Budapesti Közlöny, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)
1873-06-11 / 133. szám
Budapest 1873. 133. SZál.Szerda, junius 11. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre .... 12 írt. Félévre...... 6 » Negyedévre .... 3 » A „Budapesti külön, postán Egész évre. Félévre Negyedévre Közlöny“ melléklapjára vagy házhoz hordva . . . 2 frt 40 kr. . . 1 20 » * . — » 60 » A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért ■ írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 16 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hft főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK A TELEPITVÉNYEKRŐL. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőháziban 1873. évi jun. hó 7-én, a főrendiházban jun. 9-én.) 1. §. Azon majorsági birtokterületek, melyeket a föld tulajdonosa egyeseknek vagy többeknek évi szolgálmányok fejében szerződés mellett, haszonvételre engedett át, s a melyeken ennek folytán e törvény hatályba lépte előtt községek keletkeztek , mint az úrbéri s ezzel rokon viszonyoktól eltérő természetűek, következő intézkedés alá esnek: 2. §. Ha a telepitvényi földek határozatlan, vagy örök időre, vagy a családnak egyenes ágon való, vagy a férfiágnak kihaltáig szóló szerződés mellett engedtettek át a telepitvényesek használatába ; vagy ha a szerződés határozott időre köttetett ugyan, de ezen határidő 1848. évi január 1-ig lefolyt a nélkül, hogy azóta a szerződés határozott időre újból megköttetett volna: a telepitvényeseknek jogában áll a telepitvényi összes belső és külső birtokot a rajta fekvő szolgálmányok megváltása mellett tulajdonul megszerezni. A váltságtőkét az évi tartozás értékének húszszoros összege képezi. 3. §. Az évi tartozás a következő elvek szerint számittatik ki és állapittatik meg : 1. ahol 1858-tól 1867-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban, az évi tartozás mennyisége ezen 10 évre eső átlag szerint állapíttatik meg ; 2. ahol ezen 10 év alatt terménybeli tartozás állott fenn, ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada, tized, kilenczed, heted stb. volt gyakorlatban, átlagosan számíttatik ki a tartozásnak mind menynyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott, csak a termény ára számíttatik ki átlagosan ; 3. ha az évi tartozás napszám, vagy más szolgáltatásból áll, ugyanezen 10 évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni. Oly esetekben is, midőn a szolgálmányok rendesen nem teljesítettek, az évi tartozás értéke szintén a fentebbi elvek szerint határozandó meg. 4. §. A telepitvényi birtokhoz nem tartozó oly területek, melyeken a telepitvényeseknek telepitvényi szolgálmányaikért bizonyos javadalmak, például legeltetés, faizás stb. jártak, megváltás alá nem esnek ugyan, de a váltságösszeg meghatározásánál az évi tartozásból ezen javadalmak fejében annyi százalék vonandó le, ahány százalékát teszi ezen javadalmak értéke a telepitvényest illető összes haszonélvezetek értélkének. 5. §. Ha a telepítvényi szerződés határozott időre szól, köttetett légyen az bár az 1848. év előtt vagy után, joguk van a telepitvényeseknek a telepitvényi belsőséget,úgymint a házhelyet, udvart és kertet a valódi értéknek megfelelő vételárért tulajdonul megszerezni; — a földtulajdonos viszont köteles a belsőséget a jelen törvény határozatai szerint a telepitvényesek tulajdonába bocsátani. A felek szabad egyezkedésére bizatik annak meghatározása, hogy a külsőségből mennyi és mily feltételek alatt engedtessék át a telepitvényeseknek. 16. §. Ha az 5. §. alá tartozó esetekben a feleka külsőség iránt a 15. §-ban érintett két év alatt meg nem egyeznek és a telepitvényes csupán a belsőségen megmaradni nem akar , jogában áll kívánni, hogy a kincstári birtokok valamelyikén , letelepittessék. E jog a telepitvényest nem illeti meg, habár közötte és a földtulajdonos között egyezség létre nem jött is, ha a földtulajdonos kijelentette, hogy a telepítvényesnek az általa lirt külsőséget egészben s ha ez négy katasteri holdnál több, abból középminőségü négy katasteri holdat a 8. §. szerint megállapítandó valódi értéknek megfelelő s a 12. §. szerint lerovandó vételárért átengedni kész. A földtulajdonos nyilatkozatának e hatálya csak akkor van, ha azt vagy maga, vagy meghatalmazottja a telepítvényesek irányában a szolgabíró előtt tette, ki erről hivatalosbizonyítványt ad. 7. § A belsőség térfogatát, ha azt a szerződés meghatározza, annak rendelkezései, más esetekben az 1872. január 1-én fenállott tényleges állapot szerint kell megszabni; ha pedig azt ily módon sem