez szállíttatott.Ott minden a legnagyobb szórakozásban volt; az ágyudörgés néhány óra óta hallatszott. Világosan ki volt vehető a puskatűz ropogása, mely délután 3 óra tájban közelebb jött. A hírnökök jelentik, hogy Metzből Courchivilles irányában a francziák szinges kirohanást tettek. Egy második kirohanás Ponta-Mousson irányában kísértetett meg. Courcellesnél valamint a magaslatokon mindenütt a poroszok elsánczolták magukat, lövészárkokat vontak s azok előtt állva,várták a közelgő francziákat. A poroszok lassankint sánczaikba vonultak vissza s oly erős tűzzel fogadták az ellenséget, hogy az 3 órai küzdelem után ismét Metz falai közé vonult vissza. Este öt órakor érkeztek meg Courcellesba és Remillybe a sebesültek hosszú vonatokban s az egészségi vonat legénységének igen sok dolga volt. Nagy erélylyel végezé ez feladatát s este 8 órakor, midőn még azon örömteli hirt hallá, hogy a Pont a-Mausson elleni kirohanás is visszavezetett, hazájába tért vissza.“ A poroszok hallgatása ez események felett csak az által magyarázható ki, hogy Bazaine nem szándékozott a porosz vonalat keresztültörni, hanem csak a poroszokat sánczaikba akarta visszavetni, mi sikerült is. Strassbourg lődözéséről 25. és 26-ka közti éjjel, egy levelező ezt írja: A bombázás éjjeli 11 órakor kezdődött , rövid idő alatt egész Strassbourg tűztengerben tűnt fel. A szél által ides tova hajtott lángok közt a Münster tornya úgy látszott, mintha ingadoznék ; öt oldalról hangzott váltogatva a legrettentőbb ágyudörgés s némely perczekben allenheimi álláspontunkról a parancsnokok vezényszava is hallható volt. A szél elhozta hozzánk a városból a nők és gyermekek szivszaggatójajgatását s a barmok ordítását, s az egész jelenet pokoli látványt nyújtott. Magdeburg rohammal bevételes égése Tilly alatt nem nyújthatott rettentőbb látványt, mint ezen éj Strassbourg közelében; — csak 3 óra után lett vége a bombázásnak, de ha a feladás 1880 ma meg nem történik, az még az éj folytában a legnagyobb hévvel folytattatni fog. A bombázásnak meg kell enni hatását, mivel a csapatok éltét nem akarják koczkára tenni s csak a legvégsőbb esetben terveznek rohamot a polygon felől a fellegvár s a város felé már lehetségessé van téve, mivel ott már elegendő rés lehetett. Az újabb táviratok: Berlin, aug. 30. A poroszok főhadiszállásából aug. 28 áról távirják, hogy a Párisban Bazaine felől elterjedt hírek mind hamisak, mivel Bazaine minden összeköttetése Párissal el van vágva. A busancyi ütközetben a 12. francia chasseuriezred megsemmisíttetett. I Brüssel, aug 30. Az „Echo du Parlament“ jelenti Boulonból, aug. 29-ről, hogy a franczia császári herczeg Sedanba megérkezett és hogy a császárt is oda várják. Porosz dzsidások már Monzonnál, három franczia mértföldnyire Sedantól mutatkoznak. Berlin, aug. 30. Mac Mahon állítólag az Argau■ pokat fogja megszállni, és a Mosel felé nyomult, és hogy Bazainet, ki 26 án szerencsétlen kirohanást kísérlett meg, kiszabadítsa. Egy más versio sze'rint Mac Mahon Párisba vonult vissza. Napóleon Sedanban van, két mértföldnyire a belga határtól, | Páris, aug. 30. Az Aisne departement praefectje egy proclematiójában jelzi, hogy az ellenség a szomszéd departementokban van és a lakosságot erélyes ellentállás