Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-06 / 127. szám
Budapest, 1875. 127. szám Vasárnap, junius 6. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. 87. a. földszint. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre.................................10» Negyedévre........................5 » Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 firttal több. Egy hir*detést igazoló lap ára 30 kr. HIVATALOS KÖZLÖNY. 1a ajp. BUDAPESTI Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetien levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhalátos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XXII. TÖRVÉNYCZIKK a tőke-kamat-és járadék-adóról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában május hó 19-én.) 1. §. Tőkekamat- s járadék-adó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-és kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint: 1) bel-vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékból; 2) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű magánkötvényekre bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi s alapítványi tőkékből ; 3) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; 4) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; 5) magyar állami, és 6) törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz. 2. §. Kivételnek: 1) a királyi udvartartás költségei; 2) a külhatalmak követeinek s a követségek személyzetének, valamint 3) külhatalmak konsulainak s a konsulatus személyzetének, ha azok külföldiek, és 4) az országban egy évnél rövidebb ideig tartózkodó idegenek az 1. §, 1., 2., 3., és 4. pontjai alatt említett tőkejövedelme, ha azon államban, melyhez az illető tartozik, a magyar honpolgárok irányában ugyanezen eljárás követtetik; 5) az 1. §. 1., 2. és 4. pontjába említett, külföldről folyó jövedelem, amennyiben hitelesen bizonyíttatik, hogy ezen jövedelem után az adó már egy oly külföldi államban fizettetett meg, mely e tekintetben Magyarország irányában a viszonosság elvét követi; 6) közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme ; 7) közintézeteknek, azaz nem pénzvállalatoknak tekintett jótékonysági intézetek,kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segélyegyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák) tőkéinek kamatövedelme, úgy az ezek által nyert segélypénzek; 8) kolduló és betegápolással foglalkozó szerzetek kamatjövedelme; 9) az alapszabályaik értelmében takarékkönyvecskék kibocsátására jogosított pénzintézeteknél takarék-könyvecskékre elhelyezett betétek kamatai; 10) oly kölcsönök kamataiból eredő jövedelem, amelyeknek adómentességét külön törvény biztosítja ; 11) a részvények osztalékai; 12) elsőbbségi kötvények kamatai, ha azoknak adómentességét külön törvény biztosítja; 13) papnövendékek és más rendes tanulók ösztöndíjai ; 14) 315 forintot túl nem haladó kamat- vagy életjáradék, amennyiben az illető fél összes jövedelme adósságainak levonása nélkül a nevezett összegnél nem több. 3. §. A tőkekamat- és járadék-adó alapjául vétetik : a) az 1. §. 1., 2., 4., és 6. pontjai alatt említett kamat- és járadék élvezményeknél az összes kamat- és járadékösszeg, melyet az illető fél az adóévet megelőző évben élvezett; b) az 1. §. 3. pontja alatt említett dologi jogosítványokból az adóévet megelőző évre eső járadéknak azon része, mely a jogosítvány tárgyának karban tartására szükséges költségek levonása után fennmarad; c) az 1. §. 5. pontjában említett kamatélvezményeknél azon összeg, mely az esedékesség napján kifizettetik. Adóssági kamatok levonása rendszerint nem engedtetik meg. Ha azonban valamely tőkekamatvagy járadékélvezménynyel magánjogi czímen alapuló oly teher volna összekötve, mely annak összegét kevesbíti, a kamat- vagy járadékélvező jogosítva van az általa viselt terheket az adóalap bevallása alkalmával a tőkekamat vagy járadék összegéből levonni. 4 §• Azon életjáradékok után, melyek özvegyi jog czimén az özvegy ellátására kiszolgáltatnak, valamint azok után is, melyek szülők részére a gyermekeknek vagy unokáknak átengedett vagyonért kiköttetnek: 5 e/0, minden egyéb élet- és évjáradékok, valamint az 1. §. 2., 3., 4., 5. és 6. pontjai alatt említett tőkékből és jogosítványokból folyó, a 3. §. rendeletei szerint számított jövedelem után pedig 10 % fizetendő tőkekamat-és járadékadóul. Ez adónak 70 % állami adóul, 30 °/0 földtehermentesítési járulékul vetetik. 5. §. A magyarország-erdélyi, valamint a horvátszlavon földtehermentesítési, továbbá a szőlődézsmaváltsági és úrbéri jelzálogos váltsági kötvények kamatai után, melyekre földtehermentesítési járulék nem rovatik, állami tőkekamatadóul 7 % fizetendő. 6. §. A tőkekamat- és járadékadó fizetésére a tőke- és járadékjövedelmet bűző egyén vagy erkölcsi személy vagy annak törvényes képviselője köteleztetik. Kivételt képeznek: a) az 1-ső §. 5-ik pontjában említett magyar államkötvények ; b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamatadót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető királyi adóhivatalba szolgáltatja be. A társulatok által levont tőkekamatadónak részvényesekre vagy tagokra eső osztalékból való megtérítését a hitelező nem követelheti. 7 §• A tőkekamat- és járadékadó, a 6. §-ban emlitett kamatok kivételével, a tőkebirtokosok és járadékélvezők által teendő bevallás alapján, vagy ha vallományt adni elmulasztanának, a nélkül is hivatalból állapittatik meg. A kirovás az 1868-ik évi XXVI. törvényczikkben körülirt módon történik. 8. §. A jövedelemadóról szóló 1868. XXVI., 1870. XLIX., 1871. LVIII. és 1873. VII. törvényczikkek s az ez adónemet illetőleg érvényben lévő szabályok azon részei, melyek ezen törvény határoz- Hiányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek s a pénzügyminister felhatalmaztatik a jelen törvénynek megfelelő újabb gyakorlati szabályok kiadására. 9. §. A jelen törvény hatálya a polgárosított határőrvidéki részekre — tekintettel az 1873. évi XXVIII. törvényczikkre, az ezen t. ez. 5. §-ban foglalt kivétel fenntartása mellett — egyelőre ki nem terjed. 10. §. A tőkekamatadó 1875. évi január hó 1-jétől kezdve ezen törvény határozmányai szerint rovatik ki. 11. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Fiuméban, ezernyolczszázhetvenötödik évi május hó tizennegyedikén. Ferencz József, s. k. (PH.) B. Wenckheim Béla, s. k.