Budapesti Közlöny, 1886. július (20. évfolyam, 147-173. szám)
1886-07-01 / 147. szám
postai megbízások felvétele, továbbítása és kézbesítésével, illetve be- és kifizetésével lesz megbízva. Összeköttetését Gyula-Jováncza és Tolna-Szakál közt berendezett naponkinti gyalogküldöncz-postajárat útján nyeri. Kézbesítési körébe Gyula-Jováncza község osztatik be. Nógrád megye Dejtár községében, f. évi julius hó 1-én kir. postahivatal lép életbe, mely mindennemű levél- és kocsipostai küldemények, valamint 300 írtig terjedő postautalványok, utánvételek és postai megbízások felvétele, továbbítása és kézbesítése, illetve be- és kifizetésével lesz megbízva. Összeköttetését Dejtár és Nógrád-Vadkert közt berendezett napontai gyalogküldöncz-postajárat útján nyeri. Kézbesítési kerületébe Dejtár és Patak községek osztatnak be. Torontál megye Rudolfsgnad községében f. évi július hó 1-én postahivatal lép életbe, mely a leválás kocsipostai küldemények felvételével, továbbítása és kézbesítésével, a 300 forintig terjedő postaásványok és utánvételek, valamint a postai megbízások közvetítésével fog foglalkozni. A postahivatal forgalmi körébe egyedül Rudolfsgnad községe tartozik. Összeköttetését ezen hivatal a Titel és II.-Becskerek között berendezendő naponként egyszeri egyfogatu kocsiküldönczjárat útján nyeri. Mármaros megye Szaploncza községében f. évi július hó 1-én új postahivatal lép életbe, mely naponkénti gyalogküldöncz-postajárat által a marmaros-hosszumezői postahivatallal fogja nyerni összeköttetését. Forgalmi körét csupán Szaploncza község képezi. Ezen postahivatal mindennemű levél- és kocsipostai küldemények fölvétele-, továbbítása és kézbesítésével bízatott meg. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Pollák Károly csallóközsomorjai ügyvéd, a kamara lajstromába bejegyeztetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy brenóczi Nagy Ambrus nyitrai ügyvéd, elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett, s a halaszthatlan teendők teljesítésére Bohunka Géza nyitrai ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Gabriel Adolf malaczkai ügyvéd, elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett, s a halaszthatlan teendők teljesítésére dr. Lichtenstein Samu malaczkai ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. NEMHIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, a sajóvámosi róm.kath. egyházközségnek, iskolája helyreállítására száz frtot méltóztatott magánpénztárából legk. engedélyezni. Ó császári és Apostoli királyi Felsége, a dubrókai gör. kath. egyházközségnek, iskolaépitkezési czélokra száz forintot méltóztatott magánpénztárából legk. engedélyezni. Ó császári és Apostoli királyi Felsége, a sapinyeczi és kozslányi gör. kath. egyházközségnek, iskola i épitkezési czélokra száz forintot méltóztatott magánpénztárából legk. engedélyezni. Pályázati hirdetmény a császári és királyi keleti akadémiába az 1886/87. iskolai évben felveendő növendékek számára. Az 1886/87. iskolai év kezdetével a császári és királyi keleti akadémiába 4 fizető növendék vétetik fel. Azon szülök vagy gyámok, akik fiaikat vagy gyámoltjaikat a császári és királyi keleti akadémiába felvétetni óhajtják, ez iránti szabályszerüleg bélyegzett a cs. és kir. közös külügyministériumhoz czímzett folyamodványaikat, folyó évi augusztus hó 31-éig az akadémia igazgatóságához nyújtsák be. A felvétel előfeltételei a következők: osztrák vagy magyar állampolgárság, valamely osztrák vagy magyar gymnasiumban nyert érettségi bizonyítvány ; a német és franczia nyelv teljes ismerete, valamint az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül legalább egynek folyékonyan beszélése. A folyamodványhoz csatolandók: 1. születési bizonyítvány; 2. egészségi bizonyítvány; 3. himlő-oltási bizonyítvány; 4. a jó sikerrel bevégzett gymnasiumi tanulmányokról szóló összes bizonyítványok, ide értve az érettségi bizonyítványt is; 5. az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül egynek és a franczia nyelvnek megtanulásáról szóló bizonyítványok; 6. a szülő vagy gyám nyilatkozata, hogy a meghatározott fizetéseket teljesíthetni fogja. A megszabott felvételi vizsgára, mely a cs. és kir. keleti akadémia épületében, (Bécs, IV. Favoritenstrasse 15.) október hó elején, egy később meghatározandó napon fog megtartatni, csak azon pályázók fognak bocsáttatni, kik a fentemlitett bizonyítványokat kellően becsatolták. A fölvételi vizsga tárgyai a következők: I. Szóbeli vizsgálat: Általános történelem a westphaliai békétől az 