Budapesti Közlöny, 1875. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1875-02-23 / 43. szám
EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A »ETDRI TORNAEGYLET« ŐS a »BUDAI TORNA- kök* f. hó 14-én tartott közgyűléseikben az egyesülést határozták el, mely az ugyanakkor tartott közös közgyűlés által tényleg keresztül is vitetett. Az uj egylet czime : »Budapesti tornaegylet.« — Egyúttal gróf Karácsonyi Guidó ur élethossziglani tiszteletbeli elnöknek, Kerntler Gusztáv ur elnöknek, Jenny Antal ur alelnöknek, továbbá: id. Brunner Imre, Eckermann Ede, Fest Jenő, Fluck Ádám, Friedl Ede, Győrffy Géza, Hebentanz Nándor, Heiszler János, Horn Ede, Horn István, Jahl Nándor, Mihályffy Ferencz, Mihályffy Győző, Perleberg Vilmos, Peschke Jenő, dr. Rónay Károly, Sternád Rezső, Szaiff Lipót, Szaiff Pető, Szmik Lajos, Tomanek Lajos és Zsögöd Benő urak választmányi tagoknak, és végre Benzi Lajos, Horn Vilmos, Kaczvinszky Lajos, id. Kovács József és Lencz János urak számvizsgálóknak megválasztattak. Tisztviselőkké pedig a f. hó 1- én tartott első választmányi ülésben a következő választmányi tagok választattak meg: u. m. jegyzőknek Zsögöd Benő és Mihályffy Győző, pénztárnoknak: id. Brunner Imre, ellenőrnek: Peschke Jenő és szertárnoknak Heiszler János. Tornaestélyek egyelőre hetenkint 4-szer tartatnak, és pedig: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. A vasúti és gőzhajózási klubb vasárnap tartotta évi közgyűlését saját helyiségében, a Hungária szállodában, Ivánka Imre elnöklete alatt. Az elnök tudatta a közgyűléssel, hogy ő elfoglaltsága miatt e tisztről leköszönt s az alapszabályok értelmében a sorrend szerint utána következő tisztviselőkből Fackh alelnököt elnöknek, Medgyaszayt első és Obermayert másod alelnöknek választotta a bizottmány, mit a közgyűlés is helybenhagyott. Az évi jelentésből kitűnik, hogy az egylet vagyoni állapota az 1874. évben az adósságok teljes kifizetése után is kedvező. A választmány által előterjesztett azon indítvány, mely szerint az alapszabályok 10. §, olykép módosíttassék, hogy a klubba belépni szándékozó, közlekedési vállalathoz tartozó egyének a két frtnyi alapítási díj fizetésétől felmentessenek, rövid vita után szótöbbséggel elfogadtatott. Az alapszabályok korszerű átdolgozása Händel, Kleeblatt, Foreher és Pongrácz Irakra bízatott. Hübner Gusztáv, az osztrák magyar államvaspálya közlekedési főnökének felszólalása folytán Ivánka Imrének hat évi elnöki működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Választmányi tagokká választattak: Barvics Béla, Chornitzer Ede, dr. Csausz Gyula, Eder Gottfried, Fucses Miksa, Hegenbart Guido, Kuttner Isidor, Latis József, Rindskopf Fülöp, Spitz Gyula, Leichmann Mór. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Bécs, febr. 22. (Az Ofenheim bünper.) Miután Wittmann báró egészségi állapota lényegesen hosszabbra fordult, a mára kitűzött tárgyalás hint elnapoltatok határozatlan időre. Egyúttal intézkedés tetetett, hogy Gernerth tvszéki ülnök bizassék meg a résumé elmondásával, ami talán szerdán fog megtörténni. Bécs, febr. 22 Az elő börze kedvetlen és csekély üzlete volt, azonban szilárd maradt. Osztrák hitel 2211/1, anglo 131* 1/,, magyar hitel 206, magyar fözhitelrészvények 73 */«• — Király Ő Felségét, midőn tegnap Pápay udvari tanácsos és Beck, főhadsegéd kíséretében Budapestre érkezett, a vasúti indóházban a belügyminister, Petn megye főispánja, a főpolgármester és a főkapitány fogadták. — Haynald érsek elhunyt édes anyjáért e hó 18-án Bucslan mise tartatott. Jelen volt azon a megyei hatóság egy része, a közönség elöljárósága, és az összes uradalmi tisztikar. A gyászisteni szolgálatot Balogh czimzetes kanonok ur teljesité. I HALÁLOZÁSOK Kottár Mark, nyugalmazott ezredes és a mehádiai Herkules-fürdő volt igazgatója, köztiszteletben állott egyéniség, s hó 18-án éjje szélhülés következébn meghalt. — Hőgyészy Gyula, volt orsziggyűlési képviselő, f. hó 15-én Szilvárkányban életének 46-ik évében hosszas betegség után meghalt. 