Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. november (6. évfolyam, 44-47. szám)
1872-11-03 / 44. számú melléklap
348 -------------- • ' • A tanuló évközben a magántanulás útját szándékoznék választani.) Minthogy azonban ezen korlátlan magántanulási szabadság ellen számos panasz hallatszott, a vallás- és közoktatási m. k. ministerium a fennebbi rendelet hatásáról s átalában a magántaulást illetőleg eme rendelet életbeléptetése óta tett tapasztalatokról, az ez ügyben netalán szükségeseknek talált módosítások iránti javaslatok kíséretében felterjesztést kívánt az összes jogakadémiáktól az 1870 1. tanév végéig, mely felszólításra a nagyváradi kir. jogakadémia 1871. évi augustusban 295. sz. a. kelt terjedelmes és kellően indokolt felterjesztésében akként nyilatkozott, hogy 1 er a magántanulás ne legyen korlátlanul megengedve, hanem ezen engedély megadása minden egyes esetben az illető kir. jogakadémiai igazgató belátására legyen bízva, 2or hogy azonban az igazgató is csak a következő esetekben, nevezetesen a) szülői vagy rokoni ápolást igénylő tartós betegeskedés, b) hatósági bizonyítványnyal igazolandó rendkívüli szegénység, c) elhaladott kor, végre dj nyilvános hivataloskodás, helybenlakóknak pedig egyátalában csak az a) pont alatti betegeskedés, továbbá a c) és d) pontok alatti esetekben adhassa meg a magántanulhatási engedélyt, végre 3) hogy a tanfolyamok összevonhatása, vagyis a jogi tanulmányoknak a kitűzöttnél rövidebb idő alatti elvégezhetése ne mondatnék általános elvül, hanem csak esetről esetre, különös méltánylást érdemlő rendkívüli körülmények között (mint a haladott kor, vagy hosszabb időn át folytatott nyilvános hivataloskodás) engedtetik meg és pedig mindig az illető jogakadémiai tanári testület okadatolt véleménye alapján. 2) III. Fegyelmi rend. A kir. jogakadémiák fegyelmi rendjét is a Ratio Educationis, névszerint ennek 222—254. §- ai határozták meg, melyekhez időről-időre kibocsátott felsőbb rendeletek járultak. A szorgalomra való serkentésre különféle kitüntetések és jutalmak, a nyilvános vizsgálatok és vitatkozások jelöltettek ki. A fenyítésekre nézve kimondatott, hogy azok által főleg a hanyag és rosz magaviseletű tanulók javítására kell törekedni. Az ifjúság erkölcsiségére való tekintetből meg tiltatott a színházak, nyilvános tánczvigalmak, korcsmák és kávéházak látogatása s szigorúan meghagyatott minden tanulónak, hogy lakását az igazgatónak bejelentse, mely szabályok áthágása 5. §. Több évi tanfolyamnak összevontan a szabályszerűnél rövidebb idő alatt bevégzése csak rendkívüli körülmények között, minek a jeles tanulási eredmény és feltűnően elhaladt kor, kivételesen engedélyeztethetik a közoktatási miniszer által az illető tanári kar meghallgatása után. 6. §. Egy-egy évi jogi tanf. összes tanulmányaiból csak egy és ugyanazon jogtanodánál lehet a vizsgálatokat letenni; az ismétlési vizsgálatokat is ott kell a magántanulóknak kiállaniok, ahol megbuktak. 7. §. A magántanulók terjedelmesebben és a nyelv.tanulóktól külön vizsgálandók meg. 8. §. Az idő legalább 14 nappal előbb kellőleg közhírré teendő. 9. §. A vizsgálatokra a magántanulók legkésőbb jan., illetőleg jan. hó végéig tartoznak jelentkezni. 11. §. A vizsgálatra bocsátás megtagadása ellen az okt. ministerhez lehet felebbezni, az illető folyamodványok az igazgatóságnál nyújtandók be, mely azokat jelentése kíséretében felterjesztenék 14. §. Minden vizsgálatért félévi tárgy után 4, egész évi után 8 frt fizetendő. Ismétlés esetében ugyanannyi. A vizsgálati dij elengedése a tanártól függ. 16. §. A magántanulók is a vizsgálat előtt tartoznak a tandíjt lefizetni. 