Budapesti Közlöny, 1876. május (10. évfolyam, 100-124. szám)

1876-05-02 / 100. szám

A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint idősb Galambos Antal laczházai ügyvéd és kamarai tag az ügyvédkedés­ről önkéntes lemondása folytán a kamara lajstro­mából kiterültetett, NEMHIVatalos kész. A Szent-Margit-híd ünnepélyes megnyitása f. é. ápril hs 30-án déli 12 órakor ment végbe, nagy számú és fényes közönség részvéte mellett. Röviddel 12 óra előtt megérkezett József fő­­herczeg szárnysegéde, Graef altábornagy és főud­varmestere , báró Nyáry ezredes kíséretében, utána Edelsheim Gyulay báró országos főparancsnok több tábornok : Szapáry László gr. Sch­wehrtfüh­­rer és mások kíséretében; majd utóbb király­i Felségének képviselője: Péch­y Tamás közlekedési minister a kormány itt időző tagjaival, név szerint Perezd Bélával és Trefort Ágosttal együtt. Vele volt még de Gouen Ernő úr, a franczia akadémia és törvényhozó testület tagja, az egyesült franczia kereskedelmi és iparkamarák elnöke, ki a hidat építette. Azután megérkeztek Mailáth György országbíró és Ghyczy Kálmán kéviselőházi elnök vezetése mellett a törvényhozás mind­két házának számos tagjai. — Szteronumi közlekedési állam­titkár ; a fővárosi hatóság élén Ráth Károly főpol­gármester, Kammermayer polgármester; a megyei küldöttség élén gróf Szapáry István főispán és Szilassy István alispán; a minisztériumok, a Bu­dapesten székelő közlekedési intézetek, a keres­kedelmi és iparkamara, a nevezetesebb bankok és pénzintézetek főbb képviselői és számos más ki­tűnősége közéletünknek. A híd közepén egy korlát előtt a kitűnőségek kört képeztek, mire Ráth Károly főpolgármester a következő beszédet intézte a közlekedési minis­­terhez: Nagyméltóságu miniszter ur! Kegyelmes uram! Budapest főváros törvényhatósága nevében és képviseletében legmélyebb alázattal s tisztelettel van szerencsém nagyméltóságodat üdvözölni, mint a császári és Apostoli királyi Felsége legkegyel­mesebb urunk királyunk ez ünnepélyes alkalomra megbízott képviselőjét; — egyszersmind pedig legőszintébb Örömérzetünknek vagyok bátor első­sorban kifejezést adni a fölött, hogy Ő Felsége sokoldalú országlási gondjai között, ezen új köz­lekedési mű megnyitását legmagasabb figyelmére méltatni, azonban akadályoztatása miatt legma­gasabb személyének képviseletével nagyméltósá­godat megbízni kegyeskedett; ezen legfelsőbb el­határozás kétségtelen bizonyítékául, újabb je­­léül szolgálván Ő Felsége atyai gondoskodásá­nak, s ama véghetetlen, és legmagasabb királyi kegyelmének, melylyel szeretett hazánk, s a fővá­ros érdekei iránt mindenkoron viseltetni méltóz­­tatik. A Margit-hidnak megnyitása, mely a főváros­nak a Duna folyam által elválasztott két részét ismét egy uj ponton örökre összeköti, rendkívüli fontossággal bir, nem egyedül csak közlekedési tekintetben, hanem különösen a fővárosi forgalom élénkítése, az ipar­i kereskedelem fejlesztése, a fő­város jellegének emelése, a főváros szépítése, s fek­­vőségeinek értékesítése szempontjából. Rendkívüli fontossággal bír annál is inkább, mert ezen utóbbi összeköttetése a fővárosi Dunapartoknak oly sze­rencsés ponton lön létesítve, mely a főváros eddigi terjeszkedési irányának és a megállapított szabá­lyozási tervnek leghelyesebben megfelel, és azon biztos reményre jogosít, hogy ezen újabb közle­kedési mű, a forgalom előmozdítása mellett nem­csak a főváros szabályoási terveinek keresztül­vitelét