1 1 74 K U L F O L D. F R A N C Z I A ÜGYEK. Mint Parisból 20-ról jelentik, a jobbközép a senatusi törvényjavaslatban a baloldal által kívánt változtatásokat elfogadatlanoknak nyilvánítá. ■ | Az alkotmányi bizottmány 18-ki ülésében igenis fontos eset jött közbe, amennyiben a belügyminister a kormány nevében közlést tett, melynek a tartalma körülbelül következő: »A kormány arról értesült, hogy tegnap reggel a jobbközép, balközép, s a Lavergne- töredék közötti egyetértés lésült a következő alapon: A senátorok összes száma 300-ra menne föl. Ebből mintdenik megye kettőt választana, a legnépesebb megyék pedig hármat. Ebből mintegy 220 senator kerülne ki, tehát még 80 at kellene kinevezni. Ezek a nemzetgyűlés által választatnának s elmozduhatlanok lennének. Ellenben a köztársaság elnökének visszaadatnék azon jog, hogy maga nevezhesse ki az államtanácsosokat. Tegnap délután az Elyseében miniszertanács tartatott. Mac-Mahon tábornagy magatartása olyan volt, aminől előre várhattak azok, kik jellemét ismerik. Amenynyire ellenzett ő minden olyan rendszert, mely egy nem-conservativ senatus szervezésére vezethetne, annyira engedékenynek mutatkozott, midőn csupán arról volt szó, hogy személyes előjogáról lemondjon. Arról értesülvén, hogy a nemzetgyűlés általi kineveztetés módja kevesebb ellenzésre tagtálna, mint az elnök általi kineveztetés rendszere, nem tétovázott kijelenteni, hogy e pont iránt hozzájárul ahhoz, amit a három csoport küldöttjei elfogadtak. Gróf Daru megjegyzi, hogy ezen határozat által a kormány azon veszélynek teszi ki magát, hogy meg lesz fosztva ama követek szavazatától, kik azt kívánják, hogy bizonyos számú senatorok az elnök által neveztessenek ki. Delsol azt kérdő, miként lehetne legyőzni ama gyakorlati nehézségeket, melyekkel 80 senatornak a nemzetgyűlés általi választatása járna. A belügyminister kifejti, hogy a nemzetgyűlésre nézve sem járna több nehézséggel 80 senator megválasztása, mint amennyivel az államtanácsosok kinevezése járt. Egyébiránt nem kell visszaijedni az ezen választással netalán együtt járó nehézségektől. Mindenek előtt az országban uralkodó nyugtalanságra s ama szerencsétlenségekre kell gondolni, melyek a kamra idő előtti szétoszlásakor áshatnának be, azon esetben, ha semmi sem lenne elfogadva. Kerdrel megjegyzi, hogy véleménye szerint a senatus csak azon esetben lehetne hasznos, ha összeállításánál fogva a másik kamrát ellensúlyozhatná. E czélból ő és barátjai eredetileg egyedül a tábornagynak akarták megadni a kinevezés jogát. Engedményről engedményre térve utoljára az összes senatorok egy harmadára szállíták le az elnök által kinevezendő senatorok számát. »Én fel tudom fogni — úgymond — hogy Mac-Mahon tábornagy, ki legknrtebbé s móhistá a főhatalmat, nem nagyon ragaszkodik előjogához, attól félvén, hogy személyes elfogultságal fogna vádoltatok De szerintünk neki kötelssége lett volna is elő- 5 jogát megőrizni. Ki tudja, hogy váljon— miután ezen engedményt megnyerte telé, i nen fogják-e tőle megtagadni az államtanácsosok kinevezését. A belügyminiszer azt válaszolt, hogy a tegnap reggel tartott értekezletből kitűnt, hogy nem fognak több engedményt kívánni az elnöktől, s ami az államtanácsosok kinevezését illeti, a delegáltak becsületbeli kötelezettségt vállaltak aziránt, hogy az az elnöknek meg fog adatni. A bizottmány egyik tagja azt vélte, hogy a kormány ismerni kívánná Gambetta véleményét, s a nemzetgyűlés általi kineveztetés módjáról, s e tárgyban kérdést intézett a beügyministerhez. A minister neki azt válaszolá, hogy a kormány ismeri a kérdéses három csoport által hozott határozatokat, de teljesen ismeretlen előtte, hogy a kamara többi töredékei minő magatartást fognak követni. A belügyminiszer eltávozván, az