1856. évi párisi congressusig, különös tekintettel az osztrák-magyar monarchia történelmére. II. írásbeli vizsgálat: a) német dolgozat egy adott tárgy felett; b) fordítás francziából németre; c) fordítás németből francziára. A pályázó felvétele fölötti határozat, a cs. és kir. közös külügyministérium, illetőleg ezen ministerium részéről a cs. és kir. keleti akadémiához kiküldöttül kinevezett tisztviselő által hozatik. Egy növendék évi ellátási díja 1300 frt és oszthatatlan átalányt képez, mely félévi részletekben, ugyanis október hó 1-én és márczius hó 1-én a cs. kir. Theresianum pénztáránál előre fizetendő. Ezenkívül az akadémiába való belépés alkalmával egyszers mindenkorra 120 o. ért. forintnyi berendezési járulék fizetendő, továbbá köteles a növendék a meghatározott fehérneműt, lábbelit és ruházati czikkeket magával hozni. A fent említett díjban a növendék teljes felszerelési és ellátási költségei, valamint minden úgynevezett mellékes kiadásben foglaltatik. A legfelső meghatalmazás alapján állami dotatiókká átalakított akadémiai alapítványi helyek kiosztása, melyek serkentő jutalmak gyanánt az intézet legkitűnőbb növendékeinek, mégpedig a kevésbbé vagyonos jelölteknek elsőbbségével, adományoztatnak, s minden iskolaév bezártával, esetleg az első félév végével történik. Az akadémia azon növendékei, kik ilyen alapítványi helyet élveznek, az üresedésbe jövő rendszeresített consuli növendéki állomások betöltésénél elsőbbséggel bírnak, ellenben azok, a kik öt évi akadémiai tanfolyam alatt alapítványi helyet el nem nyerhettek, csakis az előbbiek elhelyezése után és a mutatkozó szükséglethez képest fognak a consuli növendéki állomások betöltésénél alkalmazásba vétetni. Kelt Bécsben, 1886. évi julius hó 1-én. A cs. és kir. keleti akadémia igazgatósága. A királyi Curia Döntvényei. (Polgári ügyekben.) 34. szám. Az örökös hitelezője által a hagyatéki javakra és zálogjogilag biztosított követelésekre a telekkönyvi rendelet 74. §-a értelmében szerzett zálogjog egymagában az által elveszti-e jogi hatályát, ha a hagyaték átadása másnak részére történt meg ? (11120/1881., 3132/1882., 5990/1885. és 2170/886. p. számokhoz.) Határozat: Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, vagy jelzálogilag biztosított követelésekre az örökös ellen a tkvi rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az így terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. Indokok: A telekkönyvi rendeleteknek 74. §-a azon rendelkezéséből, hogy a reménybeli örökrészre szerzett zálogjog a hagyaték tárgyalásánál előforduló igényekre sérelmes nem lehet és csak az átadás időpontjától kezdve lép hatályba, kétségtelen, hogy az ily halasztó feltételhez kötött zálogjog az örökösök közti osztály módozataira semmiféle gátló vagy szabályozó befolyást nem gyakorolhat; mihelyt tehát a hagyatéki bíróságnak átadási, illetőleg a birtokbiróságnak az 1868. LIV. t.-cz. 581. §-án alapuló végzése tartalmából az derül ki, hogy a vélelmezett örökösnek a feltételesen terhelt ingatlanokból vagy követelésekből mi sem adatott át, a vonatkozó zálogjogi bejegyzés hatályát veszti. A törvénynek jelzett czélja kölcsönösségen alapul. Egyrészt alkalmat kívánt nyújtani a hitelezőnek, hogy a hagyaték átadása előtt is adósa ellenében a lehetőséghez képest biztosítást kereshessen, de másrészt nem engedi meg, hogy az ilybiztosítás-keresés a nem adós örököstársak zaklatásáig fajuljon és ezeket oly joglépések megtételére kényszerítse, melyeknek megfelelő jogviszony hiányában, tulajdonképen alapja sincs. A jelzett feltételes zálogjognak az átadás utáni fentartása nemcsak az ingatlanok tényleges felosztására, hanem az örökösöknek azon jogára is gyakorolna bénító befolyást, hogy a hagyatéki ingatlanokat, miként ezt a tkvi rend 73. §-a megengedi, az átadás előtt szabad kézbőli eladás útján értékesíthessék , mert a venni szándékozók azon tudatban, hogy költséges és talán kétes kimenetelű pert folytatni lesznek kénytelenek, vagy nem bocsátkoznának a vételbe, vagy az örököstársak kárával sokkal csekélyebb árt ígérnének és ekként a vételi kedv és a szabad verseny kifejlődése apasztalnék. Ámbár nincs kizárva, hogy az így biztosított hitelező zálogjogától rosszhiszeműleg, kijátszás útján megfosztatik: a már kifejtetteknél fogva még ez esetben sem tartható fenn a kérdéses feltételes zálogjog bejegyzése, illetőleg a hagyatékhoz tartozott ingatlanok és követelések harmadik személyek irányában mintegy vinculálva nem maradhatnak, hanem a hitelező a mala fides és dolus bébi.