Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. november (6. évfolyam, 44-47. szám)

1872-11-03 / 44. számú melléklap

348 -------------- • ' • A tanuló évközben a magán­tanulás útját szándékoz­nék választani.­­) Minthogy azonban ezen korlátlan magántanu­­lási szabadság ellen számos panasz hallatszott, a vallás- és közoktatási m. k. ministerium a fen­­nebbi rendelet hatásáról s átalában a magánta­­­ulást illetőleg eme rendelet életbeléptetése óta tett tapasztalatokról, az ez ügyben netalán szük­ségeseknek talált módosítások iránti javasla­tok kíséretében felterjesztést kívánt az összes jog­­akadémiáktól az 1870­ 1. tanév végéig, mely fel­szólításra a nagyváradi kir. jogakadémia 1871. évi augustusban 295. sz. a. kelt terjedelmes és kel­lően indokolt felterjesztésében akként nyilatko­zott, hogy 1­ er a magántanulás ne legyen korlát­lanul megengedve, hanem ezen engedély megadása minden egyes esetben az illető kir. jogakadémiai igazgató belátására legyen bízva, 2­or hogy azon­ban az igazgató is csak a következő esetekben, nevezetesen a) szülői vagy rokoni ápolást igénylő tartós betegeskedés, b) hatósági bizonyítványnyal igazolandó rendkívüli szegénység, c) el­haladott kor, végre dj nyilvános hivataloskodás, helybenla­­kóknak pedig egyátalában csak az a) pont alatti betegeskedés, továbbá a c) és d) pontok alatti esetekben adhassa meg a magántanulhatási enge­délyt, végre 3) hogy a tanfolyamok összevonha­­tása, vagyis a jogi tanulmányoknak a kitűzöttnél rövidebb idő alatti elvégezhetése ne mondatnék általános elvül, hanem csak esetről esetre, különös méltánylást érdemlő rendkívüli körülmények kö­zött (mint a haladott kor, vagy hosszabb időn át folytatott nyilvános hivataloskodás) engedtetik meg és pedig mindig az illető jogakadémiai tanári testület okadatolt véleménye alapján. 2) III. Fegyelmi rend. A kir. jogakadémiák fegyelmi rendjét is a Ratio Educationis, névszerint ennek 222—254. §- ai ha­tározták meg, melyekhez időről-időre kibocsátott felsőbb rendeletek járultak. A szorgalomra való serkentésre különféle ki­tüntetések és jutalmak, a nyilvános vizsgálatok és vitatkozások jelöltettek ki. A fenyítésekre nézve kimondatott, hogy azok által főleg a hanyag és rosz magaviseletű tanulók javítására kell törekedni. Az ifjúság erkölcsiségére való tekintetből meg tiltatott a színházak, nyilvános tánczvigalmak, korcsmák és kávéházak látogatása s szigorúan meghagyatott minden tanulónak, hogy lakását az igazgatónak bejelentse, mely szabályok áthágása 5. §. Több évi tanfolyamnak összevontan a szabálysze­rűnél rövidebb idő alatt bevégzése csak rendkívüli kö­rülmények között, minek a jeles tanulási eredmény és feltűnően el­haladt kor, kivételesen engedélyeztethetik a közoktatási miniszer által az illető tanári kar meghall­gatása után. 6. §. Egy-egy évi jogi tanf. összes tanul­mányaiból csak egy és ugyanazon jogtanodánál lehet a vizsgálatokat letenni; az ismétlési vizsgálatokat is ott kell a magántanulóknak kiállaniok, a­hol megbuktak. 7. §. A magántanulók terjedelmesebben és a nyelv.­ta­nulóktól külön vizsgálandók meg. 8. §. Az idő legalább 14 nappal előbb kellőleg közhírré teendő. 9. §. A vizs­gálatokra a magántanulók legkésőbb jan., illetőleg jan. hó végéig tartoznak jelentkezni. 11. §. A vizsgálatra bocsátás megtagadása ellen az okt. ministerhez lehet felebbezni, az illető folyamodványok az igazgatóságnál nyújtandók be, mely azokat jelentése kíséretében felter­jesztenék 14. §. Minden vizsgálatért félévi tárgy után 4, egész évi után 8 frt fizetendő. Ismétlés esetében ugyanannyi. A vizsgálati dij elengedése a tanártól függ. 16. §. A magántanulók is a vizsgálat előtt tartoznak a tandíjt lefizetni. 