Budapesti Közlöny, 1881. június (15. évfolyam, 124-146. szám)

1881-06-03 / 126. szám

Budapest, 1881. 126. szám Péntek, junius 3. BUD APESTIEK K Ö Z L Ö N Y. HIVATALOS I­P. Szerkesztéség* : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre . . . c • • • . 10 » Negyedévre........................5 » Eg­y teljes lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők; még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hír­­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. Lapunk mai számához három és fél iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva. A HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felségének 1881. évi junius 2-iki legkegyelmesebb TRÓNBESZÉDE. Tisztelt Urak, Főrendek és Képviselők! Kedvelt Hiveink! Midőn Önöket 1878-ik évi október 20-án a most lejárt törvényhozási időszak küszö­bén üdvözöltük, kifejeztük érzetét annak, hogy bölcs, erőteljes és hazafias támogatá­sukra különösen szükségünk van. Örömünkre szolgál kijelenthetni, hogy ezen támogatás iránt táplált reményeink teljesedtek. E támogatás tette lehetővé, hogy daczára a monarchiánkra és így kedvelt Magyar­­országunkra is háramlott újabb terheknek, minden az állam hitelére hátrányos esz­köz mellőzésével fedeztethettek a rendkí­vüli kiadások, és be­váltazhatott az államot terhelő nagy függő adósság hátra levő része. E támogatás tette lehetővé azt is, hogy kormány és törvényhozás sikeresen fog­lalkozhattak azon nagyfontosságú kérdé­sek megoldásával, melyek kedvelt Magyar­­országunk jólétének és fejlődésének érde­kében megoldandók valának. Nem lehet c­élunk felsorolni mind­azt, mi e tekintetben történt, de rá kell mu­tatnunk arra, hogy a monarchiánk védelme érdekében szükséges törvény meg­alkotta­tott, s hogy a Magyarország és Horvát- Szlavónországok között lejárt pénzügyi egyezmény a méltányos igényeknek megfe­lelőig megnyittatott, hogy egész sora jött létre ama törvényeknek, melyek az igaz­ságszolgáltatás, a közigazgatás és a közgaz­daság terén mélyen érzett hiányok pótlá­sára vannak hivatva. Az előző törvényhozási időszakban alko­tott büntető törvénykönyv, kiegészítve a kihágásokról szóló törvénykönyvvel, életbe lépett, a csődtörvény megalkottatott, a perrendtartás legégetőbb hiányai orvosolva lettek. A személy- és vagyonbátorság biztosí­tására megalkottatott a közbiztonsági szol­gálat szervezéséről szóló törvény. A magyar állampolgárság megszerzésé­nek és elvesztésének nagyfontosságú kér­dése törvény által szabályozva lett. A közlekedésre oly fontos vasúti háló­zat több nagy hiánya orvosoltatott, a ke­leti összeköttetés biztosíttatott, s a helyi érdekű vasutakról szóló törvény által lehe­tővé tétetett, hogy a fő közlekedési vona­laktól távol eső vidékek is azok körébe be­vonassanak. Az erdőtörvény, egy régen érzett hiányt pótol, míg a hazai iparnak adott kedvez­ményekről szóló törvény fontos lépés azon czél felé, hogy megszűnjék az ország köz­gazdászai viszonyainak egyoldalúsága s ne csak a mezőgazdaság legyen majdnem kizárólag a nemzet jövedelmeinek forrása. Az államháztartás kezelésében érvény­ben maradt józan takarékosság, párosulva az állam terhei viselésében újólag bebizo­nyított és legőszintébb elismerésünkre méltó áldozatkészséggel, lehetővé tette, hogy az államadósságok egy jelentékeny részének az államra nézve előnyösebb adósságra átváltoztatása a hitelezők jogainak teljes megóvása mellett megkezdethessék. Az elszánt, komoly, hazafias törekvés, mely a közélet minden ágazatában nyilvá­nult, eredményezte azt is, hogy a Tisza árjai által 1879-ben elpusztított Szeged újra fölépítése érdekében nemcsak a tör­vényhozás mindent megtehetett, de az összes világ meleg rokonszenve is példát­lan mértékben járult a sújtottak bajainak enyhítésére. Jól tudjuk, hogy sok a teendő, a­mi még hátra van, de az eddigi tapasztalatok biztosítékot nyújtanak nekünk az iránt, hogy a minden más kérdéstől menten, tisztán a belügyek rendezésére s fejleszté­sére használható idő a jövőben is teljes odaadással fel fog használtatni, s meg fog történni mindaz, mi a haza szellemi és anyagi érdekeire nézve kívánatos, de eddig még az idő korlátoltsága miatt meg nem történhetett. Biztosítékot látunk erre abban is, hogy a külügyi viszonyok alapos reményt nyúj­tanak arra, hogy a béke áldásait népeink zavartalanul fogják élvezhetni, a hatalmak kölcsönös jóakarata lehetővé tevén az időn­­ként felmerülő kérdéseknek békés utón megoldását. Egy örvendetes esemény következett be a legutóbbi időben: szeretett fiunk Rudolf főherczeg koronaörökösnek Stefánia belga királyi herczegnővel kötött házassága. Az öröm, a szeretet és a ragaszkodás azon érzelmei, melyek összes népeim, me­lyek kedvelt Magyarországunk részéről oly fényesen nyilatkoztak, újabb bizonyítékát nyújtották annak, hogy a haza iránti szere­tet és a korona iránti hűség együtt do­bogtatják a nemzet kebelét, ezen elválaszt­hatatlan kettőnek boldogítására, dicső­ségére. Isten áldása legyen ezen a népek öröme és szerencsekívánatai által üdvözölt fri­gyen, hogy biztosítsa az a nemzet és a trón együttes boldogságát a késő utókor számára. Fogadják önök meleg köszönetünket buzgó fáradozásaikért. Fogadják és vigyék küldőiknek őszinte királyi üdvözletünket. Ezzel a jelen országgyűlést berekesztett­­nek nyilvánítjuk. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a köztör­vényhatóságokhoz és a külön képviselőküldési jog­gal felruházott városokhoz a következő kegyelmes királyi meghivó-levelet méltóztatott kibocsátani: MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA stb. és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt hiveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hű és pontos végre­hajtása fölött őrködni. Miután az 1848. évi IV-ik t.-cz. 1-so­r­a az országgyűlést évenkint Pestre egybehi­vatni rendeli; s miután számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen köve­telik . Miniszertanácsunk előterjesztése folytán elhatároztuk, hogy az ország főrendeit és képviselőit a folyó évi Szent-Mihály hava 24-ik napján megnyitandó országgyűlésre Buda-Pest fővárosba egybehívjuk. Minek folytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megte­gyétek mindazon intézkedéseket, melyek a törvény értelmében szükségesek arra néz­ve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-czikk által rendelt módon és számban megvá­lasztandó képviselők a senkitett országgyű­lésen megjelenhessenek, s a törvényhozás működése a mondott napon és helyen aka­dálytalanul megindittathassék. Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók ma­radván. Kelt Buda-Pest: fővárosban, ezernyolcz­­száz­nyolczvanegyedik évi Szent-Iván hava­d-ik napján. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k.

Next