szervezésére hívja fel. A „Figaro“ azon hire, hogy Amerikából német fribuste-i irók indultak Európába, hogy Francziaország, nyilt kikötőit pusztítsák, határozottan meghazudtoltatik és minden eshetőségre elővigyázati intézkedések tétettek. Páris, aug. 30. A hollandi követ határozottan ellentmond azon hírnek, hogy kormánya megengedte volna a francziáknak, hogy luxemburgi területen, bár anélkül is, hogy ott időznének, keresztülvonulhassanak. Páris, aug. 31. A belügyminister, tartózkodás-sál jelenti: Az ellenség, úgy látszik, megállítja útját Páris felé. — Mac-Mahon folytatja mozdulatait; komoly ütközetbe nem keveredett. — Az Aisne departement és egyéb departementek ; nemzetőrsége hatalmas ellenállást szervez. Bécs, aug. 21. A „N. Fr. Presse“ egy táviratot közöl Berlinből, mely serint hiszik, hogy Strassboug szerdán kapitulálni fog. Metzből két szerencsétlen kirontás létetett volna. — Metz nagy ostromló ágyukkal fog ma bombáztatni. — Macs Mahon aug. 30-án Rethal és Maziéres között állott. A bécsi franczia követség következő távirati tudósítást kapott: „Mac Mahon 3 hadosztály által erősbittetve, melyek Metz előtt Bazaine i seregétől elváltak, Párist már majdnem elérte. ”, a Parisban rendelkezés alatti haderőkkel egyesülve, a főváros falai alatt a poroszokkal meg fog ütközni.“ A „Tagespresse'-nek egy Korokból (Strassbourg mellett) aug. 30ról kelt távirata jelenti: „Ma éjjel Strassbourg rettentően bombáztatott; számos gyújtó golyó gyújtott; a franczia ütegek elnémultak; egy a francziák által tegnap eszközlött kirohanás viszavezetett.“ FRANCZIA ÜGYEK: A „Journ Officiel“ 30-án közzétevé az epernayi maire letételét, ki a lakosoknak azt ajánlá, hogy ne szegüljenek ellent a poroszok előnyomulásának. Egy schlettstadti 30-iki sürgöny szerint, két nap óta Strassburg ellen igen heves tüzelés kezdetett meg. A la villette-i ügyben Eudes és Boildean halálra, s Lagarrieu 10 évi gálya rabságra ítéltettek. A Faurichon aladmirál parancsnoksága alatti hajóraj északi hajóhad, s a Bouet Willarmez aladmiral alatti hajóraj a balti hajóhad nevét véve föl. A „Mémor. diplom.“ szerint a balti hajóraj már megkezdé Danzig bombázását, s már több jelentékeny martalékot szerzett. Bussierre, Strassburg követe, kiről azon hir volt elterjedve, hogy a poroszok által főbe lőve tett, — ez idő szerint Rastadtban államfogoly. A „Journal des Debats" egy levelet közöl, melyet az testvéréhez irt s melyben elfogatása iránt panaszkodik, holott ő mint a párisi segélyegylet tagja működött, s a strassbourgiakkal minden összeköttetést megszüntetett a maga részéről, sőt mozgó kórháza tagjainak sem engedé meg a Strassburgba menetelt, csakhogy gyanúra ne szolgáltasson alkalmas „s íme — úgymond — mégis elfogtak (18 án reggeli 6 órakor, mikor még ágyban volt), s fegyveres kíséret mellett Rastadtba vitettem, hol jelenleg államfogoly vagyok." „Ne hidd ,azonban — folytatja továbbá, — hogy én e miatt le vagyok verve; nem, én kötelességem teljesítésének estem áldozatul, s hiszem, hogy a társulat felszólalandó igazságot fog követelni ily eljárásért.