Budapesti Közlöny, 1877. december (11. évfolyam, 275-297. szám)
1877-12-01 / 275. szám
okiraton alapul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik. 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyek, ha a követelt összeg a járulékokon és az esetleg szintén megítélhető pénzbírságon kívül 100 írt összeget meg nem halad, és ugyanazon összeg erejéig a vádak által okozott kártérítést tárgyazó keresetek. 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése, úgy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek feltétlenül lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek kiürítésére és átbocsátására vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 irtot, más helyen pedig 200 irtot meg nem halad. Részint lakást és tartozmányait képező, részint más helyiségek együttes kibérlése esetében a bérlemény kiürítése vagy átbocsátása iránti keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen törvényben szabályozott eljárás alá,ha az együttes évi bérösszeg Budapesten 400 idtot, más helyen pedig 200 irtot meg nem halad. 6. Haszonbérletek visszabocsátása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 irtot meg nem halad. 7. A becsületsértési ügyek az ország azon területén, ahol ezek polgári peres eljárás tárgyát képezik. 8. A vásári bírósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy követelt tárgy értéke a járulékokon kívül 50 irtót meg nem halad. 9. Mesgyeigazgatási és sommás visszahelyezési ügyek azonban csak akkor, ha a per tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya- és úrbéri bíróságok elé, úgyszintén a fennáló törvények értelmében közigazgatási, vagy más nem bírói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben sem tartoznak. 12. §: A 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben a jelen törvény szerinti eljárásnak azon esetben sincsen helye, ha a felek magukat akár a bíróság megjelölése mellett, akár a nélkül, ezen eljárásnak alávetették. Valamely egészben vagy részben még fennálló követelés, amely a 11-ik §. 1., 2., 3. és 4. pontjaiban megállapított összeget vagy értéket túlhaladja , a jelen törvény szerinti eljárás alá akkor sem tartozik, amidőn annnak csak egy része vonatik kereset alá, habár e rész összege vagy értéke nem terjedne is túl a jelen törvény által megszabott bíráskodás hatáskörén. 13. §: Az 1. §-ban meghatározott közegek, a 1l.§-ban felsorolt ügyekben egyenlő bírói hatósággal bírnak. 14. §. A 11-ik §. 1. 2. és 3. pontjaiban felsorolt ügyek azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad, kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak. A 11. § 4. pontjában foglalt ügyek pedig, ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt összeget meg nem halad, a felperes választása szerint akár az illetékes járásbíró, szolgabíró és békebíró, akár a községi bíráskodásra hivatott közegek előtt megindíthatók. 15. §. A bíró illetőséget rendszerint az alperes lakhelye, vagy ha állandó lakhelylyel nem bír, tartózkodási helye, jogi személyek, testületek, közintézetek, részvénytársulatok és szövetkezeteknél pedig ezek székhelye szabályozza. Ha ugyanazon panasz többek ellen intéztetik , bármelyik alperesnek illetékes bírósága választható. Ha a követelés alapját képező okiratban a kötelezettség teljesítésének helye kiköttetett, a pert e hely illetékes bírósága előtt is meg lehet indítani. Jelen törvény 11. §-ának 4. pontja esetében a per azon bíróság előtt indítandó meg, melynek területén a mezei rendőri kihágás vagy a vadak által okozott kár elkövettetett. A 11-ik §, 5. és 6. pontjainak esetében a per a bérlemény helyének, a 9-ik pont esetében pedig a foglalás helyének bírósága előtt indítandó meg. Több egyenlően illetékes bíróság közt a választás felperest illeti. 16. §. A bírónak nem szabad oly ügyekben eljárni és ítélni: 1- er, melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; 2- ér, melyek által felesége vagy jegyese, felvagy lemenő ágbeli rokonai, vagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele másodsziglen oldalrokonságban vagy elsősziglen sógorságon, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak ; 3- er, melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött; 4- er, az olyan felek ügyeiben, kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. Bírói érdekeltség esetében a hason hatáskörrel bíró szomszédos bírák közül felperest illeti a választás , és ha bírói érdekeltség az eljárás folyama alatt merül fel, az eljárás megszüntetése mellett az iratok a hason hatáskörű szomszédos bírák közül ahhoz teendők át, akit felperes választ. (Folytatjuk.) 