17. §. Ez alól való felmentésükre a nyilv. tanulók iránti szabályok alkalmazandók. *) Az 1871. évi febr. hó 1 én 2255. sz. a. kelt mi­nisten rendelet értelmében. 2) E felterjesztésre azonban felsőbb rendelet mind­eddig nem bocsáttatott ki. megintés, rész erkölcsi osztályba való helyezéssel, esetleg az élvezett ösztöndíj elvesztésével büntet­­tetett. *) A jogtanulók különösen eltiltottak a megyei gyűlések látogatásától az előadások alatt. 2) A hanyag tanulók ellen határoztatott, 3 *) hogy ha valamely tanuló a leczkékről való elmaradását kellően nem igazolhatja, az illető tanár által első ízben négy szem között megintessék, ha ez nem használna, az egész collegium színe előtt nyilváno­san megrovassék s ha ez nem használna, az igaz­gatónak feljelentessék, ki őt mindenek előtt hason­­lag megintendi. Ha mindez hasztalannak bizo­nyulna, az akadémiai börtönbe zárandó; ha még ekkor sem javulna, az akadémiai tanács előtt meg­feddendő s a börtönbüntetés megduplázandó. Vé­gül ha a javulása iránti reménynyel már egészen fel kell hagyni, az akadémia anyakönyvéből ki­törlendő s az intézetből elbocsátandó s ha más iskolában is hanyagnak mutatná magát, minden tanintézetből végkép kizárandó. “) E fokozatos eljárás azonban csak azokra alkal­mazandó, kiknek hanyagsága szemlátomást egyre nő s hosszabb időn át tart, míg az­ok, kik csak néha tanúsítanak hanyagságot, vagy börtönnel vagy evvel egyenértékű büntetéssel sujtandók s hanyagságuk bizonyítványukban megemlítendő, a vizsgálat alkalmával pedig különös szigorral meg­­vizsgálandók. Szünnapokat a következők rendeltettek: u. m.: 1- er Vasár­ési ünnepnapokon kívül kedden a délután és csütörtökön egész nap, ha pedig e na­pokon kívül valamely ünnep esnek, kedden d. n. is előadás tartandó. 2- or. Karácsony, deczember 24-től újesztendeig. 3- or. A három utolsó farsangnap. 4- er. Húsvét, húsvétvasárnap előtti csütörtöktől húsvét utáni keddig. 5- ör. Ezeken kívül adhat az igazgató egy napot. 6- or. Vizsgálatok alkalmával, midőn valamely tanár elfoglalva nincs, előadásait folytatja. 5) A római kath. tanulók naponkint sz. miseáldo­zaton és az egyházi nyilvános isteni tiszteleteken megjelenni és a sz. gyónást és áldozást minden hónapban elvégezni köteleztettek . 7) mely intéz­kedés azonban később oda módosult, hogy csak vasárnaponkint tartoznak 10­­* órakor az akad épületben hallgatandó szent beszédre s ezután tartandó sz. misére megjelenni, a sz. gyónást és áldozást pedig évenkint egyszer, még pedig a húsvéti időben elvégezni, midőn egyúttal a nagy hét első 3 napján lelki gyakorlatok tartatnak. Eme kötelesség pontos teljesítése annyira szükséges, hogy elmulasztása rész erkölcsi osztályzatot von­hat maga után. 1) 3) Az 1790. évi február hó 17-én 5909. sz. a. kelt H. R.-tel. 2) Az 1790. évi deczember 7 én 28113. sz. a. kelt H. R. tel . váradi jogászok különösen a biharmegyei nemzeti cassino látogatásától is az 1844. évi január hó 23-án 2182. sz. a. kelt H. R. tel. 3) Az 1795. évi junius 9 én 12533. sz. a. kelt H. R. tel. *) Sőt e kizárás kivált elkövetett bűntett miatt az előtt még az austriai birodalom örökös tartományaiban is közhirré tétetett, mignem az 1845. évi május 2- án 17835. szám alatt kelt )H. R. értelmében ez eljárás megszüntetésével határoztatott, hogy az illetők bün­tetésük kiszenvedése után tanulmányaik folytatha­­tása iránt legfelsőbb helyen eszközölhessék ki az en­gedélyt. 5.) Az 1818. évi dec. 22. 34621. sz. a. kelt H. R.-tel. 6) Többek között az 1802. évi márczius hó 17-én 5050. sz. a. kelt H. R.