Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1871-09-19 / 214. szám
Buda-Pest 1871. 214. szám Kedd, September 19. BUDAPESTI fönTM KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Kéziratok nem küldetnek m.nz.v Bérmentetlen levelek csak rendes leveleseinktől fogadtatnék el Előfizetési Napontai postai szétküldéssel . Egész évre.........................20 írt. Félévre ..............................10 „ Negyed évre .... 5 „ Arak : Budapestek házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyed évre . . 4 . 50 , 8 Serkhsetőség : Pesten , hatvani utcia 10-ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe** iíttatandA hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésén 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, lOO— 200-ig 2 frt. lOO—300-ig 3 irt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Magrehiedetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatás után 30 kr oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszerem előterjesztése folytán Schedivy József ,a mezőhegyesi magyar álladalmi ménes-birtokon alkalmazott gazdasági intézőnek, nyugdíjazása alkalmából, kitűnő szolgálatai elismeréseül a gazdasági igazgatói czimet díjmentesen adományozom. Kelt Salzburgban, 1871. évi September hó 7-én.Ferencz József, s. k. Szlávy József , s. k. Magyar belügyministerem előterjesztésére ifjabb Zeyk Károlyt a nevezett ministeriumhoz tiszteletbeli segédfogalmazóvá kinevezem. Kelt Bécsben, 1871. évi sept. hó 11-én. Febencz József, s. k. Tóth Vilmos, s k. O cs. és Ap. kir. Felsége f. é. sept. hó 10-kén kelt legfelsőbb elhatározásával Urbtíny József, a horvát-szlavon hétszemélyes táblánál lévő titkári segédet, ugyanazon legfőbb törvényszékhez tanács- és elnökségi titkárrá kinevezni méltóztatott. A vallás- és közoktatási minister Boemm Sivet dar lőcsei kir. főreáltanodai helyettes rajztanárt, ugyanoda rendes rajztanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatási miniszer Péter János kaposvári államgymnasiumi helyettes tanárt, ugyanezen tanintézethez rendes tanárrá nevezte ki. Schiessler Gyula szabadkai főelemi tanító saját, úgy Gyula és Mária gyermekei vezetéknevének Tálasics, kért átváltoztatása folyó évi 23.221. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A bukaresti cs. és kir. főüigynöknek i. é. September 2 án kelt jelentése szerint a cholera Kerson, Rostov, Taganrog és Kertschben kiütött. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az osztrák cs. k. kereskedelmi ministeriumnak 1871-ik évi junius hó 4 én 364. szám alatt kelt átiratával a földmivelés-, ipar-és kereskedelmi m. k. ministerium értesittetett, miszerint a cs. és Apost. kir. Felsége ugyanazon évi május hó 2- én kelt lf. elhatározással Bécsben egy nemzetközi világkiállítás megtartását legkegyelmesebben megengedni, és ezen világtárlatnak 1873-ik évi május hó 1-én való megnyitását jóváhagyni méltóztatott. Időközben a lf. helyen kinevezett osztrák császári kiállítási bizottmány megalakulván, következő programmot bocsátott ki: I. cs. és Apóst, királyi Felsége oltalma alatt az 1873-ik évben Bécsben nemzetközi kiállítás fog tartatni, melynek feladata leendő a jelenkor közműveltségi fokát és a nemzetgazdászat összes mezejét feltüntetni és annak további haladását előmozdítani. A kiállítás a Praterban az e czélra felállított épületekben 1873-ik évi május hó 1-én fog megnyittatni és ugyanazon évetb. hó 3- én bezáratni. II. A kiállított tárgyak a következő 26 osztályba lesznek sorozva: 1.) bányászat és kohászat, 2.) mező- és erdőgazdaság, 3.) vegytani ipar, 4.) élelmiszerek, mint az ipar termékei, 5.) szövési és ruházati ipar, 6.) bőr- és kaucsuk ipar, 7.) fémipar, 8.) faipar, 9.) kőanyag- és üvegipar, 10.) rövid áruk, 11.) papíripar, 12.) graphical művek és ipari rajzok, 13 ) gépészet és szállítási eszközök, 14.) tudományi műszerek, 15) hangszerek. 16. ) Hadügy. Ezen csoport magában foglalja a hadsereg felszerelésére és a sebesültek és betegek ápolására szánt tárgyakat és készületeket. 17. ) Tengerészet. Ezen csoport tartalmát képezik oly tárgyak, melyek a folyam- és tengeri hajózást, hajóépítést, hajófelszerelést, révépítést, partvilágitást, mentelmi ügyet, sőt illetik. 18. ) Építészeti és polgári mérnöki ügy. — Ezen osztályban ki fognak állíttatni: végbevitt vagy tervezett út- és vaspályaépítések, vizvezetések, földkiszáritási munkálatok, folyó vizek szabályozása, csatornázások, lak és nyilvános épületek tervezetei (parlamentházak, színházak, kórodák, börtönök, fürdő- és közmosdó házak sat.) továbbá belső berendezések, u. m.- szellőztetés, fűtés sat. 19. ) A polgári lakház belső berendezése és építése. 