fogja elősegíteni s gyorsítani, hanem általá­ban a főváros fejlődésének, szépítésének s felvirá­­gozásának egyik hatalmas emeltyűjét képezendi. De különös figyelmet s méltó bámulatot érde­mel maga azon diszes, azon monumentális mü, mely Ő Felsége legkegyelmesebb urunk királyunk képviseletében nmlsgod által ma a közhasználat­nak s közforgalomnak ünnepélyesen átadatik ; ki­vételes figyelmet érdemel nem csak azért, mert az mint építészeti mü mind belső alkotására, mind külalakjára s művészi kivitelére nézve műtanilag a tudomány magaslatán áll, és minden tekintetben a monumentáls művek azon nagyszerű remekjei közé sorozható, melyekre a haza és a főváros mindenkor büszkén tekinthet; de másrészt azért is érdemel kiváló figyelmet s bámulatot, mivel te­kintettel az építést nehezítő helyi viszonyokra, s visszaemlékezve a fennálló szintén remek, s gyö­nyörű lánczhíd építési körülményeire, és az ak­kori építés hosszabb tartamára, ezen remekmű aránylag igen rövid idő alatt készült el, úgy, hogy a megkezdés perczétől számítva, alig 3 év alatt az ige testté len, s ime a legremekebb alakban büsz­kén emelkedik ki az, a főváros partjai között, az ős Duna hullámaiból. Ma, midőn eltekintve egyéb súlyos csapásaink­tól, a haza és a főváros örömére, ezen re­mekmű a közforgalomnak átadatik, ma, midőn nagyméltóságodat, mint ő császári s apostoli ki­rályi Felsége Lgkegyelmesebb urunk királyunk képviselőjét ez ünnepélyes alkalommal üdvözölni szerencsénk van, ugy hiszem, hogy csak a hála szent kötelességét rovom le, midőn a főváros részéről mély köszönetet nyilvánítok a magas törvényhozás­nak bölcs intézkedéséért, és ama törvény megal­kotásáért, melynek egyik örvendetes kifolyását ezen remekmű képezi ; — mély hálát, s tántorít­hatlak hódolatot nyilvánítok . Felsége, legkegyel­mesebb urunk, királyunk iránt, ki ama törvény legmagasabb szentesítése által a főváros fejlődé­sének s további felvirágzásának egyik főalapját vetette meg, é­s végre hálát s köszönetet nyilvá­nítok a mélyen tisztelt kormánynak azon hazafias buzgalmáért és erélyéért, melylyel a törvény vég­rehajtásának megfelelőleg, eme remekműnek gyors létesítését eszközölni kegyeskedett. A főváros hálával tekintend mindenkor ezen műre, melynek előnyeit első­sorban kétségtelenül épen a főváros lakossága élvezendi; — hálával te­kintend azon korszakra, melyben ezen remekmű lé­tesült; de engedje meg nagyméltóságod, hogy ez alkalommal azon őszinte kijelentést teszem, misze­rint a főváros lakossága egyszersmind azon re­ményt táplálja, hogy most, midőn a főváros közti közlekedés állandó művei, istennek hála, a magyar állam tulajdonát képezik,­­ ha majdan hazánk pénzügyi viszonyainak javulása, s megszilárdulása engedni fogják, a közlekedés könnyítésének egyéb akadályai is idővel tán megszünenének. Engedje meg végül aéítóságod, hogy ismétel­jem a törvényhozás, s a kormány iránti mély há­lánk, s tiszteletünk őszinte kifejezését, engedje meg, hogy azon óhajtásomnak adhassak kifeje­zést, miszerint a főváros fejlődéséhez , felvirágo­­zásához kötött reményeink, melyek ezen remekmű létesítése által újabb alapot nyertek, minél bizto­sabban s gyorsabban valósuljanak. Legyen ilyen áldása ezen, a törvényhozás bölcs intézkedése folytán emelt nagyszerű művön, s en­gedje a gondviselés, hogy ha majdan az utókor ezen mai megnyitási ünnepély százados évfordu­lóját ü­nneplendi, ezen, akkoriban is remekmű, messze földön hirdesse