Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-19 / 214. szám

Buda-Pest 1871. 214. szám Kedd, September 19. BUDAPESTI fönTM KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Kéziratok nem küldetnek m­.nz.v Bérmentet­­len levelek csak rendes leveleseinktől fog­adtatnék el Előfizetési Napontai postai szétküldéssel . Egész évre.........................20 írt. Félévre ..............................10 „ Negyed évre .... 5 „ Arak : Budapestek házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyed évre . . 4 . 50 , 8 Serkhsetőség : Pesten , hatvani­ utcia 10-ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe** iíttatandA hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­én 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, lOO— 200-ig 2 frt. lOO—300-ig 3 irt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Magrehiedetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­dij külön minden beigtatás után 30 kr oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszerem előterjesztése folytán Schedivy József ,a mezőhegyesi magyar ál­­ladalmi ménes-birtokon alkalmazott gazda­sági intézőnek, nyugdíjazása alkalmából, kitűnő szolgálatai elismeréseü­l a gazdasági igazgatói czimet díjmentesen adományo­zom. Kelt Salzburgban, 1871. évi September hó 7-én.Ferencz József, s. k. Szlávy József , s. k. Magyar belügyministerem előterjeszté­sére ifjabb Zeyk Károlyt a nevezett minis­­teriumhoz tiszteletbeli segédfogalmazóvá kinevezem. Kelt Bécsben, 1871. évi sept. hó 11-én. Febencz József, s. k. Tóth Vilmos, s k. O cs. és Ap. kir. Felsége f. é. sept. hó 10-kén kelt legfelsőbb elhatározásával Urbtíny József, a horvát-szlavon hétszemélyes táblánál lévő titkári segédet, ugyanazon legfőbb törvényszékhez tanács- és elnökségi titkárrá kinevezni méltóztatott. A vallás- és közoktatási minister Boemm Sivet dar lőcsei kir. főreáltano­dai helyettes rajztanárt, ugyanoda rendes rajztanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatási miniszer Péter János kaposvári államgymnasiumi helyettes tanárt, ugyanezen tanintézethez rendes tanárrá ne­vezte ki. Schiessler Gyula szabadkai főelemi tanító saját, úgy Gyula és Mária gyermekei vezetéknevének Tálasics, kért átváltoztatása folyó évi 23.221. számú belü­gyministeriumi rendelettel megenged­tetett. A bukaresti cs. és kir. főüigynöknek i. é. Sep­tember 2 án kelt jelentése szerint a cholera Ker­­son, Rostov, Taganrog és Kertschben kiütött. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az osztrák cs. k. kereskedelmi ministerium­­nak 1871-ik évi junius hó 4 én 364. szám alatt kelt átiratával a földmivelés-, ipar-és kereske­delmi m. k. ministerium értesittetett, miszerint a cs. és Apost. kir. Felsége ugyanazon évi május hó 2- én kelt lf. elhatározással Bécsben egy nemzet­közi világkiállítás megtartását legkegyelmesebben megengedni, és ezen világtárlatnak 1873-ik évi május hó 1-én való megnyitását jóváhagyni mél­tóztatott. Időközben a lf. helyen kinevezett osztrák csá­szári kiállítási bizottmány megalakulván, követ­kező programmot bocsátott ki: I.­­ cs. és Apóst, királyi Felsége oltalma alatt az 1873-ik évben Bécsben nemzetközi kiállítás fog tartatni, melynek feladata leendő a jelenkor közműveltségi fokát és a nemzetgazdászat összes mezejét feltüntetni és annak további haladását előmozdítani. A kiállítás a Praterban az e czélra felállított épületekben 1873-ik évi május hó 1-én fog megnyittatni és ugyanazon év­­etb. hó 3- én bezáratni. II. A kiállított tárgyak a következő 26 osz­tályba lesznek sorozva: 1.) bányászat és kohászat, 2.) mező- és erdő­­gazdaság, 3.) vegytani ipar, 4.) élelmi­szerek, mint az ipar termékei, 5.) szövési és ruházati ipar, 6.) bőr- és kaucsuk ipar, 7.) fémipar, 8.) fa­ipar, 9.) kő­anyag- és üvegipar, 10.) rövid áruk, 11.) papír­ipar, 12.) graphical művek és ipari raj­zok, 13 ) gépészet és szállítási eszközök, 14.) tu­dományi műszerek, 15) hangszerek. 16. ) Hadügy. Ezen csoport magában foglalja a hadsereg felszerelésére és a sebesültek és bete­gek ápolására szánt tárgyakat és készületeket. 17. ) Tengerészet. Ezen csoport tartalmát képe­zik oly tárgyak, melyek a folyam- és tengeri ha­józást, hajóépítést, hajófelszerelést, révépítést, partvilágitást, mentelmi ügyet, sőt illetik. 18. ) Építészeti és polgári mérnöki ügy. — Ezen osztályban ki fognak állíttatni: végbevitt vagy ter­vezett út- és vaspályaépítések, vizvezetések, föld­­kiszáritási munkálatok, folyó vizek szabályozása, csatornázások, lak és nyilvános épületek terveze­tei (parlamentházak, színházak, kórodák, börtö­nök, fürdő- és közmosdó házak sat.) továbbá belső berendezések, u. m.- szellőztetés, fű­tés sat. 19. ) A polgári lakház belső berendezése és építése. 