-tel. 7.) Az 1864. évi febr. 8-án 1953. sz. a. kelt H. R. szerint t. i. azon akadémiai tanuló, ki egy iskolai [ féléven át az isteni szolgálatot háromszor indokolás Hogy pedig a róm. kath. tanuló ifjak ebbeli lelki szükségletének kielégítéséről kellőkép gon­doskodva legyen, már 1795 ben a nagyváradi akadémiánál rendes hitszónoki állomás szervez­tetek ’­ s e czélra külön terem berendeztetek, az exhortátort az akadémiai tanács előterjeszté­sére a megyés püspök nevezte ki. 2) Az akadé­miai hitszónok 1848 ig a tanári tanácsülésekben is részt vett. Az akatholikus tanulók hittanítás és isteni tisz­­telet tekintetében saját lelkészeikhez utasitvák, kiktől minden félév végén bizony­itványt tartoz­nak hozni, hogy vallásbeli kötelmeiknek eleget tettek, mely bizonyítvány egyszersmind az erköl­csi érdemsorozat megállapításánál tekintetbe veendő. 3) Végül még egynéhány rendelet történelmi érdekénél fogva itt felemlítendő: így az 1818-dik évi november 10-én 31352. sz. alatt kelt H. R. szigorúan megtiltja a tanuló ifjaknak a törös botok viselését, tekintetes nemes Bihar vármegye pedig 1827. évi ápr. 10én 936. sz. a. a pipázást. Különös szigorral fordultak azelőtt" a felsőbb rendeletek a tanulók bárminemű társasulása ellen. Többek között az 1833. évi máj. 14-én 11890. sz. a. kelt H. R. megtiltja a 2. évi joghallgatók magán­­gyülekezéseit, habár azon ürügy alatt tartatnának is, hogy az illetők magukat a tiszti írásmód­ban gyakorolják, s meghagyja, hogy csak az aka­démiai épületben a hazai jogtanárának jelenlété­ben s az ő útmutatása mellett jöhessenek össze ilyen gyakorlatokra. Hasonlókép az 1836. évi sept. hó 20-án 28380. sz. a. s az 1842. évi junius 27-én 23061. sz a. kelt H R. is, daczára annak, hogy az akkori tanár Neupauer János maga is támogatta a joghallgatóknak azon évi május 27-én benyúj­tott folyamodványát, melyben a tiszti írásmód és törvénykezési eljárásban való öngyakorlás tekin­tetéből egyletet alakíthatni kértek, s nevezett tanár oda utasíttatott, hogy nyilvános előadásai alkal­mával adjon gyakorlati útmutatásokat a joghall­gatók minden egyleti összeköttetése nélkül; szint­úgy intézkedik az 1845. évi junius hó 3-án 19509. sz. a. kelt H. R. is. 1846 ban sikerült ugyan Fogarassy Mihály, akkori aligazgatónak felsőbb engedélyt kieszkö­zölni arra, hogy az akadémiai tanulók „önképző egyletet“ alakíthassanak , meg is alakult, de csak hamar feltűnőbb eredmény nélkül ismét megszűnt. Még mai nap is a minden tanév elején az összes jogakadémiai ifjúság előtt felolvastatni szokott fegyelmi szabályokban áll, hogy a tanulók bármi­nemű csoportosulása az akadémiai épületen kívül, nélkül elmulasztja, vagy a sz. misére két annyiszor evangélium után jelennék meg, az erkölcsiségből „minus conformis” osztályzatot nyerjen; ez nem hasz­nálván, a vizsgálatokról eltiltassék, vagy az intézetből kizárassék. 1. ) Az 1795. évi május hó 1-én 8810. sz. a. kelt H. R.-tel. 2. ) Első hitszónok volt Németh József, ki 1796. évi január hó 24-én megkezdette működését s egész 1808-ig folytatta. Utódjai valának : Keiszler János (1811-ig), Thuróczy Antal (1813-ig), Győrfy László 1832-ig), Nováczky András (1846-ig), Kádas Rudolf (1­8­48-ig), Lázár Miklós (a forradalmi kormány által neveztetett ki, a közbejött események miatt hivatalát el nem foglalhatta, később hűtlenségi perbe fogatott s egy ideig elzáratott), Winkler József 1850—51-ben, Winterhalter Antal (mai napig). 3) Az 1833. évi oct. 26-én 29247. sz. a. és dec. 10-én 32983. sz. a. kelt H. R.-tek értelmében. Hogy ez annál pontosabban eszközöltethessék, az ily tanulók névsora az illető lelkészeknek minden tanév kezdetén hivatalból megküldendő.

Next