lehetne megállapítani, sem a felek megegyezni nem bírnának, a térfogatot a bíó nyomozza ki és állapítja meg oly módon, hogy az nyolczszáz négyszögölnél kevesebb és ezerhatszáz négyszögölnél több ne legyen. Ha a felek között a telepítvényi külsőség egy részére egyezség jött létre, az átadásnál azonban a telepítvényesnek kiadandó terület minőségére nézve a felek megegyezni nem tudnak, a kiadandó területet a bíróság jelöli ki s határozza meg. A telepitvényhez szerződés szerint tartozó , a földtulajdonos által használatul a telepitvényeseknek átengedett minden más birtok a telepítő tulajdona marad, s azokra nézve a telepitvényi viszonyból a felek között felmerülő minden kérdés a szerződés szerint ítéltetik meg. 8. §. A vételárt, ha a felek az iránt megegyezni nem bírnának, a bíróság állapítja meg. ( A belsőség értékének meghatározásánál az ugyanazon határban mivel ez alatt levő hason osztályú földek értéke veendő alapul. 9. §. A telepitvényi külsőségek, ha a telepitvényesek azokat nem szerezték meg egészen, a földtulajdonos kivánságára, ennek és a telepitvényeseknek birtokarány szerint viselendő költségén összesíthetők. 10. §. Ha a telepitvényes a 2. , illetőleg az 5 ik §-ban érintett jogát, s illetőleg kötelezettségét a 15. §-ban meghatározott idő alatt nem érvényesíti, vagy átalában a felek között egyezség létre nem jött: a telepitvényi összes birtok tartozékaival együtt a telepítő tulajdona marad, a ki a telepitvényesek építkezéseinek s más beruházásainak valódi értékét megtéríteni köteles. A becsárt, ha a felek ez iránt meg nem egyeznének, a biró állapítja meg, s az ítéletleg megszabott összeg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt fizetendő le. Mihelyt a becsár kifizettetett, a telepítvényes telepítvényi birtokot az azon évi függő termés betakarítása, illetőleg a dohánytermés beszolgáltatása után a tulajdonosnak átadni köteles. 11. §: A magyar királyi kincstári birtokon létező telepítvényekre nézve a kormány felhatalmaztatik arra,, hogy az 5. § ban meghatározott módon megállapítandó vételárért a külsőségből négy katasteri holdon felül is a telepítvényeseknek tulajdonjoggal átengedjen annyit, amennyinek vételárára nézve azok teljes biztosítékot képesek nyújtani. 12. §. A 2. §. értelmében járó váltságdíjat, valamint az 5. §. értelmében járó vételárt az 5% kamatokkal együtt az állam közvetítése nélkül 20 év alatt egyenlő évi járadékokban köteles a telepítvényes törleszteni. 13. §. A kincstári birtokokon levő telepítvények után járó váltságösszeg, illetőleg vételár lefizetésének könnyítése végett, a pénzügyminiszer megbizatik, hogy a telepítvényesek számára egy vagy több intézettől kölcsönt eszközöljön ki a következő feltételek alatt: 1. A kölcsönszerződésben csak 22 vagy 34 évi törlesztési időszak köthető ki, és az évi járadék 22 évi törlesztés mellett nyolc, 34 évi törlesztés mellett pedig hét százaléknál nagyobb nem lehet. 2. Az évi járadék fizetése félévi előleges részletekben eszközöltetik, s azonfelül a telepítvényes a kölcsönért semmi más fizetéssel nem terhelhető. 3. A telepítvényes rendkívüli törlesztést is tehet, de az intézet félévi járadéknál kisebb összeget ilyenül elfogadni nem köteles. Ha a kölcsön kötvényekben adatott, az intézet azokat a rendkívüli törlesztésnél névértékben tartozik elfogadni. 4. A kölcsönért sem az intézetek, sem a telepítvényes irányában állami jótállás nem kötelezhet; az intézeteknek azonban az az előny biztosittatik, hogy a lejárt, de le nem fizetett évi járadékok, azok 6 % késedelmi kamatai, s a mulasztás által okozott költségek az adóhátralék beszedésére hozott 1868: XXL tvczikk határozatai szerint közigazgatási uton fognak behajtatni. 5. Ha a telepítvényes egymás után három fizetési határidőt elmulaszt, az intézet a hátralékban levő járadékokon felül a tőketartozás hátralevő részét is követelheti és előleges per nélkül végrehajtási árverés útján szerezhet magának kielégítést. A felek beleegyezésének esetében, a magánbirtokon létező telepítvények megváltására, illetőleg megvételére szükséges pénz, a fentebbi feltételek mellett, szintén a pénzügyminiszer közvetítése mellett szerezhető meg. 14. §. Ezen törvény 2-ik, 5-ik és 10-ik §§-aiban érintett váltság, vételár, illetőleg becsár összegét, ez összeg biztosításának és lefizetésének módozatait a felek a jelen törvény határozataitól eltérőleg is megállapíthatják. Tiltva van azonban és semmis annak kikötése, ahogy az egyes váltságkötelezettek egymásért egyetemleges kötelezettséget vállaljanak ; b) hogy a megváltandó telepítvényi birtokok, a