Budapesti Közlöny, 1871. június (5. évfolyam, 124-147. szám)
1871-06-03 / 126. szám
képest csak a valódi becsért kívánta megállapítani, tekintet nélkül a netalán a praetium affectionisból származott vagy tévedésből felcsigázott árak mellett eszközlött vételekre. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCLIVIK ÜLÉSE 1871. JUNIUS 2-ÁN D. E. 11 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Jámbor Pál, Bujanovics Sándor. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesittetik. Kérvények. Győrmegye feliratot intéz az iránt, hogy a kórház Ügye törvény által rendeztessék. Temesvár városa feliratot intéz az iránt, hogy az Ercsi uradalom az Eötvös család részére országos költségen megvásároltassék. Széky Péter magánkérvényt, Lónyay Gábor pedig a magyar gazdasági egyesület részéről nyújt be több rendbeli kérényt. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasítlatnak. Interpellatió: Babes Vincze : Következő interpellate intézi a belügyministerhez: Hivatkozással a minapon e helyen több oldalról felhozott azon esetekre s illetőleg panaszokra, melyek jogosult gyamokoknak tekinthetők legalább, miszerint a szegedi teljhatalmú kir. biztosság közegei által törvényellenes s a humanismust megsértő kigúnyoló kínzások vitetnek véghez, miután Torontál megyéből legújabban vett értesítések szerint ott nem régen az történt légyen, hogy bizonyos Molnár nevű kir. biztosi ügynök egy román-bacsai, igen tekintélyes Saru nevezetű lakost, ki több évekig községi biró volt, soha vizsgálat alatt nem állott, befogatván, borzasztóan megkinoztatta, aztán pedig Klárira vezette, s ottan a községház előtt egy élő fához megkötve két napig tartotta, s ismételve az Összecsődült nép előtt megkinoztatta, oly annyira, miszerint „e látványon elborzad a világ“; és miután állítólag Ráday grófhoz közel álló egyének azt híresztelik, miszerint Molnár biztos úrnak egyesen felhatalmazása volna ilyen tortúrára, egész tisztelettel kérdezni bátorkodom a minister urat. Intézkedett e már, vagy szándékozik-e intézkedni minél előbb, miszerint a felhozott esetek s elterjesztett hírek felett, szigorú, részrehajlatlan s hamisíthatlan módon vizsgálat tartassák, és bebizonyítások esetében a bűnösök szigorú fenyíték alá vétessenek, teljes megcáfolásuk esetében pedig azon, hazánk becsületét, valamint miveltségünket is kompromittáló hírek az igazi tényállásnak nyilvánosan leendő kiderítése által megszüntettessenek. Knapp Gusztáv: Interpellátiója az igazságügyi miniszerhez: Folyó évi április hó 25 én tartott ülésében jutott a képviselőház annak tudomására, hogy az igazságügyi miniszer úr egy a talmácsi uradalomnak néhány községei és a szász nemzet, illetőleg hét birái között a létezett úrbéri viszony fölött és a tulajdonjog fölött fennforgó, még a múlt év közepén a m. k. legfőbb ítélőszékhez végleges eldöntés végett fellebbeztetett pert a periratokkal együtt f. é. január havában a m. k. legfőbb ítélőszéktől kikérte, s ezen pert ez ideig az illetékes bírósághoz vissza nem adta. 1. Minő törvényre alapítja a miniszer úr jogosultságát ezen, vagy bárminemű más pert az illetékes bíróságtól elvenni, azt öt hónapon át vagy netalán még tovább az igazságügyi ministériumnál visszatartani, s igy az igazságszolgáltatás törvényszerű menetét akadályozni, sőt felfüggeszteni. 2. Szándékozik-e a minister úr az említett pert haladéktalanul s minden netalán akadályozó hozzáadás nélkül a m. kir. legfőbb itélőszékhez törvényszerű végleges eldöntése végett visszaadni. Ha netalán nem ? minő törvénnyel igazolja a minister ur ilynemű szándékát s eljárását. A beadott interpellatiok közöltetni fognak az illető ministerekkel." 