17. §. Ez alól való felmentésükre a nyilv. tanulók iránti szabályok alkalmazandók. *) Az 1871. évi febr. hó 1 én 2255. sz. a. kelt ministen rendelet értelmében. 2) E felterjesztésre azonban felsőbb rendelet mindeddig nem bocsáttatott ki. megintés, rész erkölcsi osztályba való helyezéssel, esetleg az élvezett ösztöndíj elvesztésével büntettetett. *) A jogtanulók különösen eltiltottak a megyei gyűlések látogatásától az előadások alatt. 2) A hanyag tanulók ellen határoztatott, 3 *) hogy ha valamely tanuló a leczkékről való elmaradását kellően nem igazolhatja, az illető tanár által első ízben négy szem között megintessék, ha ez nem használna, az egész collegium színe előtt nyilvánosan megrovassék s ha ez nem használna, az igazgatónak feljelentessék, ki őt mindenek előtt hasonlag megintendi. Ha mindez hasztalannak bizonyulna, az akadémiai börtönbe zárandó; ha még ekkor sem javulna, az akadémiai tanács előtt megfeddendő s a börtönbüntetés megduplázandó. Végül ha a javulása iránti reménynyel már egészen fel kell hagyni, az akadémia anyakönyvéből kitörlendő s az intézetből elbocsátandó s ha más iskolában is hanyagnak mutatná magát, minden tanintézetből végkép kizárandó. “) E fokozatos eljárás azonban csak azokra alkalmazandó, kiknek hanyagsága szemlátomást egyre nő s hosszabb időn át tart, míg azok, kik csak néha tanúsítanak hanyagságot, vagy börtönnel vagy evvel egyenértékű büntetéssel sujtandók s hanyagságuk bizonyítványukban megemlítendő, a vizsgálat alkalmával pedig különös szigorral megvizsgálandók. Szünnapokat a következők rendeltettek: u. m.: 1- er Vasárési ünnepnapokon kívül kedden a délután és csütörtökön egész nap, ha pedig e napokon kívül valamely ünnep esnek, kedden d. n. is előadás tartandó. 2- or. Karácsony, deczember 24-től újesztendeig. 3- or. A három utolsó farsangnap. 4- er. Húsvét, húsvétvasárnap előtti csütörtöktől húsvét utáni keddig. 5- ör. Ezeken kívül adhat az igazgató egy napot. 6- or. Vizsgálatok alkalmával, midőn valamely tanár elfoglalva nincs, előadásait folytatja. 5) A római kath. tanulók naponkint sz. miseáldozaton és az egyházi nyilvános isteni tiszteleteken megjelenni és a sz. gyónást és áldozást minden hónapban elvégezni köteleztettek . 7) mely intézkedés azonban később oda módosult, hogy csak vasárnaponkint tartoznak 10* órakor az akad épületben hallgatandó szent beszédre s ezután tartandó sz. misére megjelenni, a sz. gyónást és áldozást pedig évenkint egyszer, még pedig a húsvéti időben elvégezni, midőn egyúttal a nagy hét első 3 napján lelki gyakorlatok tartatnak. Eme kötelesség pontos teljesítése annyira szükséges, hogy elmulasztása rész erkölcsi osztályzatot vonhat maga után. 1) 3) Az 1790. évi február hó 17-én 5909. sz. a. kelt H. R.-tel. 2) Az 1790. évi deczember 7 én 28113. sz. a. kelt H. R. tel . váradi jogászok különösen a biharmegyei nemzeti cassino látogatásától is az 1844. évi január hó 23-án 2182. sz. a. kelt H. R. tel. 3) Az 1795. évi junius 9 én 12533. sz. a. kelt H. R. tel. *) Sőt e kizárás kivált elkövetett bűntett miatt az előtt még az austriai birodalom örökös tartományaiban is közhirré tétetett, mignem az 1845. évi május 2- án 17835. szám alatt kelt )H. R. értelmében ez eljárás megszüntetésével határoztatott, hogy az illetők büntetésük kiszenvedése után tanulmányaik folytathatása iránt legfelsőbb helyen eszközölhessék ki az engedélyt. 5.) Az 1818. évi dec. 22. 34621. sz. a. kelt H. R.-tel. 6) Többek között az 1802. évi márczius hó 17-én 5050. sz. a. kelt H. R.