9918 Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Cselko József nagymácsédi plébánosnak, az egyház, népoktatás és jótékonyság terén tett jeles szolgálatai elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1877. évi november hó 12-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Hám János nagyekemezei néptanítónak, 50 évi buzgó és sikeres működéséért, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom, Kelt Gödöllőn, 1877. évi november hó 14-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előterjesztésére, bíróvá: a komáromi törvényszékhez . Hegymeghy László szécsényi járásbirósági albirót; továbbá albirákká: a szeniczi járásbirósághoz ; Géczigh József budapesti törvényszéki aljegyzőt, a borosjenői járásbírósághoz; Tolnai János ottani járásbirósági aljegyzőt, a nagyszentmiklósi járásbírósághoz; Sigerus Ármin nagyszebeni törvényszéki irodatisztet, az abaújszántói járásbirósághoz: dr. Járossy Károly budapesti köz- és váltó ügyvédet; végül alügyészekké: a kalocsai ügyészséghez: Kálosy József bajai járásbirósági albirót, és a kassai ügyészséghez: Paksy József volt járásbirósági aljegyzőt nevezem ki. Kelt Budapesten, 1877. évi november hó 21-én. Ferencz József, s. k. Perczel Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi november hó 21-én kelt legfelsőbb határozványával, Szász Dénes székely-keresztúri járásbirónak — hivatalból — törvényszéki bírói minőségben a beszterczei kir. törvényszékhez, Fehdenfeld Ottó nagyszebeni törvényszéki bírónak — hivatalból — a kolozsvári kir. törvényszékhez, Jerkovics Antal újvidéki törvényszéki bírónak — saját kérelmére — a zombori kir. törvényszékhez, Potorán István belényesi járásbirósági albirónak — hivatalból — a czeglédi kir. járásbirósághoz, Prosteán Miklós bogsáni járásbirósági albirónak — hivatalból — a zala-egerszegi kir. járásbirósághoz, Lipcsey Pál marmaros-szigeti törvényszéki bírónak — saját kérelmére — járásbirói minőségben a szegedi kir. járásbirósághoz, Lipcsey Péter szegedi járásbirónak — szintén saját kérelmére — törvényszéki bírói minőségben a marmaros-szigeti kir. törvényszékhez, Cséfalvay Rezső kun-szent-mártoni járásbirósági albirónak — saját kérelmére — a szolnoki kir. járásbirósághoz, végül Barsy Gyula szolnoki járásbirósági albirónak — hivatalból — a kunszentmártoni kir. járásbirósághoz leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminister Káposztás István szóig a birói írnokot a nyíregyházi kir. törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a pécsi állami főreáltanodához Vajda Viktort rendes tanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az 1876. évi 28. törvényczikk 3. §-ában nyert felhatalmazáshoz képest,Győrmegye területén, Karvassy Kálmán ügyvédet Győr város; Nagy Endre ügyvédet Győr város; Bezerédy István földbirtokost Ménfő és Gyimóth községek; Kövessy Gyula ügyvédet Csanak és Kis-Baráth községek; Czigány Gyula ügyvédet Nagy-Baráth, Nyúl, Ecs és Szent-Márton; Szőcs Árpád ügyvédet Ravazd, Asszonyfa és Táp-Szent-Miklós; Nemes Ignácz földbirtokost Ságh, Pázmánt, Nyalka és Taáp; Györházi János földbirtokost Böny, Réthalap és Eörkény ; Tóth István róm. kath. plébánost Peér, Táplány, Mindszent és Mező-Örs; Baky István ügyvédet Gönyü, Szent-Iván és Vének; Goda Béla földbirtokost Felpécz, Tényő és Pátka; Kolossváry Sándor földbirtokost Gyomoré, Kis-Pécz, Szent- Pál, Szemere és Szerecseny; Friedrich Károly tiszttartót Gyarmath és Kajár; Mocsáry Jenő földbirtokost Tóth, Szent-Kut és Móriczhida ; Barcza Géza ügyvédet Csikvánd, Ó- és Uj-Malomsok; ifj. Szalacsy Lajos t. aljegyzőt Csécseny, Rába- Szent-Mihály, Rába-Szent-Miklós, Kis-Baboth és Mérges; Milkovich Géza földbirtokost Koronczó ; Gutmann Gyula tiszttartót Rába-Patona, Ikrény és Kény; Nagy György r. kath. plébánost Encse, Réthi és Fehértó; Takács Ferencz ev. lelkészt kapi.