Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-10 / 7. szám

czikknek az adóbehajtás tekintetében Buda és Pest városokra szóló intézkedései ezen törvényha­tóságra nézve érvényben maradnak. 20. §. A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam „fővá­rosi rendőrség“ neve alatt saját közegei által ke­zeli. A törvényhatóságnak helyrendőri ügyekben való szabályalkotási joga érintetlen marad. 21. §. Az államilag kezelendő fővárosi rendőr­ségnél a tulajdonképeni rendőri működés a rend­őri bíráskodástól különválasztandó. A rendőri működés, szervezete, ennek a fővárossal szomszé­dos területekre is kiterjesztése és azon arány és módozatok iránt, melyek szerint a fővárosi tör­vényhatóság a költségekhez járulni fog, a belü­gy­­minister, a rendőri bíráskodás iránt a bel- és igaz­ságügyi ministerek törvényjavaslatokat fognak az országgyűlés elé terjeszteni. Azon esetre, ha a főváros egyesítéséig ezen, a fővárosi rendőrség­ről szóló törvény meg nem alkottatik, a tényleges egyesítés napjától kezdve a rend­őrség végleges rendezéséig a főváros jelenlegi rendőri közegei közvetlenül a belügyminiszer hatósága alá helyeztetnek, a ki a rendőri közegek feletti fegyelmi joggal, valamint kinevezésük és előmozdításuk jogával ruháztatik fel és felhatal­­maztatik, hogy a rendőri ügyekben való felebbe­­zést a fővárosra nézve ideiglenesen szabályozza. A rendőrség költségeit illetőleg a fővárosokban e czélra 1872. évben fordított összeg ideiglenesen a kincstárnak megtérítendő az egyesített főváros ál­tal és átalánykép a belügyminiszer költségvetésé­be felveendő. A fővárosnak a helyi rendőrségre vonatkozó szabályait és határozatait a rendőrség végleges szervezéséig az állami rendőrség lesz kö­teles végrehajtani. II. FEJEZET. A fővárosi törvényhatósági bizottságról. 22. §. A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság képviseli, s a­mennyiben a tör­vény kivételesen másként nem intézkedik, a ható­sági jogokat, a törvényhatóság nevében, a bizott­ság gyakorolja. 23. §. A bizottság 400 tagból áll. Bizottsági tag­gá választható mindenki, a­kinek ezen törvény határozatai szerint választóképessége van. A­ki­ a főváros javadalmait haszonbérig vagy a főváros­sal számadási viszonyban áll, bizottsági tag nem lehet, habár van is választóképessége. 24. §. Választó azon honpolgár, ki országgyű­lési képviselői választási joggal bír, ha írni­s ol­vasni tud, és a fővárosban két év óta állandóan lakik. A­ki öt év óta az országban lakik, folyto­nosan adót fizet, s más államnak nem alattvalója, a választási jogra nézve a törvényhozás tüzetes intézkedéséig honpolgárnak tekintendő. 25. §. Választási jogot nem gyakorolhat, habár a fentebbi kellékekkel bír is : a) a hadsereg, ha­di­tengerészet állományában tettleg szolgáló ka­tona, valamint a tettleges szolgálatban álló hon­véd ; b) a­ki bűnvizsgálati fogságban van, vagy a ki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a jogerőre emelkedett marasztaló ítélet kihirdetésé­től a büntetés egész tartama alatt; c) ki csőd alatt áll. 26. §. A választó­képesek a bizottsági tagok egyik felét a kellő számú póttagokkal együtt az 1200 legtöbb egyenes államadót fizetők sorából, (36. §.) másik felét és a megfelelő számú póttago­kat az összes választók sorából választják. A vá­lasztás kerületenkint a választandó bsz.tagok mind­két felére két külön szavazatlapon egyszerre törté­­nik,és­pedig akként, hogy minden választó az 1200 legtöbb adót fizetők sorából bizottsági tagokra és póttagokra együttesen adja be szavazatát. Az ösz­­szes választók sorából választandó bizottsági ta­gok választásánál ellenben minden kerületben csak annyi bizottsági tagra történik a szavazás, a­hány választandó tag a bizottság ezen feléből a kerületre esik. Az összes választók sorából választandó bizottsági tagok közül minden kerü­letben annyi bizottsági tag és megfelelő póttag választandó, a­mennyi a főváros összes válasz­tóinak a kerület választóihoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik. A választó­kerületek a főváros bizottsága által akként alakítandók, hogy egy kerületre a bizottság ezen feléből lehetőleg páros számban, 20 bizottsági tagnál kevesebb és 30-nál több ne essék. 