2904 Főrendiházi üzenet. Apponyi Albert gr. főrendiházi jegyző : A főrendiház megbízásából van szerencsém az első folyamodású bíróságok rendezéséről szóló t. javaslat egy §-ának módosítása mellett a következő t. javaslatoknak változatlan elfogadását tanusító jegyzőkönyvi kivonatokat tisztelettel átnyújtani. A. javaslatok ezek: a magy. földhitelintézetről, az első folyamodású bíróságok életbeléptetéséről, a királyi ügyészségről, a közbiztonság helyreállítása végett tett rendkívüli intézkedésekre szükséges póthitelről, a fiumei kikötő kiépítéséről és az ezen czélra 1871 re megajánlott póthitelről, a határőrvidéki és fiumei kerületi tengeri kikötőkre pótlólag megajánlott összegek fedezéséről, a horvát-szlavonországi államutakra és folyókra 1869. évben fordított költségek megtérítésére megkívántat a póthitelről, és az állam költségén kiépítendő zólyombeszterczei szárnyvonal kiépítéséről szóló 1. javaslat. (Éljenzés.) A végleg elfogadott törvényjavaslatok szokott módon szentesítés végett Ő Felségéhez fognak felterjesztetni, a főrendiház részéről tett módosítvány pedig ki fog nyomatni és holnap tárgyaltatni. Bizottsági jelentések: Ordody Pál : Az igazoló bizottság részéről jelenti, hogy Kelecsényi Rafael a 30 nap fentartása mellett igazoltatott. Kelecsényi a 8-ik osztályba soroztatik, egyúttal Hoós Ferencz és Chorin Ferencz képviselők végleg igazoltatnak. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottság részéről benyújtja a jelentést Pest városa által felveendő kölcsönbélyeg és adómentesség tárgyában. Ki fog nyomatni és az osztályokban holnap fog tárgyaltatni. Királyi Pál : Bemutatja a központi bizottság jelentését a pestvárosi nagykörút és az azon építendő házak adómentességéről szóló 755 számújavaslatról. Ki fog nyomatni és hétfőre napirendre tűzetik ki. Pulszky Ágoston : Bemutatja az amerikai egyesület államokkal a kivándorló egyének állampolgársága iránt kötött szerződésről, továbbá az Uruguai, heryi, chilei és argentini köztársaságokkal kötött kereskedelmi szerződésről szólójavaslat iránt a központi bizottság jelentését. Ki fog nyomatni, s holnap fog tárgyaltatni. Következik a vízszabályozási társulatokról, és gátrendőrségről szóló törvényjavaslatok harmadszori felolvasása. A ház azokat végleg elfogadja, miről a főrendiház jegyzőkönyvi kivonat kíséretében értesíttetni fog; a jegyzőkönyi kivonat azonnal fel is olvastatván, a ház azt észrevétel nélkül hitelesíti. Ezzel az ülés napirendje ki lön merítve. A házelnök jelentése szerint holnap d. e. 10 órakor az osztályokban fog az odautasított törvényjavaslatok felett tanácskozni, ezután pedig déli 12 órakor nyilvános ülést tart. Iványi Dániel : Azt kívánja, hogy a holnapi ülésen indokolhassa azon hat javaslatát, melyet a tornászat és fegyvergyakorlat iránt beadott. A ház nem kívánja ezt holnap tárgyalni, mire az ülésnek déli 12 óra 5 perczkor vége jön. Legközelebbi ülés holnap déli 12 órakor. A FŐRENDIHÁZ CXYI. ÜLÉSE 1871. junius 2-án d. e. 1 órakor. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyzők: Miske Imre báró és Apponyi Albert gróf. A kormány részéről jelen van: Szapáry Gyula gr. államtitkár. A jegyzőkönyv hitelesítése után Bujanovics Sándor képv. házi jegyző áthozza a vízszabályozási társulatokról és gátrendőrségről szóló, a képv. ház mai ülésében véglegesen elfogadott törvényjavaslatokat a jegyzőkönyvi kivonattal együtt. Az utóbbi felolvastatik, a törv.-javaslatok felolvasottaknak vétetnek. Cziráky János gr. előterjeszti a jogügyi bizottságnak jelentését-ez az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről, 2 or az irtványokról, 3 or a telepítvényekről szóló tv.-javaslatokra nézve, egyszersmind jelenti, hogy mint a jogügyi bizottság elnöke felszólította az igazságügyi ministériumot, hogy a testi büntetések eltörlését tárgyazó tv.