Budapesti Közlöny, 1881. március (15. évfolyam, 48-73. szám)
1881-03-01 / 48. szám
évi 9670. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Weinberger Soma gyöngyösi lakos vezetéknevének » Visontai”-is. kert átváltoztatása, folyó évi 9684. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Özvegy Guttmann Mórné budapesti lakos, Lajos, Imre és Leo nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Gere*-re kért átváltoztatása, folyó évi 9699. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Poszpischill Ferencz kőröshegyi lakos vezetéknevének »Almási*-x& kért átváltoztatása, folyó évi 9790. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Szr u Zelig gyergyó-tölgyesi illetőségű lakos vezetéknevének »Szegáh-ia, kért átváltoztatása, folyó évi 9911. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Neumann Soma komáromi lakos, valamint Dezső, Izidor, Ödön és Regina nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Nemes*-re kért átváltoztatása, folyó évi 9916. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Klein Antal komáromi lakos, vezetéknevének »Kis*-re kért átváltoztatása, folyó évi 9917. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyministernek 83,601. sz. alatt kiadott rendelete, a tengeri kereskedelmi hajók által kiállítandó hajónyilatkozatok tárgyában. Egyetértőleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyi- és kereskedelmi ministériumaival, a tengeri kereskedelmi hajók által kiállítandó hajó-nyilatkozványok tárgyában következő szabály adatik ki: SZABÁLY A HAJÓ-NYILATKOZVÁNYOKRA NÉZVE. 1. §• Milyen hajók kötelesek hajónyilatkozványt magukkal vinni. Minden belföldi vagy idegen tengeri kereskedelmi hajó, mely valamely belföldi kikötőből más belföldi kikötőbe vagy külföldre útra kell, osztály különbség nélkül a berakott árukról a hajóvezető által sajátkezűleg aláírt nyilatkozványt tartozik magával vinni, amennyiben a kötelezettség alól a 11. §. értelmében fölmentve nincs. Ha a hajóvezető írni nem tud, ez esetben a hajónyilatkozványt aláíró két tanú jelenlétében, kiknek egyike a hajóvezető nevét is aláírja, köteles e nyilatkozványt kézjegyével ellátni. 2. §. Azon belföldi vagy idegen tengeri kereskedelmi hajók, melyek külföldről jönnek s valamely belföldi kikötőbe tartanak és egyáltalában mindazon járművek, melyek a nélkül, hogy erre valamely véletlen esemény hatalma által kényszerittetnének, a vámvonalat négy tengeri mérföld távolra megközelítik, hasonlóképen nyilatkozványnyal tartoznak ellátva lenni. 3. §. A hajónyilatkozvány tartalma. A nyilatkozványban a járművön levő csomagok, ládák, bálok vagy egyéb tartályok számai és jegyei, valamint a berakott áruk súlya, mennyisége és neme, nem különben az úgynevezett paccotiglia vagyis azon áruk, melyeket a hajóvezető vagy a hajólegénység kereskedelmi forgalomra saját számlájára hoz magával, végre a hajó élelmi készlete és a hajón lévő utazók podgyászai elkülönítve tüntetendők ki. Az áruk súlyát, mennyiségét és nemét nem szükséges a vámtarifa elnevezéseihez és mérvéhez képest megjelölni, sőt inkább megengedtetik a súlyt és mennyiséget azon mértékekkel jelölni meg, melyekkel az illető tárgy a kereskedelmi fogalomban eladatni szokott. Mindazonáltal úgy az áru súlya és mennyisége valamint annak neme is pontosan jelölendők meg és ép úgy, mint a tartályok kitüntetett számai s jegyei összhangzásban kell, hogy álljanak a rakomány valóságos állapotával. Kifolyható áruk és pedig: a) folyadékok u. m. bor, olaj, méz, pálinka, szörp, növényi nedvek stb; b) osztrigák és kagylók; c) folyadékokba becsinált tárgyak u. m. olajba vagy sós vízbe, becsinált hús, gombák, halak, stb. tekintetében nem követeltetik, hogy az edényekben és tartályokban tényleg foglalt mennyiség pontosan kitüntettessék, hanem elegendő az edények és tartályok számát és jegyeit, továbbá minden egyes árunemre nézve ennek egész mennyiségét a rakjegyekkel vagy hajó málha levelekkel megegyezően, a beszáradás vagy kifolyás által okozott apadás levonása nélkül kitüntetni. Ha valamely hajó be vagy kivitelre szánt egyéb áruk mellett oly belföldi árukat is tartalmaz, melyek a belföldi forgalomban tengeren át valamely más vámhivatalhoz utalják, azok a hajónyilatkozványban hasonlóképen feltüntetendők. 4. §. A hajóvezető felelőssége, valamint a hajó és az áruk kezessége. A hajóvezető a hajónyilatkozvány helyességéért felelős s ennek valótlansága esetén a 14. §.