27. §. A bizottság tagjai három évenkint hat évre választatnak, az első három év leteltével azonban mindkét rendbeli bizottsági tagok és póttagok fele része kilép. A kilépők sorhúzás útján határoztatnak meg oly módon, hogy a sorhúzás mind a legtöbb adót fizetők, mind a többi választók sorából vá­lasztott bizottsági tagokra nézve külön és ez utób­biakra nézve úgy történik, hogy a minden egyes kerületben megválasztottak fele része kisorsolan­dó. A sorhúzást az elnök a közgyűlésen végzi. A következő és minden további három év leteltével azok lépnek ki, a­kik a szabályszerű hat évet már kitöltötték. A kilépett tagok újra választhatók. Minden három évben annyi tag és póttag válasz­tandó, a­hány a bizottság minden egyik fele tagjai­nak és póttagjainak teljes száma kiegészítéséhez szükséges. 28. §. A­mely bizottsági tag választóképessé­gét vagy azon minősítvényt elveszti, melynek alapján a bizottságba választatott, vagy a fővá­rosi törvényhatósággal számadási vagy szerző­dési viszonyba lép, annak megbízása azonnal megszűnik. 29. §. A választási idő előtt a bizottságban meg­ürült helyre az illető póttagok közül az lép, ki mint ilyen a legtöbb szavazatot nyerte. Az ilykér belépő tag megbízása csak addig tarthat, a­med­dig tartott volna azon bizottsági tagé, kinek he­lyére lépett. 30. §. A választás előtt legalább két hóval a közgyűlés megalakítja a választókerületeket, meg­választja az összeíró küldöttségek, az igazoló és a bíráló választmányok tagjait, meghatározza a választók összeírásának határidejét és az össze­­írási órákat, kitűzi minden egyes választókerü­letre az összeírási helyiségeket, valamint az iga­zoló és bíráló választmány hivatalos helyiségeit is. Ezen intézkedések hirdetménybe foglaltatnak s abban azon napok, melyet alatt az összeíró küldöttség működik, megjelölendők. Ezen hirdet­mény falragaszokkal teendő közzé. 31. §. Az összeíró küldöttségek mindegyike öt tagból áll, elnököt a tagok közül a küldöttség maga választ, a megbízása egy összeírásra ter­jed. Az igazoló választmány egy évre alakíttatik, s az elnökön kívül a közgyűlés által választott nyolc­ tagba áll; az elnököt a főpolgármester ne­vezi ki. A bíráló választmány három évre alakít­tatik, elnöke a főpolgármester, akadályoztatása esetén a polgármester; ezen választmány áll a közgyűlés által választott öt tagból. Ezen kül­döttségek, illetőleg választmányok, szótöbbséggel határoznak, üléseik nyilvánosak, határozatai ki­­hirdettetnek. 32. §. Az összeíró küldöttség a hirdetményben megnevezett időben és helyen nyolc­ napon át ül együtt és működését félbeszakítás nélkül foly­tatja. Az összeírás érvényességéhez az elnökön kívül legalább két küldöttségi tag jelenléte szük­séges. Csak a személyesen, vagy ez esetre törvé­nyesen meghatalmazott által jelentkező válasz­tók iratnak össze. Választó­képességét mindenki köteles igazolni. Mindenki csak egy, és­pedig azon választókerület névjegyzékébe iratik be, a­melyben rendes lakása vagy ingatlan birtoka van. Minden benrt jelentkező választói igazolványt kap, melyet a küldöttség elnöke aláír. Az össze­­írás két példányban vezettetik. Az elutasított je­lentkezők külön jegyzékbe vétetnek. 33. §. Az összeírási határidő leteltével a név­jegyzékek berekesztetnek. M­ndkét példányt, úgy az elutasítottak névjegyzékét is, az elnök s a kül­döttségnek az összeírásban résztvett tagjai közül legalább kettő írja alá. A névjegyzékeket az el­nök az igazoló választmánynak haladék nélkül megküldi. 34. §: Az igazoló választmány őrködik a vá­lasztási előmunkálatok, és a választás szabályos végrehajtása felett és ítél mind az összeírás, mind a választás körül felmerülő minden panasz tár­gyában. Érvényes határozat­hozatalra az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. Hatá­rozatai ellen a felebbvitel a bíráló választmány­hoz történik és pedig, a­mennyiben a jelen tör­vény mást nem rendel, a kihirdetést, illetőleg kézbesítés követő nyolcz nap alatt. 