Budapesti Közlöny, 1878. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1878-01-01 / 1. szám
Budapest, 1878. 1. szám. Kedd, január 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Naponkénti portai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre Félévre . . Negyedévre 20 írt. 1095 . Egy teljes lap ára 30 kr. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, I-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaem épület. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Értesíző“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők , mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200— 300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Az 1877. évi 27. sz. t.-cz.3. §. által nyert felhatalmazás alapján, a közös külügyi ministerium és az osztr.-magyar Lloyd hajózási vállalata közt, a fenálló postaszerződésnek 1878. évi márczius 31-ig való meghosszabbítása iránt, a magyar kormány beleegyezésével 1877. évi deczember hó 22-én egyezmény köttetett, melynek szövege a következő : A cs. és kir. közös külügyministerium, valamint az osztr.-magy. Lloyd gőzhajózási vállalata közt az alul kitett napon az 1871. évi november 18-ról szóló postaszerződés meghosszabbítása iránt következő egyezmény köttetett : 1. A tengeri postaszolgálatnak az osztr.-magy. Lloyd által való ellátása végett 1871. november hó 18-án kötött szerződés, mely 1877. évi deczember 31-én lejár, további három hóra, azaz 1878. jan. 1-től márcz. 31-ig meghosszabbittatik. Az ezen idő alatt teljesítendő szerződésszerű járatokért való költségmegtérités tekintetében a nevezett szerződésnek 8. és 25. §§-ai nyernek megfelelő alkalmazást. 2. A Budapesten 1877. évi november hó 6-án aláirott új hajózási- és postaszerződés nem 1878. évi január hó 1-vel, mint azt a 41. czikk megállapítja, hanem csak 1878. évi ápril hó 1-vel lépene hatályba , feltéve, hogy az osztr. birodalmi tanács és a magyar országgyűlés alkotmányos beleegyezését akkorára már megadta. 3. Jelen egyezmény német és magyar nyelven két azonos szövegű példányban állíttatott ki. A Lloyd által a két példány egyikéért fizetendő bélyegilleték az ezen egyezmény tartama alatt esedékes segélyösszeg első részletéből levonandó. Kelt Bécsben, 1877. évi deczember hó 22-én. Andrássy, m. p. báró Marco Morpurgo, m. p. Tisza Kálmán, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A m. kir. igazságügyminister Boda Isván igazságügyministeri fogalmazó-gyakornokot ugyanoda segédfogalmazóvá nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister Kerekes Aurél volt aljegyzőt a miskolczi kir. törvényszékhez jegyzővé, dr. Róth Adolf budapesti I.—III. ker. kir. járásbirósági joggyakornokot a zombori kir. törvényszékhez, — Várady Jenő marmaros-szigeti kir. tvszéki joggyakornokot az ottani kir. jbirósághoz, — Csanády Ákos nagy-váradi kir. tvszéki joggyakornokot a belényesi kir. járásbirósághoz, — és Belus Győző budapesti ügyvédjelöltet a kaposvári kir. tvszékhez aljegyzőkké ; továbbá Tamásy Péter székelyudvarhelyi kir. tvszéki joggyakornokot ugyanezen törvényszékhez, — Láng Sándor székes-fehérvári kir. törvényszéki dijnokot a székes-fehérvári kir. törvényszékhez, — Horváth József pécsi kir. tvszéki irodagyakornokot a pécsi kir. törvényszékhez, Klein Samu nagy-kikindai kir. törvényszéki dijnokot az ugyanottani kir. törvényszékhez — Wagner János segesvári kir. járásbirósági bijnokot a naszódi kir. járásbírósághoz, — és Szokoly Jenő szegszárdi lakost a kisvárdai kir. jbirósághoz írnokokká, végre Pongrácz Péter báthi ügyvédet az ipolysági kirtörvényszékhez végrehajtóvá nevezte ki. A budapesti fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság lovag Lossonczy Viktor postatisztet és Kosztolányi Miklós számgyakornoki jelöltet m. kir. számvevőségi gyakornokokká nevezte ki. Sváby Imre 38. zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvéd főhadnagy, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. Kisfaludi Miklós 76. zászlóaljbeli s it állományú honvéd hadnagy, a m. kir. nv* -ben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként reaöszönvén, lemondása elfogadtatott. Gruber Ágoston soproni lakos vezetékne"' neki Vermes «-re kért átváltoztatása 1877. évi 53649. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminister, 1877. évi 62816. sz. alatt, a következő kör rendeletét intézte valamennyi törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz, kir. adófelügyelőhöz és adóhivatalhoz, — a Budapest fővárosi közig. bizottság, adófelügyelő és adóhivatal kivételével — a kereskedelmi- és iparkamarai illetékek beszedése és behajtása körül követendő eljárás tárgyában . A kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868. VI. törvényczikk 27. §-a értelmében az egyes kamaráknak tulajdonbevételei által nem fedezhető költsége a kerületbeli kereskedők és iparosok részéről fizetett kereseti adó arányában megállapítandó kulcs szerint az illető kamarai kerületben választási joggal bíró kereskedőkre és iparosokra. a kereskedelmi és iparkamarai illetékek« czimén vettetik ki, és a közadók módjára szedetik be. Hogy a kereskedelmi és iparkamarai illetékek beszedése és végrehajtás utján való behajtása körüli eljárás egyszerűbbé, gyorsabbá tétessék és a közadók kezeléséről szóló 1876. XV. törvényczikk határozmányainak megfelelő módon szabályoztassék, a kir. adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasitások és szabályrendeletek gyűjteménye IX. fejezetének 23. §-át következőleg módosítom, illetőleg kiegészítem : 1. A kereskedelmi és iparkamarai illetékek az 1878. évtől kezdve az egyenes adókkal együtt könyvelendők, szedendők és behajtandók. E czélól 2. A kir. adóhivatalok a kereskedelmi és iparkamaráktól az adóév elején vett kivetési lajstromok alapján előírják a kivetett illetékek községenkinti főösszegét a községek adófizetési iveibe és az egyenes adókról az adóhivatalnál vezetett számfejtőkönyvben az illető községek számlájára, és ennek megtörténte után a kivetési lajstromot a községi (városi) közegeknek küldik meg. Ha a kivetési lajstromban, oly kereskedők és iparosok előfordulnak, kik az 1876. XV. törvényczikk 42. §-a értelmében adójukat az adóhivatalnál fizetik, ezen kereskedők és iparosok illetéktartozása is a kir. adóhivatalnál a közvetlen adófizetőkről vezetett adófőkönyvben írandó elő, az azokra történt lerovások a közvetlen adófizetők napijegyzékében számolandók fel, az adókönyvecskékben nyugtázandók és az adókönyvben könyvelendők el. Ezen tételekre nézve a fejfelirások kijavítása mellett az adónyomtatványok azon rovatai használat ■ dók, melyek a (eddig életbe nem lépi"’ hatósági pótlékig - * __ .' fel-egyenes L- tartozásoknak, a kir. adóhivatal „y tűni az illető községgel tudatandó azáltal, hogy a kivetési lajstrom tételszámánál feljegyeztetik azon tételszám, mely alatt azon illeték a közvetlen adófizetők adófőkönyvében előiratott. 3. A községi (városi) ke, * ÿ^hozzájuk utalt kivetési lajstromokat mi gessü^^^^^gén azok alapján és a közadók kezeléséről szó^H .cz. ide vágó határozmányainak szemedlírása mellett : v a) előírják a kereskedelmi és iparkamar... illetékeket egyénenként az adófőkönyvben és az adózók adókönyvecskéiben ; b) beszedik, esetleg behajtják az esedékessé vált illetékeket és bevezetik az azokra történt befizetéseket az adózók adókönyvecskéibe és az adófőkönyvbe és az egyenes adókról vezetett napijegyzékbe ; végre c) beszállítják ezen napijegyzékek mellett, melyhez a szóban lévő illetékek czímén befolyt összegekről külön befizetési jegyzék melléklendő a kir. adóhivatalba, mely utóbbi az átvett összegeket a napijegyzékben és a község adófizetési ívében nyugtatványozza. A kamarai illetékek előírására, könyvelésére, nyugtatványozására és bevételezésére az adófőkönyv, az adókönyvecskék és a befizetési napi Lapunk mai számához három év »Hivatalos Értesítő« van csatolva