20. ) A parasztház bútorai és berendezése. Ezen két csoport feladata : teljesen felszerelt lakrészek bemutatása által feltüntetni azt, miként fogják fel az egyes népfajok a lakás feladatát. 21. ) A nemzeti házipar.Ezen osztály feladata: kimutatni, mily bő és értékes eszmeanyagot foglalnak magukban a nemzeti házipar készítményei, ékszerárukban, edényekben, szövetekben stb. 22. ) Műipari múzeumok hatásának kimutatása. Ezen csoport czélja azon eszközöket tüntetni ki, melyek segítségével az újkor műipari múzeumai az ízlés nemesítésére is általános befolyást gyakorolni törekszenek. 23. ) Az egyházi művészet.Ezen osztályban egyesittetni fog minden, mi a műipar terén egyházi czélokra létrehozatik. 24. ) Művészeti és műipari tárgyak múlt időkből, műkedvelők és gyűjtők által kiállítva. (Exposition des amateurs.) Ezen tárgyak kiállításával kísérlet fog létetni magánműgyüjtemények kincseit, melyek rendesen csak szűkebb körökben ismeretesek, műkedvelőkkel is megismertetni, és a műipart új eszmékkel gazdagítani. 25. ) A jelenkor képzőművészete . Ezen osztályba csak azon műtárgyak fognak felvétetni, melyek az első világkiállitás óta (Londonban 1851- ben) készíttettek. 26. ) Nevelési, oktatási és kiképeztetési Ügy.Ezen csoport magában foglalandjó: a) " Annak kimutatását, mi a gyermek ápolására és nevelésére, physikai és psychikai kiképeztetésére, életének első napjaitól kezdve tanodába való belépésének korszakáig vonatkozik. b) A tan és oktatási ügyet az elemi iskoláktól kezdve egész a szak- és főiskolákig. c)Az összes nevelési ügyet,amennyiben az irodalom, a sajtó, a társulatok, a könyvtárak működésének bemutatása és statistikai kimutatások által szemlélhetővé tehető. III. Különböző időszakokból származó gépek,eszközök egymás mellé állítása, valamint kezelési módok és munkaeljárások kitüntetése által egyes találmányok fokonkénti tökéletesedése lenne kimutatandó, mint p. varrógépeknél, szövőszékeknél, távirdai és fényképészeti eszközöknél stb., mely kimutatás egyszersmind kisérletkép szolgálna a találmányok történetének előadására. — Ehhez sorakoznék a kisérlet a gépek terményeit szembeállítani a kéz műveivel és az utóbbinak pótlását gépmunka által feltüntetni. IV. Hasonnemű, de különböző időszakokból származó tárgyak, (ha lehetséges, azok árainak megemlítésével), valamint ilynemű mustrák és minták kiállítása által ki fog mutattatni egyes iparágak termelő képességének növekedése, azoknak az ízlés változatosságaitól való függése, az arra gyakorlott befolyása, valamint időnkénti közgazdászati jelentősége. Ily módon egyszersmind adatok nyuttatnának az ipar történetéhez. V. Hogy a tudomány befolyása az ipar fejlődésére visszapillantás által kitüntettessék, a hulladékok értékesítése vagy növekvő felhasználása az úgynevezett hulladékok és az ezekből nyert gyártmányok és közbeeső termények szembeállítása által ki fog mutattatni, amennyiben az ilyen értékek előállítása oly felfedezések és találmányok által lehetségesittetett, melyek az első világkiállítás (London, 1851.) után történtek. VI. A kiállítás további tárgyát az árak története fogja képezni. A legnevezetesb termelési területekből a fontosabb czikkek árai, lehetőleg a múltba visszamenve és öt évi átlagokban egymás mellé sorolva, a mustrák és próbák előterjesztése mellett lógnak kimutattatni. VII. A czikkek nemzetközi csereforgalmának áttekinthetése végett kisérlet létetik, a világkereskedelem előtüntetésére. E végből minden nevezetesb kikötőnek kereskedelmi czikkeiből mustrák és próbák fognak kiállíttatni, és ezek mindegyikénél a származás, és kelete iránti adatok a be- és kivitel mennyisége, az árak stb. ki fognak mutattatni ; továbbá az illető tengeri kikötőnek hajózási és kereskedelmi nif','oo,’na az utolsó tíz év alatt, statistikai adattal elő fog tüntettetni. VIII. A fentebb kifejtett eszme : a kiállítás tanulmányozását számok és rajzok által könnyíteni, a kiállítás minden osztályában olykép is fog érvényre juttatni, hogy az egyes államoknál az első világkiállítás óta (London, 1851.) mutatkozó közgazdászat haladás a hivatalos adatok által kimutattassék, így például a földmivelésre szánt térségek kimutatása, a földterményeknek évi mennyisége, azoknak ára, a földérték, kamatláb, a vasutak, a lakosság száma, stb. miként mindezek a későbbi kiállítások illető szakaiban mutatkoztak (Páris 1855, London 1862, Paris 1867) egymással párhuzamba helyezendők lesznek, hogy ily módon az egyes államok termelő ereje, a nekik szánt kiállítási helyiségekben, táblás kimutatás szerint előtüntessék.Másrészről az egyes kiállítási tárgyakat illető adatok, u. m. a kiállító neve, a tárgy megjelölése, az ár (ennek kihirdetése azonban a