-javaslat tárgyalhatása végett az erre vonatkozó statistikai adatok közlését minél előbb eszközölje. Szapáry Antal gr. benyújtja a pénzügyi bizottság elnökének megbízásából a gömöri iparvasút kiépítésére, és az első magyar gácsországi vasútvonalnak módosítására vonatkozó jelentést. A jelentések kinyomatása elrendeltetik. Szapáry Gyula gr. államtitkár a közlekedési ministérium nevében indokolja a gömöri iparvasutak kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatot, előadván, hogy az engedélyesek bejelentették, miszerint a pénzpiac jelen körülményei között kötelességeiknek megfelelni képtelenek, minek folytán a tárgyalások megindultak és a ministérium elhatározta, hogy a ház elé azon javaslatot terjeszti, hogy maga a ministérium saját felügyelete és felelőssége mellett eszközölné a szóban levő vasutak építését olyképen, hogy azon mértföldenkint 100,000 frt állami segélynek az országos jövedelmekből leendő folyóvá tétele, mely állami segély kiszolgáltatása már az 1870. XXXI. t. czikkel határoztatott el, engedtessék meg. Hatalmaztassék fel egyúttal a ministerium mértföldenkint 311,000 névértékű, az állam részéről kamat -biztositással ellátandó elsőbbségi kötvények kibocsátására. A vasút egyébiránt ugyanazon rendszabályok szerint lesz építendő, melyek az 1870. évi XXXI. t. czikkel beczikkelyezett engedélyokmányban ez iránt megállapítják, s minden a vasút építésére vonatkozó határozmányok a most bemutatott törvényjavaslatba átvétettek. Ezen hálózat ily módoni létesülésének többnemű előnyei lennének, így nevezetesen, hogy a munkák félbeszakítást nem szenvedvén a különben az engedélyezési tárgyalások által bekövetkező idő mulasztás mellőztetnék, továbbá, hogy azon 100.000 frt, melyet az állam a kérdéses vasutak építésére az országos jövedelmekből rendelt fordulató, sokkal kedvezőbb viszonyok között helyeztetnék el, mint aminek az első engedélyokmány határozatai szerint megállapíttattak. Az eredeti engedélyokmány határozatai értelmében ugyanis a pályának bevételeiből minden üzleti kiadások levonatván, a tiszta jövedelemből, az elsőbbségi kötvények 5 % kamatai és 4/s “A törlesztési hányada fedezendő, mi 18,038 frtot vesz igénybe; továbbá, az elsőbbségi kötvények kamatainak és törlesztési hányadának fedezése után fennmaradó jövedelmi feleslegből az A) sorozati részvények kamatai voltak fedezendők, mi 4000 forintot igényelt volna; végre csak ezeknek kielégítése után fennmaradó tiszta jövedelemből részesültek volna kamatoztatásban a B) sorozatú részvények, vagyis az állam által adott 100,000 frt segély. Az első engedélyokmány határozatai szerint tehát az állam által adott 100,000 forintnyi befektetési tőke csak akkor részesült volna kamatoztatásban ha a vasút tiszta jövedelme mértföldenként 22,038 forintot meghaladott volna, és teljes kamatozásban csak akkor részesült volna, ha a tiszta jövedelem 29,538 forintot ért volna el, holott a jelen törvény határozatai értelmében az állam százezer írtja 4000 frtnyi kamatot minden körülmények között élvez, mert azon 4000 forint, melyet az érdekelt földbirtokosok és iparosok biztosítottak, és mely az első esetben az AJ sorozatú részvények kamatoztatására szolgált volna, most az állam befektetési tőkéjének kamatjait képezendő, teljes kamatoztatást pedig, ugyanazon kamatlábot véve, már akkor nyer, midőn a vasút tiszta jövedelme 25,538. Sokkal előnyösebb feltételek alatt nyújtja tehát az állam a mértföldenkénti 100,000 frt segélyt, mint nyújtotta volna az első esetben. A harmadik előny pedig abban rejlik, hogy a gömöri iparvasutak hálózatának feled-füleki, vagyis fővonala, két az állam tulajdonát képező vasutat, úgymint a hatvan-miskolczit és salgótarjáni titkait köti össze egymással. Oly öszszekötő vonalat képez tehát az állam északi vonala között egyrészről, és a hatvan-miskolczi és a tisza-vidéki pályák között másrészről, mely a tarifták sátájában a forgalom alakulására is jótékony befolyást fog gyakorolni.