Budapesti Közlöny, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1874-06-03 / 125. szám
Budapest, 1874. 125. szám. Szerda, simius 3. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hatjasintcza 10-dik számú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok tere 7. 87. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek tisza Bémentetlen levelek csak rendes levelezőinkül fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti pontai szétküldéssel vagy helyben búhoz hordva . melléklappal együtt: Egész évre ...... 12 frt. Félévre . 6 » Negyedévre ...... 3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetésük : A hivatalos „Értesíti “-be iktatandó hirdetések díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért irtul több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. pénzügyminister Berzeviczy Károly pénzügyministeriumi fogalmazó-segédet, és Kollár Mihály pénzügyi fogalmazógyakornokot pénzügyi fogalmazókká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Bucsegh Alajos pénzügyigazgatósági irodatisztet iktatóvá vette ki. ne A közmunka- és közlekedési m. kir. ministernek 483. sz. a. kiadott rendelete valamennyi magyar- és erdélyországi törvényhatósághoz. A múlt 1873. évi november 27-én 2510. évi. sz. a. kelt körözvényemmel a törvényhatóságnak megküldött szabályrendelet ama pontját illetőleg, mely szerint a községek, testületek és magánfelek érdekében tett működésük, illetőleg utazásaik alkalmával az államépítészeti hivatalnokok, név szerint a főmérnökök 105 frt, a mérnökök 63 frt, a segédmérnökök pedig 26 frt 25 krnyi építési pótdíjat jogosítják havonként felszámítani. — értesítem a törvényhatóságot, miszerint az építési havi pótdíjakat a jelen viszonyoknak megfelelőbben f. é. júniustől kezdve további rendelkezésig a főmérnökök számára havi 100 írtban, a mérnökök számára 75 írtban és a segédmérnökök számára 50 írtban állapítottam meg. Ez újabb intézkedésemről a törvényhatóságot oly megjegyzéssel értesítem, miszerint a fentebb idézett körözvényem s a mellé csatolt szabályzat többi határozatai továbbra is érvényben maradnak. Gr. ZichyJózsef, s. k. Szabályzat a jogtanodák új szervezéséről. (Folytatás és vége.) IV. Az egyetemek és a jog- s államtudományi karok közti viszonylat. 59. §. A fennlévő kir. jogakadémiák és az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogtanintézetek újjászervezésének egyik főtendentiája az lévén, hogy az utóbbiak teljes karokká kibővítve a tanuló ifjúságnak tudományos kiképeztetésében egyenlőbb versenyre kelhessenek az egyetemekkel, anélkül, hogy menedékül szolgáljanak a netán nagyobb egyetemi szigor elöli kimenekülésre, a kölcsönös átlépés az egyik tanintézetből a másikba elvileg teljesen szabadnak jelentetik ki. 60. §- Miután azonban a jelen rendelettel teljes karokká átalakított tanintézetek az egyetemektől lényegesen abban térnek el, hogy az utóbbiak egyes semesterek, az előbbiek egész évi tanfolyamok alapjára vannak fektetve, a téli félév, illetőleg valamely tanév első fele után az átmenetnek nem lehet helye. 61. §. A második tanévre vagy a két szaktanfolyam egyikére átlépők irányában azon kölcsönös elv áll fenn, hogy csak úgy engedhető az meg, ha az előszabott első, illetőleg második alapvizsgát sikeresen ott tették le, hol az arra képesítő tanfolyamot végezték. 62. §. A két államvizsgálat valamelyikének letevésére nem állván fenn időhöz kötött kötelezettség, a negyedik évre minden feltét nélkül a kölcsönös átmenet szabadon megengedtetik ugyan, és a negyedik tanévet akár az egyetemen, akár az egyes jog- és államtudományi karok valamelyikén szabályszerűen végző joghallgatók a jogvagy államtudományi szigorlatokra bocsátandók; de ha nem a szigorlatokat, hanem az államvizsgálatok egyikét kívánják kiállani, azt azon tanintézeti vizsgáló bizottság előtt kötelesek letenni, hol az arra képesítő jog- vagy államtudományi tanfolyamot hallgatták. V. Átmeneti intézkedések. 