35. §. Az igazoló választmány a névjegyzékek vétele után azonnal ülést tart, melyben a válasz­tók névjegyzékének nyilvános kitétele iránt intéz­kedik. Egyszersmind hirdetményt bocsát ki, mely­ben megnevezi a helyiségeket s az órákat, me­lyekben a névjegyzékek megtekinthetők, ég a ha­tárnapot, a­meddig a nyilvános kitétel tart és a felszólalásoknak helye van. A névjegyzékek kité­tele nyolcz napig tart s a felszólalások e határidő alatt nyújtatnak be. Ezen időponton túl felszóla­lások nem fogadtatnak el. 36. §. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét, az adóhivatalok hivatalos kimutatásai segélyével, az igazoló választmány állítja össze, és ugyanaz iga­zítja ki évenként azok névsorát. Ezen jegyzékbe azon ezerkétszáz választó veendő fel, ki legtöbb egyenes államadót fizet. 37. §. A sorrend megállapításánál csak a fővá­ros területén fekvő ingatlan vagyon s annak terü­letén élvezett jövedelem összes egyenes állam­adója és a személyes kereseti adó vétetik számí­tásba ; továbbá az állami, felekezeti, községi és magántanintézetek tanárai, a tudományos akadé­miák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lel­készek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvé­nyes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvo­sok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányá­szok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyer­mekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát ke­zeli. Mindenki csak egy törvényhatósági bizott­ságnak lehetven tagja, az, a­ki más törvényható­ságban is a legtöbb államadót fizetők sorába jön, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki. Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számí­tott államadó folytán juthatna a bizottságba, az utóbbi­ai­ elsőbbséggel. 38. §. Azok, kik a fentebbi kedvezményt igény­be kívánják venni, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy írásban je­lentkezni, s jogosultságukat igazolni kötelesek; a ki nem jelentkezett vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának ked­vezményétől azon egy alkalomra elesik. Ezen tör­vény 35. §-a szerint kibocsátandó hirdetményben­­teendő, hogy az összeirottak közül azok, kik ezen kedvezményt igénybe kívánják venni, az ezen­­ ban érintett nyolcz napi határidő lefoly­téig az igazoló választmánynál szóval vagy írásban jelentkezni kötelesek. 39. §. Mihelyt a névjegyzék elkészült, az nyil­vános helyiségben kiteendő és a felszólalások a kitétel napjával kezdődő nyolc­ nap alatt az iga­zoló választmányhoz nyújtandók be. A felszóla­lási határidő letelte után az igazoló választmány azonnal összeül, s naponként üléseket tart mind­addig, míg minden felszólalás felett nem határo­zott. Oly határozat, melylyel valaki a névjegy­zékből kitöröltetett, az illetőnek három nap alatt kézbesítendő. 40. §. Az igazoló választmány a 35. §-ban érintett határidő elteltével jogérvényre emelkedett határo­zatai szerint a névjegyzékeket kiigazítja oly módon hogy úgy a kitörlendők, mint a felveendők neveit külön jegyzékbe foglalja, melyet az elnök és a jegyző aláírnak. Az ily módon kiigazított név­jegyzékek, a beadott felebbezésekkel együtt a bíráló választmányhoz azonnal elküldetnek. E vá­lasztmányhoz küldendők azon panaszok is, a­me­lyek a legtöbb adót fizetők névjegyzékére nézve az igazoló választmányhoz beadattak. (39. §.) 41. §. A bíráló választmány érvényes határozat­hozatalra az elnökön kívül legalább két tag jelen­­léte szükséges A bíráló választmány mindkét rend­beli felebbezések felett lehető rö­vid idő alatt végér­­vényesen határoz, s határozatait a névjegyzékkel együtt az igazoló választmányhoz visszaküldi, mely mind a legtöbb adót fizetők, mind az összes választók névjegyzékét külön állítja össze. A név­jegyzékek egyik példánya a választmánynál ma­rad, a másik a törvényhatóság levéltárában he­lyezendő el. 42. §. Mihelyt a választók névjegyzéke megál­­lapíttatott, az igazoló választmány meghatározza a választás napját, s a szavazási helyiségeket, s minden kerületbe egy szavazatszedő küldöttsé­get rendel, mely a választási elnökből, helyettes 50

Next