20. ) A parasztház bútorai és berendezése. Ezen két csoport feladata : teljesen felszerelt lakrészek bemutatása által feltüntetni azt, miként fogják fel az egyes népfajok a lakás feladatát. 21. ) A nemzeti házipar.Ez­en osztály feladata: ki­mutatni, mily bő és értékes eszme­anyagot foglal­nak magukban a nemzeti házipar készítményei, ékszerárukban, edényekben, szövetekben stb. 22. ) Műipari múzeumok hatásának kimutatása. Ezen csoport czélja azon eszközöket tüntetni ki, melyek segítségével az újkor műipari múzeumai az ízlés nemesítésére is általános befolyást gya­korolni törekszenek. 23. ) Az egyházi művészet.Ezen osztályban egye­­sittetni fog minden, mi a műipar terén egyházi czélokra létrehozatik. 24. ) Művészeti és műipari tárgyak múlt időkből, műkedvelők és gyűjtők által kiállítva. (Exposi­tion des amateurs.) Ezen tárgyak kiállításával kísérlet fog létetni magánműgyüjtemények kin­cseit, melyek rendesen csak szűkebb körökben ismeretesek, műkedvelőkkel is megismertetni, és a műipart új eszmékkel gazdagítani. 25. ) A jelenkor képzőművészete . Ezen osztály­ba csak azon műtárgyak fognak felvétetni, me­lyek az első világkiállitás óta (Londonban 1851- ben) készíttettek. 26. ) Nevelési, oktatási és kiképeztetési Ügy.Ezen csoport magában foglalandjó: a) " Annak kimutatását, mi a gyermek ápolására és nevelésére, physikai és psychikai kiképezteté­sére, életének első napjaitól kezdve tanodába való belépésének korszakáig vonatkozik. b) A tan és oktatási ügyet az elemi iskoláktól kezdve egész a szak- és főiskolákig. c)­Az összes nevelési ügyet,­a­mennyiben az iro­dalom, a sajtó, a társulatok, a könyvtárak működé­sének bemutatása és statistikai kimutatások által szemlélhetővé tehető. III. Különböző időszakokból származó gépek,esz­­­közök egymás mellé állítása, valamint kezelési módok és munka­eljárások kitüntetése által egyes találmányok fokonkénti tökéletesedése lenne ki­mutatandó, mint p. varrógépeknél, szövőszékek­nél, távirdai és fényképészeti eszközöknél stb., mely kimutatás egyszersmind kisérletkép szol­gálna a találmányok történetének előadására. — Ehhez sorakoznék a kisérlet a gépek terményeit szembeállítani a kéz műveivel és az utóbbinak pót­lását gépmunka által feltüntetni. IV. Hasonnemű, de különböző időszakokból származó tárgyak, (ha lehetséges, azok árainak megemlítésével), valamint ilynemű mustrák és minták kiállítása által ki fog mutattatni egyes iparágak termelő képességének növekedése, azok­nak az ízlés változatosságaitól való függése, az arra gyakorlott befolyása, valamint időnkénti köz­­­gazdászati jelentősége. Ily módon egyszersmind adatok nyuttatnának az ipar történetéhez. V. Hogy a tudomány befolyása az ipar fejlődé­sére visszapillantás által kitüntettessék, a hulladé­kok értékesítése vagy növekvő felhasználása az úgynevezett hulladékok és az ezekből nyert gyárt­mányok és közbeeső termények szembeállítása ál­tal ki fog mutattatni, a­mennyiben az ily­en érté­kek előállítása oly felfedezések és találmányok által lehetségesittetett, melyek az első világkiállí­tás (London, 1851.) után történtek. VI. A kiállítás további tárgyát az árak története fogja képezni. A legnevezetesb termelési terüle­tekből a fontosabb czikkek árai, lehetőleg a múlt­ba visszamenve és öt évi átlagokban egymás mellé sorolva, a mustrák és próbák előterjesztése mellett lógnak kimutattatni. VII. A czikkek nemzetközi csere­forgalmának áttekinthetése végett kisérlet létetik, a világke­reskedelem előtüntetésére. E végből minden ne­­vezetesb kikötőnek kereskedelmi czikkeiből mus­trák és próbák fognak kiállíttatni, és ezek mind­egyikénél a származás, és kelete iránti adatok a be- és kivitel mennyisége, az árak stb. ki fognak mutattatni ; továbbá az illető tengeri kikötőnek hajózási és kereskedelmi nif','o­o,’na az utolsó tíz év alatt, statistikai ada­ttal elő fog tüntettetni. VIII. A fentebb kifejtett eszme : a kiállítás ta­nulmányozását számok és rajzok által könnyíteni, a kiállítás minden osztályában olykép is fog ér­vényre juttatni, hogy az egyes államoknál az el­ső világkiállítás óta (London, 1851.) mutatkozó közgazdászat­ haladás a hivatalos adatok­ által ki­­mutattassék, így például a földmivelésre szánt térségek ki­mutatása, a földterményeknek évi mennyisége, azoknak ára, a földérték, kamatláb, a vasutak, a lakosság száma, stb. miként mindezek a későbbi kiállítások illető szakaiban mutatkoztak (Páris 1855, London 1862, Paris 1867) egymással pár­huzamba helyezendők lesznek, hogy ily módon az egyes államok termelő ereje, a nekik szánt ki­állítási helyiségekben, táblás kimutatás szerint előtüntessék.­­Másrészről az egyes kiállítási tár­gyakat illető adatok, u. m. a kiállító neve, a tárgy megjelölése, az ár (ennek kihirdetése azonban a

Next