-ban megállapított büntetések őt érik. Maga a hajó és a hajón lévő áruk kezeskednek a bírságért, az utóbbiak azonban csak akkor, ha a hajóvezető tulajdonát képezik vagy ha azoknak tulajdonosát az áthágásban vagy a hajó-nyilatkozvány valótlanságában részesség terheli. 5. §. A hajó-nyilatkozvány hány példányban és hol nyújtandó be ? A hajó-nyilatkozvány úgy az érkezésnél mint az elindulásnál a 6. §.-ban megjelölt hatóságnál egy példányban nyújtandó be. Csak a szabad kikötőkben kell az induláskor egy második példányt is benyújtani. 6. §. A vámterülethez tartozó kikötőkben a vámhatósághoz, szabad kikötőkben pedig a kikötő és tengerészeti egészségügyi hatósághoz kell benyújtani a hajónyilatkozványt. Az utóbbi az érkezési nyilatkozványokat, melyek az egészségügyi okmányokkal egyidejűleg nyújtandók be, vett használat után haladéktalanul átteszi a vámhatósághoz s ezt az indulási okmányoknak minden egyes hajótól való átvétele felől is értesíti. 7. §. A hajónyilatkozvány láttamozása. Az indulási nyilatkozványt a rakjegyekkel együtt kell benyújtani, a 6. §. szerint erre hivatott hatóság azt a rakjegyekkel összehasonlítja, és a láttamozási záradékkal, valamint a hivatalos pecséttel ellátja, hivatalosan lepecsételi és a hajóvezetőnek visszaadja. A rakjegyzékeket ellenben nyitva kell átadni a hajóvezetőnek. A hajónyilatkozványnak a szabad kikötőkben benyújtott második példányát, valamint minden körülmények között az érkezési nyilatkozványt, hivatalos használatra vissza kell tartani. 8. §• Pótnyilatkozvány. Oly árukat, melyek a nyilatkozványban fölvéve nincsenek, tilos a hajóba rakni. Ha az indulási okmányok átvétele után még egyéb áruk volnának lerakandók, a hajóvezető még mielőtt ezen árukat hajójára szállítaná, az új rakomány márkalevelein kívül még pótnyilatkozványt is köteles erről a hivatalnak benyújtani s ezen kívül a hivatalosan lepecsételt nyilatkozványt is tartozik újból bemutatni. A hivatal fölbontja a nyilatkozványt, hozzácsatolja a pótnyilatkozványt s a 7. §-ban előírt módon jár el. Szabad kikötőkben a pótnyilatkozványt is két példányban kell benyújtani. 9. §. Nyilatkozvány különböző kikötők érintésénél. Ha valamely belföldi vagy idegen hajóra rakott áruk különböző belföldi kikötőkbe vannak szánva, akkor e kikötőket a nyilatkozványban meg kell nevezni, s minden egyes kikötőben az ott kirakott árukat a nyilatkozvány hátlapján föl kell sorolni, mely alkalommal a nyilatkozványt újból a benyújtására nézve előírt eljárásnak kell alávetni. Az utolsó kikötőkben, melyet a hajó ily utazás közben érint, a nyilatkozványt azon hivatal, melynek átadandó, visszatartja s a hajóvezető külföldre való esetleges továbbutazáskor új indulási nyilatkozványt tartozik benyújtani. Közbeeső kikötőkben eszközlendő berakodások ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, melyek az indulási kikötőkben való berakodásokra nézve elő vannak szabva. 10. §. Nem szabályszerű nyilatkozványnyal való elbánás. Azon belföldi kikötő vámhatósága, melybe valamely más belföldi kikötőből jövő hajó beérkezik, az oly nyilatkozványt, melynek hivatalos pecsétje megsérült, vagy mely az előírt hitelesítéssel ellátva nincs, érvénytelennek nyilvánítja, a hajóvezetőtől bevonja s a jövedéki vizsgálatot megindítja. Hivatalos lepecsételésnek tekintendő azon pénzügyőrségi közegnek lepecsételése is, ki a járművet útközben megvizsgálta, a nyilatkozványt felbontotta, megtekintette, s újból lezárta. 11. §. Járművek, melyekre nézve nyilatkozványok nem szükségesek. Hajónyilatkozványok nem szükségesek mindazon tengeri kereskedelmi hajókra nézve, melyeknek rakománya csak 1) vámmentes tárgyakból áll; vagy 2) oly árukból, melyek vámhivatali okmányokkal egyik vámhivataltól a másikhoz utaltatnak vagy 3) oly tárgyakból, melyeknek kiviteli vámkezelésére a II. osztályú mellékvámhivatalok mennyiségre való tekintet nélkül fel vannak hatalmazva, vagy 4) az 1) 2) és 3) pontban említett árukból van összetéve. Az 1) és 3) pontokban megjelölt áruk az 1880. évi julius 24-én 16,934. sz. alatt kiadott körrendelethez csatolt két kimutatásban vannak kitüntetve. Azon járművekre, melyek a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879 évi XVI. törvényczikk 10. §-a értelmében nem tartoznak a tengeri kereskedelmi hajózás osztályzatainak egyikébe sem, mint a kizárólag kedvtöltési czélokra .