-tel. 7.) Az 1864. évi febr. 8-án 1953. sz. a. kelt H. R. szerint t. i. azon akadémiai tanuló, ki egy iskolai [ féléven át az isteni szolgálatot háromszor indokolás Hogy pedig a róm. kath. tanuló ifjak ebbeli lelki szükségletének kielégítéséről kellőkép gondoskodva legyen, már 1795 ben a nagyváradi akadémiánál rendes hitszónoki állomás szerveztetek ’ s e czélra külön terem berendeztetek, az exhortátort az akadémiai tanács előterjesztésére a megyés püspök nevezte ki. 2) Az akadémiai hitszónok 1848 ig a tanári tanácsülésekben is részt vett. Az akatholikus tanulók hittanítás és isteni tisztelet tekintetében saját lelkészeikhez utasitvák, kiktől minden félév végén bizonyitványt tartoznak hozni, hogy vallásbeli kötelmeiknek eleget tettek, mely bizonyítvány egyszersmind az erkölcsi érdemsorozat megállapításánál tekintetbe veendő. 3) Végül még egynéhány rendelet történelmi érdekénél fogva itt felemlítendő: így az 1818-dik évi november 10-én 31352. sz. alatt kelt H. R. szigorúan megtiltja a tanuló ifjaknak a törös botok viselését, tekintetes nemes Bihar vármegye pedig 1827. évi ápr. 10én 936. sz. a. a pipázást. Különös szigorral fordultak azelőtt" a felsőbb rendeletek a tanulók bárminemű társasulása ellen. Többek között az 1833. évi máj. 14-én 11890. sz. a. kelt H. R. megtiltja a 2. évi joghallgatók magángyülekezéseit, habár azon ürügy alatt tartatnának is, hogy az illetők magukat a tiszti írásmódban gyakorolják, s meghagyja, hogy csak az akadémiai épületben a hazai jogtanárának jelenlétében s az ő útmutatása mellett jöhessenek össze ilyen gyakorlatokra. Hasonlókép az 1836. évi sept. hó 20-án 28380. sz. a. s az 1842. évi junius 27-én 23061. sz a. kelt H R. is, daczára annak, hogy az akkori tanár Neupauer János maga is támogatta a joghallgatóknak azon évi május 27-én benyújtott folyamodványát, melyben a tiszti írásmód és törvénykezési eljárásban való öngyakorlás tekintetéből egyletet alakíthatni kértek, s nevezett tanár oda utasíttatott, hogy nyilvános előadásai alkalmával adjon gyakorlati útmutatásokat a joghallgatók minden egyleti összeköttetése nélkül; szintúgy intézkedik az 1845. évi junius hó 3-án 19509. sz. a. kelt H. R. is. 1846 ban sikerült ugyan Fogarassy Mihály, akkori aligazgatónak felsőbb engedélyt kieszközölni arra, hogy az akadémiai tanulók „önképző egyletet“ alakíthassanak , meg is alakult, de csak hamar feltűnőbb eredmény nélkül ismét megszűnt. Még mai nap is a minden tanév elején az összes jogakadémiai ifjúság előtt felolvastatni szokott fegyelmi szabályokban áll, hogy a tanulók bárminemű csoportosulása az akadémiai épületen kívül, nélkül elmulasztja, vagy a sz. misére két annyiszor evangélium után jelennék meg, az erkölcsiségből „minus conformis” osztályzatot nyerjen; ez nem használván, a vizsgálatokról eltiltassék, vagy az intézetből kizárassék. 1. ) Az 1795. évi május hó 1-én 8810. sz. a. kelt H. R.-tel. 2. ) Első hitszónok volt Németh József, ki 1796. évi január hó 24-én megkezdette működését s egész 1808-ig folytatta. Utódjai valának : Keiszler János (1811-ig), Thuróczy Antal (1813-ig), Győrfy László 1832-ig), Nováczky András (1846-ig), Kádas Rudolf (1848-ig), Lázár Miklós (a forradalmi kormány által neveztetett ki, a közbejött események miatt hivatalát el nem foglalhatta, később hűtlenségi perbe fogatott s egy ideig elzáratott), Winkler József 1850—51-ben, Winterhalter Antal (mai napig). 3) Az 1833. évi oct. 26-én 29247. sz. a. és dec. 10-én 32983. sz. a. kelt H. R.-tek értelmében. Hogy ez annál pontosabban eszközöltethessék, az ily tanulók névsora az illető lelkészeknek minden tanév kezdetén hivatalból megküldendő.