Budapesti Közlöny, 1881. június (15. évfolyam, 124-146. szám)
1881-06-03 / 126. szám
Budapest, 1881. 126. szám Péntek, junius 3. BUD APESTIEK K Ö Z L Ö N Y. HIVATALOS IP. Szerkesztéség* : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre . . . c • • • . 10 » Negyedévre........................5 » Egy teljes lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők; mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hírdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. Lapunk mai számához három és fél iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva. A HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felségének 1881. évi junius 2-iki legkegyelmesebb TRÓNBESZÉDE. Tisztelt Urak, Főrendek és Képviselők! Kedvelt Hiveink! Midőn Önöket 1878-ik évi október 20-án a most lejárt törvényhozási időszak küszöbén üdvözöltük, kifejeztük érzetét annak, hogy bölcs, erőteljes és hazafias támogatásukra különösen szükségünk van. Örömünkre szolgál kijelenthetni, hogy ezen támogatás iránt táplált reményeink teljesedtek. E támogatás tette lehetővé, hogy daczára a monarchiánkra és így kedvelt Magyarországunkra is háramlott újabb terheknek, minden az állam hitelére hátrányos eszköz mellőzésével fedeztethettek a rendkívüli kiadások, és beváltazhatott az államot terhelő nagy függő adósság hátra levő része. E támogatás tette lehetővé azt is, hogy kormány és törvényhozás sikeresen foglalkozhattak azon nagyfontosságú kérdések megoldásával, melyek kedvelt Magyarországunk jólétének és fejlődésének érdekében megoldandók valának. Nem lehet célunk felsorolni mindazt, mi e tekintetben történt, de rá kell mutatnunk arra, hogy a monarchiánk védelme érdekében szükséges törvény megalkottatott, s hogy a Magyarország és Horvát- Szlavónországok között lejárt pénzügyi egyezmény a méltányos igényeknek megfelelőig megnyittatott, hogy egész sora jött létre ama törvényeknek, melyek az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a közgazdaság terén mélyen érzett hiányok pótlására vannak hivatva. Az előző törvényhozási időszakban alkotott büntető törvénykönyv, kiegészítve a kihágásokról szóló törvénykönyvvel, életbe lépett, a csődtörvény megalkottatott, a perrendtartás legégetőbb hiányai orvosolva lettek. A személy- és vagyonbátorság biztosítására megalkottatott a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló törvény. A magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének nagyfontosságú kérdése törvény által szabályozva lett. A közlekedésre oly fontos vasúti hálózat több nagy hiánya orvosoltatott, a keleti összeköttetés biztosíttatott, s a helyi érdekű vasutakról szóló törvény által lehetővé tétetett, hogy a fő közlekedési vonalaktól távol eső vidékek is azok körébe bevonassanak. Az erdőtörvény, egy régen érzett hiányt pótol, míg a hazai iparnak adott kedvezményekről szóló törvény fontos lépés azon czél felé, hogy megszűnjék az ország közgazdászai viszonyainak egyoldalúsága s ne csak a mezőgazdaság legyen majdnem kizárólag a nemzet jövedelmeinek forrása. Az államháztartás kezelésében érvényben maradt józan takarékosság, párosulva az állam terhei viselésében újólag bebizonyított és legőszintébb elismerésünkre méltó áldozatkészséggel, lehetővé tette, hogy az államadósságok egy jelentékeny részének az államra nézve előnyösebb adósságra átváltoztatása a hitelezők jogainak teljes megóvása mellett megkezdethessék. Az elszánt, komoly, hazafias törekvés, mely a közélet minden ágazatában nyilvánult, eredményezte azt is, hogy a Tisza árjai által 1879-ben elpusztított Szeged újra fölépítése érdekében nemcsak a törvényhozás mindent megtehetett, de az összes világ meleg rokonszenve is példátlan mértékben járult a sújtottak bajainak enyhítésére. Jól tudjuk, hogy sok a teendő, ami még hátra van, de az eddigi tapasztalatok biztosítékot nyújtanak nekünk az iránt, hogy a minden más kérdéstől menten, tisztán a belügyek rendezésére s fejlesztésére használható idő a jövőben is teljes odaadással fel fog használtatni, s meg fog történni mindaz, mi a haza szellemi és anyagi érdekeire nézve kívánatos, de eddig még az idő korlátoltsága miatt meg nem történhetett. Biztosítékot látunk erre abban is, hogy a külügyi viszonyok alapos reményt nyújtanak arra, hogy a béke áldásait népeink zavartalanul fogják élvezhetni, a hatalmak kölcsönös jóakarata lehetővé tevén az időnként felmerülő kérdéseknek békés utón megoldását. Egy örvendetes esemény következett be a legutóbbi időben: szeretett fiunk Rudolf főherczeg koronaörökösnek Stefánia belga királyi herczegnővel kötött házassága. Az öröm, a szeretet és a ragaszkodás azon érzelmei, melyek összes népeim, melyek kedvelt Magyarországunk részéről oly fényesen nyilatkoztak, újabb bizonyítékát nyújtották annak, hogy a haza iránti szeretet és a korona iránti hűség együtt dobogtatják a nemzet kebelét, ezen elválaszthatatlan kettőnek boldogítására, dicsőségére. Isten áldása legyen ezen a népek öröme és szerencsekívánatai által üdvözölt frigyen, hogy biztosítsa az a nemzet és a trón együttes boldogságát a késő utókor számára. Fogadják önök meleg köszönetünket buzgó fáradozásaikért. Fogadják és vigyék küldőiknek őszinte királyi üdvözletünket. Ezzel a jelen országgyűlést berekesztettnek nyilvánítjuk. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a köztörvényhatóságokhoz és a külön képviselőküldési joggal felruházott városokhoz a következő kegyelmes királyi meghivó-levelet méltóztatott kibocsátani: MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA stb. és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt hiveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hű és pontos végrehajtása fölött őrködni. Miután az 1848. évi IV-ik t.-cz. 1-sora az országgyűlést évenkint Pestre egybehivatni rendeli; s miután számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik . Miniszertanácsunk előterjesztése folytán elhatároztuk, hogy az ország főrendeit és képviselőit a folyó évi Szent-Mihály hava 24-ik napján megnyitandó országgyűlésre Buda-Pest fővárosba egybehívjuk. Minek folytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megtegyétek mindazon intézkedéseket, melyek a törvény értelmében szükségesek arra nézve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-czikk által rendelt módon és számban megválasztandó képviselők a senkitett országgyűlésen megjelenhessenek, s a törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindittathassék. Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradván. Kelt Buda-Pest: fővárosban, ezernyolczszáznyolczvanegyedik évi Szent-Iván havad-ik napján. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k.