a magyar haza, a magyar nemzet nagyságát s dicsőségét és hirdesse egyút­tal az immár világvárossá emelkedett Budapest­nek fényét s lakosainak boldogságát! A főpolgármester beszédét zajos éljenek kö­vetők. Utána Péchy Tamás közlekedési miniszter szókott: »Király Ő Felsége, legkegyelmesebb urunk — úgymond — megbízni méltóztatott, hogy ne­vében ezen immár elkészült hidat megnyissam és a közforgalomnak átadjam. Ezen hid az 1872 : 10. tvczikk alapján építtetett, hogy Budapest fővá­rosának a Duna két partján levő részei szorosabban főzessenek együvé és az ország azon részei, melyek a két parton elterülnek, összeköttetése biztosabb legyen. Tervezve volt, hogy a hid által a Margitsziget is hozzáférhetőbbé tétessék a főváros lakossága részére és így a hasznos a kelleme­set párosittas­­sék. De utóbb, a viszonyok változtával el kelle e tervet ejteni és egyelőre csak a közforgalmi czélra szorítkozni. De ha majd a híd megfelel rendeltetésének és a sok más művel együtt, melyek a legközelebbi múltban épültek és ezentúl épülni fognak, előmoz­­dítandja a közjólétet annyira, hogy a kellemesre is lehet áldozni, akkor a Margitszigethez vezető rész is bizonyára létesülni fog. Most, hogy a híd teljesen kész, és azon czélnak, mely főczélul lebegett a törvényhozás előtt, a közforgalom biztosításának, könnyebbitésének — teljesen megfelelhet: ezennel Ő Felsége nevében ezen Szent-Margit-hidat megnyitottnak és a köz­forgalomnak átadottnak nyilvánítom. * (Élénk éljenzés.) A korlát leeresztetett, és a fényes közönség végig ment a hidon és a budai oldalon eloszott. Bérlet 28. szám. NEMZETI ||||||| SZÍNHÁZ. Kedd, május 2-án, 1876. Donadio Bianca kisasszony, a párisi olasz opera első énekesnőjének vendégjátékául. DON PASQUALE: Vig opera 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Doni­zetti. Kezdete 7­2 órakor, vége 10-edfélkor. METEOROLOGIAI JEGYZETEK. A meteorologiai magy. kir. központi intézet idő­járási jelentései 1876. évi május 1-ről reg­gel 7 órakor. A megelőző 24 óra alatti tünemények. A légnyomás mindenütt kevéssel emelkedett, Szegeden 4.6 m.­m.-rel. A hőmérsék többnyire emelkedett, Csáktornyán 5.4 fokkal. Eső : Bécs 1, Trencsén 7, Beszterczebánya 13, Ungvár 3, Deb­­reczen 10, Budapest 1, Sopron 2, Bregenz 3 m.m. Ózonmérő Budapesten nappal 7, éjfél 4 A tenger Fiume mellett fodros, Pola mellett könnyen hullámzó. Állomás Légnyomás a tengerszinre átszámítva MM: nM 1j K Szól felhőzet svéd irányai erős­sége Prága . . 755., 4- 8.4 EK 1 boVit Bécs . . 756., 4-io.5— — derült Trencsén .. 755.314-12.2ENy E 1­­ -Beszterczeb.757.3­4-12-82 felhős Ungvár 759.54-io.,K 2 borult Debreczen 759 . 4-12.,D 3 * K.-özeben. 760.3 4-12.2K 1 derült Orsóvá. . 761., —f”1­7.2— — — Szeged. . 760.* + 15.3— — Budapest . 758 2­­+14.,!D 1 * Sopron. . 755.3 + 12.»!— —­­­M.-Óvár . 756.? + 1+ DK2 » Csáktornya 757.3 f 16-«DK 1 felhős Zágráb 759., 4-13.,— derült Bregenz . 758.3 + 8.3­K 1 borult Fiume . . 761., |11-14.7K 2 borult Pola . . Durazzo . 759., +14-8D 2 } Vízállás. F­elelős szerkesztő: SALAMON F­ERENGZ. * i 11 cá ! Névszerint : Időjárás * fölött' alatt méter TBudapesten 4.41 száraz »Pozsonyban 3.46— » *iM. Szigeten 1.28— » »,Szatmáron 1.00— felhős»Tokajban 3.50 száraz 20 Szolnokon 5.52 Szegeden 6.65» 30Aradon 0.04» »N­agy-Becskereken 1.24— » ·Bezdánnál Verbászon 11Eszéken 3.00— száraz Sziszeken 30Mitrovitzon 4.46 _____· 1Zimonyban 6.33— · »O­ Orsován 5.00­ —» 1Barcson 1

Next