“ Páris, aug. 30. A kamaraülésben Andrei és Johnson tiltakoztak a protestánsok ellen emelt vádak ellen. A belügyminiszter kifejezi abbeli meggyőződését, hogy minden franczia csakis egy hiten van: a hazafiság hitén. A belügyminister visszautasítja a Ficard által tett azon szemrehányást, mintha a ministérium háta mögött titkos kormány működnék. A chalonsi maire proclamátiója, mely a kamrában is szóba került, így hangzik: „A porosz csapatok minden pillanatban megjelenhetnek kapuink előtt. Chalonsban nincsenek eszközeink előnyomulásuk feltartóztatására,vagy csak késleltetésére. Fölhívjuk polgártársainkat, hogy uralkodjanak hazafias és fájdalmas érzelmeik felett, s minden ellenséges cselekménytől tartózkodjanak. Ezen cselekményeknek nemcsak hasznos eredményök nem lenne, hanem csak szerencsétlenséget hozhatnának városunk épületeire, házi élelmünkre és családainkra.“ Troyesben 24-én következő hirdetmény tétetett közzé: „Azon körülmény, hogy a lakosok egy része eltávozott, s számos jelentékeny ház elhagyatott, városunkban teljesen jogosult izgatottságot idézett elő. A községi tanács utolsó ülésében elhatározta, hogy erélyes szó intéztessék polgártársaink hazaszeretetéhez ; felhívja őket, hogy házaikat, tűzhelyüket cserben ne hagyják. A jelen események úgy áldozatokat mérhetnek reánk, úgy hát mindnyájunk közt meg kell osztanunk azokat. A községi igazgatás bekövetkezhető esetekben kényteleítve látná magát, az elhagyott házak ajtait megnyittatni.“ Az állandó községi bizottság. ANGOL ÜGYEK. A „M. Post“ egy czikkében, a német sebesülteknek Belgiumon át szállitása iránti kivánatot tárgyalván, többek közt igy nyilatkozik : „Okunk van hinni, hogy ezen kívánat már végkép abbanhagyatott. Első tekintetre ezen rendkívüli kívánat a humanitás látszata által ajánlatott; nem lephet meg bennünket, ha a szenvedők iránti szánalom a jószivüeket annak pillanatnyi támogatására indiná. Azonban érettebb megfontolás után még a leiizgalmasabb szivüek is beláthatók, hogy ha e kívánat teljesítetnék, ez nem rövidítve a sebesültek fájdalmait, míg ellenben az egyik hadviselő fél erejét tetemesen növelné. Világos, hogy Aachen nem esik oly közel a harcz színhelyéhez, mint Mannheim és Mainz, hogy Triers Landauról ne is szóljunk. Tehát a sebesülteket szintoly gyorsasággal s könnyűséggel lehet ezen városokba szállítni, mint a belga határon túl eső városokba, csakhogy ennek létesítése végett, a hadviselő fél kénytelen lenne saját erősbítéseis hadiszreinek szállítását megakasztani, hogy így az ezer meg ezer sebesültek hazaszállíttathassanak. Ez nagyon kényelmetlen dolog lehet, de a semleges hatalmik nem tekinthetik a kérdést ily szempontból Anglia a legújabb szerződés által garantírozza Belgium feltétlen semlegességét, s arra kötelezi magát, hogy fegyvert fog azon hadviselő fél ellen, mely a garantírozott területet megsértené. Ezért a cabinetre nézve lehetetlen lett volna megengedni, hogy a porosz kormány az Ikáép semlegesben államot saját egyéni „segélye és kényelmére“ használja föl. A legújabban aláírt szerződésnek ily megsértése a francziákat följogosította volna ara, hogy segélyünket kérjék ki annak megvédése végett. Ily körülmények közt az angol cabinet nem tehetett egyebet mint a szerződést épségében fönntartani, s lépéseket tenni, annak bármely ilynemű megsértésének meggátlására. Még ha a téli havazások, vagy a természet erői a sebesültek szállítását teljesen lehetett