63. §. A jelen rendelet a jövő 1874—75-ki tanévvel lép életbe, és nyer teljes alkalmazást következő, az átmenetre vonatkozó módosításokkal : a) az idei első éves jogtanulók folyó évi julius hóban leteszik a római jogból az addig szokásos volt vizsgálatot, és ez reájuk nézve mint az e rendeletben jövőre előszabott első alapvizsgálat vétetik ; ők a jövő a 1874—75-ki tanévben a másod évi tanfolyamra bocsáttatnak, a midőn már egészen ezen rendelet intézkedései alá esnek ; b) az idei másodévesek folyó évi julius hóban csak a nemzetgazdaságtanból tesznek vizsgálatot az eddig szokott modorban, s úgy fognak tekintetni, mint akik a két alapvizsgálatot ezen rendelet értelmében letették, tehát a jövő 1874—75 ki tanévben a harmadévi tanfolyamra fognak bocsáttatni, és akkor kötelesek a jelen rendelet szabványaihoz alkalmazkodni; ckik a harmadik évet az eddigi rendszer szerint az idén végezik be, vagy már előbb bevégezték, az eddigi bírói államvizsgálatot még az 1874—75-ki tanév folyama alatt tehetik le, mi végre az erre fennálló vizsgálati bizottmány még az 1874—75-ki tanév végéig fenhagyatik ; d) ha az idei harmadévesek jövő tanévben folytatják tanfolyamukat, természetesen a jelen rendelettel életbeléptetett uj szervezethez fognak alkalmazkodni, és az esetben oly pályavégzetteknek fognak tekintetni, mintha a két magyar kir. egyetem valamelyikén végezték volna quadrienniumukat ; e) a magántanulók ezen folyó 1873—74 ki tanévben még az eddigi rendszer értelmében tehetik le a még hátralévő vizsgálatokat; de a jövő tanévtől megszűnik magántanulási jogosítványuk, és azon esetben, ha elhaladtabb koruk vagy közszolgálati alkalmazásuknál fogva kivételes tekintetbevételt igényelhetnek,az alapvizsgákra vagy az államvizsgálatokra való bocsáttatásukat külön, a közoktatási magy. kir. ministériumnál szorgalmazandó engedély fonalán kérelmezhetik. 64. §. Ezen rendeletnek a tankötelezettségre vonatkozó intézkedései nem nyernek alkalmazást azok irányában, kik kellő előkészültségük alapján csak saját további kiképeztetésükre, vagy egyéb közművelődési érdekből az egyes tantárgyakat rendkívüli hallgatók vagy vendégek gyanánt a járó tanpénz lefizetése mellett kívánják hallgatni; de azzal semmi igényt nem nyernek akár külön bizonyítvány kiállítására, akár a vizsgálatokra való bocsáttatás iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége a hernád-petrii belv. hitv. egyháznak, legfelsőbb helyen benyújtott felség-folyamodványára, 1872-ben leégett temploma és iskolája felépithetésére 100 frt. o. é. segélyt méltóztatott saját magán-pénztárából legkegyelmesebben adományozni. Széll Ignácz szombathelyi járási szolgabiró a járásához tartozó községekben létező népiskolákat a vasmegyei tanfelügyelővel együtt meglátogatván, az észlelt hiányok orvoslása és a pótlandók pótlása végett az 1868. évi XXXVIII. t. sz. alapján az alantas községet elöljáróihoz erélyes körrendeletet bocsátott ki, mely szerint nevezett szolgabíró nemcsak szakavatottsággal, hanem egyszersmind kiváló ügyszeretettel igyekszik a törvénynek közigazgatási útán leendő végrehajtásához kitelhetőleg segédkezet nyújtani. A hazai tanügy emelésére irányzott ezen tevékenységéért a vallás- és közoktatásügyi minister ur az illető szolgabirónak, ki a népnevelés és oktatás fejlesztése körül kiváló buzgóságot tanúsít, Vasmegye közönsége utján dicsérő elismerését nyilvánította. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÖZ CCS. ÜLÉSE 1874. junius 2-án d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Bittó István, Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Szende Béla , ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesittetik. Elnök bemutatja Győrmegye felterjesztését akatonabeszállásolási ügynek törvényhozás útjáni leendő szabályozása, Abaúj megye felterjesztését ,a törvényhatóságok területeinek felosztása tárgyában, a máramaros-szigeti állami tanítóképezde tanárainak Csengery Antal által beadott kérvényét javadalmazás tekintetében az állami középtanodai tanárokkal egy rangba leendő helyeztetésük tárgyában; borsodmegyei Alsó- és Felső-Ábrány község lakosainak Dálnoky Barna által beadott kérvényét, melylyel a földtermésben, illetőleg az őszi vetésben a téli száraz fagy által történt és hatóságilag constatált károk következtében földadó-leengedésre és az adóvégrehajtás beszüntetésére nézve határozathozatalért esedeznek. Szeniczey Ödön Zlaticza, Rebenberg, Belobreska, Vracsevkaj, Divics, temes- és Krassó megyei községek kérvényét nyújtja be községüknek Versecz városban, székhelylyel Keve vármegyébe leendő bekebeleztetése iránt. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Vidlicskai József a következő határozati javaslatot nyújtja be.-