Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)
1872-11-22 / 51. számú melléklap
1872. Buda-Pest 51-dik szám. Előfizetési árak: Egész évre.......................................................................2 írt 40 kr. Fél évre................................................. 1 írt 20 kr. Negyed évre.................................................................— 60 kr. M M A BUDAPESTI KÖZLÖNY vasárnap, december 22. MEGJELENIK HETENKÉNT egyszer. MELLÉKLAPJA: EGYES SZÁMÁRA 5 kr. Nyitramegye szabályrendelete Községjegyzői nyugdijintézet felállítása iránt (az 1871. évi XVlll. törvényczikk 67. §. alapján.*) I. FEJEZET. A nyugdíjalap alakításáról.§. A községi jegyzők nyugdíj-alaptőkéje fejében Nyitramegye összes községei adományképen, egyszer mindenkorra 20.000 forintot szolgáltatnak ki. Ezen összeg a község területén fizetett összes egyenes állami adó forintja után százalékban 5 év alatt vettetik ki, és hajtatik be. A kivetés a községi adókivetési szabályzat szerint történik, s minden adóközség a reá eső illetményt a legközelebbi öt év alatt költségvetésébe felveszi, a behajtásra nézve az 1868. évi XXI. t. sz. szabályai szolgálnak zsinórmértékül. 2. §. A községi jegyzők az alaptőke gyarapításához évi rendes fizetéseikből „nyugdíjjárulék“ czime alatt hozzájárulni tartoznak és pedig: a) a szolgálatba lépés idejétől számított első évi fizetésüknek 10 százalékával, melyet 2 év alatt 24 havi részletben, és b) a többi évek alatt élvezett fizetésük után évenként 3 százalékot fizetnek be mindaddig, míg tettleges szolgálatban állanak. 3. §: Az időközben nagyobb fizetésbe előléptetett jegyzők, ha a 2. §-ban megszabott illetményeiket már befizették, a fizetve*) Ezen szabályrendeletet a belügyminister következő módosításokkal hagyta helyben: 1-szer. A községek által fizetendő segély törlesztésére az 1-ső §-ban öt évre szabott határidő tíz évre meghoszszabbítandó. 1-szor. A 7-ik §. után egy újabb szakaszban felveendő, hogy a nyugdíjintézet pénztárából folyóvá tett kiadások fedezésére csak az alaptőke kamatai, és ezek elégtelensége esetében legfeljebb a jegyzők által fizetéseik után befizetett évi százalékok fordíthatók, ellenben a községek által befizetett és a 4-ik §-ban megjelölt díjakból és más egyéb alapból befolyt összegek sértetlenül fentartandók. Ugyanazért azon esetben, ha a folyóvá lett járulékok a fennebbiek szerint kiutalványozható összeget netalán túlhaladnák ezen körülmény megszűntéig, a nyugdíjazottak, szabályszerű járulékaik arányában a fedezeti hiánynak megfelelő levonást szenvednek. Végre 3-szor áll. § akkép módosítandó, hogy a nyugdíj igények megállapításánál a szolgálati évek beszámítása azon naptári év első napjától kezdődik, amelyben a nyugdíjazandó, a nyugdíjalaphoz a megszabott százaléknyi fizetéssel első ízben járult. nyi különbözet után a 10 százalékot szintén befizetni tartoznak. 4 §• Az alaptőke gyarapítására fordittatnak ezenkívül azon dijak is, a melyeket az 1871. évi XVIII. t. sz. 75. §-a értelmében szigorlatot tett jegyzők a képesitvényi okmányok kiállításáért fizetni tartoznak. 5. §. Az alaptőke, valamint a befizetett járulékok visszatérítésének semmi szín alatt helye nincs. II. FEJEZET. Az alaptőke és járulékok kezeléséről. 6. §• Az alaptőkét és járulékait „községi jegyzők nyugdíjalapja“ czím alatt kezeli a megyei házipénztár, a megyei alispán közvetlen felügyelete alatt. 7 §• Az alaptőkék és járulékok gyümölcsöztetőleg kezelendők. A kezelési és az elhelyezési módot a pénzügyi szakosztály javaslata alapján a megyei alispán állapítja meg. III. FEJEZET. A községi jegyzők nyugalmaztatásáról. 8.§. Általános elvül tűzetik ki, hogy minden rendes jegyző addig köteles szolgálni, míg ereje, egészsége és képessége engedi. 9. §. A nyugdíjazásra szabályszerűen csakis folytonosan és híven töltött 10 évi szolgálat jogosít, ha az illető: a) a rendes évi járulékot befizette, b) hivataláról önként le nem mondott, c) fegyelmi uton, vagy bűncselekmény miatt hozott bírói ítélet következtében hivatalától meg nem fosztatott. 10. §. Azon arány, mely szerint az érdeklettek nyugdíjban részesítendők, — a hivatalukban eltöltött éveiktől feltételeztetik. 11. §. A nyugdijképesség az eskü letétele napjától számíttatik. 12. §. A nyugdijképesség meghatározásánál csak azon idő vétethetik alapul, melyet az illető Nyitra megye területén töltött községi szolgálatban, más törvényhatóság területén tett szolgálat figyelembe nem vétetik. 13. §. A nyugdíj illetmények a beszámítható hivataloskodási idő tartamához képest következőleg állapíttatnak meg: a) 10 évtől bezárólag 15 évig b) 16 „ „ 20 „ c) 21 „ „ 25 „ d) 26 „ „ 30 „ e) 31 „ „ 35 „ a végleges rendes fizetésnek; a felüli szolgálati idő után az egész utoljáró rendes fizetés jár. néven 14. §. A rendes fizetésen felül élvezett természetbeni illetmények a nyugdíjilletmény megszabásánál számításba nem jöhetnek. 15. §. A nyugdíjaztatási eset akkor áll be, ha az illető előhaladt kora, tartós betegsége, vagy lelki fogyatkozás következtében hivatala ellátására képtelenné válik. A szolgálati képtelenség megállapítására a megyei főorvos véleménye alapján a megyei alispán van hivatva. 16 §• Ha a jegyző huzamos ideig tartó betegeskedés miatt hivatalát nem folytathatná, tartozik magát felgyógyulásáig saját költségén, saját felelősségére szakképzett egyén által helyettesíttetni. 17. §• Azon községi jegyző, ki a szabályszerű 10 év elforgása előtt önvétke nélkül hivatalából kiesnék, szolgálati idejéhez képest végkielégítésben részesíthető. A végkielégítési összeg túl nem hághatja azon betétet, amelyet a községi jegyző a 2. §. értelmében a nyugdíjalap növelésére tényleg fizetett. 18. §. A nyugdíjak utólagos havi részletekben rendes nyugtákra szolgáltatnak ki, a nyugták az illető lelkész által az életben léteit tanúsító bizonylatokkal látandók el. A X X X 7, 36 része