ülés néhány percig fölfüggesztetett. A bizottmánynak azelső jobboldalhoz s a tiszta jobboldalhoz tartozó tagjai élénk ingerültséget nyilvánítottak a kormány ellen azon engedmény miatt, melyet ez az utóbbi a kamara mérsékelt csoportjának tett. * Ressegnier az ülésnek másnapra halasztása kivánta. Ellenben Paris, noha méltányta a kormány közlésének fontosságát, azt vélte, hogy a bizottmánynak saját felelősségére folytatni kell a tárgyalást. Bessegnier ragaszkodott kivonatához. »A miniszerek — úgymond — több ízben kijelenték, 11 hogy a tábornagy minimum gyanánt követeli , a senatorok egyharmadának kinevezését. Miután , az elnök megváltoztatá véleményét, én formaszerint kívánom a kormány közlése feletti vitának holnapra elnapoltatását.« — Ezen indítvány elfogadtatván, az ülés feloszlattatok, is Páris, febr. 21. A szélső baloldal egyhangúlag ■ azt határozta, hogy megszavazza a Wallon féle tvjavaslatot. Paris, febr. 21. A baloldal valamennyi szavazattal öt ellenében (ezek közt van Grévyé is) elfogadta a Wallon-féle tvjavaslatot, bár a kért módosítások nem fogadtattak el. ANGOL ÜGYEK: Londonban 20 án az angol-svájczi kiszolgáltatási szerződés hivatalosan kihirdettetek, s márczius 1-én lép hatályba. Stroudban a szabadelvű Marling parliament taggá választatott meg. Adenből érkezett tudósítások szerint az egyptomi alkudozó a Berberséggel levő viszály miatt visszatért. A kereskedő újra megnyittatott, miután az azt gátló nehézségek elenyésztettek. I Aden, febr. 21. A »Nassau« angol hadihajó f.ó 19-én Mozambique városát lövöldözte és el is foglalta. Az angolok nem szenvedtek semmi veszteséget, az ellenségnek volt 18 halottja és 51 sebesültje. Mozambique átengedtetett a zanzibári Guitántnak. A »Thetis« gőzhajó elfogott két rabszolgaszálltó hajót. NÉMET ÜGYEK: Berlinből 20 ról jelentik, hogy a császár állapota javul, azonban még mindig kénytelen szobában maradni. A »Reichs-Anzeiger« közzéteszi a népfelkelési törvényt. OLASZ ÜGYEK. IX. Pius pápa a porosz püspöki karhoz február 5-én encyclicát intézett, mely e héten jutott nyíl- Ivanoságra. Az okmány így hangzik: »IX. Pius pápa. Tisztelendő testvérek! Üdv és nz áldás! A mit mi, emlékezve ama megállapodásokra, melyekre ezen a szék Poroszország legfőbb kormányhatalmával a kath. érdekek üdvére és lisztalercére a jelen század huszonegyedik évében lépett, soha lehetségesnek nem tartottunk, az jelenleg, tisztelendő testvérek, a ti vidékeiteken a legsajnosabb módon megtörtént: a nyugalomra és békére, melynek nálatok az egyház örvendett, súlyos váratlan zivatar következett. A törvényekhez, melyeket nemrég az egyház jogai ellen kibocsátottak, és melyek az egyház sok hű és lelkiismeretes szolgáját mind a papságban, mind a hivő népben sújtották, újak járultak, melyek az egyház isteni alkotmányát teljesen megdöntik és a püspökök sérthetetlen jogait tökéletesen megsemmisítik. Ezen törvényekben a laicás rendből való birtkra ruházzák a hatalmat, a püspököket és az egyházi főnököket méltóságukból és tisztükből kivetkőztetni. Ezen törvények sokféle és nagy akadályokat készítettek azoknak, akik a főpásztorok távollétében jogszerű jurisdictiójukat gyakorolni hatják. Ezen törvények a székesegyházak káptalanairól fölteszik, hogy a canonok ellenére káptalani helynököket fognak választani, midőn a püspöki szék még nincs üresedésben. Ezen törvények, hogy egyebeket ne említsünk, a főelnökökre ruházzák a jogosítványt, hogy nem-katholikus férfiakat is állítsanak a püspökök helyére, s őket mint a püspök megyében a püspökökkel egyenjoguakat, az egyházi javak kezelésével, pedig mind egyházi személyek, mind a templomok fenntartására rendelt vagyon kezelésével megbízzák. Ti nagyon is jól tudjátok, mennyi kár és minő sokféle terheltetés és a bántalma is következett e törvényekből snnyira szigorú végrehajtásukból Szándékosan,hallgatunk ezekről, nehogy e sok szomorúság fel.